Elhangzott a Magyar Tudomány Ünnepe
alkalmából szervezett rendezvénysorozatban, A doktorandusok
konferenciáján, (Budapest, 2008.
november 3.)
A „Korona rejtélyei”:
Keter Aram Cova1, azaz az Aleppoi Kódex keletkezésének,
vándorlásának és megmenekülésének rövid története
1. „Ég az ó-zsinagóga, ég a Keter” – Az Aleppoi Kódex sorsa az 1947.
decemberi zavargások idején
“Az a nap, melyen az Egyesült Nemzetek Szövetsége elismerte a zsidó
nép államalapításhoz való jogát, öröm és vidámság napja volt Izrael
földén és szerte a világon. Mindenhol ezt a jelenkori csodát
ünnepelték. Az aleppoi zsidó közösség ünneplésébe azonban üröm
vegyült: fiatalok gyülekeztek az utcákon és egyre hangosabban, egyre
vadabbul kiáltozták zsidóellenes jelszavaikat mialatt nyomultak
előre a Bahszita – negyed irányába, feldúlva és kifosztva az útjukba
eső kis és nagy üzleteket, felgyújtva árukészleteiket.”2 - így írja
le Haim Sabato, aleppói születésű izraeli szerző az 1947. december
elsejei zavargások kezdetét.
Két nappal azt követően, hogy az ENSZ elfogadta a Biztonsági Tanács
határozatát, amely lehetővé tette Izrael államának létrehozását, az
arab országokban zsidóellenes lázadások törtek ki, nem egy halálos
áldozatot követelve.3 A feldühödött tömegek rendre megtámadták a
zsidó tulajdonban lévő üzleteket, közösségi épületek, zsinagógákat,
nem kímélve a féltve őrzött szentiratokat sem.
Az aleppoi zsinagógákat sem kerülte el a tragédia: jóformán a zsidó
hitélet és tudomány majd mindegyik központját lángra lobbantották a
városban. Ezek közül a legfájóbb azonban az ó-zsinagóga feldúlása
volt. Az áhítatnak és tanulásnak ezt az ősi központját a hagyomány a
Második Szentély idejéből eredezteti, amely értékes szakrális
iratoknak is otthonául szolgált.
A több száz tóratekercs, a több ezer nyomtatott imakönyv és kézirat
pusztulása mellett ekkor érte jelentős sérülés a közösség féltve
őrzött kincsét, a Keter Aram Cova-t, a világhírű Aleppoi Kódexet is,
amelyről közel tíz éven át azt gondolták, hogy a közösséggel együtt
ez is odaveszett.4
A világot hamarosan bejárta a döbbenetes hír: az Aleppoi Kódex
megsemmisült, megszentségtelenítették, elégették. Umberto Cassuto
professzor, a Kódex kutatója ezt írta a Haaretz újság 1948. január
2-i számában: „A Keter Aram Cova, ahogyan valójában nevezték, nincs
többé.”5
2. A Kódex keletkezése – Tibériásból Jeruzsálembe
Az Aleppoi Kódex keletkezési körülményeinek megismeréséhez tegyünk
egy időutazást a 10. századbeli Galileába. A Galileai-tó nyugati
partján fekvő, Tiberius császár tiszteletére alapított város,
Tibériás már a 3. század óta a Szentföld egyik legjelentősebb zsidó
szellemi központja volt.6 A muszlim hódítást követően, egészen a
keresztes lovagok érkezéséig a térség egyik legjelentősebb gazdasági
csomópontjává vált, élénk kereskedelmi kapcsolatot tartott fenn a
szíriai városokkal, ill. Bagdaddal. A köztudottan nagy választékot
alacsony áron kínáló piaca és virágzó textilipara messzi tájakról is
idevonzotta a kereskedőket.7 A pezsgő gazdasági élet kedvező
munkakörülményeket teremtett a városban letelepedett számos szóférnak, a szent szövegeket másoló írnokoknak, illetve a héber
nyelvtan és kiejtés szabályainak ismeretében kimagasló tudósoknak, a
maszorétáknak.
920 körül történt, hogy Slomo ben Bujaa szófér műhelyébe érkezett
egy (vagy talán több) megrendelő, akik a héber biblia, a Tanakh
huszonnégy könyvének kódex formában történő8 lemásolására adott
megbízást a híres írnoknak. Amint ben Bujaa mester elkészült a
munkájával, a kézirat átkerült a Ben-Aser dinasztia utolsó és egyben
rendkívül kimagasló képességű Aharon Ben-Aser tibériási grammatikus
scriptorumába, ahol a tudós maszoréta a szöveget ellenőrizte,
ellátta magánhangzó és kantillációs jelekkel, illetve maszoretikus
magyarázatokkal. A keletkezés körülményeinek részleteit a Kódex
végén található bejegyzésből, az ún. kolofónból ismerhettük meg.
Szintén ebből a forrásból tudhatjuk meg, hogy sok-sok évvel az
elkészülte után, a Kódexet egy tehetős bászrai karaita, Iszrael
Szimha vásárolta meg a jeruzsálemi karaita közösség részére. A 11.
század végén – eddig vitatott – módon a Kódex Kairóba került.9
3. Fusztát - Kairó: A Kódex és a Rámbám
Az Aleppoi Kódex az általunk ismert maszoretikus kéziratok közül10 a
leghívebben őrzi az eredeti bibliai szöveget. A kumráni tekercsek, a
későbbi Maszada környékén található fragmentumok és a kairói
genizában talált bibliai töredékek szövegével meglepő módon szinte
teljesen megegyezik. Az eredetileg 380 lapos Kódexet valószínűleg a
Rámbám, Maimonidész is használta a Misné Tóra c. művének
megalkotásakor. Így ír erről a könyv 8. fejezetének,4. és 5.
halakhájában:
„Ezekben a dolgokban a kódexre hagyatkoztam, amely most Egyiptomban
van, amely huszonnégy szentírási könyvet tartalmaz, és amely
Jeruzsálemben volt jó néhány évig. Ennek alapján javították ki a
könyveket és mindenki erre hagyatkozott, mert maga Ben Aser évekig
dolgozott az apró részleteken és számtalanszor kijavította a
másolása során. És én is erre támaszkodtam, amikor a Tóratekercset
írtam a Halakha szerint.”11
A Rámbám halakhának nyilvánítja a Kódex alapján történő
tóramásolást, amelyet szinte minden zsidó közösség a világon
elfogadott. A tudósok között azonban felmerült a kérdés, hogy
valóban az Aleppói Kódex az, amelyre Rámbám utal művében.
Amikor Umberto (Mose David) Cassuto professzor 1943-ban engedélyt
kapott az aleppoi zsidó közösség vezetőitől a Kódex megvizsgálására,
kételyeit fejezte ki a fenti kérdéssel kapcsolatosan. Sajnos korai
halála (1951) miatt nem érhette meg, hogy a Kódex Izraelbe érkezése
után nem sokkal, Goshen-Gottstein professzor rájött arra a fontos
formai tényre, amely Cassuto professzor véleményét negatív irányba
befolyásolta, s ez a Dvárim könyvében található Háázinu (Halljátok!)
szakasz12 sajátos sorbeosztása volt.13 Az így megtalált magyarázat
alapján teljes biztonsággal kijelenthető, hogy a Rámbám által
mértékadó mintának tartott kódex megegyezik az Aleppoi Kódexszel.
4. A Kódex Aleppoban
Aleppo14 három térség - Észak-Szíria, Dél-Anatólia és
Északnyugat-Mezopotámia - találkozási pontján elhelyezkedő, szinte
ősidők óta fontos kereskedelmi csomópont volt, melynek jelentősége
az oszmán hódítást követően sem csökkent. Épp ellenkezőleg: rajta
keresztül bonyolódott le a perzsa selyem és a szíriai gyapot
exportja Európába. A zsidók, különösen a Spanyolországból, ill.
Dél-Itáliából idevándorolt szefárdok, szignifikáns részt vállaltak a
textilkereskedelemben.15
Az aleppoi zsidók többsége kereskedő volt, leginkább családi
vállalkozások formájában bonyolították üzleteiket, amelyekhez
időnként a rokonsághoz nem tartozók, sőt nem zsidók is betársultak.
A másik nagy aleppoi zsidó foglalkozási ág az aranyművesség volt.
Üzleteik a szukban a keresztény ezüstművesek mellett voltak, akik
nem egyszer készítettek kegytárgyakat zsinagógák részére.16 A zsidók
fontos szerepet játszottak az országok, sőt földrészek közötti
áruközvetítésben, lerakataik voltak Anatóliában, Manchesterben és
Milánóban is.
Ebben az anyagiakban és szellemiekben egyaránt bővelkedő közösségbe
került a Kódex, feltehetően a 14. század végén.17 Az ó-zsinagóga egy
különleges helyén, az ún. Elijahu barlangjában helyezték el egy
kettős zárral ellátott fémládában. A Kódex jelenléte rendkívül nagy
jelentőségű volt a közösség számára: a bírákat erre eskették fel,
sőt mágikus véderővel is felruházták.
Megtiltották eladását, sőt a zsinagógából kivitelét is. Címlapjára
ezt írták: „Szent az Örökkévalónak … Tilos eladni vagy valamire
beváltani. …Áldott, aki őrzi és átkozott, aki ellopja…”18
A Kódex híre messze földre eljutott, szóferek sokasága fordult az
aleppoi zsidó tudósokhoz a szent szövegekkel kapcsolatos
tanácsokért. 1599-ben a cfáti Joszéf Káró rabbi, a Sulhan Arukh
szerzője elküldte a Kódex másolatát a krakkói Mose Isszerlész (Remá)
rabbinak, hogy ennek alapján tudjon Tórát másolni. Keresztények is
lelkesedtek a nagy értékű kézirat iránt: 1753-ban egy brit utazó,
Alexander Russell engedélyt kapott arra, hogy bepillantson a
Kódexbe. Egy misszionárius, J. Segall pedig Travels through Northern
Syria című, 1910-ben kiadott könyvében közölte az Aleppoi Kódex két
oldalának fényképét. A tudósok közül legutoljára Cassuto professzor
látta a Kódexet teljes épségében 1943-ban.
5. A Kódex sorsa 1948 után: kimenekítés, vizsgálatok, rejtegetés és
titokzatos felbukkanások
A tragikus decemberi éjszakát követően Izraeltől Amerikáig az egész
zsidó világ meg volt győződve, hogy a hatalmas tudományos és
szakrális értékkel bíró kézirat végleg a lángok martaléka lett. Csak
1958 körül derült ki, hogy a szíriai zsidók féltve őrzött szent
kincsükről nem mondtak le olyan könnyedén. Végül, amikor titkos
tárgyalásokat követően, máig is rejtélyes úton Izraelbe került a
Kódex,19 a kutatók számára kiderült, hogy a 385 lapból 295 élte túl
a megrázkódtatásokat, legalábbis a hiányzókról sokáig úgy gondolták,
hogy elégett.
Noha a restaurátorok szerint nem láttak égés vagy korom nyomokat az
épségben maradt részeken, azaz semmi nem utalt égésre,20 mindaddig
nem gondolták, hogy remény lenne a hiányzó részek felbukkanására,
mígnem 1981-ben New Yorkban elő nem került a Krónikák könyvének egy
teljes oldala.21 Azután kiderült, hogy egy brooklyni üzletember, Sam Sabbagh 1947 decemberének azon a szomorú éjszakáján az aleppoi
ó-zsinagógában járt, és a padlóról vette fel a Kódexnek egy kis
darabját, amelyen az Exodus könyvének egy részlete található, a
fáraónak intézett híres mózesi mondattal: „Engedd el a népemet, hogy
szolgáljon nekem!”22 Sabbagh mint drága amulettet őrizte az
oldaltöredéket a levéltárcájában. Semmiképp sem vált volna meg tőle,
még a szívműtéte során is magánál tartotta. Csak a halála után, a
családjával folytatott hosszas tárgyalásokat követően került ez a
kis kódexdarabka Izrael Múzeumba, a Kódex jelenlegi otthonába.
Michael Glatzer, a jeruzsálemi Ben Zvi Intézet munkatársa szerint
még valószínű, hogy vannak kallódó oldalak vagy oldaltöredékek
magánszemélyek birtokában. „Detektívként próbáljuk kinyomozni a
hiányzó lapok hollétét.” – nyilatkozta a helyzetet jellemezve Yosef
Ofer, Bar Ilan Egyetem professzora, a Kódex szakértője. Az aleppoi
zsidóság bár szétszóródott a világban, mégis összetartó közösség,
Sao Paolotól Brooklynig tudnak egymásról, s a kutatók abban bíznak,
hogy a fragmentumok birtokosai felismerik, hogy a Kódex az első
számú általános zsidó értékek közé tartozik, s egy teljesebb Aleppoi
Kódexszel az egész világ zsidósága gazdagabb lenne.23
TÁBLÁZATOK
T.1.
A Tanakh könyveinek sorrendje az Aleppoi Kódexben
T.2.
AZ ALEPPOI KÓDEX MEGMARADT RÉSZEI
FELHASZNÁLT IRODALOM
1. Zenner, W.P.: A Global Community. The Jews from Aleppo, Syria,
Wayne State University Press, Detroit, 2000
2. Stillman, Norman A.: Jews of Arab Lands in Modern Times,
Philadelphia, 2003
3. Goiten, S.D.: A Mediterranean Society. vol 2: The Community,
University of California, 1990
4. The Aleppo Codex Website - www.aleppocodex.org
5. Segal, Eliezer: The Crown of Aleppo, Jewish Free Press, February
3 2000, pp. 8-9
www.ucalgary.ca/~elsegal/Shokel/000203_Keter.html
6. Israel Musem Website - www.english.imjnet.org.il/
7. Héber nyelvű kiadványok:
1
 – Aram Cova koronája - Aram Cova-nak nevezték a
zsidók Aleppot, azonosítva az azonos nevű bibliai várossal.
Az értékes szentiratokat a keleti zsidó hagyományban gyakran „keter”-nek,
azaz koronának nevezik.
2 Sabato, Haim: Aleppo Tales, The Toby Press, 2004 p. 164 (angolból
ford.: a szerző)
3 A britek által elfoglalt jemeni Ádenben hasonlóan tragikusra
fordult a zsidóság sorsa. Ott december 4-én 82 zsidót öltek meg, 108
zsidó üzletet pusztítottak el, és számosat kifosztottak, több száz
magánház, a zsinagóga és két iskola lett a lángok martaléka. [Stillman,
N. A.: Jews of Arab Lands in Modern Times, Philadelphia, 2003, p.
147]
4 Ugyanis a nagy múltú aleppoi zsidó közösség gyakorlatilag
megsemmisült. Elpusztult mind a tizennyolc zsinagóga, az öt iskola,
az árvaház és az ifjúsági klub. A halottak számát azóta sem
ismerjük. Közel tízezer zsidó menekült át a szomszédos
Törökországba, Libanonba és Erec Izraelbe. [Stillman, N. A.: Jews of
Arab Lands in Modern Times, Philadelphia, 2003, pp. 147-148; Zenner,
W.P.: A Global Community. The Jews from Aleppo, Syria, Wayne State
University Press, Detroit, 2000, pp. 38-39 ]
5 www.english.imjnet.org.il - A Wandering Bible: The Aleppo Codex -
The Aleppo Codex Disappears
6 i.sz. 235-től a Nászi és a Szanhedrin székhelye. A 4. században
itt született meg a Jeruzsálemi Talmud. A bizánci uralom idején,
amikor Jeruzsálemből kitiltották a zsidókat, fontos zarándokhellyé
vált a diaszpóra zsidósága számára
7 www.aleppocodex.org, www.tiberias.muni.il
8 A keresztény bibliafordítások kódex formájában kezdtek elterjedni,
mint pl. a jól ismert 4. századból származó Codex Sinaiticus. Ezzel
a technikai újítással, mely az összefűzött különálló pergamenlapokon
található szöveg kezelését megkönnyítette, lehetővé vált a csak
mássalhangzókból álló írás magánhangzókkal, megjegyzésekkel való
kiegészítése. Ezt a lehetőséget 8. századtól kezdték a zsidó tudósok
kiaknázni, tanulás és szöveginterpretálás céljából. [http://www.english.imjnet.org.il]
9 Amikor a keresztesek 1099-ben elfoglalták Jeruzsálemet, birtokukba
került a Kódex. A jelentős váltságdíj reményében épségben
megőrizték, amíg a fusztáti rabbinikus zsidó közösség ki nem
váltotta.
[M. Goshen-Gottstein, Az Aleppoi Kódex eredetisége. Kutatási
eredmények az Aleppoi Kódex-szel kapcsolatban. A Héber Egyetem
Bibliai Projektjének kiadványai, I., Jeruzsálem, 1960, 10-37 old.
(héber:
Egyes kutatók szerint a szeldzsukok szerezték meg a Kódexet és adták
el a kairói zsidóknak.
www.english.imjnet.org.il A Wandering Bible: The Aleppo Codex – The
Birth of the Aleppo Codex
10 A másik ismert maszorétikus kézirat az 1009-ből származó ún.
Leningrádi Kódex, amely a kutató szerint szintén Aharon Ben-Asher
műhelyéből származik, bár feltételezések szerint inkább tanítványai
készítették, ő maga sohasem látta.
11 (héberből ford.: a szerző)
12 5 Mózes 32
13 A Háázinu-éneket általában 70 sorban írják le. Az Aleppoi
Kódexben viszont, ahogyan ezt Prof. Cassuto látta 67 sor szerepelt.
Ez ellentmondásban áll a Misné Tórában előírt 70 sorral. Később
azonban, régebbi Misné Tóra szövegek vizsgálatakor kiderült, hogy
eredetileg 67 sor szerepel ott is. Ezt támasztja alá, hogy a jemeni
zsidó közösségek is 67 sorban írják le a Háázinu – éneket, a Rámbám
eredetileg megalkotott szabályát követve. A 67-es sorbeosztás nem
ismeretes egyetlen, Rámbámot megelőző időszakban íródott bibliai
kódexre sem. [The Vicissitudes of the Aleppo Codex , 4.5 Maimonides
and the Aleppo Codex www.aleppocodex.org]
14 arabul
 halab, héberül
 , de a zsidók
 “Árám Cóvá”
bibliai néven nevezték. Egy legenda szerint Ábrahám Kánaán földjére
vonulva itt állt meg tejjel megitatni a fáradt vándorokat. (tej –
 halav
héberül,
 halib – arabul)
15 Az egyik legjelentősebb kereskedő család a livornoi De
Piciotto-család volt. Történetükről ld.: Sabato, H.: Aleppo Tales,
London 2004 vagy héberül 1997
16 Zenner, W.P.: A Global Community. The Jews from Aleppo, Syria,
Wayne State University Press, Detroit, 2000, p. 44
17 A Kódex aleppoi jelenlétéről tudósító első történelmi forrás a
15. századból származik. Rabbi Dávid ben Jehosua, - a Rámbám
dédunokájának unokája – a 14. század végén települt át Szíriába.
Tudott tény, hogy számos kéziratot vitt magával. Egyes vélemények
szerint ő vihette magával a Kódexet is.
Vicissitudes of the Aleppo Codex, 4.7 When and How did the Codex
Reach Aleppo? www.aleppocodex.org]
18 www.english.imjnet.org.il A Wandering Bible: The Aleppo Codex -
From Egypt to Aleppo (angolból ford.: a szerző)
19 Egy aleppoi zsidó család vitte be az országba. Yitzhak Ben-Zvi
államelnök és számos tekintélyes rabbi személyiség is részt vett a
titkos tárgyalásokon.
20 www.aleppocodex.org] The Aleppo Codex Today - 4.10 The Damage to
the Aleppo Codex
21 www.english.imjnet.org.il A Wandering Bible: The Aleppo Codex -
Saving the Aleppo Codex
22 2 Móz 8,1
23 Dina Kraft: From the Galilee to Maimonides' desk in Cairo to the
pocket of a Brooklyn businessman, the missing pieces of the Aleppo
Codex have eluded scholars for decades, Published: 12/09/2007
http://www.jewishreview.org/node/9364
Kárpáti Judit
OR-ZSE Doktori Iskola, III. évf.
|
