Az újpesti hitközség
megalapítását Károlyi István gróf tette lehetővé, aki 1835-ben
bérleti szerződést kötött a Nagysurányból érkező első telepessel
Lőwy Izsákkal.
A gróf által ’’zsidó gyarmatnak’’ nevezett Új –Megyer területére
további bérleti szerződésekkel sorra érkeztek a zsidó iparos és
kereskedő családok.
Az első időkben a napi istentisztelet megtartásához Lőwy Izsák saját
házában nyilvános imaházat alakított ki.
Tizenhárom család élt a településen amikor 1838-ban megalakult a
helyi hitközség, melynek elnökévé Lőwy Izsákot választották.
Ezernyolcszázharminckilencben közadakozásból építették fel első
zsinagógájukat a Károlyi István gróf által adományozott telken a
Bocskay utcában.
Az 1844-től hivatalosan is Újpestnek nevezett helységben a hitközség
létszáma és anyagi ereje is folyamatosan gyarapodott. A zsidó
családok száma elérte az ötvenet.
Az 1880-as évekre a Bocskay utcai templom már szűknek bizonyult. A
hívek ismét tanújelét adták áldozatkézségüknek, amikor
közadakozásból a Beniczky utca 8. szám alatt (ma: Berzeviczy u. 6.)
felépítették a jelenleg is működő, több mint ezer főt befogadó
neológ zsinagógát.
Az épület felszentelésére 1886 szeptember 23.-án került sor
A korabeli híradásokból és a városi levéltárban őrzött
dokumentumokból tudjuk, hogy a templom felavatása: „ünnep volt
Újpest, zsidó és keresztény polgárai számára, amit az is jelez, hogy
a dr. Rosenberg Sándor aradi főrabbi által vezetett szertartáson a
nagyközség elöljáróságán kívül, nagy számban vettek részt a más
felekezetű polgárok és lelkészek is.”
1. ábra A zsinagóga korabeli képe
2. ábra az újpesti zsinagóga
A korabeli sajtó tudósításai szerint az épületet Greiner (vagy
Graner) budapesti építész tervezte.
.A historizmus budapesti építészettörténetében azonban nem fordul
elő ez a név, így felvetődik, hogy elírás történt, és az épület a
Monarchia nagy zsinagóga építőjének a bécsi Jakob Gartnernek
fiatalkori műve.
A kivitelezést Böhm Mátyás építőmester irányította.
A saroktelek tájolása miatt, az utcáról az előkert mögött a téglalap
alakú épület keleti végfala látható. Bejárati előcsarnoka a belső
udvar felől közelíthető meg. A templom harmonikusan illeszkedett be
a korabeli kisvárosias környezetbe, kiemelkedett a földszintes
zártsorú polgárházak közül, de mégsem nyomta el őket.
A zsinagóga keleti romantikus stílusban épült. Ezt a mór stílust
akkor már 15 – 20 éve nem használták a hazai építészetben, de a múlt
század 70-80-as éveiben a zsinagógák építésénél még mindig ez volt a
fő irányzat.
Az épület falait vörös és sárga téglákból rakták ki, átlós raszterű
mintadíszítéssel. Kétoldalt zömök hagymakupolás tornyok vannak,
köztük helyezkedik el a nagy rózsaablak.
Alatta található egy bibliai idézet Ézsaiás próféta könyvéből héber
és magyar nyelven.
’’ mert házam imaháznak fog neveztetni mind a népek számára’’
A templom belseje három hajós, oldalkarzatos elrendezésű csarnok.. A
mellékhajók végében találhatok a lépcsőházak. Bizáncias fejezetű
öntöttvas oszlopok sora tartja a karzatot, amelyeken ugyanolyan
oszlopok támasztják alá a kétszintű mennyezetet.
A z egyszerű oszlopokkal és ívekkel díszített frigyszekrény
függönyét az épület 1996-ban történt felújításakor készítették..
A függöny feletti ívmezőben találhatók a törvénytáblák.
A frigyszekrény feletti karzat volt az orgona eredeti helye. Az
1910-ben felállított hangszer 1944-ben megsemmisült. A jelenlegi
Angster-féle orgonát a kecskeméti zsinagógából hozták át, és mivel
az eredeti helyén nem fért el a bejárati előcsarnok feletti
orgonakarzaton helyezték el.
A bimát finoman tagolt rács határolja, amely az 1909-es átalakítás
idején készülhetett.
A Tóraszekrény körüli padok Hajós Alfréd tervei alapján készültek.
3. ábra A karzat és az
orgona.
4. ábra A zsinagóga belső tere
Ézsaiás 56. 1-8
Ézsaiás próféta
könyvében a zsidó nép történetének azon időszakáról ír, amikor az
emberek elfordultak Istentől és törvényeit megszegték. Keményen
ostorozza a barbár szokásokat, az erőszakot, a zsarnokságot, az
erkölcstelen életet .
A könyv 55. fejezetében beszél Isten kegyelméről azok számára akik x
keresik Kijelenti, hogy Isten keresése és hívása visszatérés a jó
útra. Azok számára akik tiszta szívvel keresik, Isten válaszol ,
megígéri a nyugalmat és boldogságot az x birodalmában.
Ézsaiás 56.1-2
A próféta ebben a két
mondatban folytatja üzenetét, melynek lényege az egyenjogúság
hirdetése azok számára akik hisznek Istenben. Megmagyarázza, hogyan
kéne ezt a hitet kinyilvánítani.
Figyelmezteti népét és rajtuk keresztül mindenkit aki meghallgatja,
hogy az igazságot szolgálják és jót cselekedjenek, mert Isten a
közeljövőben el fogja bírálni az emberek cselekedeteit. Megmenti
azon gyermekeit akik megtartották parancsolatait és igazságosan
megbünteti azokat akik ellene szegülnek.
A próféta üzenete minden korra érvényes, Isten bármely napon
megmutathatja hatalmát, megbünteti a tévelygőket és megmenti igaz
gyermekeit. Arra ösztönzi a népet, hogy életüknek minden napján
tartsák be Isten igéit. A két legfontosabb üzenet a szombat
megtartása (ember és Isten közötti igék ) és tartózkodás a rossz
cselekedetektől (ember és ember közti igék )
Ézsaiás 3-8
Isten szeretete és
kegyelme megmutatkozik minden hívő ember iránt. Kettőt emel ki az
emberek sorából, a gojt és az eunuchot. A nem zsidó számára
megígéri, hogy ha megtartja iránta való frigyét, nem tesz
különbséget közte és zsidónak született embertársai között, minden
áldásban ugyanúgy részesülni fog. Az eunuchnak megígéri a szövetség
megtartásának fejében, hogy neve örökké élni fog az ő házában.
Ézsaiás 56.7
’’Mert házam
imaháznak fog neveztetni mind a népek számára’’
Ez a prófécia visszavezethető Salamon király idejére az első
Szentély megépítésének korára
Az első Szentély imaháznak épült, nemcsak a zsidó népnek, hanem a
nem zsidóknak is.
Salamon megkérte Istent, hogy azokat az embereket akik messzi
földről jöttek engedje be az Ő házába imádkozni és teljesítse
kérésüket, mivel ezáltal megmutatja a zsidók istenének hatalmát a
világ felett.
Ez a bibliai gondolat azt az akaratot fejezi ki, hogy a zsinagóga
univerzális központi hely legyen minden ember számára.
Ehhez a gondolathoz kapcsolódik az Újpesti zsinagóga utcafrontján
olvasható idézet is.
Az osztrák-magyar kiegyezéssel az 1867-es esztendő a magyarországi
zsidók számára meghozta a törvényes emancipációt.
Újpest nagyközség zsidósága 1868-ban felépítette új neológ
zsinagógáját.
A kétnyelvű, héberül és magyarul írt Ézsaiás idézetet a templom utca
felé eső keleti falán helyezték el. Ezzel a gesztussal kívánták
megmutatni nyitottságukat, befogadó készségüket Újpest más
felekezetű polgárai iránt.
Bibliográfia:
1, Magyarországi zsinagógák. Műszaki könyvkiadó, Budapest 1989.
2, Orbán Ferenc Magyarország zsidó emlékei nevezetességei. Panoráma
Budapest 1991
3, Újpesti helytörténeti értesítő 2004. június 11. évfolyam 2.sz.
4, Bazsó Gábor – iványi János Az újpesti zsinagóga
5, www.yeshua.co.il
 |
