Elhangzott a "Zsidó oktatás, nevelés - 125 éves az Országos Rabbiképző
Intézet" című "A Magyar Tudomány Napja 2002" konferencián (Budapest,
2002. december 17-18.)
"...Álljatok
az utakra és lássátok, és kérdezősködjetek az ősi ösvények felöl, melyik a
jónak útja, és azon járjatok..."1 –írta
Jirmejá próféta annak idejében. Mi is, az immár fennállásának 125. esztendejébe
lépett Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem tanárai, oktatói valahogyan így voltunk,
így vagyunk, ekként cselekedtünk. Megújulásunkkal, a még az elmúlt évszázadban
sorra került akkreditációval kapcsolatosan átnéztük, áttanulmányoztuk,
érdeklődtünk, kérdezősködtünk “az ősi ösvények felöl”,
hogy mit, és hogyan tanítottak annak idejében alma materünkben. Mit tanítottak, és
hogyan tanították a Szentírást. Mielőtt azonban előadásunk címének megfelelően
ennek ismertetésére rátérnénk, egy pici történeti áttekintést kell adnunk, hogy
világossá váljék a Szentírás oktatásának a kezdetekben kialakult rendszere. Komoly
stádiumba a rabbiképző felállítása akkor jutott, amikor a szükséges anyagi fedezet
rendelkezésre állt.
Ez 1856-ban valósult meg, mikor I. Ferenc József elrendelte, hogy az 1848/49-es
forradalomban és szabadságharcban való részvétel miatt a magyar zsidókra kirótt
hadisarc megváltása fejében összegyűlt 1. 000 000 forintból egy oszthatatlan
iskola-alapot hozzanak létre, amelyből megvalósulhat a rabbiképzés Magyarországon.
Brill Sámuel Löw2 a pesti hitközség dájánja és későbbi rabbisági
elnöke; Hirsch Márk3 óbudai, később prágai majd hamburgi-; és Steinhardt
Jakab4 aradi főrabbi a magyar hatóságok kérésére elkészítette a
felállítandó magyar rabbiképző alaptervezetét, amelyet 1864-ben publikáltak.5
E tervezet, a Das Elaborat der Rabbiner-Commision, 5 éves alsó- és 3
éves felső tanfolyamot javasolt, melynek tananyagában természetesen szerepelt a
Szentírás oktatása is.
Azonban a későbbiekben az "ortodox" elnevezéssel megjelölt irányzat egy
rabbiképző felállításában, a zsidó tudomány terjesztésében, a
felvilágosításban rettentő veszélyt látott, ezért 1864. március 15-én,
Nyíregyházán, Jehuda Aszód6 dunaszerdahelyi rabbi elnökletével ülést
tartottak és elhatározták, hogy egy hét tagból álló küldöttséget küldenek
Bécsbe I. Ferenc Józsefhez.
A határozatnak megfelelően az uralkodót megkérték, hogy utasítsa el a rabbiképző
felállítását, mert az szerintük nagy veszedelmet rejt magában a zsidóság
számára.
A küldöttséget a fenség fogadta és megelégedetten tértek vissza abban a hiszemben,
hogy a király megértette aggodalmukat.7
De a rabbiképző felállításának terve továbbra is napirenden maradt. Az 1868/1869-es
Egyetemes Gyűlés, vagy hivatalosan a Magyarországi és Erdélyi Izraeliták Országos
Kongresszusa egy új bizottságot küldött ki, amely a régiek mellett a következő
tagokból állt:
Kohn Sámuel8 pesti rabbi, majd főrabbi, a Rabbiképző későbbi homiletika
tanára;
Hochmuth Ábrahám9 veszprémi főrabbi,
Zipser Mayer10 székesfehérvári, majd rohonci főrabbi; valamint
Deutsch Henrik11 az Országos Izraelita Tanítóképezde igazgatója.
Ez a bizottság azután elkészítette (az előzőt alapul véve) az Országos magyar
izraelita rabbiképezde számára készitett szervezési 's tanterv-et.12
Ez a tervezet 6 éves alsó- és 4 éves felső tanfolyamot ajánlott. (A rabbiképzőben
később az alsó- és a felső tagozódás megváltozott, és az alsó- és a felső
tanfolyam is öt esztendőssé vált az 1881/82-es tanévtől.13) Azonban a
rabbiképző felállítását a magyarországi zsidóság egy része továbbra sem nem
nézte rokonszenvvel.
1869-ben ismét egy ortodox küldöttség jelent meg a királynál Bécsben. Kérték őt,
hogy ne hagyja jóvá az 1868/1869-es Egyetemes Gyűlés határozatait, közöttük a
rabbiképző felállításáét sem.
A királynak azonban a kiegyezés után már nem volt jogköre ilyesmit foganatosítani.14
A rabbiképző megalapítására az engedélyt 1873. május 6-án adta ki végül is I.
Ferenc József, aki "...legfelsőbb elhatározással megengedte az Országos
Rabbiképző Intézet felállitását az “Izraelita Iskolaalap“ terhére."15
Miután felépült az akkori Bodzafa utca 19-es számú telken az impozáns épület,
Brill Sámuel Löw a pesti hitközség rabbisági elnöke, Adolf Jellinek bécsi főrabbi
ajánlatára és Kohn Sámuel főrabbi személyes, előzetes tárgyalásai alapján Bloch
Mózest16 hívta meg az intézmény élére.
Bloch ifjú éveiben jesiván tanult, utána világi egyetemen öt éven keresztül
filozófiát és fizikát hallgatott, majd több helyütt is (Csehország területén)
rabbiként funkcionált és jesivát vezetett. E nagy talmudi és világi tudományokkal
megáldott rabbit állították először az Országos Rabbiképző Intézet élére.
Bacher Vilmos17 és Kaufmann Dávid,18 akkori szóhasználattal a
boroszlói19 rabbiképző végzettjei álltak mellette Intézetünk
elindításánál, megtartván az ősi hagyományt, miszerint a rabbiavatáshoz (sz'miha)
három rabbi szükséges.20 Bloch Mózes a Talmudot és a szertartástant
tanította, Bacher Vilmos a Szentírást és Szentírás-magyarázatot, Kaufmann Dávid
pedig zsidó történelmet és vallásfilozófiát oktatott.
Az ünnepélyes megnyitóra 1877. október 4-én került sor, és még ezen évben:
"Emelkedett szivvel jegyezzük fel, hogy az intézet lételének első heteiben már,
1877. november 15-én, Ő Felsége Első Ferencz József legkegyelmesebb királyunk
legmagasabb látogatásában részesült."21
1877 őszén megkezdődött az oktatás, mely egészen az 1946/47-es tanévig két
úgynevezett tanfolyamon folyt, az alsó- (gimnáziumi) és a felső (teológiai)
tanfolyamon. "Mindegyik 5-5 évfolyamból (áll). Az alsó tanfolyam megfelel a
főgimnázium 5-8. osztályának és oda algimn. 4. oszt. bizonyitvány, vagy megfelelő
felvételi vizsga alapján vétetnek fel tanulók. (…) A tananyag azonos a humanisztikus
gimnáziuméval. A héber tárgyak heti 16 órában tanittatnak és már a felvételnél
vizsgálati tárgyak.”22
Az Országos magyar izraelita rabbiképezde számára készitett szervezési 's tanterv
alapján az alsó tanfolyam tantárgyai ”…két csoportra oszolnak és pedig: a.,
zsidó theológiai tantárgyakra, melyekhez tartoznak:
1. Szentírás és ennek magyarázata
(exegézis)
2. Talmud és szertartástan (ritualis codexek)
3. Héber- és aram nyelvtan
4. Zsidók története (…)
6.§. Mózes öt könyve a hat éves
tanfolyam alatt két ízben végig tanulmányozandó és pedig:
első izben könnyebb szerkezetű héber
értelmezésekkel (commentárokkal) és a tanulók felfogásának megfelelő nyelvészeti
és tárgyilagos magyarázatokkal;
másod izben tüzetesebb commentárok és
"Onkelos" különös tekintetbe vételével.
7.§. A proféták és hagiographak
tekintettel az egyes könyvek tartalmára és nyelvezetére, valamint a tanulók haladó
érettségére – a hat tanfolyamra osztatnak fel.”
Az Intézet felső tanfolyamán “…a
következő tantárgyak adatnak elő:
A Szentírás magyarázata
Talmud
Szertartástan (Turim, Schulchan–Aruch)
Midrás
Zsidók története
Vallásbölcsészet és erkölcstan (héber források nyomán)
Héber és avval rokon nyelvek
Hitszónoklattan
Neveléstan és hitelemzés
Szentírás magyarázata.
16.§. Bevezetés a Szentírásba. Ennek
egyes könyvei a régibb és ujabb héber commentárok használatával, ’s tekintettel a
régibb forditásokra, valamint az idevágó irodalomra. Ezen előadások körébe az
apokrifák szinte.”23
A fentebb ismertetett tanterv alapján
az alsó tanfolyam tanulói a következő “héber tárgyakat” tanulták a kezdetekben
az előírt “humanisztikus” gimnáziumi tantárgyak mellett:
A Tóra könyveinek bizonyos fejezetei,
Ezékiel könyve,
Zsoltárok könyvéből bizonyos zsoltárok,
Példabeszédek könyve,
Ezrá és Nehemiás könyve,
Talmud statarie és Talmud cursorie,
Zsidók története,
Héber- és aram nyelvtan.24
A felső tanfolyam hallgatói a következő tárgyakat hallgatták a kezdetekben, pl. az
1885/86-os tanévben, heti 28 órában:
Bevezetés a Szentírásba,
Szentírás magyarázata,
Exegetikus irodalom,
Bevezetés a Talmudba,
Talmud statarie és Talmud cursorie,
Jeruzsálemi Talmud,
Sulchán Árukh,
Midrás,
Zsidók története,
Történelmi gyakorlatok,
Vallásbölcsészet,
A zsidó vallásbölcsészet története,
Héber gyakorlatok,
Homiletikai gyakorlatok.25
Az alsó tanfolyamon összesen 25 tanulóval, első és második osztállyal kezdték meg
az oktatást, míg a felső tanfolyamnak 6 hallgatója volt a kezdetekben.
A tananyag a Szabályzatokból követhető nyomon, melyből az elsőt a tanítás
megkezdésére adtak ki 1877-ben. Ezt kétszer: 1890-ben és 1912-ben módosították az
első ötven évben. E Szabályzatokban azonban a tanterv nem szerepelt
részletesen, hiszen az alkalmazkodott az 1869-ben publikált “szervezési ’s
tanterv” irányelveihez, miszerint: “5). A tanterv megállapításánál a
bizottság csupán az előadandó tanszakok és a tanczél általános kijelölésére
szoritkozott (…) tartózkodott az előadandó szakaszok vagy tananyag részletes
felsorolásától, nem különben az irány, tanmód vagy használandó források,
segédanyagok, stb. megjelölésétől, nehogy ez által az igazgató és tanári kar
szabad működését korlátozza.”26
Tehát a tanított tananyag a gyakorlatban erősen tanárfüggő volt egészen 1912-ig,
mert ekkor Dr. Blau Lajosnak, a későbbi rektornak, elfogadták az új “Tervezetét”,
és a rendszerezett, előre megtervezett oktatás lépett az előbb ismertetett helyébe.27
Az első ötven év (1877-1927) “theológiai tanárai”, kik a Szentírást
tanították:
Dr. Bacher Vilmos:
1877/78-1912/13 – alsó- és felső tanfolyam;
Dr. Blau Lajos:
1888/89-1914/15 – alsó tanfolyam;
1913/14-1916/17 – felső tanfolyam;
Deutsch Henrik: 1877/78-1886/87 – alsó
tanfolyam;
Dr. Edelstein Bertalan: 1921/22 a – alsó
tanfolyam;
Dr. Guttmann Mihály: 1907/08-1920/21 –
alsó tanfolyam;
Dr. Heller Bernát: 1922/23 a – alsó-
és felső tanfolyam;
Dr. Klein Miksa:1915/16-1926/27 – alsó
tanfolyam;
Dr. Weisz Miksa: 1917/18-1921/22 – felső
tanfolyam.
Dr. Bacher Vilmos: 1877/78-1912/13 – az
alsó tanfolyamon a következő könyveket tanította a Szentírásból:
Józsua,
Bírák,
Sámuel I-II,
Királyok I-II,
Jesája,
Jeremiás,
Ezékiel,
Kispróféták,
Zsoltárok,
Példabeszédek,
Siralmak,
Dániel,
Ezra és Nehemja.
Dr. Blau Lajos: 1888/89-1914/15 – az
alsó tanfolyamon a következő könyveket tanította a Szentírásból: A Tóra bizonyos
fejezetei.
Deutsch Henrik: 1877/78-1886/87 – az
alsó tanfolyamon a következő könyveket tanította a Szentírásból: A Tóra bizonyos
fejezetei.
Dr. Edelstein Bertalan: 1921/22-1926/27 –
az alsó tanfolyamon a következő könyveket tanította a Szentírásból: A Tóra
bizonyos fejezetei.
Dr. Guttmann Mihály: 1907/08-1920/21 –
az alsó tanfolyamon a következő könyveket tanította a Szentírásból:
A Tóra bizonyos fejezetei,
Józsua,
Bírák,
Zsoltárok és a Példabeszédek.
Dr. Heller Bernát: 1922/23-1926/27 – az
alsó tanfolyamon a következő könyveket tanította a Szentírásból:
A Tóra bizonyos fejezetei,
Jesája,
Jeremiás és a Kispróféták.
Dr. Klein Miksa: 1915/16-1926/27 – az
alsó tanfolyamon a következő könyveket tanította a Szentírásból:
A Tóra bizonyos fejezetei,
Bírák,
Sámuel I-II,
Királyok I-II,
Jesája,
Jeremiás,
Kispróféták,
Zsoltárok,
Példabeszédek,
Ezra és Nehemja.
Dr. Bacher Vilmos: 1877/78-1912/13 – a
felső tanfolyamon a következő könyveket tanította a Szentírásból:
Általános bevezetés a Szentírásba,
Bevezetés a Szentírásba,
Bevezetés a Szentírás egyes könyveihez,
Jesája,
Jeremiás,
Ezékiel,
Kispróféták,
Jób,
Énekek éneke,
Siralmak,
Prédikátor,
Ezra és Nehemja és a Krónika I-II. könyvei.
Dr. Blau Lajos: 1913/14-1916/17 – a
felső tanfolyamon a következő könyveket tanította a Szentírásból:
Bevezetés a Szentírásba,
Ezékiel,
Jób,
Énekek éneke,
Prédikátor és a Krónika I-II. könyvei.
Dr. Heller Bernát: 1922/23-1926/27 – a
felső tanfolyamon a következőket tanította a Szentírásból:
Jesája,
Ezékiel,
Kispróféták,
Jób,
Énekek éneke,
Siralmak,
Prédikátor,
Dániel,
Krónika I-II. könyvei.
Dr. Weisz Miksa: 1917/18-1921/22 – a
felső tanfolyamon a következő könyveket tanította a Szentírásból: Bevezetés a
Szentírásba, Ezékiel, Jób, Énekek éneke, Prédikátor és a Krónika I-II. könyvei.
Az Intézet első ötven évében az alsó
tanfolyamon Szentírásból a következő könyveket tanították:
A Tóra bizonyos fejezetei,1
Józsua,
Bírák,
Sámuel I-II,
Királyok I-II,1
Jesája,
Jeremiás,
Ezékiel,
Kispróféták,1
Zsoltárok,
Példabeszédek,1
Siralmak,1
Dániel,
Ezra és Nehemja,
valamint a Krónika I-II. könyvei.
Az Intézet első ötven évében a felső
tanfolyamon Szentírásból a következő könyveket tanították: Általános bevezetés
a Szentírásba, Bevezetés a Szentírásba, Bevezetés a Szentírás egyes könyveihez,1
Jesája, Jeremiás, Ezékiel, Kispróféták,1 Jób,1 Énekek éneke, Siralmak,
Prédikátor,1 Dániel, Ezra és Nehemja, valamint a Krónika I-II. könyvei.
Érdekesség, hogy egyáltalán nem
tanították sem az alsó-, sem a felső tanfolyamon az első ötven évben Rút- és
Eszter könyvét, valamint arról sincs megbízható adatunk, hogy a Kispróféták
könyvei közül oktatták-e mindegyiket.
Az előzőekben ismertetett tantárgyak mellett azonban a felső tanfolyam hallgatói
"…általános és nemzeti tudományos teljes kiképzésük céljából kötelesek
egyidejüleg a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán beiratkozni és a
bölcsészeti doktorátust megszerezni. Ennek bemutatása nélkül rabbivizsgára nem
bocsáthatók"28 -írta az 1912-es Szabályzat. Tehát a rabbivá
avatás elengedhetetlen feltétele volt a “bölcsészeti doktorátus” megszerzése,
disszertáció írása és megvédése. A Szentírás tanításának fontosságát,
hatékonyságát és magas színvonalát bizonyítják, hogy az 1883-1944 között írt
275 doktori disszertáció témái közül 80 olyan készült és lett sikeresen
megvédve, mely szorosan a Szentíráshoz köthető.
-A Szentírás könyveiről: 11 db.
-A Szentírás fordításairól: 17 db.
-A Szentírás könyveihez írott midrásokról és exegézisekről: 13 db.
-A Szentírás témáihoz írott ágádákról: 26 db.
-A Szentírás különféle témáiról, motívumairól: 13 db.
A Szentírás tanítása az első ötven évben, sőt még később is a szokásos, a
“bevett” metódus szerint folyt: olvasni, fordítani, magyarázni, majd megtanulni a
szentírási szöveget kívülről.29
Ennyit dióhéjban múltunkról “az
ősi ösvényekről” és most rátérnénk a jelenre, melyet őszintén
szeretnénk ha a “jónak útja” lenne.
Jelenleg, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem fennállásának 125. esztendejében a
Szentírás- és Talmudtudományi Tanszék azon tanárai, akik Szentírást oktatnak:
Dr. Schőner Alfréd Ph.D., főrabbi, rektor, tanszékvezető egyetemi tanár;
Dr. Domán István Ph.D., főrabbi, egyetemi docens;
Eliezer Slomovits vendégprofesszor Izraelből, egyetemi docens;
Frölich Róbert főrabbi, vezető tábori rabbi, egyetemi adjunktus;
Radnóti Zoltán rabbi, egyetemi tanársegéd;
Oláh János főiskolai docens;
Beer Iván főiskolai adjunktus;
Deutsch Gábor főiskolai adjunktus és
Lózsy Tamás tudományos gyakornok.
A Liturgia Tanszék oktatói közül Dr.
Kerekes Béla főiskolai adjunktus tanít még szorosan a Szentíráshoz kapcsolódó
tantárgyat. Egyetemünkön a jövő évben, de még 125. tanévében, keresztféléves
képzésben, induló Zsidó Vallástudományi Doktoriskolájában Dr. Schőner Alfréd
Ph.D., főrabbi, rektor, tanszékvezető egyetemi tanár, Dr. habil. Lichtmann Tamás
Ph.D. Cs.C., egyetemi magántanár és Dr. Theol. Szécsi József megbízott előadó
fogja a Szentírást, illetve az ahhoz kötődő tanegységeket oktatni.
A Liturgiatörténet- és Kántorképző
főiskolai szakon az akkreditációs eljárás alapján elfogadott tanterv30
szerint a következő Szentírással kapcsolatos tantárgyak oktatása történik:
Bevezetés a bibliai és talmudi irodalomba, Pentateuchos kiemelkedő fejezetei és
Szemelvények a prófétai irodalomból.
Judaisztika tanár főiskolai szakunkon az
alábbi Szentíráshoz kapcsolódó tantárgyakat oktatjuk31: Bevezetés a
Szentírásba, Bevezetés az Írásbeli- és a Szóbeli Tanba,1 Az egész Tóra,1 Józsua,
Bírák, Sámuel I-II, Királyok I-II,1 Jesája, Jeremiás és Jónás könyve,1
Zsoltárok,1 Ezra és Nehemja könyve, Heti szakaszok és háftárák.
Rabbiképző egyetemi szakunkon a Krónika
I. és II. könyvének kivételével az egész Szentírást tanítjuk a tantervi hálónak32
megfelelően a “Bibliai tudományok tantárgycsoportban”. Itt célkitűzés a könyvek
“komplex vizsgálata, kutatása, tanítása. A zsidóság bibliakori teológiai
rendszerének bemutatása, a világtörténeti és lokálhistóriai események komparatív
elemzése. A többezer éves textus ősi szövegének betűhű grammatikai analízise. A
megvalósítás formái: A Szentírás héber szövegének olvasásával párhuzamosan az
exegézis következő formáit alkalmazzuk:
A Mikráot g’dolot alapján az
ókori szövegmagyarázatot (Tárgum Onkelosz, Tárgum jerusálmi, stb…) magába
ötvöző középkori, elsősorban RÁSI, REDÁK és RÁMBÁN szövegértelmezést.
A Tánách házáháv alapján a
szöveg modernkori interpretációját.
A Dáát mikrá alapján a
klasszikus szöveg halachikus utalásait, a bibliai párhuzamokat, szövegértelmezési
variációkat.
Az Olám Hátánách alapján a
textushoz kapcsolódó inter- transz- és multidiszciplináris elemzéseket. Különös
tekintettel a földközi-tengeri népek rokon vonásokat felmutató paralel
kultúrájára, az építészeti-, képző- és iparművészeti, archeológiai,
nyelvtörténeti, zenetörténeti párhuzamokra és szekuláris asszociációkra.”34
Egyetemünk jövő évben induló Zsidó
Vallástudományi Doktoriskolájában kiemelkedő helyet foglal el a Szentírás
oktatása, hiszen:
“A Szentírás-tudomány összehasonlító vallástudományi vonatkozásban rendkívül
széles terület. Ami a zsidó Szentírás-tudományt illeti, a filológiai, historikai,
historiográfiai, epigráfiai, és exegetikai vizsgálódások igen széles skáláján
folynak kutatások, következésképpen, az említett területeket (a doktoriskola
keretein belül, legalábbis) sokkal inkább a szóban forgó Tanachikus és Talmudikus
textusok “módszertanaként” célszerű alkalmazni.
A programban résztvevő hallgatók in vivo ismerkedhetnek meg a legfontosabb nemzetközi
zsidó Szentírás- és Talmud-tudományi projektekkel. Az Izraelből és az USA-ból
meghívott társintézeti professzorok és kutatók ehhez a megfelelő garancia.”35
A Zsidó Vallástudományi Doktoriskolában
a következő Szentíráshoz kötődő tanegységeket kell majd hallgatniuk a
doktoranduszoknak: Szentírástudomány/10 tanegység: Összehasonlító Szentírás,
Tanach/Introductio generalis és Introductio specialis, Tanach exegezis, Tanach és
művészetelmélet, Szentírási figurációk ikonográfiája, Művészettörténet,
Septuaginta, Qumrán, Vulgata, Tanachi idézetek az Újszövetségben; Bibliai szövegek
és az irodalomtudomány/1 tanegység és Bibliai történetek és a világirodalom/1
tanegység.36
A feladatokat ismerjük, a célkitűzés
adott, tanítványok, kikkel együtt tanuljuk az ősi írást, az ősi forrást, a
Szentírást, vannak, reményteljes bizakodással nézünk a jövő elé. Végezetül,
stílusosan, egy szentírási idézettel fejezzük be e rövid értekezést, melyet
hiszünk és remélünk, hogy egyszer még meg fog valósulni, és ehhez kérjük az
Örökkévalótól, hogy adjon erőt, kitartást miszerint: "…Nagyobb lesz e
későbbi ház dicsősége, mint az előbbié volt..."37) Ámen! Így
legyen!
Bibliográfia:
Bánóczi József: Az Országos
Rabbiképző Intézet első évtizedének története.
In. A Budapesti Országos Rabbiképző
Intézet X. Értesitője az 1886/87-iki Tanévről. Budapest, 1888.
Büchler Sándor: A zsidó reform
úttörői Magyarországon.
In. Magyar-Zsidó Szemle XVII. évf. /
1900. 111-119 p.
Carmilly-Weinberger, Moshe ed.: The
Rabbinical Seminary of Budapest 1877-1977.
A Centennial Volume. Studies in its History
and its Scholarly Record. Sepher-Hermon Press, Inc. for The Alumni Association of the
Rabbinical Seminary of Budapest New York, 1986.
Dr. Benoschofsky Imre: Emlékek a
Szemináriumból. In. Scheiber Sándor ed.: Évkönyv 1970. Magyar Izr. Orsz.
Képv.-Budapest, 1970. 74-105 p.
Dr. Blau Lajos: Az országos
rabbiképző-intézet előtörténetéhez. In. Magyar-Zsidó Szemle XXXIV. évf. / 1917
ápr.-okt., 2-4. szám. 88-139 p.
Dr. Blau Lajos és Dr. Klein Miksa:
Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára
1877-1927. I. kötet. A Rabbiképző első 50 éve. Budapest, 1927.
Dr. Hirschler Imre: A Rabbiképző Intézet
előtörténetéhez. In. Magyar-Zsidó Szemle LVIII. évf. / 1941. 155-160 p.
Dr. Samuel Lőwinger ed.: Seventy Years. A
tribute to the seventieth anniversary of the jewish theological seminary of hungary
(1877-1947). Budapest, 1948.
Dr. Guttmann Mihály, Dr. Lőwinger
Sámuel, Guttmann Henrik, Wertheimer Adolf: A Ferenc József Országos Rabbiképző
Intézet hatvan éves jubileuma. Budapest, 1937.
Gábor György et al.: "A tanítás az
élet kapuja" / Tanulmányok az Országos Rabbiképző Intézet fennállásának 120.
évfordulója alkalmából. Országos Főrabbi Hivatal-Budapest, 1999.
Gonda László: A zsidóság
Magyarországon 1526-1945. Századvég-Budapest, 1992. 137-141 p.
Roth, Ernst: Zum 100-jä hringen Bestehen
der Landesrabbinerschule in Ungarn. In. Udim. Zeitschrift der Rabbinerkonferenz in der
Bundesrepublik Deutschland, 7/8. Frankfurt am Main, 1977/78. 109-137 p.
Scheiber Sándor: A magyar zsidóság
szellemi élete a századfordulótól In. Folklór és tárgytörténet (Teljes kiadás).
Makkabi-Budapest, 1999. 1039-1040 p.
Schill Salamon: A Budapesti Országos
Rabbiképző Intézet története. Budapest, 1896.
Tamási Györgyi: Zsidó szellemi élet
Magyarországon 1945 után / Az oktatás. In. Hét évtized a hazai zsidóság életében.
MTA Filozófiai Intézet-Budapest, 1990. 269-300 p.
Ujvári Péter ed.: Zsidó lexikon. A Zsidó lexikon
kiadása-Budapest, 1929.
Jegyzetek:
1 Jeremiás VI,16.
2 Brill Sámuel Löw: 1814 - 1897
3 Hirsch Márk: 1833. február 9. - 1909. május 18.
4 Steinhardt Jakab: 1818. december 17. - 1885. február 2.
5 Das Elaborat der Rabbiner-Comission. Szövege megtalálható: Dr. Blau Lajos:
Az országos rabbiképző-intézet előtörténetéhez. In. Magyar-Zsidó Szemle XXXIV.
évf. / 1917 ápr.-okt., 2-4. szám. 95-125 p.
6 Jehuda Aszód: 1794 - 1866
7 One Hundred Years of the Seminary in Retrospect. In. Carmilly-Weinberger,
Moshe ed.: The Rabbinical Seminary of Budapest 1877-1977. A Centennial Volume. Studies in
its History and its Scholarly Record. Sepher-Hermon Press, Inc. for The Alumni Association
of the Rabbinical Seminary of Budapest New York, 1986. 7-8 p.
8 Kohn Sámuel: 1841. szeptember 21. - 1920. március 11.
9 Hochmuth Ábrahám: 1816. december 14. - 1889. június 10.
10 Zipser Mayer: 1815. augusztus 14. - 1869. december 10.
11 Deutsch Henrik: 1822 - 1889
12 Dr. Blau Lajos: Az országos rabbiképző-intézet előtörténetéhez. In.
Magyar-Zsidó Szemle XXXIV. évf. / 1917 ápr.-okt., 2-4. szám. 125-139 p.
13 Az 1881/82-es tanévtől
14 Moshe Carmilly-Weinberger: Párhuzamok és kapcsolatok a boroszlói és a
budapesti rabbiképző között. In. Gábor György et al.: "A tanítás az élet
kapuja" / Tanulmányok az Országos Rabbiképző Intézet fennállásának 120.
évfordulója alkalmából. Országos Főrabbi Hivatal-Budapest, 1999. 119 p.
15 Dr. Blau Lajos és Dr. Klein Miksa: Emlékkönyv a Ferenc József Országos
Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877-1927. I. kötet. A Rabbiképző első
50 éve. Budapest, 1927. 10 p.
16 Bloch Mózes: 1815. február 1. - 1909. augusztus 10.
17 Bacher Vilmos: 1850. január 12. - 1913. december 25.
18 Kaufmann Dávid: 1852. június 7. - 1899. július 6.
19 Németül: Breslau, jelenleg: Wroclaw (Lengyelország)
20 Talmud, Szánhedrin 13 b.
21 Dr. Blau Lajos és Dr. Klein Miksa: Emlékkönyv a Ferenc József Országos
Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877-1927. I. kötet. A Rabbiképző első
50 éve. Budapest, 1927. 16 p.
22 Dr. Blau Lajos és Dr. Klein Miksa: Emlékkönyv a Ferenc József Országos
Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877-1927. I. kötet. A Rabbiképző első
50 éve. Budapest, 1927. 17 p.
23 Dr. Blau Lajos: Az országos rabbiképző-intézet előtörténetéhez. In.
Magyar-Zsidó Szemle XXXIV. évf. / 1917 ápr.-okt., 2-4. szám. 131-133 p.
24 A Budapesti Országos Rabbiképző-Intézet Értesitője az 1885/86-iki
Tanévről. Budapest, 1886.
25 A Budapesti Országos Rabbiképző-Intézet Értesitője az 1885/86-iki
Tanévről. Budapest, 1886.
26 Dr. Blau Lajos: Az országos rabbiképző-intézet előtörténetéhez. In.
Magyar-Zsidó Szemle XXXIV. évf. / 1917 ápr.-okt., 2-4. szám. 129 p.
27 Dr. Blau Lajos és Dr. Klein Miksa: Emlékkönyv a Ferenc József Országos
Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877-1927. I. kötet. A Rabbiképző első
50 éve. Budapest, 1927. 18 p.
28 Dr. Blau Lajos és Dr. Klein Miksa: Emlékkönyv a Ferenc József Országos
Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877-1927. I. kötet. A Rabbiképző első
50 éve. Budapest, 1927. 17 p.
29 Dr. Benoschofsky Imre: Emlékek a Szemináriumból. In. IMIT Évkönyv,
1970. 81 p.
31 Az Országos Rabbiképző Intézet Akkreditációs Beadványa, 1999.
32 Az Országos Rabbiképző Intézet Akkreditációs Beadványa, 1999.
33 Az Országos Rabbiképző Intézet Akkreditációs Beadványa, 1999.
34 http://www.rabbi.hu
35 http://www.rabbi.hu/doktfelv.htm
36 http://www.rabbi.hu/doktfelv.htm
37 Hágáj II,9.
|