I.
Alapvetés
Amióta ember él a földön, azóta továbbítanak egymásnak különböző
küldeményeket. Ez lehet üzenet, tárgy vagy érték (levél, csomag vagy
pénz). A küldést sokáig „egyedileg” oldották meg, ahogy a Bibliában
is találunk rá példákat:
* Az 1 Királyok 21, 8-ban olvassuk, hogy a királynő levélben
intézkedik férje helyett: „És levelet írt Akháb nevével, a melyet
megpecsételt az ő gyűrűjével, és elküldé azt a levelet a véneknek és
a főembereknek, a kik Nábóttal egy városban laktak;”
* A 2 Királyok 10-ben olvassuk, hogy ugyanezen király (és királyné)
gyermekeinek halálát is egy levél okozza: „1) Akhábnak pedig hetven
fia volt Samariában. És levelet írt Jéhu, és elküldé azt Samariába
Jezréel fejedelmeihez, a vénekhez, és az Akháb fiainak tútoraihoz,
ilyen parancsolattal: 2) Mihelyt e levél hozzátok jut, a kiknél
vannak a ti uratok fiai a szekerekkel, lovakkal, az erős városokkal
és fegyverekkel együtt, 3) Nézzétek meg, melyik a legjobb és a
legigazabb a ti uratok fiai közül, azt ültessétek az ő atyjának
királyi székébe, és harczoljatok a ti uratok házáért.” A fejedelmek
ugyanis megrémültek, és (saját életüket mentendő) elküldték egy
kosárban Akháb mind a hetven fiának levágott fejét.
* A 2 Királyok 19, 14-ben szintén egy követek által átadott levélről
olvashatunk, amely nem kis fejfájást okozott a címzettnek: „És elvevé Ezékiás a levelet a követek kezéből, és elolvasá azt, és
felment az Úr házába, és kiterjeszté azt Ezékiás az Úr előtt;”
* A 2 Királyok 20, 12-ben levéllel kísért ajándékokról (ma:
csomagküldemény) olvashatunk: „Ebben az időben küldött Berodákh
Baladán, Baladánnak, a babilóniai királynak fia levelet és
ajándékokat Ezékiásnak; mert meghallotta, hogy Ezékiás beteg volt.”
* A 2 Királyok 12-ben pedig olyan „csomagküldemény”-ről, amelyhez
kísérőlevél sem kellett, az magáért beszélt: „17) Ebben az időben
jött fel Hazáel, Siria királya, és megszállotta Gáthot, és be is
vette azt; azután megfordult Hazáel, hogy Jeruzsálem ellen menjen.
18) De Joás, Júda királya, vevé mind a megszentelt ajándékokat, a
melyeket az ő atyái, Josafát, Jórám és Akházia, Júda királyai az
Úrnak szenteltek volt, és a melyeket ő maga szentelt néki, és minden
aranyat, a mely találtaték mind az Úr házának, mind pedig a király
házának kincsei között, és elküldé Hazáelnek, Siria királyának, és
az elment Jeruzsálem alól.”
* Az Eszter 9, 19-ben pedig egyenesen olyan ajándékküldésről
olvashatunk, amely nem eseti és egyedi, hanem dátumhoz kötődő és
általános szokás: „Azért a vidéki zsidók, a kik kerítetlen falvakban
laktak, Adár hónapjának tizennegyedik napját tették öröm és vigalom
napjává és ünneppé, a melyen ajándékokat küldözgetnek egymásnak.”
* Bár még számos példát említhetnénk a Szentírásból, de zárásként
álljon itt egy különösen is tragikus példa a levélküldésre: a Sámuel
próféta 2. könyvének 11. részében leírt történet: „2) És lőn
estefelé, mikor felkelt Dávid az ő ágyából, és a királyi palota
tetején sétála: láta a tetőről egy asszonyt fürdeni, ki igen szép
termetű vala. 3) És elkülde Dávid, és tudakozódék az asszony felől,
és monda egy ember: Nemde nem ez-é Bethsabé, Eliámnak leánya, a
Hitteus Uriás felesége? 4) Akkor követeket külde Dávid, és elhozatá
őt; ki beméne ő hozzá, és vele hála, mikor az ő tisztátalanságából
megtisztult; és annakutána visszaméne az ő házához. 5) És fogada
méhében az asszony, és elküldvén, megizené Dávidnak ilyen szóval:
Teherbe estem! 6) Akkor Dávid izene Joábnak: Küldd haza hozzám a
Hitteus Uriást; és elküldé Joáb Uriást Dávidhoz. 7) Mikor pedig
eljutott Uriás ő hozzá, megkérdé őt Dávid Joábnak békessége felől, a
népnek békessége felől és a harcz folyása felől. 8) Ezután monda
Dávid Uriásnak: Menj haza, és mosd meg lábaidat; kimenvén pedig
Uriás a király házából, a király ajándékot külde utána. 9) Uriás
azonban lefeküvék a királyi palota bejárata előtt az ő urának minden
szolgáival, és nem méne a maga házához. 10) És megjelenték Dávidnak,
mondván: Nem ment le Uriás az ő házához. Akkor monda Dávid Uriásnak:
Nemde nem útról jöttél-é? Miért nem mentél le a te házadhoz? 11)
Felele Uriás Dávidnak: Az Isten ládája, Izráel és Júda nemzetsége
sátorokban laknak, és az én uram Joáb, és az én uramnak szolgái a
nyilt mezőn táboroznak: hogy mennék én be az én házamba, hogy egyem
és igyam és feleségemmel háljak? Úgy élj te és úgy éljen a te
lelked, hogy nem mívelem azt! 12) Monda azért Dávid Uriásnak: Maradj
itt ma is, és holnap elbocsátlak. Ott marada azért Uriás
Jeruzsálemben az nap és más napra kelve is. 13) Ennekutána hivatá őt
Dávid, és ő vele evék és ivék, és lerészegíté őt, és kiméne estve
aludni az ő ágyára, az ő urának szolgáival együtt, de házához nem
méne alá. 14) Megvirradván pedig, levelet íra Dávid Joábnak, melyet
Uriástól küldött el. 15) Írá pedig a levélben, mondván: Állassátok
Uriást legelől, a hol a harcz leghevesebb és háta mögül fussatok el,
hogy megölettessék és meghaljon.” (Ezért hívja a kézbesítőjére
veszélyt jelentő küldeményt máig is „Uriás-levél”-nek a népnyelv.)
Magyarországon a honfoglalástól a XVI. századig többé-kevésbé a
Bibliából ismert módon történt a küldemények kézbesítése. A
királyok, a vármegyék és a főurak saját hírnököket (praecones) és
futárokat (cursores) tartottak, hogy rendeleteiket továbbítsák,
üzeneteiket és küldeményeiket kézbesítsék. Az egyszerűbb emberek
azonban sokáig csak a vándorokra (diákok, céh-legények) és
kereskedőkre bízhatták leveleiket is küldeményeiket. Idővel aztán
kialakult az ún. községi küldöncszolgálat.
1526-ban I. Ferdinánd megbízásával a Taxis család működtetett Bécs
és Pozsony között rendszeres postajáratot. A kialakuló országos
posta a Paar család hűbéri birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc
idején a fejedelem önálló magyar postahálózatot működtetett.
1722. július 1-jén III. Károly állami kezelésbe vette a
postaszolgálatot, és állami monopóliummá nyilvánította. A postákat a
bécsi Legfőbb Udvari Postahivatalnak rendelte alá. Valamennyi
postaépületben elhelyeztette a birodalom címerét. Fejlesztette a
postai útvonalakat. Szabályozta a postai tarifákat.i
A posta sokáig különböző ráírásos jelzésrendszereket alkalmazott a
küldeményeken. Először a postai település-bélyegzők használatát
vezették be a feladási hely egyértelmű azonosítása érdekében. A
küldemények bérmentesítésének egyszerűsítése és egységesítése
érdekében elsőként Angliában vezették be a postai bélyeget,
1840-ben. A postai bélyeg használat Magyarországon (az
Osztrák-Magyar Monarchiában) 1850. közepén kezdődött. A bélyegek
„motívumkincse” gyakorlatilag a Monarchia címere, illetve a császár
arcképe volt.
A kiegyezés után vált lehetővé, hogy a Magyar Királyi Posta
függetlenedhessen a Monarchia postájától. 1871. elején kerültek
forgalomba az első csak Magyarországon érvényes díjjegyes
értékcikkek (levelezőlap, postautalvány), május 1-jén az első
bélyegek. Ezeken sokáig csak az érték, illetve a legfőbb nemzeti
szimbólumok (1. kép) szerepeltek. Az 1916-ban megjelent ún.
„fehérszámú arató” (2. kép) tekinthető az első olyan magyar
bélyegnek, amely már túlmutat a funkción, és motívumot hordoz.ii
A posta tevékenységei közül nem minden „motívumhordozó”. Ezért
dolgozatunk tárgyát a Magyar Posta vizsgált időben megjelent
bélyegei és levelezőlapjai, valamint alkalmi bélyegzései képezik. Az
alkalmi bélyegzések közül vannak „központi” bélyegzések, mint a
bélyegek megjelenésekor használt ún. elsőnapi bélyegzések, és vannak
különböző rendezvények kapcsán használt ún. esemény-bélyegzések,
amelyek (postán/minisztériumon) „kívülről jövő kezdeményezések”
névvel is illethetők. Az alkalmi bélyegzést kérőnek minden ilyen
esetben részleteznie kell, milyen esemény lesz, milyen programmal,
kiknek a rendezésében, és milyen apropóból, valamint, hogy ki lesz a
költségviselő? Ekkor kell nyilatkozni arról is, hogy mely
postahivatalba szeretnék telepíttetni a bélyegzőt, vagy alkalmi
postahivatal működtetését kérik a rendezvény helyszínén.iii Bár jó
lenne megőrizni történetüket a feledéstől, ezek tételes feldolgozása
messze túlmutat jelen dolgozat keretein.
A judaika motívumok
Amióta vannak különböző motívumai a bélyeg- és levelezőlap
kiadásnak, illetve a posta (alkalmi) bélyegzőinek, vannak ún.
motívumgyűjtők vagy tematikusgyűjtők. A motívumgyűjtőket nem annyira
egy-egy ország bélyegkiadása érdekli, hanem egy-egy motívum, téma
felbukkanása a világ bélyegkiadásában. A filatelisták (gyűjtők)
általában egy-egy témában rendeznek versenyt, időszaki kiállítást.
Ez a téma lehet a virág, a ló, az autó, a repülő, az űrrepülés, az
orvoslás, a vallás, vagy akár a judaika is. Vannak intézmények,
amelyek állandó kiállításokat is berendeznek egy-egy motívumból.
Ilyen tematikus (harckocsi) állandó kiállítást láthatunk például
Latrunban a
(Muzeon leHél haSirjon) épületében.iv
Ha a Magyar Posta judaika motívumait kívánjuk számba venni, mindenek
előtt meg kell határoznunk, mit tekintünk annak? A judaika motívumok
körébe az általánosan elfogadott nézet szerint a zsidó vallási
motívumok, a héber nyelv, a cionizmus és Izrael, a holocaust,
valamint a zsidó személyiségek tartoznak. Tudom, hogy különösen ez
utóbbi tekintetében igen megosztott a magyarországi zsidó közösség,
melyben igazságot tenni nem tisztem és nem is célom. Mivel azonban
dolgozatom kereteit rögzítenem kell, jelen dolgozatban az izraeli
filatelisták között általános gyakorlathoz
v tartom magam.
Itt mondok köszönetet izraeli és hazai bélyeggyűjtő ismerőseimnek, a
volt Magyar Posta Anyag- és Értékcikkhivatala (ma már nyugdíjas)
dolgozóinak, a Bélyegmúzeum-, valamint a Holocaust Dokumentációs
Központ munkatársainak segítségükért és tanácsaikért.
II.
Bélyegek
A Magyar Posta mindjárt a háború után (1945. október 6.)
bélyegsorozattal tisztelgett az antifasiszta mártírok emléke előtt.
(3. kép) A nyolc bélyegből álló sorozat tizenhat személyt ábrázol,
köztük Sallai Imrét, Fürst Sándort, Mónus (Brandstein) Illést, Rózsa
Ferencet, Schönherz Zoltánt, Ságvári Endrét és Hoffmann Ottót.
Az 1948-ban megjelent Feltalálók - felfedezők sorozat Schwartz
Dávidnak (1845-1897) szentelt bélyeget (4. kép), aki a kormányozható
léghajó feltalálója volt. Halála után özvegye eladta a jogokat
Zeppelin grófnak, így került a találmány Zeppelin-léghajóként a
köztudatba. Schwartz Dávid és léghajója még további három alkalommal
fordul elő bélyegeinken.
Nála többször csak Marx Károly (1818-1883) szerepel. A II.
Világháború után először 1949-ben a Magyar Tanácsköztársaság
kikiáltásának 30. évfordulójára kiadott egyik bélyegen, majd még öt
alkalommal. „Népünk bölcs vezére” uralmának fennállása alatt Marxon
kívül csak Frankel Leó (1844-1896) képével jelenhetett meg bélyeg,
na és természetesen a sajátjával, négy is. (5. és 6. kép)
A Sztálin halálát követő távozása a vezetésből „jót tett” a magyar
judaika gyűjtőkkel. Már 1953. december 5-én bélyeg jelent meg a
Zeneszerzők sorozatban Goldmark Károly (1830-1915), a keszthelyi
hitközségi kántor fiaként született híres operaszerző, a Sába
királynője komponistájának képével. (7. kép)
Az 1954. december 5-én megjelent Tudósok sorozat pedig Korányi (Kornfeld)
Frigyesnek (1827-1913), a nagykállói születésű sebészorvosnak, az
idegkórtan magántanárának, akit 1891-ben a főrendiház örökös tagjává
választottak, illetve Vámbéry Árminnak (1832-1913), a
dunaszerdahelyi születésű török filológusnak és Közép-Ázsiakutatónak
szentelt egy-egy bélyeget. (8. kép)
A rendszer jellegéből adódóan szinte kötelezően kiadandó bélyegek
(Szamuely Tibor, Landler Jenő, Kun Béla, stb.) mellett így
örökítette meg bélyeg 1957-ben Zamenhof Ludwik Lejzert (1859-1917),
az eszperantó nyelv megalkotóját és az eszperantó mozgalom
elindítóját. (9. kép) 1963-ban Weiner Leót (1885-1960), a budapesti
születésű zenetudóst. (10. kép) 1964-ben Szabó Ervint (1877-1918), a
szlanicai születésű szociológust és tudós könyvtárost, akiről a
fővárosi könyvtár is nevét kapta. Ugyanekkor Korányi Sándor
(1866-1944) belgyógyász főorvost, az ideggyógyászat magántanárát,
aki 1927-től a budapesti egyetem orvoskara képviseletében felsőházi
tag volt. (11. kép) 1972-ben Grósz Emilt (1865-1941), a nagyváradi
születésű szemészorvost, a budapesti szemklinika adjunktusát, a
trachoma hazai legyőzőjét. 12. kép) 1980-ban Pór Bertalant
(1880-1964), a bátaszéki születésű festőt, Kossuth- és Munkácsy
díjas kiváló művészt. (13. kép) 1981-ben Vágó Bélát (1881-1931), a
nagyváradi születésű színészt és rendezőt. (14. kép) 1984-ben Balázs
Bélát (sz. Bauer Herbert, 1884-1949), a szegedi születésű
Kossuth-díjas költőt, írót, filmesztétát. (15. kép) 1985-ben Rudas
Lászlót (sz. Roth Adolf, 1885-1950), a sárvári születésű
Kossuth-díjas filozófust, a Közgazdaságtudományi Egyetem tanárát és
rektorát. (16. kép) Ugyanekkor Lukács Györgyöt (sz. Löwinger Bernát,
1885-1971), Kossuth-díjas filozófust, esztétát, egyetemi tanárt.
(17. kép) 1986-ban Kaposi (Cohn) Móric (1837-1902) bőrgyógyászt,
rákkutatót. (18. kép) 1988-ban Bárány Róbertet (1876-1936), a bécsi
születésű fül-orr-gégész orvost, aki a belső fülben levő
egyensúlyérző szerv (vesztibuláris apparátus) élet- és kórtanával
kapcsolatos munkáiért kapott Nobel-díjat 1914-ben. Hevesi Györgyöt
(1885-1966), a budapesti születésű kémikust, aki a radioaktív
indikáció módszerével elért több évtizedes kémiai és sugárbiológiai
kutatásainak eredményeiért kapott Nobel-díjat 1943-ban. Gábor Dénest
(1900-1979), a budapesti születésű villamosmérnököt, aki a technikai
megvalósítást mintegy 20 évvel megelőzve megalkotta a holográfia
elméletét és 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. (19. kép) 1992-ben
Kármán Tódort (1881-1963), a budapesti születésű gépészmérnököt,
akit az aerodinamika területén elért eredményei miatt a
hangsebességen felüli repülés atyjának neveznek. Neumann Jánost
(1903-1957), a budapesti születésű matematikust, akinek sok más
mellett fontos szerepe volt az elektronikus számítógépek
kifejlesztésében is. (20. kép) 1993-ban a tragikus sorsú Szerb Antal
(1901-1945) írót, irodalomtörténészt. (21. kép) 1994-ben Stein Aurél
(1862-1943) nyelvészt, Belső-Ázsia világhírű kutatóját. (22. kép)
1995-ben Kemény (Kaufmann) Ferencet (1860-1944), a Magyar Olimpiai
Bizottság alapítóját. (23. kép)
Ugyanekkor jelent meg bélyeg a Nobel-díj 100 évfordulójának
tiszteletére, mely 12 magyar(ként [is] számon tartott) díjazottat
sorol fel, akik közül 5 zsidó: Bárány Róbert, Hevesi György, Gábor
Dénes, Wiesel Éli és Wigner Jenő. (24. kép) 1996-ban a technika
fejlődéséért sokat tett magyarok között ott láthatjuk Bíró Lászlót
(1899-1992), a golyóstoll feltalálóját. (25. kép) 1998-ban Szilárd
Leó (1898-1964) atomfizikusvi emlékére adott ki bélyeget a Magyar
Posta. (26. kép) 1999-ben Cukor György (1899-1983) filmrendező előtt
tisztelgett századik születésnapján. (27. kép) Még ebben az évben
Wigner Jenő (1902-1995) Nobel-díjas fizikusnak, a kvantummechanika
talán legjelentősebb kutatójának állított emléket. (28. kép)
2003-ban Neumann János (1903-1957) matematikus tiszteletére
jelentetett meg újabb bélyeget, ezúttal születésének századik
évfordulójára. (29. kép.) A Nemzeti Sport századik évfordulójára
megjelent szelvényes bélyegen Hajós Alfréd (1878-1955) olimpikon
portréja látható. (30. kép) Az első olyan bélyeg, amelyik izraeli
zsidónak állít emléket ugyanebben az évben jelent meg: az „In
Memoriam Columbia” bélyegblokkon a hősi halált halt űrkutatók között
található Ilan Ramon (1954-2003) repülő alezredesvii neve is. (31.
kép) 2004-ben magyar-osztrák-izraeli közös bélyegkiadás keretében
jelenhetett meg bélyeg Herzl Tivadar (1860-1904) halálának századik
évfordulójára. (32. kép) Maga a bélyeg formájában nem a magyar,
hanem az izraeli bélyegkiadásokra jellemző kialakítású: az ív szélén
lévő sor szegélye szintén nyomott. („Wenn Ihr wollt, ist es kein
Märchen –
- Ha akarjátok, nem mese – If you
will, it is no fairy tale”) A szélső sor így „szinte” szelvényes
bélyeggé válik. Ez által lesznek a szélső sor bélyegei „ritkábbak”,
és így értékesebbek a gyűjtők számára. Vizsgált időszakunk utolsó
bélyege Rejtő (Reich) Jenő (1905-1943) írónak állít emléket
születésének századik évfordulóján. (33. kép)
Tragikus sorsú személye (1943. január 1-jén munkaszolgálatosként
halt meg Jevdokovóban, a nagy ukrán télben.) már másik
témakörünkhöz, a Holocausthoz vezet át. Érdekes, hogy bár ötévente
jelent meg bélyeg, vagy sorozat a „Felszabadulás” évfordulójára,
csak 1970-ben jelent meg olyan bélyeg, amelyik „a koncentrációs
táborok felszabadulásának az évfordulójára” emlékezik a mauthauseni
mártírok szoborcsoportjának a képével. (34. kép) Maguk a
„Felszabadulás évfordulója” bélyegek is érdekes átalakuláson mennek
át a felszabadító szovjet katonák és az őket ovációval fogadó
lakosság (1950. – 35. kép) ábrázolásától a front utánra maradt
pusztítás és az eltelt idő alatt elvégzett újjáépítés képeinek egy
blokkban való bemutatásáig (1970. – 36. kép), végül a jellegtelen
ünnepi tűzijáték képéig (1985. – 37. kép). Ennek valószínűleg oka
lehetett, hogy a civil lakosság többségének olyan személyes élményei
voltak a szovjet katonákkal, hogy nem volt érdemes a propaganda
erőltetése. Másrészt a lágerek kérdésének a felemlítése is kétélű
dolog volt, hiszen többé-kevésbé ismertek voltak a szovjetek hasonló
módszerei. Tudunk róla, hogy ennek ellenére voltak más irányú
próbálkozások, amelyek szerették volna, ha az európai-, és benne a
magyar zsidóság tragédiája nem merül szégyenlősen a hallgatásba,
majd idővel a feledés homályába, mint pl. az 1965-ös terv (38. kép),
amely azonban az engedélyezésnél olyan felső ellenállásba ütközött,
hogy végül egy teljesen „semleges” virág sorozat jelent meg (39.
kép) az évfordulóra. Az 1970-es mauthauseni szoborcsoport így
jégtörőnek számít. Vagy lehet, hogy csak az a bizonyos „egy fecske”,
amely nem csinál nyarat? A rendszerváltásig ugyanis nem jelent meg a
Holcaustnak emléket állító bélyeg, csak olyan személyeké, akik a
náci halálmenetek, (mint Radnóti Miklós, 40. kép) vagy a
haláltáborok (mint Alpári Gyula, született Adler Mózes, meghalt:
Sachsenhausen, 1944. július 17. 41. kép) áldozatává váltak. A
rendszerváltás után pedig, bár készültek „markánsabb”, (mint pl. a
fegyveres katonák által halálba kísért csoport,) illetve „magyarabb”
(mint pl. a Dohány utcai zsinagóga udvarán álló vas szomorúfűz,
amelynek minden levelére egy-egy áldozat nevét vésték) tervek (42.
kép), a megjelent bélyegek szégyenlősen szomorkásak: az ötvenedik
évfordulóra egy stilizált sírkő emlékeztet szélén egy kaviccsal (43.
kép), a hatvanadik évfordulóra megjelenten pedig már csak egy (sírra
tehető) kavics (44. kép). De hol vannak az áldozatok sírjai… ?
Zsidó vallási motívum igazából csak két alkalommal jelent meg magyar
postabélyegen. 1984-ben bélyegsor jelent meg a Dohány utcai Zsidó
Múzeum kincseiről. (45. kép) A sorozat szinte keresztmetszetet ad a
zsidó életről: a tóra-pajzs és a tórakorona a vallás alapjára, az
etrogtartó a lombsátrak ünnepére, a hanukija a templomtisztítás
ünnepére, az Illés serleg az egyiptomi kivonulás ünnepére, a
kőtáblákat tartó Mózessel díszített serleg a törvényadás ünnepére,
míg a temetői persely a végső számadásra emlékeztet. 2000-ben a
jellegzetes magyar templomokat bemutató sorozatban a Dohány utcai
zsinagóga képével jelent meg bélyeg, magyar-izraeli közös kiadásban.
(46. kép)
III.
Levelezőlapok
A postán írott üzenetet nyitott levelezőlapon is lehet küldeni, nem
csak borítékba tett levélben, vagy képeslapon (régebben: képes
levelezőlap). Míg az utóbbiakat többnyire bélyeggel szokták
bérmentesíteni, a náluknál „igénytelenebb” képeslapokra kezdetektől
rányomtatták a bérmentesítés összegét, és így árulták. (47. és 48.
kép) A rányomtatott díjjegy rajza valamilyen postai-, vagy nemzeti
jelkép, illetve az uralkodó képmása volt. Előfordult, hogy valamely
forgalomban lévő bélyeg rajzát nyomták rá. (49. kép)
Ahogy a bélyegeknél megjelentek az alkalmi motívumok, úgy követték
őket a levelezőlapok. Mivel azonban másak voltak az igények a
levelezőlapokkal szemben, mint a bélyegekkel kapcsolatban, így
számukban és kiadási mennyiségükben is lényegesek az eltérések.
Ebből adódóan lényegesen kevesebb a számunkra érdekes tétel.
1979-ben Bauer Rudolf (1879-1932) diszkoszvető századik
születésnapja alkalmából jelentetett meg képeslapot a Magyar Posta.
Ő szerezte a magyar atlétika első olimpiai aranyérmét, 1900-ban a
párizsi olimpián. 1980-ban Hajós Alfréd (1878-1955) építész emlékére
adott ki képeslapot, aki az 1896-os első újkori olimpiai játékon,
Athénban megnyerte mind a 100 m-es, mind az 1200 m-es úszást, ezzel
megszerezte a magyar sport első és második olimpiai aranyérmét is.
1981-ben Gelléri Andor Endre (1906-1945) tragikus sorsú novellaíró
és Kármán Tódor (1881-1963) gépészmérnök, 1982-ben Kálmán Imre
(1882-1953) operettjeiről híres zeneszerző és Neumann János
(1903-1957) matematikus emlékére jelentetett meg képeslapot.
1985-ben a transzformátor feltalálásának századik évfordulójára
kiadott képeslapon Bláthy Ottó (1860-1939) és Zipernowsky Károly
(1853-1942) társaságában Déri Miksa (1854-1938) építőmérnök és
elektrotechnikai kutató látható. 1988-ban Wigner Jenő (1902-1995)
Nobel-díjas fizikus emlékére jelentetett meg képeslapot. 1995-ben a
lágerek felszabadulásának ötvenedik évfordulójára megjelent képeslap
rajzolata markánsabb, mint az ugyanekkor megjelent bélyegé: egy
nagyobb rajzon az auschwitzi láger kettős szögesdrót kerítése
látható, bélyeg-rajzán pedig túlélők elgyötört arcai. (50. kép)
1996-ban a modernkori olimpiai játékok centenáriumára megjelent
képeslapon Hajós Alfréd (1878-1955) úszó látható, a száz évvel
ezelőtti olimpia kétszeres olimpiai aranyérmese. (51. kép)
IV
Bélyegzések
Ha a Magyar Posta alkalmi bélyegzőit vizsgáljuk, a dolgozatban
tárgyalt időszakot öt egységre bonthatjuk:
1. 1945-1947. a kezdeti demokratikus időszak
2. 1948-1980. a szocialista időszak
3. 1981-1988. a „puhulás” időszaka
4. 1989-1993. a rendszerváltás időszaka
5. 1994-2005. a rendszerváltás utáni időszak
1. A kezdeti demokratikus időszak relatíve kis számú bélyegzőt
jelent, de színes összeállításban. Témánk szempontjából három
érdekes: 1945. július 29-én Rákosi Szegedre látogat. (52. kép) Bár
hatvanadik születésnapja alkalmából 1952-ben számos Rákosit köszöntő
bélyegző kerül használatba, ez a szegedi egyedi a maga nemében, mert
soha máskor és máshol hasonló esemény kapcsán nem használt alkalmi
bélyegzőt a posta. 1946. július 18-án és augusztus 11-én a Joint
munka és üzemszervező csoportjának kiállítása kapcsán használ
alkalmi bélyegzőt a posta. (53. kép) Bár még 1947-ben is vannak
vallási eseményekhez kötődő bélyegzések is, mint az Eucharisztikus
Kongresszusé Hatvanban, az újjáépült székesegyház felszenteléséé
Szombathelyen, vagy a Nagyboldogasszony ünnepségeké Egerben, zsidó
vonatkozású azonban nincs közöttük.
2. A szocialista időszakot a kommunista hatalomátvételtől 1980.
Karácsonyáig számítom. Ekkor, 1980. december 25-26-án használt
ugyanis „Parlamenti Fenyőfa Ünnepség” feliratú bélyegzőt a Magyar
Posta. Bár a jelzett időszakban 16 dolgozatom szempontjából érdekes
bélyegzőt számoltam össze, ezek azonban bélyegmegjelenésekhez
kötődők. Többségükben munkásmozgalmi személyekhez, kisebb részben
kulturális-tudományos életünkhöz, mint Radnóti Miklós, Hajós Alfréd
vagy Korányi Frigyes.
3. A „puhulás” időszakát a „Parlamenti Fenyőfa Ünnepség”
bélyegzőjétől az első „Karácsony” bélyegzőigviii (1988) számítom.
Ebben az időszakban megfordul az arány kulturális-tudományos életünk
szereplői javára a munkásmozgalmi személyekkel szemben. Sőt ezen
túlmenően olyan érdekes esemény-bélyegzők is használatba kerülnek,
mint Kner Izidor nyomdájának centenáriumáé Gyomán (1982. szeptember
24.), vagy a Goldberger Textilművek bicentenáriumáé Budapesten
(1984. október 12. 54. kép).
4. A rendszerváltás időszaka dolgozatunk szempontjából teljesen
„üres”. Ez részben talán a hirtelen változás okozta bódulattal és
fokozatos eszmélődéssel magyarázható. 1989-1993. között mindössze
két azonos rajzú Wallenberg-bélyegzőt (55. kép) használt a posta,
ami elvileg a Holocausthoz, jelesül a magyarországi zsidók
mentéséhez kapcsolódna. Könnyen elképzelhető azonban az akkori
politikai közhangulat alapján, hogy a Wallenberg bélyegzők
használatának inkább a szovjetek általi elhurcolása volt az alapja.
5. A rendszerváltás utáni időszak hatalmas felpezsdülést hozott a
vallási- és kulturális programokban, és a hozzájuk kapcsolódó
bélyegzések tekintetében is a megelőző évekhez képest. Megsokasodtak
a vidéki helyszíneken használt bélyegzések, Budapesten pedig
viszonylag jól elkülöníthetővé váltak a bélyegek megjelenése kapcsán
használt alkalmi bélyegzések (Budapest 4.), illetve a különböző
programokhoz kapcsolódó, a programok helyszínére telepített alkalmi
postahivatalok által használ bélyegzések (Budapest 8.). A dolgozat
tárgyát képező bélyegzések sorát 1994. május 5-én nyitotta meg egy
Móron (Fejér megye) használt alkalmi bélyegzés Radnóti Miklós
(1909-1944) tragikus sorsú költő képével, a néki szentelt emléknap
kapcsán. (56. kép)
Térben és időben is közel, Bodajkon, 1994. augusztus 1-8. között
zajlott a 2nd Interreligious Week. A vallásközi tábor ideje alatt a
posta hat különböző alkalmi bélyegzőt használt. Bár csak az 1-jei
volt a zsidó vallásnak címzett bélyegző (57. kép), közepében a „mógendóvid”-dal,
a többi öt is a judaika bélyegzések számát szaporítja a rajta
szereplő héber betűk miatt. (58-62. kép) Az elkövetkező években még
öt alkalommal használt a Magyar Posta hasonló bélyegzőket: 1995.
július 31 - augusztus 7. között Pécsen a főpostán. (3rd
Interreligious Week, 63-70. kép) Bár itt is csak egy bélyegző volt a
zsidó vallásnak szentelve, mind a nyolc judaika bélyegzőnek számít a
rajta szereplő héber betűk miatt. 1996. július 29 - augusztus 5.
között Debrecenben a főpostán. (4th Interreligious Week) A nyitónap
héber betűs bélyegzése itt (és a további vallásközi táboroknál) is
megmaradt, ám a bélyegzéseknek eltűnt a héber betűket is tartalmazó
kerete, és jellegüket kizárólag az adott nap vallási grafikája
határozta meg. Így a zsidó napét Lilien talisszal félig letakart
tóra-tekercset ábrázoló rajza. (71. kép) 1997. július 21-28. között
Egerben a főpostán. (5th Interreligious Week) A zsidó nap
bélyegzőjének a rajza egy egymásra helyezett stilizált
szövetségtáblát és egy Dávid pajzsot formál. (72. kép) 1998. július
20-27. között Szentendrén a belvárosi postán. (6th Interreligious
Week) A zsidó nap bélyegzője eltér a megszokott formától, hosszúkás
téglalap alakú. Rajzolata két, a szövetség tábláit tartó oroszlán.
(73. kép) 1999. július 19-26. között Sopronban a főpostán. (7th
Interreligious Week) A zsidó nap bélyegzője ezúttal is eltért a
szokványostól. Hosszúkásan ovális volt. Egy stilizált mezuzát
ábrázolt. (74. kép) A vallásközi táborok sora itt megszakadt, mivel
a szervezők állomáshelye szerint illetékes egyházkerület vezetése
ellehetetlenítette a szervezők további munkáját.
1994. október 20-án jelent meg a Holocaust áldozatainak emléket
állító bélyeg. Ennek elsőnapi bélyegzője (Budapest 4.), amely a
körbe írt szöveg belsejében egy Dávid pajzsot ábrázol. (75. kép) Ezt
követően a deportálásokra, illetve a Holocaust előtti zsidóságra
emlékez(tet)ő bélyegzők egész sorát használja a Magyar Posta,
többnyire a Fejér megyei zsidóság deportálásának emléknapján. 1995.
június 18-án a megemlékezés helyszínén működött alkalmi postahivatal
által használt bélyegző felirata a közismert bibliai vers:
, azaz „szeresd felebarátodat, mint magadat” (Leviticus
19, 18. - 76. kép). 1996. június 16-án a megemlékezés helyszínén
működött alkalmi postahivatal által használt bélyegző felirata egy
másik, kevésbé közismert bibliai vers:
' , azaz
„az ÚR előtt olyan a jövevény, mint ti” (Numeri 15, 15. – 77. kép).
1997. június 15-én a megemlékezés helyszínén működött alkalmi
postahivatal által használt bélyegző felirata egy újabb kevésbé
közismert bibliai vers, mely az előző évinek mintegy evidenciája:
, azaz „szeressétek a jövevényt” (Deuteronomium 10,
19. – 78. ábra). 1998. június 14-én a megemlékezés helyszínén
működött alkalmi postahivatal által használt bélyegző felirata az
izraeli himnusz egy három szavas töredéke:
, azaz
„szabad népnek lenni” (79. kép). 1999. június 13-án a megemlékezés
helyszínén működött alkalmi postahivatal által használt bélyegző
felirata a Bibliában számos helyen előforduló felszólítás volt:
„Emlékezzél meg…” A bélyegző rajza egy Dávid pajzs, egy darab
tekeredő szögesdrót, és a
betűi, de olyan formában, mintha
lángnyelvekként szállnának fel. (80. kép) 2000. június 18-án a
megemlékezés helyszínén működött alkalmi postahivatal által használt
bélyegző felirata a Siralmak könyvének (1, 16.) kesergése: „Ezekért
sírok én…”, bélyegzőrajza pedig egy szögesdrótból formált kurzív
héber betűkből kirakott
(81. kép). 2001. május 17-én Márton
Áron (1896-1980) gyulafehérvári megyéspüspök emlékére használt
alkalmi bélyegzőt a Magyar Posta. A római katolikus egyházfőt az
izraeli
Intézet a világ igazai közé sorolta, mivel már 1944.
május 18-án nyíltan állást foglalt a magyarországi zsidóság
deportálása ellen, a kolozsvári Szent Mihály templomban a
papszentelésen elmondott beszédében.ix Utána pedig levélben
tiltakozott Jaross Andor belügyminiszternél.x (Tette mindezt úgy,
hogy Gyulafehérvár püspökeként hivatalosan román illetőségű volt!) A
bélyegző grafikája az emlékére ültetett fár mintázza. (82. kép)
2001. június 17-én újra a Fejér megyei zsidóság deportálásának
emléknapján használt alkalmi bélyegzőt. A megemlékezés helyszínén
működött alkalmi postahivatal által használt bélyegző felirata Dávid
nehéz háború után írt zsoltárának fájdalmas felkiáltása:
, azaz „szörnyűséget láttattál népeddel…” (60, 5. – Károli
Gáspár fordítása). A bélyegző közepében nincs grafika, ott a körben
magyarul felírt idézet héber eredetije áll. (83. kép) 2002. június
16-án a Fejér megyei zsidóság deportálásának emléknapján a
megemlékezés helyszínén működött alkalmi postahivatal által használt
bélyegző rajza egy szögesdrótból hajlított Dávid pajzsot formázott.
A bibliai idézet ezúttal nem a bélyegzőre, csak az alkalmi borítékra
került:
, azaz: „Hozd ki a börtönből lelkemet…”
(Zsoltárok könyve 142, 8. – 84. kép). 2004. április 16-án jelent meg
a Holocaust 60. évfordulójának emléket állító bélyeg. Ennek elsőnapi
bélyegzőjén szögesdrótok futnak párhuzamosan, a lágerek kerítését
idézve. (85. kép)
1995. október 31-én egy Habakuk próféta könyvéből való idézet
szerepelt a Magyar Posta alkalmi bélyegzésén:
,
azaz „Az igaz ember hitből él” (2, 4. - Károli Gáspár fordítása). A
bélyegző közepében szereplő rajz az ú. n. Luther-rózsa, Luther
Márton (és azóta az evangélikusok) jelképe. (86. kép) A bélyegzőt
Vereben használta a reformációi ünnepség alkalmával. Azért került rá
ez a vers a bélyegzőre, mert Luther Mártont ez a vers indította el
arra a (kora társadalmában) forradalmi gondolatra, hogy nem az
Egyház (Róma) üdvözít, hanem a személyes hit. 1996. október 31-én is
héber bibliai idezet szerepelt a reformációi alkalmi bélyegzőn:
, azaz „Szívemet hozzád emelem…” (25. zsoltár – Szenci
Molnár Albert fordításában). A nyolcágú csillagot (a reformátusok
jelképe) formázó bélyegző közepében szereplő grafika egy szívet
magasra emelő kéz, Kálvin János genfi reformátor szimbóluma. (87.
kép)
1995. december 17-én használta a Magyar Posta az első zsidó ünnepi
alkalmi bélyegzőt. Székesfehérváron a Technika Házában volt egész
napos vallási-, kulturális- és kereskedelmi program a hatalmas
épület különböző helyiségeiben. A vallási programok részben Hanukára,
részben Izrael és Jeruzsálem vallási sokszínűségére irányultak. A
kulturális programok természetszerűleg a „Jeruzsálem 3000” ünnepi év
jegyében igyekeztek képet adni a Szentvárosról. A bélyegző rajza is
a Makkabeusok pénzexi volt, rajta a felirattal:
(a szent Jeruzsálem). A hanukija képe, illetve a
hivatalos „Jerusalem 3000” logó a borítékon jelent meg. Külön
érdekesség, hogy a lebélyegzett alkalmi borítékok egy része
továbbküldésre került Izraelbe, ahol (még a Hanuka napjai alatt)
Jeruzsálemi felülbélyegzést is kapott. (88. kép) 1996-ban Hanuka
első- és nyolcadik gyertyagyújtásakor is használt alkalmi bélyegzőt
a posta. December 5-én Székesfehérváron a főpostán (89. kép),
december 12-én Kápolnásnyéken (90. kép). A bélyegző rajza mindkét
esetben azonos, az izraeli 10 agorás váltópénzxii hátán is szereplő,
Mattathias Antigonus által vert pénzérme,xiii amely egy menorát
ábrázol. A kőfaragvány melletti szöveg a Zsoltárok könyvéből való:
, azaz „Lábam mécsese a Te Igéd, és
ösvényem világossága” (119, 105.). 1997. április 21-én Erev Peszah
alaklmából használt alkalmi bélyegzőt a kápolnásnyéki
postahivatalban. A bélyegző közepében a
, azaz „Ilyen
a nyomorúság kenyere…” szöveg olvasható, amit a széder alkalmával
felemelt maceszre mondanak szefárd hagyomány szerint. (91. kép)
1998. március 12-én Purím ünnepe alkalmából használt alkalmi
bélyegzőt Balassagyarmaton. A bélyegzőnek maga a formája is
bolondos: háromszög alakú. A háromszög közepében egy
-t pörgető
bohóc. A bélyegző alsó élén a hely és a dátum szerepel, bal élén a
héber dátum és az ünnep neve magyarul. A jobboldali él sajátosan
közli az ünnep nevét és idejét is:
azaz
azon az ünnepen, amelyen addig igyon mindenki, míg Hámánt és
Mordehájt sem tudja megkülönböztetni egymástól; éspedig Izrael
jóvel-évében, azaz fennállásának ötvenedik esztendejében. (92. kép)
Hogy volt, aki a bolondozást odáig fokozta, (vagy annyit ivott?) az
is mutatja, hogy levelét olyan, nem postai bélyeggelxiv adta fel,
amelyen az akkori követségi titkár képe virított. (92a. kép) 1998.
december 14-én újabb Hanuka első gyertyagyújtási bélyegzőt használt
a posta. A bélyegző közepében egy hanukija látható. (93. kép) 1999.
március 31-én újra erev peszahi bélyegzőt használt a posta, ezúttal
Székesfehérváron. Az ovális bélyegző rajza egy bárányát vállán vivő
pásztor. Felirata a rajz körül
5759. niszán 14. Felül:
Biblia 2000 nemzetközi gyermekrajz pályázat. (94. kép) Az izraeli
idegenforgalmi minisztérium nemzetközi gyermekrajzpályázatot
hirdetett meg, amelynek a millenium évében Jeruzsálemben volt a
végső eredményhirdetése. Minden országban az ottani nagykövetség
volt a gazdája az országos (elő)döntőnek. Magyarországon a
nagykövetség igyekezett megyei-, vagy legalább régiós elődöntőket is
szervezni. A Fejér megyei elődöntő eredményhirdetésére Erev Peszah
délelőttjén került sor Székesfehérváron a Megyeházán. 1999. december
3-án, Hanuka első gyertyagyújtásának napján a kápolnásnyéki
postahivatal használt alkalmi bélyegzőt. A bélyegző közepében a
GeSheR-HÍD logója volt. Ekkor ünnepelte működésének huszadik
évfordulóját. (95. kép) 2000. március 21-én Púrím ünnepén használt,
ezúttal köralakú bélyegzőt a székesfehérvári főposta. A bélyegző
közepében ezúttal is egy
-t pörgető bohócot láthatunk. (96. kép)
Április 19-én Erev Peszah alkalmából használt újra alkalmi
bélyegzőt. Ennek felirata egy stilizált szédertálat ölel körbe. (97.
kép) December 21-én, Hanuka első gyertyagyújtásakor egy gyertya
formájú bélyegzőt használt. A gyertya belsejében szereplő héber
idézet a 37. zsoltár 6. verse:
, azaz: „és felhozza
igazságod, mint a világosságot” (98. kép) 2001. december 10-én, Hanuka első napján a baracskai postahivatal használt alkalmi
bélyegzőt. Az ovális bélyegzőben nyolc égő gyertya látható. Felette
héberül a dátum, illetve magyarul „a világosság ünnepe” felirat
látható. (99. kép) 2002. március 27-én Erev Peszah alkalmából
használt alkalmi bélyegzőt. A bélyegző felirata egy kovácsolt
szédertál rajzát futja körbe. (100. kép) 2004. december 8-án Hanuka
ünnepe alkalmából használt újra alkalmi postabélyegzőt. A bélyegző
közepében egy szál gyertya ég. Felette héberül a dátum, illetve
magyarul „a világosság ünnepe” felirat látható. (101. kép)
1996. március 19-én a bélyeg megjelenésének napján használt a posta
alkalmi bélyegzőt Hajós Alfréd (1878-1955) olimpikon képével. A
bélyegző rajza úszás közben ábrázolja a bajnokot, feltüntetve a két
számot, amelyben olimpiai aranyérmet nyert. (102. kép) 1996. április
9-én kicsit szokatlan bélyegzőt használt a posta: nem csak hogy élő
személy, hanem egyenesen egy fiatal hölgy, Polgár Judit képével
használt bélyegzőt a Budapest 8-as posta.xv A bélyegző felirata:
Polgár Judit – Junior digital alpha station. (103. kép) 1997. június
16-án Zamenhof Ludwik Lejzer (1859-1917), az eszperantó nyelv
megalkotója tiszteletére használt alkalmi bélyegzőt a Budapest 8-as
posta, valószínűleg az eszperantó mozgalom rendezvényén felállított
alkalmi postahivatalban.xvi (104. kép) 1998. augusztus 30-án az
Országos Rabbiképző Intézet tudós igazgatója, Scheiber Sándor
professzor neve szerepelt a Budapest 8-as postahivatal bélyegzőjén,
abból az alkalomból, hogy az új zsidó általános iskola és gimnázium
az ő nevét vette fel. (105. kép) A körbélyegző közepében egy nyitott
könyv látható, felette a Dávid pajzzsal. 1999. július 7-én jelent
meg a Cukor György (1899-1983) filmrendezőnek emléket állító bélyeg.
A kibocsátás napján a Budapest 4-es postahivatal alkalmi bélyegzőt
használt. A bélyegzőn egy tekergő filmszalag rajza fut át. (106.
kép) 2000. június 22-én használta a Magyar Posta talán
legsajátságosabb judaika bélyegzőjét az Országos Rabbiképző Intézet
egy volt tanárának szülővárosában. A Goldziher Ignác (1850-1921)
orientalista, a Közel-Kelet nemzetközi hírű kutatója, a
magyarországi arabisztika és sémi filológia megalapítója
születésének 150 évfordulóján Székesfehérváron használt bélyegző
középmezejében ugyanis az arab
(Egyetlen) áll, ami Allah egyik
legszentebb megnevezése az iszlámban. (107. kép) 2004. július 6-án a Herzl Tivadar születésének 100. évfordulója alkalmából kiadott
bélyeg kibocsátásának napján a Budapest 4-es postahivatal alkalmi
bélyegzőt használt. A bélyegző középmezejében egy áttört-, mögötte
egy díszített Dávid pajzsot látunk. (108. kép)
Herzl álmával, a zsidó állammal kapcsolatosan tizenhárom bélyegző
használatáról tudunk. Valamennyiről a tárgyalt időszak utolsó tíz
évében. Hatot Függetlenségi napi rendezvények, hatot Jeruzsálem-napi
rendezvények kapcsán készített a posta. Egy különül el tőlük, az
1997. december 24-én Körmenden használt. A bélyegző középmezejében
egy a názáreti Mária-kútra emlékeztető rajz látható. Felirata
szerint a katolikus bélyeggyűjtő kör bélyegkiállítása és a vele
együtt rendezett szentföldi fotókiállítás megnyitója alkalmából
használták a bélyegzést. (109. kép) 1996. május 17-én használt
először Jeruzsálem-napi alkalmi bélyegzőt a Magyar Posta, Kisvárdán.
A téglalap alakú bélyegző középmezejében a
stilizált
rajza látható. Felül a „3000 – Jerusalem” felirat látható, balról
Kisvárda neve héberül, jobbról pedig az ünnep héber neve. (110b.
kép) A borítékon a „Jerusalem 3000” rendezvénysorozat hivatalos
logója, valamint egy stilizált Jeruzsálem grafika szerepelt az ötven
sekeles bankjegy hátáról.xvii (110. kép) Érdekesség, hogy a KKL
is a kisvárdai bélyegzővel postázta ki tagjainak és
támogatóinak címzett körlevelét, egy erre az alkalomra készített
külön borítékban. (110a. kép) 1997. június 4-én a Budapest 8-as
posta használt Jeruzsálem-napi alkalmi bélyegzőt. Maga a rendezvény
az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Gizella úti központjában volt. A
téglalap alakú bélyegző középmezőjében egy oroszlán rajza látható „Sema,
Jeroboám szolgája” pecsétnyomójáról,xviii
Jeruzsálem címerállatára
utalva. (111. kép) 1998. május 3-án Izrael függetlenségének 50.
évfordulója alkalmából használt alkalmi bélyegzőt a Budapest 8-as
postahivatal. Maga a rendezvény a Magyar-Izraeli Baráti Társaság
ünnepsége volt. A kör alakú bélyegző középmezőjében a Jovel állami
logója látható. A Magyar-Izraeli Baráti Társaság korlátozott számú
emléklapot is készített, melyre a Zsidó Múzeum kincseit bemutató
bélyegsort ragasztották. (112. kép) 1999. május 13-án a tatabányai
főposta használt Jeruzsálem-napi bélyegzőt. A megyei önkormányzat
épületében a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió tartott egész napos programot
az Izraeli Nagykövetséggel. A bélyegző tulajdonképp Jeruzsálem
címere volt, felette az ünnep magyar és héber nevével, valamint a
keltezéssel. (113. kép) 2000. május 14-én Izrael függetlenségének
52. évfordulója alkalmából használt alkalmi bélyegzőt a Budapest
8-as postahivatal. Az ovális alakó bélyegző középmezejének rajza egy
ókori kancsót ábrázol. (114. kép) 2001. április 29-én Izrael
függetlenségének 53. évfordulója alkalmából használt alkalmi
bélyegzőt a Budapest 8-as postahivatal. Az ovális bélyegző
középmezejének rajza egy hanukiját ábrázol. (115. kép) 2001. május
21-én a baracskai postahivatalban használt Jeruzsálem-napi bélyegzőt
a posta. A kerek bélyegző középmezejében júdeai pénz látható, a
második templom korából. (116. kép) 2002. április 22-én Izrael
függetlenségének 54. évfordulója alkalmából használt alkalmi
bélyegzőt a Budapest 8-as postahivatal. Az ovális alakú bélyegző
középmezejében egy tóra-korona látható (117. kép) 2003. május 11-én
Izrael függetlenségének 55. évfordulója alkalmából használt alkalmi
bélyegzőt a Budapest 8-as postahivatal. A kerek bélyegző
középmezejében a béke nemzetközi szimbóluma, Nóé csőrében olajfaágat
vivő galambja látható. (118. kép) 2004. április 28-án Izrael
függetlenségének 56. évfordulója alkalmából használt alkalmi
bélyegzőt a Budapest 8-as postahivatal. A kerek bélyegző
középmezejében egy hanukija rajza látható. (119. kép) Május 19-én a
Baracskán Jeruzsálem-napi alkalmi bélyegzőt használt a posta. Az
ovális bélyegző középmezejében „Sema, Jeroboám szolgája”
pecsétnyomójának lenyomata látható. Az oroszlán Jeruzsálem
címerállatára utal. (120. kép) 2005. június 6-án újra
Jeruzsálem-napi bélyegzőt használt a posta. Az „újra” itt szó
szerint értendő: az előző évi bélyegző jelent meg újra, mégpedig
úgy, hogy az előző évi (héber) dátumot sem javították ki rajta.
(121. kép) Készült ugyan bélyegzőterv (121a kép), ám épp
engedélyezése után csetepaték kezdődtek Jeruzsálemben, és ezért
(feltételezhetően) valaki „belenyúlt” az anyagba, és a számára talán
problémaforrást jelentő héber-arab írású bélyegzőt gyorsan
átcserélte az előző évben már problémamentesnek bizonyult grafikára.
(?)
Felhasznált irodalom:
Magyar Posta- és illetékbélyeg katalógus, 2007.
Mihályfi Ernő: A magyar alkalmi bélyegzések katalógusa, Budapest,
1988.
A Magyar Posta Zrt. Anyag- és Értékcikkhivatalának
bélyegző-nyilvántartó főkönyvei, melyeket a Bélyegmúzeum őriz
Dr. Simádi Béla: A magyar díjjegyes postai nyomtatványok katalógusa
1867-1982., Budapest, 1983.
Dr. Simádi Béla: A magyar díjjegyes postai nyomtatványok katalógusa
1. sz. pótlás (lezárva 1984. december 31-én), Budapest, 1986.
Dr. Simádi Béla: A magyar díjjegyes postai nyomtatványok katalógusa
2. sz. pótlás (lezárva 1988. augusztus 22-én), Budapest, 1989.
Dr. Simádi Béla: A magyar díjjegyes postai nyomtatványok katalógusa
3. sz. pótlás (lezárva 1990. május 31-én), Budapest, 1990.
Dr. Simádi Béla kézirata alapján Hodobay Andor és Hrabál László: A
magyar díjjegyes postai nyomtatványok katalógusa 4. sz. pótlás
(lezárva 1992. december 31-én), Budapest, 1996.
Hodobay Andor: A magyar díjjegyes postai nyomtatványok katalógusa
1867-2000. - 5. sz. pótlás (lezárva 2000. augusztus 31-én),
Budapest, 2000.
Horák Magda-Simonyi Pálné: Kik voltak ők? Nemzetközi zsidó életrajzi
lexikon, Budapest, 2004.
Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
Flacke, Monika: Mythen der Nationen, 1945 – Arena der Erinnerungen,
Begleitbände zur Ausstellung des Deutschen Historischen Museums 2.
Oktober 2004 bis 27. februar 2005. Band II

i www.posta.hu /Magyar postamúlt
ii Magyar Posta és illetékbélyeg katalógus /A magyar bélyeg rövid
története
iii A bekért adatok alapján döntenek az engedélyezésről és az
alkalmi bélyegző használatáról.
iv Személyesen is láttam, és szerepel a
című
tájékoztató füzetben is.
v

vi Ő fedezte fel, és szabadalmaztatta 1934-ben a neutronok
láncreakciója és a kritikus tömeg elvét. De ugyanő volt az, aki
1939-ben Albert Einstein-el közösen levelet írt F. D. Rooseveltnek,
az Egyesült Államok elnökének, felhívni a figyelmét a meghasadásból
kinyerhető energia felelőtlen alkalmazásának szörnyűségeire. 1945.
elején Einsteinnel egy újabb levelet írtak Roosevelt elnöknek,
amelyben határozottan ellenezték az atomfegyverek emberek elleni
bevetését, és találkozót egyeztettek vele. Roosevelt váratlan halála
után utóda, Thruman nem fogadta őket. Szilárd erre egy tiltakozó
petíciót fogalmazott, és aláíratta legjelentősebb tudóstársaival, de
az amerikai kormányt nem tudták megakadályozni az atombomba
bevetésében. (www.feltalaloink.hu)
vii www.cet.ac.il/israspace
viii Ezzel zárul Mihályfi Ernő katalógusa a magyar alkalmi
bélyegzésekről. A továbbiakban már a Magyar Posta Zrt. Anyag- és
Értékcikkhivatalának a bélyegzőrajzokat rögzítő főkönyveit
használom.
ix Folytatólagosság – Hemséch, a magyarországi fiatal zsidó vezetők
kézikönyve, Jeruzsálem, 1991. 102. oldal
& Prof. Dr. Marton József: Márton Áron, Erdély püspöke (www.hhrf.org/gyrke)
x Vince Gábor szerint május 18-án levelet írt Jaross Andor
belügyminiszternek a deportálások ügyében. A levél másolatát,
valamint a Szent Mihály templomban elhangzott beszédének szövegét
eljuttatta Angelo Rotta pápai nunciusnak és Serédi Jusztinián
hercegprímásnak is. (Vincze Gábor: Márton Áron gyulafehérvári római
katolikus püspök, www.arts.u-szeged.hu/doktar/texts/martonaron)
A hu.wikipedia.org egyenesen úgy tudja, hogy a miniszterelnököt, a
belügyminisztert, a főispáni hivatalt és a rendőrkapitányságot is;
és válaszul Kolozsvár rendőrkapitánya kiutasította a városból.
xi Dr. Jesurun Élijáhu: Jeruzsálem térben és időben, Nathanya, 1975.
15. oldal
xii www.bankisrael.gov.il
xiii Y. Aharoni & M. Avi-Yona: The Macmillan Bible Atlas, Carta,
1977. (216)
xiv De mint látható, a posta dolgozói kiszúrták a turpisságot, és
megportózták a küldeményt.
xv A későbbiekben még két alkalommal (1998. június 9. és 1999.
április 30.) használt alkalmi bélyegzőt Polgár Judit nevével ugyanez
a hivatal, így vélelmezhető, hogy a sakkversenyek helyszínére kérték
alkalmi postahivatal működtetését.
xvi 1999. december 18-án születésének 140. évfordulója alkalmából
használt még alkalmi bélyegzőt a Filaposta, hasonló rendezvény
keretében.
xvii www.bankisrael.gov.il
xviii Y. Aharoni & M. Avi-Yona: The Macmillan Bible Atlas, Carta,
1977. (140)
Szénási Jonathan Sándor, 2007
Vallástudományi Doktori
Iskola, III. évf.
 |