Elhangzott a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett
rendezvénysorozat második tagjaként,
Dallamaink a világban - A szétszóratás hatása a zsidóság zenéjére címmel
megrendezett tudományos ülésszakon (Budapest, 2008.
november 27.)
Az 1970 és 1990
között e sorok írója aktív részt vevője, formálója volt a
magyarországi zsidó oktatás szervezésének.
Ennél fogva alkalma volt figyelemmel kísérni a 4-18 éves korosztály
zsidó azonosságtudatának alakulását, melyhez nagymértékben
hozzájárult a Talmud Tórákon, az akkori egyetlen ortodox zsidó
óvodában és a BIH (értsd: Budapesti Izraelita Hitközség) Anna Frank
Gimnáziumában szerzett zsidó nevelés.
Mielőtt a fent említett időszakról beszélnénk, meg kell jegyeznünk,
hogy a második világháborút követő periódus a zsidó oktatás és
nevelés majdnem teljes megbénításához vezetett.
"A néhány évig tartó átmeneti felélénkülés után 1948-ban a többi
felekezeti iskolával egy időben államosították az országban akkor
létező és a mintegy 13 000 tanulót érintő, közel negyven zsidó
tanintézetet. Közülük az állam és az egyház megállapodása értelmében
"a magyar közoktatás terén szerzett eddigi érdemei elismeréseként"
az alsó- és a középszintű tanintézetekből csak a budapesti fiú- és a
leánygimnázium, valamint vallási jellegű feladatainak ellátása
végett a felsőfokú Országos Rabbiképző Intézet maradt fenn." 1
A megmaradt zsidó iskola törekedett arra, hogy a magyar és az
egyetemes kultúra megismertetése mellett tanulóit bevezesse a zsidó
kultúra mélységeibe is. Azonban az oktatás tartalmát, a tananyagot,
az egyes tantárgyak heti óraszámát az állami tantervek határozták
meg, így a tantervben mindössze heti két vallástan óra szerepelt,
mely a zsidó stúdiumokban való elmélyülésre nem lehetett elég. S bár
a zsidó gimnazisták szombat délelőttönként zsinagógába jártak, még
ez sem volt elegendő zsidó identitásuk megéléséhez, ezért különféle
más próbálkozásokkal, ötletekkel kísérleteztek a zsidó életélményt
biztosítani számukra. Jó taktikának bizonyult a Chanuka és Purim
bálok megrendezése a Goldmark teremben, hiszen ez nemcsak a
gimnázium saját tanulóit, hanem az egész ország zsidó ifjúságát
odavonzotta. A zsidó gimnázium tanulói készítették a báli műsorokat,
melyekre nagy lelkesedéssel és odaadással készültek, hogy tudassák a
magyarországi zsidósággal, hogy ők a zsidó vallás letéteményesei.
A héber nyelv tanítása azonban lehetetlen volt. Bár a második
világháború előtt s néhány évig utána is a zsidó gimnáziumban
tanítottak hébert, sőt néhány évig a Tarbut gimnázium még a háború
után is működött Budapesten, ahol az oktatás nyelve a héber volt,
ezekben az évtizedekben szigorúan tilos volt a héber nyelv tanítása,
mivel az akkori államhatalom szerint ez cionizmusnak számított, mely
úgymond sértette a Magyar Népköztársaság érdekeit.
A cionista mozgalmakat már a negyvenes évek végén betiltották,
vezetőiket bebörtönözték. "1949 tavaszán 150 éves legális cionista
múlt ért véget."2 A modern héber nyelvet oktató rabbikat, tanárokat
szintén üldözték. Betiltották a modern héber nyelv tanítását minden
megmaradt zsidó oktatási intézményben, beleértve nemcsak a zsidó
gimnáziumot, de a Rabbiképzőt is, ahol pedig szinte csak zsidó
stúdiumokat oktattak, és rabbikat képeztek.
Mégis az engedélyezett vallásoktatás keretein belül különböző
rejtett kísérletek születtek annak érdekében, hogy az eltérő
korosztályokat különféleképpen közelebb hozzuk a modern héber nyelv
megismeréséhez. Ennek a célnak az eléréséhez a legrövidebb út a
modern héber nyelven való éneklés bizonyult volna. A gimnázium
énektanárai, Dr. Soltész Elekné, majd később Lisznyai Mária, aki a
Dohány utcai zsinagóga orgonistája volt abban az időben is, az
énekórákon inkább a zsidó liturgia dallamait tanították a
zeneirodalom legismertebb darabjainak oktatása mellett. A már fent
említett Chanuka és Purim bálok műsoraiban a gimnázium énekkara adta
elő az ünnepeket reprezentáló héber nyelvű énekeket. Ám a hatalom
"résen volt", és szigorúan ragaszkodott az imákból oly jól ismert
áskenázi kiejtéshez, a magyarországi zsinagógai gyakorlat imádkozási
szokásainak rendjéhez, mely számukra megtartotta a zsidóságot a négy
történelmi egyház egyikének, nem véve tudomást arról, hogy Izrael
Államának hivatalos nyelve a modern héber, mely minden, a
diaszpórában élő zsidó számára rendkívül fontos, s a közös
kommunikáció nyelve. Illetve talán ezt a közös kommunikációt nem
szívlelte. De Izrael akkor már legalább két évtizede nemkívánatos
cionizmusával "feketelistán" volt Magyarországon, 1967-ben
Magyarország hivatalosan is megszakította Izrael Államával a
diplomáciai kapcsolatot.
A '80-as évek második felében azonban Lisznyai Mária létrehozta az
Anna Frank Ifjúsági Kórust és Zenekart, mely tagjai között tudhatta
az Anna Frank Gimnázium diákjait és a Dohány utcai templomkörzet
Talmud Tórájának tanulóit. A kórus létszáma megnövekedett, és immár
nemcsak a 14-18 éves korosztályt ölelte fel, hanem a 4-14 éveseket
is odavonzotta. A gyerekek nagy lelkesedéssel jártak az énekkari
próbákra és a fellépésekre, amely már nem korlátozódott a bálokra,
hanem az ország szinte minden nagyobb városának hitközségétől
meghívást kapott vendégszereplésre. Így került sor a debreceni, a
miskolci a szegedi fellépésekre. De énekeltek a budapesti
templomkörzetek kultúrtermeiben és a Goldmark teremben is.
Az Élet menete - March of the Living mozgalom 1988-ban vált ismertté
Magyarországon. Az izraeli, kanadai, amerikai, európai fiatalok
Budapestről indultak Lengyelországba, hogy végigjárják az Auschwitz
- Birkenau utat, megmutatva a világnak, hogy Ám Jiszráél Cháj, a
zsidó nép él. A kórus egyik legszebb Goldmark termi emléke volt,
hogy ezeknek a külföldi fiataloknak az akkor már megalakult Bethlen
téri gyerekkórussal3 és a Goldmark kórussal együtt héber dalokkal
köszöntötte a vendégeket. A Goldmark kórus "a kezdeti időszakban a
Rabbiképző Intézet hallgatóiból (rabbi és kántorjelöltek), az Anna
Frank Gimnázium tanulóiból, édesapám régi (háború előtti és utáni)
zsidó kórusainak tagjaiból, valamint ezek hozzátartozóiból és
ismerőseiből állt."4 - írja Ádám Mária karnagy az édesapjáról, Ádám
Emilről, a Goldmark kórus alapító karmesteréről írt cikkében. Ezen
az eseményen - a sok külföldi jelenlévő okán - a kommunikáció szinte
egyetlen "nyelve" a héber énekek világa volt.
Még ugyanebben az évben, Chanuka második napján az Anna Frank
Ifjúsági Kórus és Zenekar a Bécsi Hitközség meghívására a Bécsi
Zsinagógában lépett fel. 5 Majd 1990-ben Izraelben vendégszerepelt
különböző városokban nagy sikerrel.6
A kórus műsorára tűzött dalok közé fokozatosan kerültek be már
nemcsak az áskenázi kiejtéssel énekelt számok, hanem a modern héber
énekek is. Így vette fel repertoárjába a Jerusálájim sel záháv, vagy
az Ádon olám, a Jerusalajim, Jerusalajim, vagy a Kol Háolám Kulo,
illetve az Éli, Éli... című énekeket. Az izraeli fellépések
alkalmából külön kiemelték, hogy a kórus milyen szép modern héber
kiejtéssel énekel. Természetesen a kórus tagjai pontosan tudták,
miről szólnak ezek a dalok, s így lassan-lassan belecsúszott a
fülükbe a modern héber kiejtés, mely immár nem volt idegen számukra.
A közös iskolai kirándulások és a közös balatonfüredi nyaralások
alkalmával a modern héber énekek ismét előkerültek, és így azok a
tanulók is elsajátították őket, akik nem voltak kórustagok. Különös
figyelmet fordítottak a vallástanárok az ilyen alkalmakkor recitált
étkezés utáni áldás (Birkát Hámázon)7 modern héber kiejtéssel
történő megtanítására és közös énekeltetésére.
A '80-as évek legvégén Magyarország és Izrael között újra indultak a
diplomáciai tárgyalások, 1990-ben újra megnyitotta kapuit az Izraeli
Nagykövetség. 1988-ban a Szochnut segítségével megérkezett Izraelből
az első héber nyelvtanár, Eliezer Even. A tanítás rendjébe, a
tantervbe még ekkor sem lehetett beiktatni a héber nyelvet, de
informális oktatás keretében, több évtizedes kihagyás után
újraindította a gimnázium a modern héber nyelv oktatását.
A Frankel Leó úti zsinagóga működésébe 1977-1985 között volt
betekintésem.8 Az új rabbi első és egyik legfontosabb feladatául
tűzte ki a Talmud Tóra létrehozását, ami akkor már hosszú-hosszú
évek óta nem működött. E nem könnyű feladat megoldása újra és újra a
hitközségi hatalmasságok ellenállásába ütközött. Ezzel együtt,
először csak néhány gyerekkel, de sikerült beindítani a tanítást.
Fokozatosan emelkedni kezdett a létszám, s 1985-re már kétszáz
gyermek tanult az ünnepek, a Tóra, a zsidó szokások és hagyományok
világáról
Különös fontossággal bírt e kezdeményezés és kockázatos munka,
hiszen abban az időben semmilyen zsidó formális oktatási intézmény
14 éven aluliak számára nem állt rendelkezésre. A zsidó családok
kezdték már elfelejteni a tradíciókat, így nem volt, aki a
gyermekeket bevezethette volna a zsidó vallás rejtelmeibe.
Ugyanakkor az Állami Egyházügyi Hivatal egyáltalán nem nézte jó
szemmel az effajta "akciókat", hiszen ilyenkor a Talmud Tóra
foglalkozásokon nemcsak a gyerekek, hanem fiatal szüleik is részt
vettek, úgymond gyülekeztek egyrészt kísérőként, másrészt
tanulóként, mert ők sem szerettek volna kevesebbet tudni
gyermekeiknél. Ugyanez a jelenség volt tapasztalható más kis
egyházaknál is.9
A gyerekek elfogulatlanok, s nagyon szerettek a Frankel Talmud
Tórába járni, ahol játékosan, jókedvűen, vidám énekléssel, sok-sok
mókával jutottak el a komoly tudásig, a felnőtté válásig, a bát
micváig, a bár micváig, ahol az egész közösség ünnepelte őket.
Fogékonyságukat hasznosítva tanították őket, s így csúszott bele a
fülükbe a modern héber nyelv hanglejtése, dallama és persze szövege.
A hagyományos liturgiai betétek mellett életkori sajátosságaiknak
megfelelően a többi mellett a Hájom jom sisi című dal a S'má
jiszráél ivrit kiejtéssel, vagy a Besáná hábáá és a Hálelujá - mely
1979-ben az Eurovíziós dalfesztivál10 első helyezettje volt -
mind-mind elnyerte a tetszésüket, s szinte észrevétlenül
sajátították el a modern héber nyelv alapjait. Immár az is
természetes volt, hogy a Tu bisvát tu bisvát kezdetű dalt a fák
újéve alkalmából rendezett ünnepélyen szintén modern héber
kiejtéssel énekelték.
A gyerekeknek rendezett purimi és chanukai ünnepségek oly népszerűek
voltak, hogy már nemcsak a budai Talmud Tórások vettek részt rajtuk,
hanem Budapest valamennyi templomába járó szülők hozták Budára
gyerekeiket e rendezvényekre. Így tehát kitágult a kör, a közösen
elénekelt héber dalok már azokhoz is eljutottak, akik nem jártak
rendszeresen tanulni, csak úgymond szórakozni jöttek a Frankelbe.
Mindezt azonban csak nagy körültekintéssel nagyon óvatosan lehetett
véghezvinni, hiszen valaki mindig figyelte tevékenységünket, ami
nemcsak ránk nézve volt veszélyes, hanem a Talmud Tóra bezárásához
is vezethetett volna.
1990 után persze minden megváltozott. A rendszerváltás előnyös
fordulatot hozott a zsidó iskolarendszerben. Létrejött a Lauder
Javne Zsidó Közösségi Iskola11 és az Amerikai Alapítványi Iskola
(American Endowment School, Maszoret Avot)12 és a BIH Anna Frank
Gimnáziuma az előbb említett két másik iskolával egyetemben tizenkét
évfolyamosra bővült, később nevét is megváltoztatta, ma Scheiber
Sándor Gimnázium és Általános Iskola néven működik. Mindhárom
tanintézetben a vallástanoktatás mellett oktatják a modern héber
nyelvet. A '90-es években még izraeli tanárok tanították az ivritet,
mára azonban - az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem jóvoltából -
többnyire az OR-ZSE végzettjei tanítják mindhárom zsidó iskolában a
modern héber nyelvet és a vallástant. Már a zsidó gimnáziumban is
bevezették az emeltszintű érettségit héber nyelvből, mely középfokú
nyelvvizsgával egyenértékű, s ennek érdekében a heti óraszámot is
megemelték. "Célunk, hogy a nyelvi előkészítő tanfolyamon kapott
lendülettel minél több tanulót juttassunk el tanulmányai során a
héber középfokú nyelvvizsgáig, s hogy minél többen válasszák a
hébert érettségi tárgynak." 13- írja Klein Judit a héber
munkaközösség vezetője a Scheiber Sándor Gimnáziumban. Ugyanígy a
Lauderben és a Wesselényiben is van emeltszintű érettségi modern
héber nyelvből.
Az OR-ZSE Nyelvi Lektorátusán nyelvtanári gyakorlatom, a zsidó
gimnázium igazgatása, valamint az izraeli héber nyelvstúdiókban
szerzett tapasztalataim segítik munkámat.
A nyelvi lektorátus biztosítja az egyetem minden szakán a szükséges
nyelvórákat. Hogy a bibliai- és a modern héber nyelvoktatás
megfelelő színvonalon folyjon, szakonként a heti óraszámnak
megfelelően új tanterveket készítettünk, új tanárokat alkalmaztunk,
ma már legtöbb tanárunk saját végzettjeinkből kerül ki. A modern
héber nyelv tanításában izraeli tankönyveket használunk, tanáraink
izraeli továbbképzésekre járnak a Szochnuttal való együttműködés
keretein belül.
Hallgatóink azelőtt egy egész szemesztert töltöttek Izraelben, mára
ez a tanulmányi idő - pénzhiány miatt - erősen lecsökkent.
Ugyanakkor minden hallgatónk tanulmányai alatt legalább egyszer
eljut Izraelbe, ahol megérinti a nyelvi környezet és a zsidó
azonosságtudat szele, mely újabb és újabb motivációt biztosít ahhoz,
hogy tovább folytassa héber nyelvi tanulmányait.
Héber nyelvtanáraink módszertani fejlesztést végeznek, szakmai
értekezleteket tartanak annak érdekében, hogy tanítványaikat mind
magasabb szintű nyelvtudással vértezzék fel. Szakmai tanfolyamokon
vesznek részt, s hallgatóikat szintén erre biztatják.
2002-ben a Nyelvi Lektorátus létrehozott egy államilag akkreditált
nyelvvizsgaközpontot, melyben bibliai- és modern héber nyelvből
lehet három szinten (B1, B2, C1) "C" típusú (szóbeli+írásbeli)
nyelvvizsgát tenni.14 Azóta 2007-ben végrehajtottuk
nyelvvizsgaközpontunkban a Közös Európai Referenciakerethez való
szintillesztést, így nyelvvizsgáinkat euró-kompatibilissé tettük, az
általunk kiadott héber nyelvvizsga bizonyítványokat egész Európában
elfogadják.15 Nyelvvizsgaközpontunkban nemcsak saját hallgatóink
vizsgáznak, hanem minden 14. életévét betöltött magyar és nem magyar
állampolgár megszerezheti az OR-ZSE Nyelvvizsgaközpontban alap (B1)-
közép (B2), illetve felsőfokú (C1) nyelvvizsgáját.
Most pedig engedjék meg, hogy bemutassam, ma, - amikor már szabadon
oktathatjuk a modern héber nyelvet, s könnyen akárki elutazhat
Izraelbe, ami a rendszerváltás előtt csak keveseknek adatott meg, -
hogyan állítjuk a héber nyelv tanításának szolgálatába a héber dalok
tanítását. Látni fogják, mennyire megváltozott a héber nyelv
oktatásának módszere.
Szeretném ezt megmutatni egy olyan éneken keresztül, melynek címe
Jerusalaim, Jerusalaim, s melynek szövegét a magyar származású
Avigdor Hameiri írta. 16
Óravázlat
(mikro-tanítás)
A mikro-tanítás óravázlata csak a 90 perces dupla óra egy részére
készül.. Az ének tanításának célja, hogy a hallgatók könnyebben és
szívesebben fogadják be az amúgy is megtanítandó új anyagot.
1. Bevezetésként meghallgatjuk a Jerusalaim, Jerusalaim című éneket,
hogy a hallgatók ráhangolódjanak a dal atmoszférájára. Eközben a
hallgatók kezükbe kapják az ének szövegét. Így egyszerre gyakorolják
a hallás utáni értést és az írott szöveg értését.
A táblára fel van téve egy Jeruzsálem látkép. (5 perc)
Így a dallam, a héber szöveg és a vizualitás egységet képez, hogy az
új szavakat, szófordulatokat, kifejezéseket tartalmazó új anyag,
maga a vers könnyebben befogadható legyen.
2. Most egy újabb kép segítségével, mely a Hár HáCofimot ábrázolja,
hiszen a szöveg első sora a Scopus hegyet idézi, megmagyarázható a
HáCofim elnevezés. Megtaníthatjuk azt is, hogy itt található a
Jeruzsálemi Héber Egyetem. (4 perc)
Ide a hallgatónak kell beírnia héberül az egyetem nevét.
...............................
3. Ezen a ponton be lehet mutatni Izrael többi nevezetes hegyéről
készült képeket, majd be lehet azonosítani azokat a térképen, hogy
földrajzi tudásukat is bővítsék, miközben a tanárral héberül
beszélik meg, hogy melyik hegyet hogy hívják, illetve a
képaláírásokat megcsinálják. (2 perc)
.......................................................
.......................................................................
.......................................................................
.......................................................................
4. Ezután következik a "piszgá" szó jelentésének, majd e szóval
alkotott kifejezések megmagyarázása. (2 perc)
5. Előre elkészített kérdésekre adott válaszokkal a szöveg
értelmezése következik és annak ellenőrzése, hogy a hallgatók
értették-e a szöveget. (5 perc):
5. Az új szókincs begyakorlása mondatok mondatása segítségével, mely
a beszédkészség fejlesztésére szolgál. (2 perc)
6. Végül az ének közös éneklése a magnó segítségével. (5 perc)
Felhasznált irodalom:
FELKAI László: Zsidó iskolázás Magyarországon (1780-1990), Budapest,
é.n.
FELKAI László: A budapesti zsidó fiú- és a leánygimnázium története,
Budapest, é.n.
OR-ZSE ÉVKÖNYV 2001-2003, szerk.: Schőner Alfréd és Oláh János,
Budapest, 2003
OR-ZSE ÉVKÖNYV 2004-2007, szerk.: Schőner Alfréd, Budapest,
2008-11-22
KÁRMÁN György :A zsidó liturgikus zene Történelmi vázlat és a
magyarországi neológ zsinagógák hagyománya, Budapest, 2004.
A BZSH Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola ÉVKÖNYVE A
2003/2004-ös tanévről Az 5764. zsinagógai évről, szerk.: Sugár Sára,
Budapest, 2004
A BZSH Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola ÉVKÖNYVE A
2004/2005-ös tanévről Az 5765. zsinagógai évről, szerk.: Sugár Sára,
Budapest, 2005
SZÁZÉVES A CIONIZMUS, Izrael népe, ünnepei és erkölcsi értékei, A
Bar-Ilan Egyetem kiadványa, ford.: Tóth Sándor, Budapest, 1997
A MAGYARORSZÁGI FIATAL ZSIDÓ VEZETŐK KÉZIKÖNYVE, Jeruzsálem, 5742 -
1992. január. 2. szám
RÓBERT Péter: 60 éve: "Tarbut" iskolák Magyarországon, in: http//www.or-zse.hu/hirdetes/tarbut2005
htm
NOVÁK Attila: Cionizmus érett korban, in: MÚLT ÉS JÖVŐ, szerk.
Kőbányai János, Budapest, 1998/2-3
DR. KISS Erika: A Frankel Leó utcai zsinagóga
in:
http://rabbi.hu/resp/hallgatoi/drkiserika-frankelzsinag2008.htm
1 Felkai László: Zsidó iskolázás Magyarországon (1780-1990),
Budapest, é.n. p. 126 Felkai idézi az Egyezményt. Az egyezmény
jegyzőkönyvében olvasható idézet az Új Magyar Központi Levéltár,
XXXVIII. 8-a. 6. doboz. 11. tétel.
2 Dr. Alexander Emed: A magyarországi cionista mozgalom története
(1902-0948) in: Bethlen téri füzetek, Budapest, é.n.
3 A BIH gyermekkórusának nagysikerű bemutatkozása, in: ÚJ ÉLET, XL.
évfolyam, 24. szám, 1985. december 15. p. 5
4 Ádám Mária: Ádám (Rrothmann) Emil tanár-karnagy-zeneszerző élete
és munkássága, in: OR-ZSE Évkönyv 2001-2003 szerk.: Schőner Alfréd
és Oláh János, Budapest, 2003. p. 247
5 Az Anna Frank Gimnáziumból jelentik in: ÚJ ÉLET, XLIV. évfolyam,
1. szám, Budapest, 1989. január 1. p. 2.
7 Hogy később minél szélesebb körben érthető és elmondható legyen az
asztali áldás a MAZSIHISZ, és az Országos Rabbiképző Intézet - Zsidó
Egyetem közös kiadásában megjelent
Asztali Áldás
Szefárd fonetikus átírással és magyar fordítással, szerk. és a
fonetikus átírást készítette: Németh Zoltán, Budapest, 1998.
8 Schőner Alfréd beiktatása a Budai Körzet templomában, in: ÚJ ÉLET,
XXXII. évfolyam, 2. szám, Budapest, 1977. január 15.
9 Ünnepi tanulmányok Szigeti Jenő 70. születésnapjára, Miskolc, 2007
10 http://hu.wikipedia.org/wiki/Eurov
11 Frojmovics Kinga, Komoróczy Géza, Pusztai Viktória és Strbik
Andrea A zsidó Budapest. Emlékek, szertartások, történelem, szerk.:
Komoróczy Géza, Budapest, 1995, p. 615
12 Kapunyitás a Wesselényi utcai iskolában, in: ÚJ ÉLET, XLV.
évfolyam 17. szám, 1990. szeptember 1. p. 1
13 Klein Judit: A héber munkaközösség a 2004/2005-ös tanévben in:
Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola Évkönyv 5765
2004-2005, Budapest, 2005, p. 26
14 Tájékoztató a héber nyelvvizsgákról OR-ZSE NYVK, szerk. Schőner
Júlia, Kárpáti Judit, Budapest, 2002
15 Avermaet, Piet - Figueras, Neus - Takala, Sauli - Verhelst,
Norman: Közös Európai Referenciakeret, Council of Europe on
Publication in English and French Language Policy Division,
Strasbourg, 2004
16 Avigdor Hameiri, mint költő, a modern héber irodalom jeles
egyéniségévé nőtte ki magét. Egyebek között Madách Ember tragédiáját
is lefordította héberre. Ő maga is a Rabbiképző végzettje.
|