Prof. rabbi Schőner Alfréd:
FIGURÁLIS ÁBRÁZOLÁS ÉS TEOLÓGIA?
Hatások – pedagógia


A Faludi Akadémián 2009. november 25-én tartott előadás szerkesztett változata

Figuralitás, teológia. Művészet, teológia.
Hogyan viszonyul ehhez a fogalmi párosításhoz a zsidóság? Pontosabban fogalmazva, a magyarországi neológ zsidóság. 1
Létezik-e zsidó művészet? Avagy van-e a zsidóságnak művészete?

E dolgozat témája egy elméleti alapvetés. Pontosabban: egy kísérlet, arra hogy fotó illusztrációk segítségével mutassam be azokat, az általam fontosnak tartott, kompozíciókat, amelyek két témakört vizsgálnak. Az egyik alcíme: hatások.  A másik: pedagógia.

Magyarországi neológia egy különleges és egyedi zsidó ideológia. Hol helyezhetnénk el ezt a szellemiséget a zsidóság "vallási világtérképén "?
A világon ma három nagy irányzat különböztethető meg a zsidó valláson belül.

* Ortodox mozgalmak2
* Konzervatív mozgalmak3
* Reform mozgalmak4

Az érdeklődésünk középpontjában álló magyarországi neológ mozgalom, amely a XIX. század közepének szellemi terméke, két alapvető gondolatiságot fogalmazott meg. Az egyik a hagyománytisztelet, a másik a nyitottság. A hagyománytisztelet a vallási törvények, betartására vonatkozik elsősorban.5 A zsidó vallású ember életét, az úgynevezett "micvák”,6 magyarul vallási parancsolatok determinálják kora reggeltől késő estig.

A neológ zsidó életét a vallási törvények irányítják. Formalitásában, világlátásában mégis sok mindenben eltér az ortodox felfogástól. Öltözködésében mindig a befogadó ország öltözködési kultúrájához igazodott, vagy igazodik. Nyelvében, mindig a honnak a nyelvét vallotta sajátjának. Kultúrájában kötődött a befogadó ország kultúrájához, és annak integráns része lett. Önálló magyarországi zsidó kultúrát ismerünk, ugyanakkor ez a magyarországi kultúra összességének is része. Önálló zsidó valláskultúrát is számon tartunk Magyarországon, amely mind a magyarországi valláskultúra, mind az egyetemes zsidó kultúra és egyben a világkultúra összességének része is.
A világlátás, amelyről ma itt, a Faludi Akadémián beszélek, a magyarországi neológia a szemlélete, mely a "centrista” irányzathoz, a konzervatív mozgalom tradicionális ágához áll a legközelebb. Mégis, egyedi jellege markánsan megkülönbözteti minden más zsidó vallási irányzattól.

Létezik-e a zsidó vallásnak valamilyen művészete? 7

Így szól az Írás, a Tízparancsolat igéje, melyet nyilvánosan három alkalommal 8 olvasunk fel a legszentebb tekercsünkből, a Tórából:

"Ne csinálj magadnak semmilyen faragott képet.”9

Nem szabad semmi olyat készíteni, amelyet ávodá zárának, azaz kultikus bálványimádásnak tartottak, vagy tartanánk.10 Sem olyat, amely erre emlékeztetne. A zsidóság vallására a non figurativitás a jellemző. Amikor ezt kijelentő módban fogalmazom meg, akkor rögtön utána egy kérdést is feltehetek: vajon a nonfigurativitás a zsidó vallás sajátszerűsége?
A zsidó vallásra igen erőteljes mértékben sok helyen jellemző a figurativitás is.

Mégis, ha tilt bennünket a hagyomány bármilyen jellegű ábrázolástól, milyen vallási engedély született, amelynek alapján a "Ne készíts magadnak faragott képet”, parancsa feloldható?
Exodus könyvének 15. fejezete, az úgynevezettSirát HáJám.11, így hangzik a szent nyelven:

"Ze Éli VeÁnvéhu Elohé Ávi VáÁromámenhu”
".Ez az én Istenem, hadd díszítsem Őt, atyáim Istene, hadd magasztaljam Őt”12

Ennek a mondatnak a harmadik tagja, VeÁnvéhu, a hadd díszítsem, azaz hadd ékesítsem fel Őt, képezi a vallástörvényi (háláhikus) alapot, hogy a díszítésnek valamilyen eleme megengedhető legyen.

A zsidó vallás, vagy a zsidó nép életét, amíg az ókorban, saját országában, Izraelben vagy Júdeában lakhatott, addig létének a mindennapjait a Mózes öt könyvbéli (tórai) törvények határozták meg. Isten által adott szent törvények ezek, amelyeket áthágni nem volt szabad!

I.sz. 70-ben megszűnik az ókori zsidó ország, és egy új történelmi környezet keletkezik. A zsidóság túlnyomó többsége, száműzetésbe kerül, és egy kicsiny maradék él csak tovább a Szentföldön.13 A gálutban, a szétszóratásban élőknek az életét jelentős mértékben meghatározzák azok a topográfiai, társadalmi, politikai körülmények, amelyek mindig determinálják az ember életét. Nyilván az ókori Rómában, vagy római provinciában élő közösség életét nem ugyanazok a feltételek szabták meg, mint a Júdeaiét.

Felvetődött a kérdés, hogy a vallási törvényt miképpen lehet összeegyeztetni a mindenkori állam törvényességével?

Lezárul a mózesi öt könyvvel, a Pentateuchus-szal a törvényalkotás első szakasza, ezt követi egy második periódus, amelyet Misna - korszaknak neveznek, a harmadik pedig a talmudi időszak.14 A száműzetésben élő zsidóság életét jelentős mértékben már a talmudi törvénykezés határozza meg, amelyeknek az alapja a misnai szöveg, és természetesen a mózesi öt könyv.
A három elválaszthatatlan.
Megszületik egy olyan elv, amelyet a talmudban találunk.15

                                                         " Diná DiMálhutá Diná”
                                     "Az ország törvénye legyen a te törvényed”16

Tisztelni kell az ország alkotmányát, rendjét. Tisztelni az államot, és becsületesen élni. Az élet minden területén a "Diná DiMálhutá Diná” elvét figyelembe kell venni! A polgári időszámítás szerinti I-V. századi Szentföldön egy kis zsidó közösség még él.  A nagyobb rész azonban a diasporában szervezi ujjá napjait, az előbb idézett talmudi elveket is figyelembe véve. Ez a hatások és kölcsönhatások egyik jellegzetes korszaka.

Hogyan viszonyulnak az új realitáshoz a romjaiból építkező egykori Júdeában?  A megmenekült maradék értelmezi, újraértékeli a micvák üzenetét? Hogyan viszonyultak eleink, mintegy 16-17 évszázaddal ezelőtt a "Ló Tásze Peszel vhol Temuná.”, azaz a "Ne csináljatok magatoknak semmilyen faragott képet…” - dekalogos-i tiltáshoz?

Ahhoz, hogy a kérdést érintőlegesen körbe tudjuk járni, górcső alá kell venni néhány - ránk maradt - archeológiai, művészeti értéket, vagy emléket, amely nagyobb részt az elmúlt 100 esztendő ásatásai nyomán kerültek elő.17

Bemutatom tehát - a zsidóság építő művészetén belül - a belső díszítés jellemző elemeit. Érintem, a mozaikművészetet, a freskóművészetet is.

Zsinagóga.  Hogyan definiálható ez az építészeti kategória?

Amikor őseink kijöttek Egyiptomból, de még nem foglalták el Kánaán országát a sivatagi vándorlás idején születik meg az első szent hely, a Miskán, vagy a Gyülekezés Sátra,18 ahol már találunk "iparművészeti tárgyat”. Ez a hétágú menóra, amely jellegzetes formát kap.19

A következő történelmi korszakban, a honfoglalás után, Jeruzsálemben, a jeruzsálemi Templomban szintén ott díszeleg a menóra. Vagy említhetjük a frigyláda felett egykoron található keruboknak a formáját, arcát.20
A polgári időszámítás szerinti I. században, amikor már a szétszóratás megkezdődik, dominanciája lesz a zsinagógáknak, hiszen már nincsen Templom, jeruzsálemi Szentély. Az enyészetté lett, romjai azonban megmaradtak.21 Korabeli klasszikus források, elsősorban talmudi források utalnak arra, hogy Júdeában, már a meglévő Templom idején is, működtek Jeruzsálemben zsinagógák.22 A zsinagógák feladata, rendeltetése és hivatása más volt, mint a Templomé. A Templom elsősorban az áldozat bemutatásának volt a helye.

A zsinagóga mindenek előtt tanház. A gyülekezet háza, s nem utolsósorban az imádság háza.

S ezt a három fogalmat, ha egymás mellé tesszük, kirajzolódik a mindenkori zsinagógák küldetése.

A hármas egység. Tanítás, imádság és a közösség háza.

E fogalmak elválaszthatatlanok.

Vajon hogyan és miképpen hatottak a különböző kultúrák az adott zsinagógák belső formájára?  Hogyan és miképpen volt ez összeegyeztethető a zsidóság vallásával?
Megismételjük a korábbi kérdést: hogyan viszonyultak eleink, mintegy 16-17 évszázaddal ezelőtt a "Ló Tásze Peszel vhol Temuná.”, azaz "Ne csináljatok semmilyen faragott képet, semmilyen díszítést” dekalogos-i tiltáshoz?

Dura Europos zsinagógájának nyugati fala, i.sz. III.  század

1. Az iraki–szíriai határon, de még a szíriai oldalon, körülbelül 30 kilométerre Iraktól Clark Hopkins ásta ki 1932-ben a régen eltűnt, elfelejtetett város, Dura Europos23 zsinagógáját. Dura Europos "meeting point” volt. Kultúrák, ideológiák, közösségek, emberek találkozási helye. Hosszú ideig együtt éltek ott békességben kora-keresztények és zsidók, a hellenista irányzatok különböző képviselői, a babilóniai kultusz reprezentánsaival. 1930-as években az ásatások előhoztak egy templomot, egy kicsi kis épületet, amelyről kiderült, hogy zsinagóga. A III. században építették, és az archeológusok legnagyobb meglepetésére a zsinagóga belső falán freskó dekorációt találtak.
A III. századi Dura Europos-i zsinagóga nyugati falán, középen az Áron HáKodes, a Frigyszekrény alul, a centrális részben rajzolódik ki. A Frigyszekrény fölötti részen, ebben a kvadrát egységben három elem különül el egymástól. Baloldalon egy menóra, középen maga a Templom stilizált képe. Jobb oldalon pedig egy bibliai jelenet. A baloldali kép, képelem a menórát ábrázolja, amelyet a szentírási, tórai könyv második egységének,S’mot könyvének leírása szerint Becalél mester, Urinak, a fia, Húrnak az unokája készített. Azonban ez a menóra-forma nem egyezik meg azzal, amelyet a polgári időszámítás szerinti 83-ból ismerünk Rómából, az úgynevezett Titusz-diadalívnek a belső reliefjéről. Ott, egy félköríves menórát lehet látni.

Menóra, etrog, luláv, Szentély, Izsák megkötözése
Részlet a Dura Europos zsinagóga freskósorozatából

Nem csak a menórát láthatjuk baloldalt, az etrogot és a lulávot, a sátoros ünnep két kellékét is, szintén a szentírási leírás alapján.24 A kompozíció jobboldalán pedig egy olyan egységet szemlélünk, amely az ókori bibliai történet egyik legfontosabb elemét ábrázolja. Olyat, amely úgy a zsidóságnak, mint a kereszténységnek, majd sok-sok évszázaddal később az iszlám kultúrájának is nagyon fontos alkotórésze. Héberül: Ákédát Jichák, magyarul Izsák megkötözése, vagy Izsák feláldozása.
A jelenet jól ismert, szól az örökkévaló Ábrahámhoz, és azt mondja:

"… vedd a te fiadat, az egyetlenedet, és menj vele Mórija földjére, és ott áldozd fel égő áldozatul.”.25

A gyermek áldozat nem történik meg, szól az Úr angyala, és azt mondja:
                                                        "Ne nyúlj a gyermekhez!”26

S ekkor egy bárány áldozatot mutat be Ábrahám az Örökkévalónak. A szarkofág- és az ókori katakombák művészetén kívül ez az első ábrázolás, amikor ókori zsinagógában is megjelenik az Izsák feláldozása vagy megkötözése jelenet.

Jobbra látható Ábrahám, kezében a kés. Elöl az áldozati oltár, lent a bárány. Nagyon fontos jelenet, a zsidóságnál, majd később a kereszténységnél. A zsidóságnál is meghatározott teológiai okok miatt.27 A kereszténységnél evidens módon, hiszen egy prefigurációs elemről van szó.28 De ugyanúgy az iszlámnál is, hiszen a Korán exegézise szerint nem Izsákot, hanem Ismáelt áldozta vagy áldozta volna fel Ibrahim, ahogy a Korán nevezi Ábrahámot.29

2. A következő helyszín már nem Dura Europos, hanem Júdea, és ezen belül is Tibériás környéke, amely úgy a zsidóság, mint a kereszténység számára nagyon fontos terület. T’verjá, vagy Tibériás előtt három kilométerrel van egy melegvizű forrás: Hámát T’verjá.  Az itt található zsinagógát 1921-ben tárták fel, melyben nem a falakon látunk freskómotívumokat, hanem mozaikon, a földön elhelyezve.30 A mozaikképeken Héliosznak, a Napistennek a képét láthatjuk.31 A kérdés jogosan vetődik fel: hogyan került Héliosz kultusza a polgári időszámítás szerinti IV. században egy Tibériás melletti zsinagógának a padlózatára? Sőt továbbmenve, Héliosz arca körül zodiákus képek kirajzolódnak.32

Héliosz ábrázolás  Hámát T’verjá zsinagógájában, i.sz. IV. sz.

Az ókori zsidóság képzetére jelentős mértékben hatott a befogadó népnek a kultúrája, a világ kultúrája.  A Diná DiMálhutá Diná elve alapján úgymond "áthágják” a tiltó parancsolatot.

Ebben a korban sokan már nem ismerik a vallás törvényeit.  Elfelejtették, mert száműzetésbe vannak, vagy ha otthon maradnak, körbe veszi őket a római impérium világkultúrája, amely elnyomja a helyi civilizációt, és a népet emlékeztetni kell a törvényekre, a törvényességre.

A hatások elsősorban a pedagógia célját szolgálták, annak érdekében, hogy a vallási törvényeket meg lehessen tartani. Az emberek lassan már elfelejtik a héber nyelv olvasását, elfelejtik a héber nyelv írását, elfelejtenek héberül beszélni. A rabbinak, vagy a tanítónak az elsődleges feladata, hogy a maga pedagógiai eszközeivel próbálja elősegíteni, a hit erősödését, és az ősök által tisztelt vallási elkötelezettséget az emberek életében.

3. Egyre erősödik a pedagógiai szempont. Hogyan és miképpen lehet a pedagógia segítségével, a tanítás segítségével a hitet elmélyíteni?

Vizsgálódásom tárgyaként ismét egy mozaikpadlót analizálok. Ez is egy "ákédá”, egy Izsák megkötözése jelenet, melyet az V–VI. század fordulóján készítették a mai Izrael területén, az egykori Júdea örökségén, Bét Alfában.  Naiv művészeti alkotás.  Jelentősége abból adódik, hogy a figurák között héber kvadrát betűkkel olvasható szentírási idézetek, szavak is találhatók. Látható az első ősapának, Ábrahámnak, a második ősapának, Jicháknak a neve. Az idézet, jól olvasható: "Áll tisláh”.Azaz "ne nyúlj” a gyermekhez.

Izsák megkötözése. Bét Alfa zsinagóga. Mozaik, i.sz. V.-VI- sz.

Még egy idézet: "Vehiné HáÁjil”. "És íme itt a kos”, vagy itt van az áldozat.
A III-IV. századi Dura Europos-i zsinagógát követő második egységben, Bét Alfán már nem csak ábrázolást látunk, hanem szöveg interpretációt is. Aki bement a zsinagógába, hiába tanították, hogy ábrázolni tilos, lent a padlómozaikon megértették a narratívát!   Odaírták a szöveget.  Ne legyen kétértelműség a látottakban!

4. Nagyot ugorva a történelemben egy más korból, más földrészből hozom a példámat, a XIX–XX. század fordulójáról, Afrikából.

Hánukijá és mecset a stílusanalógia tükrében.

Amikor a "hatások és zsidóság” fogalmát vizsgálom, nagyon nagy jelentősége, dominanciája van a helynek és az időnek. A XIX. században a muzulmán országokban élő zsidóság relatíve vallási toleranciában részesült. Ennek következtében a muzulmán építészeti kultúra formajegyei hatnak a zsidóságra is.

Hanukia, Algéria

Mecset, Kairuván-Algéria

Példaképpen megemlítem a vélhetően az 1890-es években készült hanukiát, hanukai ünnepi gyertyatartót.  December (kiszlév) havában a kereszténységnek a karácsony, a zsidóságnak a hanuka fontos ünnepe.33 A muzulmán országokban kifejlődött zsidó iparművészet, kézművesség jelentős mértékben magán viseli a befogadó ország kultúráját.34 Az itt közölt fotómontázs alsó részében található, Algériában készült, XIX. század végi mecset kupolarésze ugyanúgy néz ki, mint az ugyanabban az évtizedben készült hanukiának a "kupolarésze”. A kettő közötti arányok persze különböznek, hiszen az épület több tíz méter magas, egy ilyen hanukia pedig maximum 40 centiméter. De a stílusbeli hatás, a hasonlóság egyértelműen kimutatható.

5. Az utolsó példám helyszíne Magyarország. Az épület Szeged, építészeti dátuma 1903. Elkészül a világ talán legattraktívabb zsinagógája, ahol két nyelven, héberül és magyarul szerepel a zsidó vallás egyik alapvető tanítása, a keleti fal felső ívében:

"Áhávtá leréáchá kámochá”,
"Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”.35

Amikor belép oda a hívő ember, azt látja, hogy a szentírási tanítás tértől és időtől függetlenül szól hozzá. Lehet, hogy 1903-ban a helybeli zsidóság egy része a héber betűket már alig ismerte. A Bibliát viszont igen. A benne lévő tanításokat pedig elfelejteni nem lehetett.

"Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat…”
részlet a szegedi zsinagóga keleti faláról

A zsinagógában figurális ábrázolás nincs.  Az ablakmozaikokon az ünnepekre és a vallási törvényekre való utalás az áhítat előidézését szolgálja.  Újból és újból megjelenik az ünnepek és a helyi történelem képi világa. Róth Miksa monumentális ablakai szinte unikálisnak mondhatók. A szentírási és post biblikus motívumok, a helyi népi és vallási folklór elemei kavarogva alkotnak szerves egységet az autobiografikus tárgyi asszociációkkal.36

Összefoglalva:

  1. A zsidóságon belül vallási tiltás beszél arról, hogy ne legyen semmi ábrázolás!
  2. Azonban asszociációt elősegítő, utaló jelek mindig jelen voltak.
  3. A képzőművészet, az iparművészet, az építőművészet elősegítheti-elősegíti, hogy a hit megerősödjék, hogy az Istenbe vetett hit. az Isten iránti alázat megerősödjék.
  4. A képzőművészeti alkotás nem öncélú, hanem – az esztétikai élménynyújtáson túl – domináns módón a pedagógiai, és etikai célkitűzésüket tartja szem előtt.

 


1 Magyarországi neológia: Walter Pietsch: Reform és ortodoxia, Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 1999

2   Walter Pietsch: Reform és ortodoxia. i.m.

3 Bíró Tamás: A zsidóság irányzatai, in: http://www.pestisul.hu/zsido_iranyzatok.htm

4 Kőbányai János (szerk.): zsidó reformkor,,Budapest, 2000.

5 Lásd: Smuel Pinhász Gelbred: Ocár Táméi HáMinhágim, Petách Tikvá, 1995

6   A zsidóság életét az u.n. Tárjá”g micvot, azaz 613 parancsolat szabályozza. Tevőleges és tiltó rendeletek. Elsőre a példa: "Őrizd meg a szombat napját…”, vagy "Tiszteld apádat és anyádat!”.  Ezek úgynevezett aktív, tevőleges parancsolatok,, tanítja a zsidó vallási gondolkodás. A tiltó parancsolatok pl.: ".Ne ölj!”, "Ne lopj!” stb. E 613 parancsolatban 248 tevőleges, 365  tiltó rendelet található. Természetesen a mai világban a 613 parancsolat, amely a mózesi öt könyvben, tehát az Ószövetség első egységében, a Pentateuchus-ban fogalmazódik meg, nem tartható meg a maga teljességében. Hiszen számos olyan törvény, pl., amely az egykori jeruzsálemi Szentéllyel volt összefüggésben, objektív akadályok miatt nem tartható meg.  Az i.sz. 70-ben Vespasiánus császár fia, Titus elpusztítja az ókori Júdeát, és Jeruzsálemet, benne a Szentélyt.  Azt a szent helyet, amely a zsidóság kultikus, vallási központja volt. Megsémisítették az egykori áldozatok helyét. Nincs jeruzsálemi Templom, megszűnt az ókori zsidó ország, így ezeket az áldozatokat nem lehet bemutatni. Lásd: Széfer HáMicvot LeRÁMBÁM, szerk: Háráv Ávráhám Penjtoch. I-II., h.é.n

7 Lásd: Sharon R. Keller: The Jews. A Treasury of Art and Literature. New York, é.n.

8 Kétszer a heti olvasmányaink során, Sábát napján, és a Tóra-adás napján, Sávuot ünnepén olvassuk fel istentisztelet keretében a Tízparancsolatot

9 Exodus 20.4.

10 Ávodá Zárá: Pogányságot megtestesítő bálványkultusz. A tórai források közül lásd: Deuteronomium 4. 15-19., Deutoronomium 12. 3-4.
Lásd bővebben: Dávid Ámir: Élim Vegiborim.  Hocét Bét Osziskin, 1987

11 A tenger diadaléneke.

12 Exodus 15.2.

13 Lásd: Gábor György: A diadalíven innen és túl. Pogány, zsidó és keresztény narratívák, a "hetvenes” háborúk emlékezete, Budapest, 2009

14 Blau Lajos: A Talmudról, Budapest, 1920, (hasonmás kiadás), Magyar Zsidó Tudományok 2. kötet, szerk: Oláh János, Bp., 2006

15 Lásd: A talmud könyvei, Az eredeti talmudi szöveg alapján szerkesztette: Dr. Molnár Ernő. Budapest, 1921-1923, Hasonmás kiadó, Bp., 1989

16 Bábá Kámá 131/a

17 Lásd Cvi Ilán: Báté Kneszet K’dumim Berec Jiszráél, Miszrád Bitáchon, Jerusalaim, 1991. A fiatalon elhunyt kiváló archeológus e kötetben 180 Erec Jiszráél-i zsinagóga maradványt analizál.

18 Mose Levin: M’lechet HáMiskán, Tel Aviv, 2008

19 A hétágú arany menóra  a pusztai Miskán egyik legfontosabb tárgya volt. Leírását lásd. Exodus 25. 31-40

20 A kerubokról az első említés a T’náchban: Genezis, 3.24.

21 Schöner Alfréd: Adalékok a Kotel. A Siratófal ikonográfiájához, in: http://www.rabbi.hu/resp/soner2007/kotel2/mtud2007-schoner-siratofal2.htm

22 A Jeruzsélemi talmud leírása tájékoztat, hogy a churbán előtt 480 zsinagóga működött Jeruzsálemben.

23 Joseph Gutmann: The Dura Europos Synagogue Paintings and Their Influence on Later Christian and Jewish Art, in:  Artibus et Historiae 9'.17, 1988, pp. 25-29.

24 Etrog: Citrus medica, A Szentírásban "Peri Éc Hádár”- ként szerepel. Luláv: a Szentírásban "Kápot T’márim”, a Jordán völgyében és a Sinai félsziget bizonyos részén termő növény, tórai forrása: Leviticus 23.10

25 Genesis 22. 2.

26 Genezis 22.12.

27 Schőner Alfréd: Ákédát Jichák. Adalék egy szentírási motívum ikonográfiájához, in: http://www.rabbi.hu/resp/akedat.htm

28 Enghy Sándor: Izsák megkötöztetése, mint Izráel szenvedésének szimbóluma, Sárospataki Füzetek pp. 1./59-69,  2006

29 A Simon Róbert gyűjtötte Korán- exegézis- kompiláció a 37. 101-hez a következőket fűzi: "Nem egyértelmű, hogy ki is az a szelíd fiú.  Mivel Izsák csak a 112. versben bukkan fel, kézenfekvő lenne Ismáelre gondolni. A különböző interpretátorok feltételezik, hogy korábban Izsák szerepelt a Koránban, s csak később váltotta őt fel, a jelentőségében erősen felértékelődött Ismáel.
Felvetődik a kérdés: ezek szerint Ábrahám szerint nem Izsákot, hanem féltestvérét akarta feláldozni?”

30 Ancient Synagogues in Israel, Third-Seventh Century C.E. Proceedings of Symposium, University of  Haifa, May 1987, ed.: Rachel Hachlili, Oxford: B.A.R., 1989

31 - M. Dothan: Hammath Tiberias. Early Synagogues and Hellenistic and Roman Remains, Jerusalem, 1983.
Hammath Tiberias II. Late Synagogues, ed. by B.L. Johnson, Jerusalem, 2000
- Az igen gazdag héber nyelvű szakirodalomból kiemelem: Mose Idel: HáMázálot BeMáchsevet Jiszráél, Jerusálájim, 2001

32   Schőner A.: Chámát Tverjá zsinagógájának mozaikja, in: http://www.rabbi.hu/resp/soner-hamat2005.htm

33 Nagyon sok hasonlóság, nagyon sok párhuzam van a két ünnep között. Ugyanúgy gyertyákat gyújtunk mi is, egyesek ajándékot adnak a gyerekeknek, közös imádságok vannak, együtt a család.

34 Nááná Bros: Szipuré HáTnách beCijur HáMuszlemi, Jerusálájim, 1991

35 Leviticus 19.18.

36 Ez a gondolat markánsan jelenik meg újra a XX. századi magyar építőművészet géniuszának, Lajta Bélának életművében. Lásd: Bárdos Artúr: Lajta Béla. in http://www.mke.hu/lyka/12/285-294-lajta.htm

Schőner Alfréd
2009.11.25

Vissza a TUDOMÁNY-hoz