Elhangzott a Magyar Tudomány napja 2005 rendezvénysorozat, Méltatlanul elfeledve című
előadásán a Szentírás- és Talmudtudományi Tanszék rendezésében. (Budapest,
2005. november 29.)
1. Környezettudomány és fontosabb
témakörei
2. Környezettudomány a Bibliában
3. Dr. Birnfeld Sámuel környezetszeretete
4. A zsidó temetők, mint a környezet elemei
5. A hagyományos zsidó temető
6. Zsidó temetők bemutatása Magyarországon
Részletesebben: Sümeg, Lovasberény, Gödöllő
7. Összefoglalás
1.
A környezettudomány és fontosabb témakörei
Környezettudomány: A környezettudomány egy új tudomány, mely a környezettel és
elemeként az emberrel foglalkozik, kapcsolatukat szabályozva és irányítva.
A környezet a valós világ emberkörnyéki része, melyben az ember - mint az Ö.való
teremtménye csupán egy - nem kiemelt - eleme, a környezetnek. Ezt igazolja a Teremtés
könyve (Brésit)
Fontosabb témakörei:
– szárazföldi és vízi ökológia;
– környezeti kémia;
– alkalmazott ökológia;
– környezeti fizika;
– vízi környezetvédelem;
– levegőkörnyezet;
– tájvédelem, tájépítés;
– környezeti ásványtan, geokémia, környezeti földtan, geofizika és
hidrogeológia;
– mezőgazdasági és erdészeti környezetvédelem;
– környezetgazdaságtan, környezetmenedzsment, környezetvédelmi jog;
– természetvédelem,
– települési környezetvédelem, települési értékek;
– társadalmi környezet, környezetszociológia;
– környezeti nevelés, környezetegészségügy, ökoturizmus;
– művészetek és a környezet.
2. Környezettudomány a Bibliában
A bibliában tudatosan nem, de indirekt módon szabályozták például a pékműhely, a
bőrkikészítés elhelyezését. E szabályozások lakott helytől, településtől
távolabb engedték elhelyezni a fentieket, ezért a módszer a környezetvédelem
alapjainak tekinthető.
3. Birnfeld Sámuel és a természet
A természet, a környezet szeretetét dr. Birnfeld Sámuel naplója szerint idézem:
"Hulló falevél minden gondolat az Életfáról, mely körül örök gyermekként
táncraperdül az Ember. Mindig van esemény, látomás a fán! Ha Isten virágfakasztó
csókot hint rája, ha madárdal himnusza avatja Isten oltárává. Ha eső és
harmatcsepp lopja be magát a levelek ezüst-arany öblébe, ha leány-legény áll meg
alatta emléket néző áhítattal. Vagy költő nézi alóla a vonuló fellegeket - vagy
ha - épp a Halál áll meg pihenni a levelek lerázása után.
Mindig van esemény, látomás a fán. Hullnak a levelek! Vannak szépek, veresek,
barnák, kapzsin összezsugorodtak, amelyek a nyár tűnő aranyát szorítják markukba,
mint kincset, gondolatot, titkot. Én fölveszem őket, megnézem, megmutatom neked is
Testvérem, azután lelkem emlékkönyvébe préselem:"
4. A zsidó temetési leváje hagyományai
A halál az élet szerves része. A zsidóság hite szerint csak a test hal meg, a lélek
azonban nem. A halál után a lélek visszatér teremtőjéhez. A zsidóság, amely az
élet vallása, nem hagyja el az embert halálában sem. Azokról, akiket szerettek, soha
nem mondják, hogy meghalt, inkább így emlékeznek meg róla, eltávozott,
elköltözött, megtért őseihez. A halálhírt sem adják egyértelműen mások
tudtára. Az ókorban sófár hanggal jelezték, ha meghalt valaki, hogy jöjjenek a
szomszédok - jó ismerősök segíteni, vigasztalni a gyászban. Később a mosdóvíz
kiöntésévei jelezték a szomorú hírt a közösségnek. Manapság a gyászban szokás
minden tükröt letakarni, aki belép a halott otthonába, már kérdeznie sem kell
semmit. Távoli ismerősöknek úgy hozzák tudtára a halálhírt, hogy levélben
megírják, mindannyian egészségesek vagyunk, s a felsorolásnál kihagyják a halott
nevét. A zsidó vallás szabályozza a temetési előkészületeket és magát a
temetést is a legnagyobb szigorral. Nemzedékről, nemzedékre a zsidóságnak halálról
alkotott nézetét meghatározza a Tanach és a Talmud tanításai. A hagyományokat
megőrző zsidó közösségeken belül a halottal való gondoskodás a legnagyobb micve /
jócselekedet, különösképpen a hozzátartozó nélküli elhunyt esetében. Ezt a
jótéteményt mét micvá, ugyanis a Mindenhatón kívül senki sem tudja meghálálni.
Ezért, Mózes úgy rendelkezett, hogy az útközben talált holttestet, még a főpap is
köteles eltemetni, holott ö különben még a szülei temetésévei sem foglalkozhatna.
A halottat rituális körülmények között megmosdatják /táhárá - jelentése,
megtisztulás. Közben imádkoznak, és idézeteket mondanak az Énekek Énekéből. Az
emberi test szépségét méltató sorok említésével, annak sorrendjében, köröm és
hajvágás után felöltöztetik fehér halotti lepelbe /táhrihim. Férfiaknál taliszt/
imaköpenyt terítenek a halottra, melynek rojtjait /cicesz leszakítják, alkalmatlanná
teszik, hogy ne hozzon szégyent viselőjére, amiért többé nem öltheti magára.
Szemeire, szájára cserépdarabokat /serbelen helyeznek, lezárva ezzel a halott
testnyílásait, hogy a rossz szellemek ne tudjanak behatolni a testbe. Számos más
jelentést is tulajdonítanak ennek a szokásnak, még egy példa, miszerint egy
imaköltemény "Unetáne tokef... " az ember életét a cseréphez hasonlítja
"az ember élete por és vége porrá lenni, életéért küzdve küzd. Hasonlít a
tört cserépre a halott kezének ujjai közé szokás volt villa alakú faágat /gépeleh
tenni, hogy a feltámadáskor legyen mire támaszkodni, hogy útra készen álljon, ha
eljön a Messiás. A halott feje alá Izrael földjéből /erec Jiszrael jelzésként kis
zacskóban földet helyeznek el, utalva ezzel a Tóra szavaira "... és engesztelést
ad földjének és népének" A halottal nem temetnek el semmilyen ékszert,
emléktárgyat, megelőzendő ezzel a sírrablásokat. A koporsó /áron gyalulatlan fa
deszkából készül, melynek tetejét nem szegezik le. A sírok kialakításánál
figyelembe veszik a Jeruzsálem felé tájolódást. A halottat az előírás szerint
földbe kell temetni, a lehető legrövidebb idő alatt, ortodox szokás szerint még
aznap, vagy a halál beállta utáni napon, a halott felkészítése után. A holttest
boncolására általános volt a tilalom, kivéve, ha világi törvényhatóságok ezt
elrendelték. Zsidó halottat, zsidó temetőben kell eltemetni. A temetési szertartás
leglényegesebb eleme a levajá/ elkísérés. A halott elkísérése a sírhoz, a 91.
zsoltár hangjai mellett történik. Útközben háromszor megszakítják az imát,
megállnak néhány pillanatra, hogy még tartóztassák itt az elköltözöttet. Ha
valaki útja során temetői menettel találkozik, köteles legalább három lépést
tenni a koporsó mögött. Szokás a halott érdemeit felsorolni a ravatalnál, a
gyászbeszédet /heszpéd, legtöbbször a rabbi mondja. Az emlékimát /kadis, melyhez 10
felnőtt férfi /minjen, szükséges eltérő időtartamban, de legalább 30 napig szokás
mondani, szülő halála után 11 hónapig. Szombaton a gyász szünetel. A
gyászszokások célja, valószínűleg a halott hozzátartozóinak hozzásegítése
elsősorban a legmélyebb gyászhoz, majd lassan megvigasztalni a gyászolót, ezzel
visszasegíteni a mindennapi életbe, a zsidó közösségbe.
5. A hagyományos zsidó temető
Gyakorlatilag, ahol zsidók éltek, minden településen vannak, voltak, zsidó temetők.
A zsidók letelepedését követő számos feladat rangsorában, első helyet foglalt el a
Chevrá Kádisá/ Szent Egylet létrehozása, a temető kialakítása. A zsidó temető
elnevezései nagymértékben mutatják: a zsidóság viszonyulását a halálhoz, az
elmúláshoz. Néhány elnevezés mely napjainkig ismeretes, Bét háhájim/ az élők
háza, mely szerint; "Éledjenek fel a te halottaid, holtaim támadjanak
föl..." Bét olám / Öröklét háza, " mert elmegy az ember az öröklét
házába..." Bét kivrot/ sírok helye, így említi a temetőt. Minden élő
találkozó házának említhető a Talmudban, vagy a "halál udvaraként"
nevezik egy helyütt. A középkortól ismeretes a zsidók kertje /hortus judaeorum, vagy
a zsidó hegy /mons judaicus elnevezés használata. Jiddisül egyszerűen /kvószervek
sírok, néhol giter ort/ jó helynek nevezik a temetőket. A Misná utasítása szerint,
a temető elhelyezése is szigorú előírásokhoz volt kötve. A temető lakott
területen kívül kell, hogy legyen, a szélső háztól legalább ötven ámá/ könyök
távolságra, ami kb. 300 méter (egy ámá/ könyök = kb.60 cm) A temetőt körül kell
venni kerítéssel, lehetőleg kőből. A temető területe a holtak tulajdona, a
temetőben lévő fák, növények gondozása, de még a fű nyírása is tiltott volt, a
holtak tiszteletére, a Talmud előírásainak megfelelően. A régi zsidó temetőkben a
sírok között nagy eltérések nincsenek, a sírkövek általában azonos nagyságúak,
a kövek mérete és anyaga attól függött, hogy a település közelében milyen
kőbánya volt található, és hogy milyenek voltak a szállítási körülmények. A
legkülönbözőbb fajtájú kövek a mai napig is megtalálhatóak, mészkő, gránit,
vörös és fekete márvány. A sírkőállítás szokására vonatkozóan is eltérhettek
a hagyományok, de leggyakrabban a halált követő első évforduló /jahr zeit
alkalmával állították fel, és avatták a sírkövet. A zsidó temetőben általában
két sír között legalább 60cm a távolság (vízszintesen és függőlegesen is) az
előírás szerint. Zsidó temetőben a rátemetésre szigorú tilalom vonatkozik, gyakori
viszont, hogy testvéreknek és házastársaknak közös sírem1éket állítanak. A Tóra
a sírokat rituális értelemben tisztátalan helynek tekinti, ezért a sírokat meg kell
jelölni mindenki számára egyértelműen láthatóvá kell tenni, a sírok felett
elhelyezett mácévá/ álló kőlap, vagy cijun/ sírjel alkalmazásával. A sírkő
héber neve /mácvbá, a Talmud néha nefesnek/ léleknek nevezi. Izrael földjén a
holttest eltemetése nehézséget okozott, hiszen a köves talajba sírgödröt
mélyíteni embert próbáló feladat volt, így inkább köveket hordtak a halottra,
nehogy a test a vadállatok martalékává váljon. Igazi jótéteménynek számított, ha
valaki követ helyezett a sírra. (Feltételezések szerint innen ered az a közismert
zsidó szokás, hogy mind mai napig, virág helyett követ helyeznek el a sírok
felkeresésekor.) A kövek sírokra helyezését és az így épített halmokat obo -
típusú síroknak nevezi a néprajztudomány és szerte a világban előfordulnak. Az
első obo - típusú kőhalomról készült feljegyzés alapján, ez Ráchel sírköve
volt, melyet Jákob állíttatott. " És meghalt Ráchel és eltemették az Eftát
felé való úton, Bét Lechem az. És felállított Jákob egy oszlopot a sírján, az
Ráchel sírjának oszlopa mind e mai napig." A sírkövek állításának
tömegessé válása a római kortól következik be. Ekkor a halott zsidó
származására, csak az elhunyt héber neve utal illetve a leggyakrabban használt zsidó
szimbólum megjelenése a sírkőre vésett menora. A feliratok javarészt görög vagy
latin nyelven íródtak. Az első héber betűs felirat a VII. századból Dél-
Franciaországból került. elő, melynek felirata csak három szóból áll ,,Salom
ál-Jiszráél" Magyarországon a legrégebbi ismert héber betűs sírkő 1278-ból,
Budáról maradt fenn, melyet "az örökkévalóságba költözött Pészah, Péter
fiának fejénél" emeltek. Az európai askenáz temetőkben található sírkövek
leginkább álló sírkövek, melyek dísztelenek, feliratukon az elhunytra emlékezve
közöltek fontos információkat. A 17-18 századtól váltak elterjedtebbé a
díszített kövek, melyeken architekturális elemek (művészi megoldású
építmények), zsidó szimbólumok (Dávid csillag, Menóra, vagy egyéb gyertyatartók,
a kohanitákra jellemző, áldásra terjesztett kéz) állatok (oroszlán, sas, medve,
galamb, hal, szarvas) növények (leggyakrabban a fűzfa, pálmafa, szőlőfürt,
gránátalma) egyéb faragott motívumok (persely, Tóra tekercs /széfer Tóra, a két
kőtábla, írótoll, kancsó, illetve tál, a lévitákra jellemző) jelentek meg. Néha
a halálozás körülményeire utaló motívum (mécses, láng- hirtelen halál, hajó,
varjú a katasztrófa áldozataira jellemző) Ezek a díszítések is az elhunytra
emlékezve származását, jellemét, foglalkozását szimbolizálták. Az
emberábrázolásra szigorú tilalom vonatkozott. A sírkövet a halott fejénél
állítják, felirattal látják el, hiszen tilos felirat nélküli sírkövet állítani,
mert az bálványnak minősül. A hagyományos sírkövek külső, nem a sír felé eső
oldalára kerül a héber betűs felirat. Legfelül rendszerint két betűs rövidítés
található : Po nitmán, vagy Po támun, melynek jelentése: itt van elrejtve vagy
eltemetve. Ez alatt az elhunyt héber neve, halálozásának időpontja (a zsidó
időszámítás szerint) Legalul az öröklétről szóló idézet rövidítése: Lelke
legyen befogadva az öröklét kötelékébe." A halál után a sírkertben mindenki
egyenlő. Mégis minden temetőbe megfigyelhető az elkülönülő részek, parcellák
felosztása. Az első, a bejárathoz legközelebb eső sorba, a kohanitákat/ a főpapi
család leszármazottait temették. A kohénokra vonatkozó szigorú törvények közül,
talán a legfontosabb a tisztaság törvénye. A főpapi család leszármazottainak tilos
bármiféle tisztátalansággal beszennyezni magukat. Számukra tiltott halottal való
foglalatosság. Nem érhetnek a holttesthez, de nem is tartózkodhatnak olyan szobában,
ahol halott van. Mióta a modern közlekedés egyre gyakrabban repülőgép
használatával történik, a repülőgép, ami egy térnek minősül egy időben halott
szállításával, kohanita származású nem utazhat, a tisztasági előírások miatt. A
kohénok temetőt sem látogathatnak.. " És szólt az Ö-kkévaló Mózeshez: Szólj
a papokhoz, Áron fiaihoz, és mond nekik: halottal ne tisztátalanítsa meg magát népei
között; hanem csak vérrokonával, a hozzá közelállóval, anyjával, atyjával,
fiával, leányával és fivérével, s hajadon nővérével, a hozzá közelállóval,
aki nem volt férfié - azzal megtisztátalaníthatja magát" Ezért temetik a
kohanitákat és hozzátartozóikat a temető kerítése mellé, vagy lehetőség szerint
a legközelebb, így a hozzátartozók eleget tehetnek a sírlátogatás micvájának/
parancsának. A bűnösöket és öngyilkosokat általában a többi sírtól
elkülönítve, a temető egyik sarkába temetik. Hagyományosan az ortodox temetőkben,
külön temették a férfiakat és a nőket a temető két külön oldalába. Kiemelt
sírokba temették a bölcs embereket, ezzel tiszteletet adva a szellem nagyjainak,
általában az első sorok egyikében kaptak végső nyughelyet. A haszid rebbék szent
tanítók voltak, akik egész életüket szent könyvek tanulmányozásával töltötték.
Önzetlen, szerény, aszkétikus életet éltek. Csodálatos emberként a zsidó
közösségen belül, néha azon kívül is, nagy tisztességnek örvendhettek.
Személyüket sok esetben csodákkal kötik össze, így haláluk után is zarándokhely
sírjuk, melyen kívánságcédulákat /kvitliket helyeznek el. A csoda néha meg is
történik, még napjainkban is. Egy hozzátartozók nélkül elhunyt, idős zsidó
asszony temetésén, csak a keresztény szomszédok kísérték végső útjára, mikor a
temetőben szabadidejüket töltő amerikai haszidok, látva a hiányt, hogy nincs meg a
minjan/ tíz felnőtt férfi a temetési szertartáshoz, imához, csatlakoztak a halottat
kísérő menethez.
6. Zsidó temetők bemutatása, Magyarországon
* Területi felsorolás
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a Chevra Kadisa osztálya két
különböző nyilvántartást vezet egyrészről a fővárosi budapesti temetőkről
másrészt a vidéki temetőkről. A feljegyzések szerint Magyarországon közel 1200
zsidó temető található. Az országban minden régióban található zsidó temető,
éppúgy a Dunán - túlon, Duna - Tisza közén, mint a Tiszán - túlon. A
magyarországi 19 megye megyeszékhelyein (Pest megye - Budapest, Nógrád megye -
Salgótarján, Heves megye - Eger, Borsod-Abaúj-Zemplén megye - Miskolc,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyíregyháza, Hajdú-Bihar megye - Debrecen,
Jász-Nagykun-Szolnok megye - Szolnok, Békés megye - Békéscsaba, Csongrád megye -
Szeged, Bács-Kiskun megye - Kecskemét, Tolna megye - Szekszárd, Baranya megye - Pécs,
Somogy megye - Kaposvár, Zala megye - Zalaegerszeg, Vas megye - Szombathely, Veszprém
megye - Veszprém, Fejér megye - Székesfehérvár, Komárom-Esztergom megye -
Tatabánya, Győr-Moson-Sopron megye - Győr, már nem találunk mindenhol működő
zsidó temető melyben a mai napig is temetnének. Az aláhúzással kiemelt városokban,
mai napig működő temetők találhatóak. Sajnos a zsinagógák jelentős része is
funkciót váltott, a teljesség igénye nélkül néhány példa: Zalaegerszegen
koncertterem, Szombathelyen a Szimfonikus Zenekar próba és koncertterme, Győrben
kiállító terem ill. koncertek helyszíne a romos épület (felújítása, pénzhiány
miatt szakaszosan készül) Kecskeméten Könyvtár és Kávézó, Szolnokon Képtár. A
Magyarországi Zsidó Hitközség igyekszik az épülettel kapcsolatosan a
városvezetésekkel olyan egyezséget kötni, miszerint a nem szertartási helyszínnek
használt zsinagógák, olyan funkciót kapjanak, melyek nem kegyeletsértőek. Ezért
főként kulturális intézmények kapnak helyet az amúgy is remek akusztikájú
közösségi felhasználásra készült épületekben. (pl. múzeumok, koncerttermek,
könyvtárak, esetleg más vallási gyülekezet imahelye. Sajnos ismeretesek ettől
eltérő funkcióra felhasznált épületek, pl. Egerben a zsinagóga jelenleg áruház,
Nagytétényben raktár, Budapesten a Dózsa György úti, volt zsinagóga, jelenleg
vívóterem), de a Kőbányai zsinagóga közös imahely vallások és felekezetek
számára. A zsidó temetőkkel kapcsolatban ez a veszély nem állhat fenn, hiszen a
zsidó temető örök mementóként, funkciójukat fenntartva foglalják el fontos
helyüket az emlékezésben. Szinte minden településen megfigyelhető, hogy a valamikori
város szélére telepített temetőt, napjainkra körül ölelte a település
fejlődése. Számos esetben a zsidó temető nem teljesen különálló egység, hanem
egy városi temető részeként funkcionál, csak kerítéssel van elkerítve sokszor a
más felekezethez tartozó temetőrészektől. A temető nagysága, minden esetben
következtetni enged, a település valamikori zsidó lakósságának lélekszámára. A
II. világháború alatt, Magyarországról elhurcolt és megsemmisített zsidóság
elsősorban a vidéki zsidóság teljes elnéptelenedését eredményezte. Kisebb
településeken, ahol néha csak pár zsidó család élt, szinte nyoma sem maradt
létezésüknek. Néhol emléktáblát avatnak a túlélő rokonok, akik külföldön
élnek, s emlékezni járnak vissza, az ősök lakta településekre, amikor a
találkozók végén a résztvevők meglátogatják a zsidó temetőt és elhelyezik a
sírokon a megemlékezés köveit. Fejet hajtanak a holocaust áldozatainak emlékére
állított emlékműveknél. A csupán kevés főt számláló, főként idősekből
álló keszthelyi közösség legfontosabb feladata saját erőből felújítani a
zsinagógát, és mindent e1követnek a temető rendezett állagának fenntartásáért.
Erec 2001. július, vidéki látogatások, a zalaegerszegi zsidó közösség
együttműködve a Béke-Shalom Magyar- Izraeli Baráti Társaság tagságával, szintén
fontosnak tartja a zsidó temetőben tett látogatást, az ősökre és mártírokra való
megemlékezést.
* Működő illetve nem működő zsidó temetők
Magyarországon a zsidó temetők többségében már évek óta nem temetnek, főleg a
vidéki temetők nagy része évek óta, a zsidó lakosság elnéptelenedése miatt csak
mementóként áll a településeken. Ahol a lakósság között, kis létszámban még
élnek zsidók, ott is problémát jelent a temetések lebonyolítása, mivel nem tudnak
összehívni egy tíz férfiből álló imaközösséget /minjan , akik közreműködnek a
temetési szertartásban. Sokszor előfordul, hogy a szomszédos településekből, vagy
nagyvárosokból hívnak a temetéshez rabbit, és imádkozókat. Működő temetők, ahol
mai napig is temetnek főként a fővárosban, és vidéki nagyvárosokban találhatók. A
mai napig gyakrabban használt temetők, egyik legérdekesebb jelensége, hogy a
temetőben is megfigyelhető a zsidóság asszimilációs folyamata. A hagyományos
szokás szerint, a megemlékezés jeleként, a sírlátogatások alkalmával, a halott
tiszteletére követ, kavicsot helyeznek el a síron. Napjainkban egyre gyakrabban
megfigyelhető, hogy a hozzátartozók, ismerősök, virágokkal díszítik a sírokat.
Megjelentek a színes csokrok, néhol virág koszorúk is, főleg a katolikus hagyományt
felelevenítve.
* Néhány látogatható és zárt, temető
A zsidó temetők kerítéssel körülvett, főként zárt területek. Majdnem minden
temető hétköznap és hétvégén, szombat kivételével megtekinthető, ahol nem lakik
a temetőben, vagy a temető mellett temető gondnok, ott a kerítésen feltüntetik, hogy
a kulcs hol van elhelyezve, és kinél lehet érdeklődni a temető nyitva tartása
iránt. Az elmúlt egy évben számos településen magam is meggyőződtem róla, hogy a
vidéki temetők többsége szabadon megközelíthető. Budapesten a XII. kerületben, a
Csörsz u-ban található egy régi ortodox zsidó temető, ami valamikor egy nagy temető
szélén elhelyezkedő önálló egység volt. A temetőt felszámolták, . helyére út
és szálloda, más közintézmények kerültek. A zsidó temető nem kerülhetett
felszámolásra, így az aránylag kis terület zárt, jelenleg felújítás alatt álló
műemlék. A Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma szervezésében, évek óta nagy
érdeklődésre tart számot a szeptember környéki rendezvénysorozat, melynek
alkalmával fővárosi és egyre inkább vidéki helyszíneken is a nagyközönség
számára zárt intézmények látogathatóak. Ingyenes belépéssel, ingyenes
vezetéssel, az érdeklődők számára bemutatják az intézményt, vagy egyéb védett
területeket. 2004-ben első alkalommal ezt a Csörsz utcai ortodox zsidó temetőt is meg
lehetett tekinteni. Közel kétszázan voltak kíváncsiak erre a temetőre. A látogatók
között ismert közéleti személyek is voltak. Minden korosztály képviseltette magát
idősebbek, fiatalok, családok, gyerekek. A jelenlévők nagy része, még nem járt
zsidó temetőben. A feltett kérdések, az őszinte érdeklődés a különböző
szokások iránt a temetőben található sírkövek feliratai iránt azt mutatták, hogy
még a magukat külső jegyeiben felvállaló zsidó származású emberek, fejükön
kipával/ hagyományos zsidó fejfedő férfiak számára, nyakukban zsidó szimbólumokat
felidéző medált viselve, sem voltak tájékozottak minden téren. A nagyközönség
jelentős része csak ismerősétől hallott az eseményről, vagy a tájékoztató
füzetből értesült a programról. A verőfényes napsütéses délutánon, majd három
órásra kerekedett a temető látogatás, ami mindenkinek rengeteg új információt
adott.
Ez a program és a hasonló információt átadó események, tanítások tudják az
embereket közelebb hozni egymáshoz, a megismert dolgok már nem félelmetesek, jobban el
tudják fogadni az emberek egymás szokásait és nem keltenek feszültséget
környezetükben.
A temetőlátogatás sok embernek jelenthet értékváltozást: Itt szembesülhetnek azzal
a zsidó mentalitással, miszerint az ősök iránti tisztelet, a megemlékezés
fontossága, a gyász közös felvállalása, a nagy bölcsek, "csodarabbik"-ba
vetett hit, a sírokon elhelyezett kívánságcédulák /kvitlik, és a messiás
eljövetelét váró feltámadásba vetett hit, az örök élet eszméje, a zsidó sors
felvállalása, bemutatja a zsidó emberek múltját és egyben jelenét, talán kicsit
jövőjét is. A hagyományos zsidó legfőbb vallási és lelki kötelessége a
sírlátogatás /kéverovesz. A szó eredetije két héber szóból kever avot/ jelentése
ősök sírja. "A midrás elbeszéli hogy amikor Józsefet testvérei eladták
rabszolgának, a mindjánita kereskedők útközben megpihentek azon a magaslaton ahol
korábban édesanyját, Ráhelt temették el.(Ráhel sírja ma is látható a jeruzsálemi
betlehemi úton.) Ekkor József kétségbeesésében imát mondott anyja sírján, s
ebből merített erőt, hogy a rabszolgasorban is, megőrizze hitét, élni
akarását" A sírlátogatás szokásai szerint, tilos felkeresni az ősök sírját
ünnepen, félünnepen, purimimkor és hanuka örömteli napjain. Ezzel szemben vannak
olyan időpontok, amikor szinte előírás a sírlátogatás /kéveróvesz, a halálozási
évforduló /Jahrzeit, jiddis: jórcájt alkalmakor, az őszi ünnepeket megelőző
hónapban (elul hava) valamint tisebof /tisa beáv /jelentése áv hónap 9. napja /
napján. Ez az a nap amikor az első és a második jeruzsalemi Szentélyt lerombolták.
(Az elsőt a babilóniaiak i.e.587-ben, a másodikat a rómaiak i.sz.70-ben.) Szokás
ilyenkor felkeresni a temetőt / neves emberek rabbik sírját, ilyenkor nem szokás a
rokoni sírokat meglátogatni, mert ez a közösségi gyász napja, s még a temetőben is
Jeruzsálem pusztulásáról kell megemlékezni. Mindebből következtethető, hogy a
zsidóságban a gyász lényege nem az önsanyargatás, hanem a közösségi érzés
erősítése a jól megérdemelt öröm előkészítése. (Tisá beáv napján, nem
mondanak könyörgő imát, amit csak öröm idején szoktak mellőzni, mert az ősi
ígéret szerint, egykor ez a nap lesz a zsidóság legnagyobb örömünnepe.) A
sírlátogatás parancsának /kéveróvesz, sokszor messzi földről is eleget tesznek a
rokonok. Elzarándokolnak szülőföldjükre, hogy a hajdan volt rokonok sírjainál
leróják tiszteletüket. Imádkozni egy lélekért /Skédi Moshe kádisa
"Örökkévaló Istenem, Teremtő Atyám! Eljöttem Izraelből, Kfár Szaba
városából ide a Zemplén- hegység tövébe hogy a tolcsvai zsidó temetőben szeretett
Neilander nagyapám sírjánál elmondjam az én kádisomat. Én is istenhívő
istenfélő, istentisztelő ember vagyok, ugyanúgy ahogy te voltál gyermekkoromban, te
akire ma is a legnagyobb megbecsüléssel és tisztelettel emlékezhetek. Igaz, az idő
messze vitt engem ebből a kis hegyi faluból de úgy érzem ennyi idő után is
megőriztem mindazt, amire hajdanán tanítottál..." Közösségi esemény ádár
hó 7 -én meglátogatni Rabbi Eizik Taub (1751-1821) kállói cádik sírját.
Nagykálló zsidó temetője zarándokhely mely ezen a napon imádkozó közösségeknek
ad helyet, akik a világ minden tájáról érkeznek Az ortodoxia szokása Lág báomer
napján (ómerszámlálás 33. napja) kb. május hónapban, körmenettel megemlékezni a
gyászhetek idején, mely peszah és savuot között számolt 50 nap.
* Felújításra szoruló, illetve felújított zsidó temetők, a felújítás,
karbantartás módjai
A magyarországi zsidó közösség nagy összefogással igyekszik megmenteni értékeit
műemlékeit. Ennek része a pusztuló temetők felújítására tett erőfeszítésekben
is megmutatkozik. A feladat igen nagy hiszen rengeteg pénzre van szükség a
karbantartásra is. Minden temető legégetőbb kérdése a temető körüli kerítések
helyreállítása amelyek főként kőből téglából készülnek. Anyagi okokból
néhány helyen csak dróthálóval kerítik be a temető de ez is nyújt némi védelmet
az illetéktelen látogatóktól. Sok helyen feldőlnek a régi sírköve romossá váltak
a ravatalozó helyiségek. A nagyszámú elnéptelenedett vidéki terület, ahol nem
élnek zsidók, sokkal rosszabb állapotban vannak a temetők. Ahol maroknyi akár idős
zsidó ember él legfontosabb feladatuknak a temető karbantartását tartják. Számos
lelkes fiatal vállalta magára az elhanyagolt zsidó temetők felújítását. A zsidó
iskolák tanulói nem csak Magyarországon, hanem külföldön is felvállalják a zsidó
temetők felújítását, karbantartását. A fiatalok lelkesedése bizonyítja, hogy a
zsidó oktatásnak nagy szerepe van a tanulók szemléletformálásában Néhány zsidó
és nem zsidó oktatási intézmény pedagógusai, tanulói, hallgatói, nagyon szívesen
felvállalják ezt a feladatot, tudják, ezzel olyan jócselekedetet /micvát hajtanak
végre, amiért az Ö. Valótól kaphatnak jutalmat.
A sümegi temetőt felújították, mely munkálatok kezdete egy videokazettán
követhető nyomon. A sümegi temető állapotát, a Scheiber Sándor Iskola egykori
osztálya vizsgálta, javaslatokat tett, információkat gyűjtött Sümeg egykori
zsidóságáról, látogatást tett a polgármesternél, aki ígéretet tett arra, hogy
morálisan és anyagilag is támogatja a zsidó temető rendbehozatalát. Ennek
eredményeként "közel hat évtized után sikerült megmenteni az
enyészettől". Az értékeink megmentésének egyik fontos pedagógiai módszere
rejlik ebben.
A lovasberényi zsidó temető sorsáról szólva, idézve a lovasberényi
polgármestert, ,,ha az ember romot lát, elképzeli, hogy milyen is volt a rom, még
mielőtt rom lett" A temetőt felújították és azóta is karbantartják.
Budapestről Bicskén át a 811 úton haladva szemébe tűnik az embernek a hatalmas
lovasberényi zsidó temető ahol ma már egy zsidó sem él még a zsinagógát is
lebontották. Öröm látni, hogy megjelenésében a katolikus temető, a református
temető és a zsidó temető rendezettségben, küllemében, állapotában szinte azonos
benyomást kelt, annak ellenére, hogy mint az előzőekből is kitűnik, jelenleg
sajnálatos módon már nem találunk ott élő zsidó családokat, akik gondozhatnák a
temetőt. A felújítást elsődlegesen a lovasberényi születésű Csíkváry István
Németországban élő állatorvos által létrehozott alapítvány finanszírozta,
segítették még a Németországi Katolikus Konferencia, a MAZSIHISZ és a helyi
önkormányzat. A lovasberényi zsidó temető, 1300-1400 ember örök nyughelye ismét
látogatható.
A gödöllői temető korábbi rendkívül elhanyagol állapotát, többek között
az Amerikai Alapítványi Iskola két tanulója észlelte. Az épített környezetünk
óvása, különös tekintettel annak zsidó vonatkozásai címen meghirdetett tanulmányi
versenyre készített dolgozat másolatát megkapta a város polgármestere, aki rendbe
hozatta a temetőt. A következő évi mártír megemlékezésen erről meggyőződhettek
a résztvevők.
Bár nem minden temető sorsa alakult a kívánalmaknak megfelelően, érdemes figyelemmel
kísérni, hogy jelentős számú temető felújítása országszerte sikeresen zajlik,
melyben együtt kell működnie a településnek a polgármestere, vagy az iskolák
pedagógusai révén a zsidó szervezetekkel, de nem nélkülözhető a nem zsidó
szervezetek támogatása sem.
7. Összefoglalás
Megállapítható, hogy Magyarországon mintegy 1300 zsidó temető közül, csak néhány
működik aktívan, jelentős részük elhanyagolt és a zsidóság szempontjából
néptelen települések miatt az oktatás közösségeinek, tanulók, hallgatók,
pedagógusok, szülők környezetvédelmi tevékenysége elengedhetetlen. Az Országos
Rabbiképző - Zsidó Egyetem módszertani kutatócsoportja mintegy 160 környezeti
értékről rendelkezik adatokkal.
A méltatlanul elfelejtett zsidó temetők értékei lehetnek környezetüknek, de a
nevelést, a másság megismerését, elfogadását is szolgálják, ezért úgy az
állami vezetésnek, mint a zsidó szervezeteknek morális kötelessége megóvásuk,
fenntartásuk, fejlesztésük.
Irodalomjegyzék
1. Jom Kipur imakönyv
2. Oláh János: Judaisztika II. 45. oldal
3. Mózes V. Könyve (XXXII, 43)
4. Jesája Könyve (XXVI, 19)
5. Kohelet Könyve (XII, 5)
6. Nehemija Könyve, (II, 3)
7. Jób Könyve (XXX, 23)
8. Talmud Bráhot 23 a)
9. Móz. I. 35: 19-20
10. Zsoltárok Könyve (CXXVII, 6)
11. Új Élet (2001. augusztus 15.) Csoda a temetőben
12. Erec (2001. július, Vidéki látogatások)
13. Erec (2003. október, Középpontban a vidéki hitközségek)
14. Raj Tamás: 100+1 jiddis szó, 133. old.
15. Új Élet (2001. június, Pauleczki)
16. Új Élet (2003. október 1., Szigeti János vásárhelyi beszéde)
17. Új Élet (2004. június 1., Fixler Herman)
|