Moses Schreiber (vagy
ahogy saját környezetében nevezték: Mose Szofer ) - ebben minden
életrajzírója egyetért - szeptember 24-én született.
De hogy 1763-ban vagy 1762-ben, ezt, valószínűleg a zsidó naptár
őszi évváltása miatt, az életrajzok fele így, a fele úgy közli.
Halála időpontjában nincs eltérés az adatok közt : 1839 október 3.
Néhány tömör állítás,
ahogy életrajzírói látták:
1. „Hatam Szofer a
modern kor magyarországi zsidóságának egyik megkerülhetetlen
gondolkozója.”
2. „A végletekig
ragaszkodott az évszázados tanítások megmásíthatatlanságához és
elítélt minden apró újítást. Szerinte „A Tórával ellentétes minden
újdonság”
3. Gyakorlatilag tőle
származott az egykori hazai ortodoxia.”
4.
Ellenezte a zsidó filozófiát.
Gondolkodó? Újkori
rabbikat nem szokás így titulálni. Azt mondják: bölcs, Talmud-tudós,
esetleg cádik. De gondolkodó? Általában csak annyi közismert róla,
hogy tiltott minden reformot. Ki volt ő, és mi a jelentősége
számunkra?
I. Nézzünk először egy
igen rövid életrajzot:
-Mose Szofer (német
családnevén Schreiber - mindkét szó írót jelent) Frankfurt am Main-ban született.
-Családját Rasitól, a XI. században élt neves Biblia kommentátortól
származtatta.
-Csak 19 éves koráig élt szülővárosában.
-1783-tól Ausztriába
Bosskowitzban és Prossnitzban folytatta tanulmányait.
- Dressnitzben, majd
Strassnitzban
(Morvaországban) volt rabbi,
-1798-tól
Nagymarton (Mattersdorf) rabbija
-1806-tól élete végéig
pozsonyi rabbi
- Meghalt Pozsonyban
1839 okt. 3.-án
-A Hatam Szofer nevet
már halála után híres responzum-gyűjteményéről kapta hajdani
tanítványaitó, mikor döntvényei Chátám-szófer címen 1841-61 között
öt kötetben jelentek meg.
-Egy legenda szerint
sírját még Hitler sem merte leromboltatni: babonásan félt tőle.
II.
A tényszerű adat-halmaz nem árult el semmit. Ahhoz, hogy Hátám
Szofer életét, és nézeteit megértsük, két dolgot kell figyelembe
vennünk: milyen volt a korabeli zsidóság helyzete, és honnan, milyen
szellemi közegből származott?
-A működése előtti, azt befolyásoló tényezők
közül kettőt érdemes kiemelni:
a) Az egyik esemény régebbi időre nyúlik vissza. Náchmanidesz
(Ramban) hagyománytisztelete, és a RaMBaM féle racionális
gondolkodás ellenzése. Ma már általános vélemény, hogy Maimonidész a
középkor legnagyobb zsidó filozófusa. Műveit már keletkezésüktől
kezdve mindenki ismerte, és szinte mindenki állást foglalt mellette,
vagy ellene. A zsidó vallástudomány legnagyobb vitája az ő művei
körül zajlott már életében, majd többször kiújult a XIII-XIV század
során. Először az arab-zsidó kultúrterületen robbantott ki heves
vitákat a Misna-kommentár, és a Misné Tora, még a szerző életében. A
Babiloniai gáon és rés gálutá köreibe szól bele Maimonidesz azzal,
hogy a Misné Torá szerkezete feleslegesé teheti a talmudi
tanulmányokat.
-Maimonidesz egyik legelszántabb ellenfele R.
Abulafia
Őt főleg a test feltámadásával kapcsolatos állítások
ingerlik. Maimonidesz szerint bár van túlvilági élet, az nem az
egyén, mint testi alak feltámadását jelenti. Másik problémája
a I’ten tulajdonságaival, az antropomorfizmus vádjával
kapcsolatos. „ebben a könyvben vészes, és veszélyes ellentétek
vannak”- írja. Szerinte Maimonidesz tanai veszélyesek a zsidóságra,
ezért kiterjedt levelezést folytat, hogy azoknak terjesztését
megakadályozza. A Maimonidesz követők sem kevésbé vehemensek. R.
Chizkija (ellen) átoklevelet ad ki Maimonidész támadói ellen.
Spanyolországban Maimonidész műveit szívesen fogadja a művelt zsidó
réteg. A kérdés: görög bölcsesség vagy zsidó hit, itt is felmerül. -
Átok - ellenátok - elfogadás - tiltás - tanítás. Az elmérgesedett
helyzetben végül két neves tudóst kértek fel a vita eldöntésére:
Dávid Kimchi-t és Nachmanidészt. Kimchi Maimonidész követője
volt, hajlott a filozófikus értelmezésre. Nechmanidész
elutasította a filozófia módszereit, az ő irányvonala a kabbala, és
a misztika volt. Nechmanidész az aggadikus értelmezést tartotta
helyesnek, az allegórikust nem.
Feltétel nélküli
hagyománytisztelő volt, véleménye az elődökről: „fejünket lábaik
talpa alá kell hajtanunk”.
Hatam Szofer ezt az irányvonalat követte.
b) A másik esemény a Moses Mendelssohn nevéhez köthető német
haszkala - mely nem sokkal Hatam Szofer születése előtt kezdődött.
-Az emancipáció útja a világi - ebben az értelmezésben: nem zsidó
- életforma átvétele. Ennek eszközét a mászkilok - a hászkálá
követői - a világi tudás megszerzésében látták. Elsődleges volt
számukra a német nyelv elsajátítása. Céljaikat az állam is
támogatta. Olyan oktatási rendszert kezdtek bevezetni, és kötelezővé
tenni, melyben a gyerekek párhuzamosan tanulják a világi tárgyakat,
és a maradék időnek megfelelően csökkentett mennyiségben a Bibliát.
A Talmud-tanulás nem volt cél. A tárgyak közt olyan
természettudományos ismeretek is szerepeltek, melyeket zsidó
gyerekek addig nem tanultak.
-A legélesebb vitát kiváltó témák közé tartozott Mendelssohn Tóra
fordítása német nyelvre. Éppen Hatam Szofer mestere, R. Pinhasz
Horowitz tiltakozott ellene. Az ellenérv: ha van fordítás, mindenki
csak németül fogja olvasni a Tórát, a hébert pedig egyre jobban
elfelejtik.
III. Életpályája
-Mose Szofer kilenc éves korában belépett rabbi Nathan
Adler jesivájába, Frankfurtban. Már ekkor felfigyeltek
rendkívüli képességeire. Már 13 éves
korában nyilvános előadásokat tartott. Tudása annyira rendkívüli
volt, hogy Rabbi Pinchas
Horowitz
megkérte őt, hogy legyen a tanítványa. Beleegyezett, de csak egy
évig maradt a ebben a jesivában.
-Tanulmányait, és talán egész későbbi pályáját ez a két
tanítómestere: Pinhasz Horovitz és Natan Adler határozta meg.
Pinhasz rabbiról tudjuk, hogy kapcsolatban állt a haszidizmussal,
(pl. a rabbi Luria féle imakönyvet használta) de ennek közvetlen
hatása akkoriban nem volt Mose Szoferre. A frankfurti közösség
hatalmas tudású rabbija komoly talmudi ismereteket adott tovább
tanítványának. Rabbi Pinhasz szerint alapvető fontosságú Tóra
eredeti jelentés szerinti magyarázata. Másik mestere, Nathan
Adler ellentmondásos egyéniség lehetett: Ő és csoportja látszólag
lerombolni szándékozott a szokásokat, - például a liturgia
megreformálásával, a sábát időpontjának más kiszámítási módjával, de
közelebbről nézve változtatási szándéka inkább szigorítás, mint
reform. Úgy látszik, ismét egyszer „nincs semmi új a nap alatt”:
r. Adler elképzeléseik közt szerepelt a nők cicit viselése
is.
A korai évek munkája
-1776-tól Mose Szofer a szomszédos városban Mainzban
tanult, majd 1777-ben visszatért szülővárosába. Amellett, hogy már
fiatal korában hatalmas talmudi ismereteket
szerzett, igen jártas volt a csillagászatban, geometriában ,
és a történelemben is.
-1782-ben tanítóját, Nathan Adler rabbit meghívta a rabbinátus
Boskovicébe , Morvaországba, és
a 18 éves Mose Szofer követte. Innen, Adler rabbi tanácsát
követve
Prostějovba
ment, ahol 1787-ben feleségül vette Sarah, az elhunyt Prostějov-i
rabbi lányát, , végül vezetője lett a helyi jesivának.
-1794-ben vállal először rabbi állást a Morvaországi Dresnitz-be
Ott hozta létre első jesiváját. Egyik első tanítványa a későbbi Gaon Rabbi Meir
Ash vagyis Maharam ,Ungvár
rabbija volt.
-1798-ban
nevezték ki
rabbinak Nagymartonba, vagyis
Mattersdorf-ba,
ez egyike a Sevá kehilotnak (a hét községnek)
Burgenlandban.
Ebben az időben már sok háláhikus kérdést intéztek hozzá a környező
városokból, tehát már közismert lehetett hatalmas háláhikus tudása.
Visszautasított ajánlatokat a rabbinátustól, de 1806-ban elfogadta a
meghívást Pozsonyba vagyis Pressburgba
Pozsony 1806
-A pozsonyi közösség ugyanúgy megosztott volt a reform, és a
konzervatív felfogás követői közöt, mint a nikolsburgi, és a prágai.
Hatam Szofer érkezésekor a reformerek tartottak a nyílt
konfrontációtól. De ő inkább a fiatalok tanításával, és a vallásilag
képzetlen felnőttek oktatásával foglalkozott először. A korabeli
szokások szerint a rabbi ritkán, jobbára csak a nagyünnepeken
tartott beszédet, Hatam Szofer azonban éppen gyakori szónoklataival,
karizmatikus személyiségével, ragyogó szónoki képességeivel fogta
meg a pozsonyiak szívét.
-A másik, ami nevének fényét emelte: megbízhatósága, adott szavának
betartása: Mikor a nagymartoni rabbi felkínált hivatalát már
elfogadta, egy jelentősebb közösség, a possnitzi is meghívta. Nemet
mondott. ”Ha meggondolnám magam, nem mondanák-e a nagymartoniak:
Minden ember álnok, és ez a Mózes nevű ember, akit rabbinak hívtunk
… csaló. És lenne …. harag és I’ten nevének gyalázása. Egy olyan
helyen pedig, ahol I’ten nevét gyalázzák, ott a rabbi tiszteletre
nem számíthat.” (Nagymartonból Vágújhelyre hívása idején visszavonta
szavát, de nem saját hasznára: nagymartoni búcsúbeszédét tartotta,
mikor tűz ütött ki a zsidónegyedben. Bár távozása előtt feszült volt
a hangulat közte és a közösség közt, nem hagyta ott helyét, míg ki
nem vette részét az újjáépítésben.)
-Hatam Szofer pozsonyi jesivája már három éves működés után nagyhírű
intézmény, mely 150 tanulót számlál. Jesivájának látogatottsága csak
a babilóniai tanházakéhoz mérhető, összesen mintegy 500 tanítványa
volt. Tanítványait megragadja különleges személyisége, kialakul
körülötte egy jól képzett, és erős konzervatív csoport, melynek
egyre több tagja vállal rabbi állást a környező városokban, főleg
Magyarországon. Tanítványaira következetesség, és fanatizmus
jellemző. Ezek a fiatal rabbik, ahova meghívták őket, ott olyan
gyülekezeteket alakítottak ki, ahol a rabbi egyszemélyi vezetőként
állt a közösség élén. Leszármazottjai és tanítványai, szétszóródva
szinte az egész akkori Magyarországon, rabbiként, sokan közülük
saját jesivájukban, széles körben terjesztették a mester szigorúan
konzervatív tanait.
-A XIX század folyamán a másik irányvonal. a reformtörekvés is
erősödött, míg végül két ellentétes felfogású részre szakadtak a
magyarországi közösségek.
IV. Nézetei - működése
- Véleménye a világi tanulásról:
„Amellett, hogy fiatal korában hatalmas talmudi ismereteket
szerzett, jártas volt a csillagászatban , geometriában ,
és a történelemben is.” - nyilván
ez is hozzájárult ahhoz, hogy szerinte a világi tárgyak közül csak
ezeket szabad tanulni, ami egyébként megegyezik a középkori
rabbinikus felfogással, Nahmanidesz véleményével is. A fiatalok
szerinte elhanyagolják a Tóra-tanulmányokat az idegen nyelvek
kedvéért. Véleménye szerint, ha a gyerekek először világi
tanulmányokat folytatnak, és csak a zsidóság alapjaival ismerkednek
meg, a Talmudi tudománnyal nem, félő, hogy mire idáig jutnának, már
a törvénytelenséget fogják választani. (Valószínűleg a jesivából
gimnáziumba átiratkozó, világi műveltségű mászkilokra is gondolt.)
- Jól ismerte a Mendelssohn féle felfogást, és úgy vélte,
a racionális magyarázgatás vége az lesz, hogy majd más racionális
okokra hivatkozva elvetik a Tóra törvényeit. Mondása jelszóvá vált:
“Az újítást tiltja a Tóra.”
). Ellenezte a zsidó filozófiát, mely a judaizmus
racionális magyarázatát kutatta. Szerinte, mint Nachmanidesz
szerint is, törvények megtartásának nem lehet oka a megértés.
Ez a felfogás elítélte a hagyományos filozófia alkalmazását a
zsidóság alapelveire vonatkoztatva. (A biblia „keletkezési
időpontjának” vitatása ellentétes a
- Mózes átvette a Tórát a Szinájon, és továbbadta Józsuának
- vagyis
a Pirké ávot-nak, a Misna a hagyomány láncolatát elmondó első
mondatának elfogadásával. Márpedig ha nem fogadjuk el ezt a
mondatot, akkor tagadjuk a szóbeli tan létezését, tehát a Tórát is.)
Hatam Szofer szerint a hászkálá hívei egyszerűen I’ten tagadók.
- Egyes mai orthodox véleményeket figyelembe véve meglepő, de Hatam
Szofer a héber nyelv és a
Cionba való visszatérés propagátora.”
Az akkoriban alakuló Sivát Cion (visszatérés a Cion hegyhez)
mozgalom kezdeti lépéseit egyetértően támogatta. Tanította, hogy
Erec Jiszráélba letelepedni az ország építésében részt venni micva
(jótékony parancsolat). Meggyőző érvei hatására az 1830-as évek
táján csoportok - köztük sok tanítványa - vándoroltak ki a
Szentföldre és alapítottak településeket.”
-írta róla Slomovits tanár úr, az OR-ZSE honlapján megjelent
cikkében
-Responzumai - a hozzá
írott kérdésekre adott válaszai - már pozsonyi rabbisága előtt is
ismertté tették nevét. Fontosnak tartotta, hogy a döntvénynek
függetlennek kell lennie, és aki adja, felelősséget kell, hogy
vállaljon érte.
Összesen 150 magyarországi községből intéztek hozzá kérdéseket
halákhikus ügyekben.
-Responzumai közül négyet magyar nyelven is kiadtak 2006-ban, az
MTA Judaisztikai kutatócsoport gondozásában.
A responzumokról részletes, és alapos
ismertetőt közölt az OR-ZSE honlapján Szerdócz Ervin doktorandusz.
-1810-ben Németországból keresték meg, hogy csatlakozzon a
vesztfáliai rabbitanács elítélőihez. A vita tárgya halahikus
kérdés: szabad-e peszah idején hüvelyeseket fogyasztani? Az askenáz
közösségekben ez rabbinikus tilalom alá esett, mivel a babot, borsót
ínséges években ugyanúgy használták kenyérféle készítésére, mint a
gabonát. Ezért az askenáz hagyomány szerint, ahogy a Tóra tiltja
peszahkor a homecos - tehát a gabonakenyér - fogyasztását, ugyanúgy
tilos a hüvelyesek fogyaszása is. Hatam Szofer nem mondott ki
heremet - átkot - a tilalom németországi feloldóira. Nem a
szomszédos ország zsidóságával való vita szítása volt a célja.
Elismerte, hogy joguk volt a saját döntésükhöz, tehát a tilalom
feloldásához, pedig a kérdés lényegéről más volt a véleménye, mint a
vesztfáliaiaknak. Ugyanakkor kiadta saját rendeletét, mely szerint a
tilalmat eredetileg a kora középkorban hozta egy rabbi, és az
szerinte ma is érvényes. A lényeg itt a risonim - és általában
az elődők - tekintélyének, és az általuk hozott tilalmaknak
elismerése, a bölcsek joga, hogy kerítést emeljenek a Tórának. „Az
Örökkévaló, áldott legyen a neve, minden nemzedékben feljogosította
a bölcseket, hogy új szokásokat vezessenek be. Így hát egyáltalán
nincs mód ezeket a szokásokat eltörölni.”
-1820-ban Hatam Szofer még ellenzi a rabbiság apai örökségként való
kezelését, szerinte egy fiúnak sincs joga ezt követelni. 1836-ban
végrendeletében viszont arra kéri a közösséget, ne hagyják sokáig
betöltetlenül a rabbi-állást. Már elsőszülött fia 15 éves korában
úgy határoz, a fiúnak joga van örökölni apja hivatalát. „ És milyen
örvendetes lenne, ha fiam, Avraham Smuel Binjamin tartaná az
előadásokat”. - írja. Idős korában úgy látszik, már családi
örökségnek értelmezi a rabbi állást. Valóban, halála után első fiát
még temetésre előtt beiktatják hivatalába.
Halála után:
- Elsőszülött fia
követi hivatalában.
- Második fia csakis
erősen dicsérő hangvétellel emlékezik meg róla könyvében
- Talán fiainál is nagyobb szerepet kaptak álláspontjának tovább
vitelében a tanítványi. Nekik
tulajdonítható a rabbik tekintélyének erősödése Magyarországon. Nem
véletlen: az ő jesivájából kerültek főleg ide. A karizmatikus
vezető lett a minta.
-A pozsonyi jesiva
növendékei közül kerül ki a Nagymihály-i gyűlés (1865)
kezdeményezője, Hillel Lichtenstein. Ezen a gyűlésen hozta az
orthodoxia a határozatot:
Tilos más nép nyelvén
prédikálni
Tilos ott imádkozni,
ahol a bima nem középen van
Tilos a zsinagógára
tornyot építeni
Tilos a kántornak, és
a kórusnak olyan ruha, mint a más vallásúaké
Tilos, úgy
elválasztani a női karzatot, hogy a férfiak a nőket lássák
Tilos kórus imáját
hallgatni, velük imádkozni, vagy imájukra áment mondani
Tilos belépni Chor
Schul zsinagógába - ezek apikoroszok
házai.
Tilos a hüpét a
zsinagógán belül felállítani - és nem a szabad ég alatt
Tilos megváltoztatni
bármilyen atyáinktól, ősatyáinktól származó bevett zsidó szokást,
vagy gyakorlatot
a zsinagógában.
-A határozat egyik
változatában még egy pont szerepel: Tilos Tórán kívüli
tanulmányokat folytatni, a mesterségeket kivéve.
Ez ma is a magyar
orthodoxia hivatalos véleménye.
Sírjának története is különleges. Pozsonyban a XVII századtól a
sziklafal és a Duna part közti keskeny sávban volt a zsidótemető.
1847-ig működött. A temetőt 1943-ban, a megszállt Pozsonyban fel
akarták számolni, hogy utat építsenek helyére. A sírok nagyobb
részét elvitték az új temetőbe, de Hatam Szofer sírjához nem mertek
nyúlni. Hitler babonásan félt tőle. Ezért a környező rabbi-sírokkal
együtt betonlappal fedték le az ohelt, így háborítatlanul megmaradt.
Ma föld alatti emlékhelyén háborítatlanul áll a sír, sok turista
látogatja.
Még egy érdekesség - a
"Magyar házak" a Mea Sárim-ban
Jeruzsálem legismertebb ultra-ortodox negyedében, a Mea Sárim-ban
található a Magyar Házak (héberül: Batéi Ungarim) elnevezésű
lakóudvar. A házakat 1891-ben építették, eredetileg egy bentlakásos
jesivának (vallási iskolának). A jesivában Magyarországról
kivándorolt zsidók tanultak, elsősorban a híres pozsonyi Hatam
Szofer rabbi által alapított iskola idősebb diákjai.
Összefoglalás helyett
néhány megjegyzés, ami mostanában elgondolkodásra
késztetett:
- Egyfelől (ahogy Sólem Aléhem Tevjéje latolgatja): Nemrégiben
valaki hosszasan, és lelkesen fejtegette, miért nem érvényes ma a
homoszexualitásra vonatkozó tórai tilalom. Hogy nyomatékot szerezzen
érveinek, arra hivatkozott, hogy ma a „ne ölj” parancs sem érvényes.
Példának - értelmetlenül, és helytelenül - az izraeli sereget hozta
fel. (Helytelenül, hiszen a védekező háború a már Tóraadás idején is
más megítélés alá esett, mint a „polgári” gyilkosság, avagy a
tisztán területszerző háborúban okozott halál) Ha kicsit több ideje
lett volna ennek az embernek, talán a bálványimádás tilalmára is
keres feloldást. És ha sikerült volna neki minden törvényt
kiiktatni, rétegenként lefejteni, ahogy a levelet káposztáról,
meglepetten szemlélte volna a torzsát, nem értve, mi ebben a jó? Nem
hiszem, hogy volna jogunk mindent eldobni, ami ellentétes
pillanatnyi vágyainkkal.
- Másfelől: ma - sokadmagammal együtt mondhatom
- talán már nem is
lennénk képesek az orthodoxia által megkövetelt utat járni (én
biztos nem), ennek az útnak keményebben érvényesülő, folyamatos
közösségi kontrollra épülő szabályrendszerével együtt.
- De egyfelől: Ha nem is tudjuk megtenni, fontos legalább tudnunk,
milyen lenne a helyesen betartott háláhá. Ahogy Pollák úrtól
tanultam valaha: Szodoma és Gomora esetében a legnagyobb baj, hogy
már nem is tudják, hogy rossz amit tesznek.
- Másfelől: A Hatam Szofer által támogatott orthodox felfogás
szerint mi nők nem is lehetnénk jelen az egyetemen. Sőt: egyetem sem
lenne ha Hatam Szofer tanítványainak véglegesen sikerült volna
megakadályozni az építését. Sajnálnám!!!
Források:
-Zsidó
Biblia - IMIT 1939-1942 alapján a 3. hasonmás kiadás
Chabad Lubovics zsidó nevelési és oktatási
egyesület 1996.
-Jakov Katz: Hatam
Szofer élete
Múlt és jövő Budapest, 2008 - Magyar zsidó történelem másképp
-
Michael K. Silber
-Nataniel Katzburg :
Az 1865-ös nagymihályi pszák din
Múlt és jövő Budapest, 2008
-
Dr. Kecskeméti Ármin rabbi - A zsidó irodalom története
Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat kiadványa
- Budapest
1909.
- Dr Fischer Ármin - Szemelvények a biblia utáni zsidó irodalomból
Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság
- Budapest 1906.
Rabbi Meir Halévi Abulafia tudós, a toledói jesiva vezetője
(1170-1244). Leveléből közöl részleteket Dr. Fischer Ármin:
Szemelvények a Biblia utáni zsidó irodalomból
(Budapest: Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság,
1906) p. 346.
Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története II. (Budapest: Az
Izraelita Magyar Irodalmi Társulat kiadványa,1909) p. 14.
Dr. Pollák Jenő (1941-2003) jogász, címzetes egyetemi
docens. A Nagyfuvaros utcai körzet elöljárója, a MAZSIHISZ
számvizsgáló bizottságának tagja, a BZSH elöljárója volt,
1997-től haláláig az OR-ZSE Szociális Munka tanszékén
tanított. Zihrono livráhá- emlékéből fakadjon áldás.
Kollányi Irén
Berlin, 2012 május |