Elhangzott a Magyar Tudomány Ünnepe
alkalmából szervezett rendezvénysorozatban, Zsidó művészet, zsidó
művészek címmel megrendezett tudományos ülésszakon,(Budapest, 2008.
november 18.)
1. Az iraki
zsidó közösségről
Az iraki közösség története a távoli múltba nyúlik vissza: az Első
Szentély pusztulását követően a jelenlegi Irak területén
elhelyezkedő Babilóniába hurcolták Júda királyságának előkelőit,
akik hazájuktól elszakadva kialakították azt az életformát, amely ma
is példaként szolgál az Izrael földjén kívül, a szétszóratásban élő
zsidóság számára.
Már az arab hódítást megelőző két évszázad során ez a térség
elindult azon az úton, hogy a világ zsidóságának szellemi
központjává váljék, nagy akadémiáival, Szúrával, Pumbeditával,
Nehardéával, és az ott tanító, nagy tekintélyű tudós rabbijaival.
Itt született meg a Babilóniai Talmud, amely a későbbi zsidó vallási
élet legfőbb fundamentumává vált. Ezen túlmenően, a babilóniai
zsidók nem kis büszkeségére, közösségi vezetőjük a régi királyi
család kései utóda, a vitathatatlanul Dávid házából való rés
galuta (exilarkha) állt, s így közösségüket az ókori Izrael
állama jogutódjának tekintették.
Az első arab birodalom, az Ummajád Kalifátus megszűnése (750) után,
Goiten szavaival élve, egyfajta „polgári forradalom” történt,1
melyben jelentős részt vállaltak a zsidók is, keresztények is.
Hatalmas városok nőttek ki a sivatagból, melyek nemcsak kereskedelmi
és üzleti központok voltak, hanem egy pezsgő kulturális újjászületés
színterei, ahol felélesztették és továbbfejlesztették a hellenizmus
tudományos és intellektuális eredményeit. Az új uralkodók, az
Abbaszidák székhelyüket Szíriától keletre, Irak gazdag tartományába
helyezték át, s 762-ben a dinasztia második uralkodója, al-Manszúr a
Tigris-folyó nyugati partján, nem messze Ktészifon, a korábbi perzsa
birodalmi székhely romjaitól, felépítette új fővárosát, melynek
Madinat al-Szalam, a Béke városa nevet adta, de amelyet
egy fontos városrészének, Bagdadnak a nevén ismert meg a világ.
A térség új urai, az arabok is elismerték az exilarkha hatalmát,2
és nagyfokú önrendelkezési jogot biztosítottak a zsidó közösségnek,
amelyet a későbbi muszlim uralkodók is érintetlenül hagytak, hosszú
századokon át. A modern kor hajnalán, az Oszmán Birodalomban
bekövetkezett reformfolyamatok3 a két nagy folyó (Tigris és
Eufrátesz) térségében, Mezopotámia4 területén élő zsidó közösség
társadalmi, gazdasági és kulturális lehetőségeit is kiszélesítették.
Bagdadi, bászrai, moszuli kereskedőházak kiterjesztették üzleti
tevékenységeiket egészen a Távol-Keletig, s Bombaytől Shanghayig
megjelentek lerakataik, képviseleteik. Az 1920-as években megjelenő
pán–arab mozgalomnak az európai szélsőjobboldali eszmékkel
összefonódó ideológiája fenyegető fellegként árnyékolta be az
1932-től független arab állam, Irak zsidóságának minden napjait,
amely az 1941-es bagdadi pogromban, a Farhudban5 teljesedett ki
tragikus módon.
A pogromot követő évben ezrek kértek bevándorlási engedélyt
Nagy-Britanniától, sikertelenül. Az amerikai hírszerzés adatai
szerint ebben az időszakban több mint 1000 fő menekült át
illegálisan Palesztinába.6
1947-ben Irak lakosságának 2.6 %-a volt zsidó, 118.000 fő. Ebből
hetvenhétezren éltek Bagdadban, tízezren Bászrában, és húszezren
Kurdisztánban, csak a zsidóság nagyobb központjait említve.7 Izrael
állam megalakulása után hisztérikus cionista-üldözés vette kezdetét.
Az iraki zsidó közösség fizikai léte forgott veszélyben. A közel
2500 éves babilóniai – mezopotámiai – iraki zsidó jelenlétnek a
végét 1951-ben írták, amikor mintegy 130.000 zsidó érkezett Izraelbe
a Szochnut, ún. Ezra – Nehemia kimenekítési akciója során.
8
2. Az iraki zsidóközösség tóratartóinak művészi megoldásai,
jellegzetességei
2008 augusztusában alkalmam nyílott az izraeli Or Yehuda városának a
Babilóniai Zsidóság Öröksége Központban9 az Irakban használatos
zsidó kegytárgyak részletes tanulmányozására, a múzeum egyik
szakavatott alkalmazottja segítségével. A tárlaton fellelhető
relikviák közül a legszembeötlőbb a tóratokokat tartalmazó
üvegszekrény volt. A Közel – Keleten és Észak – Afrikában élő, ún. mizrahi zsidóság10 a tóratekercseket rendszerint fából készült
tartókban őrzi, melynek alakja henger vagy tízszög alapú oszlop. A
tekercseket a tartóból csak esetleges restaurálások, javítások
céljára távolítják el. Tóraolvasáskor a tokot függőleges irányban
nyitják ki úgy, hogy a két éc hajim11 a tartó két felében foglal
helyet. A Tóra szövege így függőleges helyzetben kerül a báál koré,
azaz a tóraolvasó elé, ellentétben az askenáz zsidóság szokásával,
ahol a kinyitott tekercset a tóraolvasó asztalra fektetik, s fölé
hajolva olvassák.
Minthogy a tóratok a szertartás alatt mindvégig a figyelem
középpontjában áll, rendkívül nagy gonddal történik a díszítése. A
faalapot bőrrel vagy legtöbbször fényes, élénk színű, - sok esetben
vörös –, bársonnyal vonják be, amelyet még ón- vagy
ezüsttáblácskákkal díszítenek. Időnként miniatűr tükrökkel teszik a
felületet még csillogóbbá, fokozva ezzel a tóraolvasás emelkedett
hangulatát.
A tóratok legfőbb jellegzetessége a hengertestet felülről lezáró
hagymakupola formájú korona, a keter, - rendszerint tetején még egy,
kisebb koronával -, a rajta lévő két, általában nem túlzottan ékes,
inkább kisebb méretű rimonnal. A rimonimról függők és csengettyűk
csüngenek, a főpap öltözékére utalva –
 -, amelyek a
Tóra elmozdításakor kellemesen ünnepélyes hangjukkal a közösség
figyelmét a Tóraolvasással kapcsolatos szertartásra irányítják.
A korona és a henger (vagy a sokszög alapú oszlop) illeszkedésénél
szentírási idézetekkel, növényi motívumokat ábrázoló intarziával
ékesített, fogazott fémpánt található, amely a koronát
kihangsúlyozza, alapot és szépséget ad neki.
A henger (vagy a sokszög alapú oszlop) fémberakásos burkolatán
növénymotívumok, geometriai motívumok, tóraidézetek láthatók.
Gyakran az adományozók személyét is feltüntetik, ill. esetleg
azoknak nevét, akiknek az emlékére adományoztak.
Minthogy a muszlim arab uralom alatt veszélyes volt a jeruzsálemi
Szentély, a bét hamikdás ábrázolása, nem egy tóratokon, mint pl. egy
1930-ból származó bagdadi tóratartón a muszlimok szent helye, a
Szentély helyén épült Omár-mecset, héberül a
 reliefje
látható a Szentély megfelelőjeként.
A tóratok belsejét is díszítik: a tehetősebb közösségekben a
koronarésznél a közösség jótevői nevét tartalmazó ezüstből vagy más
fémből készült táblácskák, üveg- vagy tükörberakások találhatók, a
hengeres résznek pedig színes miniatúrák kölcsönöznek fennköltséget.
3. Az iraki zsidó közösségben használt hanukkiák művészi
megformálásának, díszítésmódjának változásai a 19. századtól a 20.
század közepéig
Csakúgy, mint minden zsidó közösségben szerte a világon, a hanukkiák
Irakban sem csupán a zsinagógákat ékesítették, hanem a zsidó otthon
meghatározó jelentőségű szakrális tárgyai voltak, hasonlóan a
sábbáti gyertyatartókhoz és a kiddus-serlegekhez. Ez egyben azt is
jelentette, hogy a nem zsidó környezet számára is nagyobb
nyilvánosságot kaptak ezek a tárgyak. Valószínűsíthető, hogy ez a
„láthatóság” eredményezte a hanukkiák szimbólumrendszerének tartalmi
és formai változását a különböző politikai légkörű korszakokban.
3.1. Hanukkiák az Oszmán Birodalomban (1917-ig)
A 19. században (ill. ezt megelőzően) készített hanukkai
gyertyatartók anyaga, a közösség későbbi korokhoz viszonyított
szerényebb életmódját tükrözte: legtöbbször fából vagy sárgarézből
készültek. Csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak az ezüst
hanukkiákat. Jellegzetessége, hogy a falra szerelhetőség miatt hátul
sík kiképzésű, a tér irányába kiemelkedő olajtartókkal. Kupolás
megformálása a mecsetek alakját idézi.
A kupola ívén belül vagy alatt mágikus jelképek jelennek meg:
leginkább a félhold és csillag, hamsza, a kifeszített tenyér, melyen
a kéz öt ujja felfelé mutat.
A félholdról érdemes megjegyezni, hogy a közhiedelemmel ellentétben,
eredendően nem muszlim jelképről van szó. A Perzsa Birodalmat
651-ben meghódító arabok a helyiektől vették át. I. Jazdagerd,
szászánida uralkodó volt az első, akinek a koronája elején feltűnt a
félhold, mint mágikus (zoroasztriánus) jelkép.12
Az arabok a perzsáktól vették át, mint a hatalomra utaló, illetve
gonosz erőktől védelmező szimbólumot. Így tűnt fel azután az egész
Közel – Kelet folklórjában a félhold. A későbbi kalifák is átvették
ezt a jelképet uralkodói jelvényeikben.13
Később az Oszmán Birodalom jelképe lett, s egyes művészettörténészek
vélekedése szerint ezzel is összefüggésbe hozható a félhold
hanukkiákon való megjelenése: ezzel fejezte ki a birodalom zsidósága
az uralkodó és a fennálló rend iránti lojalitását.14
A hamsza belsejébe rendszerint
 szentírási szavakat
vésték15, amelynek magyarázata egy talmudi értelmezés:
 , azaz „József magjából származom,
Józseftől, akin nem uralkodott a gonosz szem.”16
A hanukkián megjelenő madárábrázolások bibliai alapja Jésájá próféta
könyvében található:17
Azaz a madarak jelentik spirituális értelemben az „ég kapuit” –
átmenetet képezve az anyagitól a szellemi felé.
3.2. Brit Mandátum (1917-1932) időszakának hanukkiái
A britek, s velük együtt a nyugati kultúra megjelenése jelentős
átalakulást hozott a térségben. A zsidóság számára a legjelentősebb
változás a megvetett dhimmi státuszából való társadalmi kiemelkedés
volt. Az ezzel együtt járó magabiztosság az ötvösművészeket is
érzéseik és meggyőződésük szabad kifejezésére ihlette. A társadalmi
- gazdasági felemelkedésre utal az a tény, hogy ebben az időszakban
készült hanukkiák anyaga szinte kivétel nélkül ezüst. Bár még maradt
a sík hátú kiképzés, de a mecsetet idéző kupolás formát felváltja a
vékony fémpántból kialakított hullámos dísz.
A mágikus jelképek eltűntek, bátran megjelennek a zsidó, ill.
cionista jelképek, mint pl. a mágen dávid. Új motívumot jelent
Irakban az oroszlánok ábrázolása koronával, amelynek alapja a
közismert tórai idézet, Jákób áldása Júdára: 18
3.3. Független Irak 1932 -1950
A független Irak államának megalakulásával felerősödtek a
zsidóellenes indulatok, amelyek az 1. pontban is tárgyalt 1944-es
pogromhoz, az emberáldozatokat is követelő, súlyos anyagi kárt okozó
Farhudhoz vezetettek. Érthető, hogy a zsidó szimbólumok eltűntek a
hanukkai gyertyatartókról. Egyes tárgyakon azonban rejtett
utalással, befejezetlen vonalvezetésű kiképzéssel felismerhető a
mágen dávid.
A továbbra is ezüst anyagú gyertyatartók körkörös kialakítása az
általánosan elfogadott értelmezés szerint nem halakhikus, u.i. a
hanukkiának a csodahirdetés,
 , a fő funkciója, s
amennyiben a mécsesek vagy adott esetben a gyertyák lángja összeér,
s így máglyához,
 , hasonló lesz, a gyertyatartó nem tölti be
feladatát. Ovadja Joszéf, izraeli szefárd főrabbi véleménye alapján,
amennyiben a lángok nem érnek össze a körgyertyatartón, a hannukia
kósernek minősül.19
4. Összefoglalás
Alig telt el félszázad azóta, hogy a jelenkorban oly sok
feszültséggel teli térségben a korábban virágzó zsidó kultúra és
igényes szakrális művészet is a gyűlölet és intolerancia áldozata
lett.
Az 1950-es évektől fogva az iraki zsidóság szétszórva él a világon.
Többségük Izraelben, az ősi földön lelt új hazára, de voltak olyanok
is, akik Indiában telepedtek le, vagy Nagy – Britanniát, az Egyesült
Államokat és Kanadát választották. Ezekben, az Iraktól földrajzilag
távol eső zsidó közösségben is tovább él a babilóniai-iraki zsidóság
szakrális művészete. S bár az új környezet és a modern kor
kulturális hatásai alól az alkotó művészek nem tudják kivonni
magukat, az eredeti, bagdadi, bászrai, moszuli motívumok jól
felismerhetők az újabban készült kegytárgyakon is.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Goiten, S.D.: A Mediterranean Society. vol 2: The Community,
University of California, 1990,
Morony, Michael G: Iraq After the Muslim Conquest, Gorgias Press LLC,
2006
Stillman, Norman A.: Jews of Arab Lands in Modern Times,
Philadelphia, 2003
Stillman, Norman A.: The Jews of Arab Lands: A History and Source
Book, Philadelphia, 1979
 |
 |
 |
|
Tóratok Irakból 1888 |
Tóratok, Bászra 1908 |
Az Omár-mecset képe
egy bagdadi tóratokon |
|
hanukkia |
 |
 |
 |
|
az oszmán korból |
a BritMandátum idejéből |
a Független Irakból |
Forrás:
1 Goiten, S.D.: Jews and Arabs, New York, 1974, pp.7 and 100 idézi
Stillman [Stillman, Norman A.: The Jews of Arab Lands: A History and
Source Book, Philadelphia, 1979 , p. 29]
2 Fontos azonban megjegyezni, hogy 825 körül, al-Mammun kalifa
uralkodása alatt, a dhimmik helyzete a muszlim világban jelentősen
megváltozott. A kalifa célkitűzése ugyanis az volt, hogy minimálisra
csökkentse a birodalmában időközben megerősödő kisebbségek
befolyását, leginkább persze a keresztény hívők gyarapodásától
tartva. Ügyes taktikai elgondolásból engedélyezte az egyes
vallásokon belüli különféle szekták – zsidók esetében a karaiták –
zavartalan vallásgyakorlását, ezzel megosztva a korábban egységes
vallási közösségeket. Ez a rendelet azután rövidesen számos kis
vallási csoport megjelenéséhez, ill. a nagyobb közösségek
széteséséhez vezetett. Részben emiatt, másfelől pedig a gáonok és
exilarkhák vetélkedése következtében, 825-től a rés galuta valóságos
hatalma és messzeföldre is kiható befolyása folyamatosan csökkent,
végül egészen jelentéktelenné vált. (Forrás: Prof. Shlomo Spitzer
(Bar Ilan University, Israel) előadásai az OR-ZSE Doktori Iskoláján,
2007 februárjában)
3 A Tanzimát-időszak (1839 és 1876) kezdetét az I. Abdülmecid
szultán által kibocsátott és a Rózsa-teremben (Gülhane) kihirdetett
„Nemes Rendelet” (Hatt-i-Sarif) megjelenése jelentette, amelyet
Musztafa Resid pasa reformista nagyvezír szorgalmazott. Három
lényeges eleme: a könyörtelen adóbehajtások megszűntetése – ezzel
együtt a dhimmik által fizetett dzsizja eltörlése, kötelező katonai
szolgálat bevezetése, nagyobb vallásszabadság. Ld. még:
http://www.britannica.com/EBchecked/topic/509766/Noble-Edict-of-the-Rose-Chamber
http://www.ata.boun.edu.tr/
4 A mai Irak területét a 19. században Mezopotámia néven tartotta
számon a nyugati világ. A britek is ezt a nevet adták az I.
világháborút követően a Népszövetség (League of Nations) által
mandátumuk alá rendelt országnak 1921-ben, amely két korábbi oszmán
vilajetből, a bagdadiból és a bászraiból jött létre. 1926-ban
csatlakozott a moszuli vilajet is, s ezzel a kialakultak a modern
iraki állam határai. Britannia 1932-ben adott függetlenséget az
országnak, de hátrahagyta katonai állomáshelyeit, valamint igényt
formált a haderők szükség esetén történő zavartalan mozgására az
ország területén belül. 1941 májusában a brit csapatok bevonultak
Irakba, attól tartva, hogy a Tengelyhatalmakkal rokonszenvező
kormány beszünteti a kőolajellátást a Szövetséges hatalmak számára.
(Ld. még: Tripp, Charles: A History of Iraq, Cambridge, Cambridge
University Press, 2000; Benke J., Az Arab országok története,
Budapest, 1998, I. kötet 327-390. old.)
5 A pogromnak 179 zsidó esett áldozatául (köztük 18 gyermek, 19 nő
és 32 időskorú), 242 gyermek maradt árván és 680.000 font anyagi kár
keletkezett. [The Report of the Iraqi Comission of Inquiry on the
Farhud, July 8, 1941 in cAbd al-Razzaq al-Hasani: al-Asrar
al-Khafiyya fi Harakat al-Sana 1941 al-Taharruriyya, 2nd rev.ed.,
Sidon, 1964, pp. 246-56, angolra fordította és közli Stillman,
Norman A.: Jews of Arab Lands in Modern Times, Philadelphia, 2003,
pp. 410]
6 National Archives (Washington) RG 226 0ss Report L45124 Iraq. “The
Zionist Organization in Baghdad” (August 31, 1944) in Stillman,
Norman A.: Jews of Arab Lands in Modern Times, Philadelphia, 2003, p
120, n. 17
7
 15
8 Operation Ezra and Nechemia. Az iraki kormány különleges rendelete
alapján a zsidók szabadon elhagyhatták korábbi otthonukat, feltéve,
hogy minden vagyonukat, hátrahagyják. Minthogy az iraki zsidó
közösség kiemelkedően gazdag volt, a hátrahagyott anyagi érték
elérte milliárdos nagyságrendet dollárban kifejezve.
http://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/Immigration/ezra.html
9 
www.babylonjewry.org.il
12 “Yazdagerd I (399-420) was the first monarch represented with a
crescent moon on the front of his crown, and the coins of both
Bahram V (420-38) and Yazdagerd II (438-57) show an upturned
crescent beneath a circle representing the sun above their crowns.”
[Morony, Michael G: Iraq After the Muslim Conquest, Gorgias Press
LLC, 2006, p. 39]
13 Jóllehet Mohamed próféta egyáltalán nem használt szimbólumokat,
u.i. a formaábrázolás ellenkezett volna a tiszta iszlám vallással.
14
15 1 Móz. 49,22: „Termőfa csemetéje József”
16 BT Brakhot 20, 71
17 Jesaja 31,5: „ Miként a madarak repülnek, úgy őrzi az Örökkévaló
Jeruzsálemet.”
18 1 Móz. 49,9-10: „Ifjú oroszlán Jehuda … Nem fog távozni a
kormánypálca Jehudától.”
19
Kárpáti Judit
OR-ZSE Doktori Iskola, III. évf.
|
