Tartalom:
- Bevezetés
- Munkásságáról általánosságban
- A különböző területeken végzett fontosabb alkotásai
- Az egyes területekről kiemelt művek
- Összegzés
- Irodalom
Bevezetés
Az előző dolgozatom a Frankel Leó utcai zsinagóga volt. Ebben a
zsinagógával kapcsolatos általános ismeretekkel, a zsidó vallási
szimbólumokkal, a zsinagóga történetével, építészeti
vonatkozásaival, ikonográfiájával és természetesen az itt előforduló
– a zsinagógához valamilyen módon kötődő – ismertebb személyekről,
főképpen az itt tevékenykedő rabbikról írtam. Most a jelenlegi
dolgozatomban, mintegy folytatásaként a Frankel Leó utcai zsinagóga
legnépszerűbb szellemi vezetőjéről dr. Kiss Arnold főrabbiról
szeretnék írni (akit 1901-ben választottak meg a budai hitközség
élére és élete végén az Országos Rabbiképző Intézet tanáraként is
tevékenykedett), illetve az ő igen jelentős irodalmi munkásságáról.
Munkásságáról általánosságban
Az - Emlékkönyv Dr. Kiss Arnold Budai vezető főrabbi Hetvenedik
születésnapjára – című mű bevezetőjében Wertheimer Rudolf – A Ferenc
József Országos Rabbiképző Intézet vezetőbizottságának elnöke azt
írja: „Kiss Arnold jó példa arra, hogy miként lehet a hit érdekeiért
síkra szállni, és hogyan lehet ugyanazon kézzel magasztos eszmékért
küzdeni és annak újjaival a lantot pengetni, mely a szeretetből és
lelki elmélyedésből összevegyített kincseket hozza el azoknak,
akiknek a vezetésére mint pap és költő a feladata”. És itt most,
mivel én főként az irodalmi munkásságát emelném ki, meg kell hogy
említsem a bevezetőben elhangzottakból azt a tényt, miszerint Kiss
Arnold szónoklatainál nemcsak a mély gondolatok gazdagságával, de a
magyar nyelvnek valósággal művészi kezelésével is elkápráztatta
hallgatóságát.
Szintén ebben a bevezetőben Weltheimer méltatja Kiss Arnold
szinvonalas szónoklatait, csodás költeményeit, elbeszéléseit, magyar
nyelvű imakönyveit, melyek által kiérdemelte a papköltő címet és
akkor még közel sem említettük az irodalmi sokszínűségének a teljes
palettáját
Ugyanennek a könyvnek a Friedman Dénes általi méltatásában (az
életrajzi tényekre és a rabbinikus munkásságára nem térnék ki, hisz
ez most nem feladatom), ki kell emelnem, amit a szónoki alkotásairól
megemlít, melynél az édes anyanyelvünk zenéje csendül meg s a rímek
muzsikája elkápráztatja a hallgatóságot. A szónoklás mellet őt el
sem lehet képzelni a csodás versei és versfordításai nélkül. Persze
a szónok és költő mellett az imádkozó pap is Kiss Arnold, a szebbnél
szebb és szívhezszoló imádságos könyvek szerzője is.
A különböző területeken végzett fontosabb alkotásai
Kiss Arnold irodalmi munkássága olyan sokrétű és olyan terjedelmes,
hogyha a teljességre törekednék, akkor ezen felsorolásra nem lenne
elég a dolgozatom egésze. Elgondolkodtató, hogy egy élet alatt az
egyéb rabbinikus tevékenység mellett hogyan fért mindez az irodalmi
tevékenység az életébe, hogyan tudott ennyit és ilyen szinten
alkotni?
Most a teljesség igénye nélkül, megpróbálom felsorolni a különböző
területeken végzett fontosabb irodalmi alkotásait :
I. Az önállóan megjelent munkákból
A zsidó eszmék hősei.
Öt serleg,
Echod. Elbeszélő költemény
Mózes anyja. Elbeszélő költemény
A pap hárfája. Költemények
Mirjam. Imádságok zsidó nők számára
Egy igaz pap.
Jób. Drámai költemény
Az Isten egy. Elbeszélő költemény
Köd és napsugár. Költemények
A fekete Horovitz és más elbeszélések
Elborult csillagok alatt. Újabb költemények
Ifjak és öregek. Novellák
Mózes a földön. Verses novella
II. Emlékbeszédek, méltatások.
Dr. Blau Lajos emlékezete.
Dr. Kecskeméti Lipót életrajza.
Egy igaz pásztor. Dr. Klein Mór jubileuma alkalmából.
Bánóczi József egyénisége.
Dr. Blau Lajos. Óda
Kaufmann Dávid életrajza.
Lőw Lipótról. Verses életrajz
Emlékbeszéd Kossuth Lajos felett.
Emlékbeszéd Kölcsey felett.
III. Költői munkák, versek.
Március idusán.
Ódák.
Merengő.
Neila.
Enyém az Isten.
Ima az üldözöttekért, útravaló a Szentföldre utazóknak.
Örök zsidó.
A közös hajó.
Vallomás.
A kehely.
A csillagok hol vannak?
Elkésett rózsák.
Az ősz pap.
És száll a tűz.
Jób könyvének fordítása
IV. Esszék, tudományos írások, újságcikkek, értekezések.
Szemelvények dr. Kiss Arnold előadássorozatából.
Szabadság ünnepén.
A zsidó kürtösök.
Egy zsidóság, egy hitvallás.
Zsidóság és zsidókérdés.
A héber költészet szelleme. (A szentírás és midrás költészete.)
A sátrak ünnepén.
A pásztorlány.
Szent szabadság.
Angyalok és sátánok.
Jókai Mór.
Öregek és ifjak.
V. Nevezetesebb, nyomtatásban megjelent beszédek.
Sófárhangok. Újévi beszéd.
Újévi fohász.
Szózat a gyülekezethez. Új esztendő napján.
Engesztelő napi beszéd.
Esketési beszéd.
Bar micvo beszéd.
Isten és ember.
A kék madár. Gyémántlakodalmi beszéd.
Budai Peszach.
VI. Szépirodalmi, prózai munkák.
A király előtt. Novella.
Muzsika az éjszakában. Novella.
A halál ura.
A sátor szökevényei.
Furcsa kis zsidó. Novella.
Herman és Rebeka.
Fáklyák az éjszakában.
VII. Folyóiratok, évkönyvek stb., melyeknek szerkesztője és
munkatársa volt.
Dr. Blau Lajos emlékkönyv.
Magyar zsinagóga.
Szombat.
Remény.
A jövő.
Magyar Zsidó Nő.
Múlt és Jövő (magyar zsidó almanach).
Magyar Zsidó Szemle.
Zsidó Élet.
Hitélet.
Világ.
Pesti Napló.
Háborús Almanach.
VIII. Vitairatok.
Dr. Kiss Arnold válaszol. Vezércikk a Szombatban.
A Magyar Zsidóság Almanachjában megjelent vitairata.
IX. Történelmi munkásság
A Graetz magyar nyelvű „A zsidóság egyetemes története” c.
munkájának munkatársa.
Az egyes területekből kiemelt művek
Esszék, tudományos írások, újságcikkek, értekezések.
A héber költészet szelleme. (A szentírás és midrás költészete.)
Azt írja, hogy a költői érzelmek két forrásból fakadnak. Az emberi
lelket érő természeti jelenségek hatásából és magából az emberi
lélekből, melyben ezek a természeti jelenségek költői alakot
öltenek. Egyesek azt állítják, hogy a zsidó költészet jajongások,
siralmak poézise, mert a zsidóság lelke a merev istenfogalma miatt
borússá válott. Herder szerint valótlanok azok az állítások,
miszerint a héber nyelv nem alkalmas a poétikus érzelmek
kifejezésére. Utal itt a zsoltárok eleven szárnyalására.
A zsidó költészet az egész zsidóság szívének az erkölcsi
átformálására törekszik. A nép erkölcseire akar hatni. A siralomnak
a hangjait csak a szomorú események adják. Lírájában a világi,
nemzeti, történeti és a vallásos elemek találkoznak
Énekek éneke
„Jöjj keblemre, csókolj meg szerelmem,
A te szerelmed jobb a tüzes bornál,
Hadd ittasodjék szépségedtől lelkem,
Mert ragyogóbb az olajnál, bíbornál.”
A világi énekek között első helyet foglal el Sir hasirim az „Énekek
éneke”. Erős lírai hangulatú, bűbájos költemény. Az ősi zsidó
lángoló érzelmek jelennek meg benne. Példázza azt, hogy a zsidó
néplélek nem zárkózik el az élet boldogsága elől.
Részlet a Koheletből
„A sötétséget s a boldogságot láttam,
A bölcset és a dőrét megvigyáztam,
Hisz van-e ember, aki annyit látna
Mint én, e földön, országok királya?
Királyi szem tekinthet legmélyebbre
A gyorsan múló, forgandó életbe, -
És mondom is: miképp szebb napnak fénye
Mint éjszakának vak, borús sötétje;”
A biblikus világi költészet az emberi lét problémáit kutató sokszor
merészen szárnyaló, sokszor sötét hangulatú írások. Kohelet írásában
a koronás poéta elmondja szenvedélyes elkeseredéssel az emberi élet,
siker és leveretés megvallását. Ez a sötét életfelfogás nem fakad a
zsidó néplélekből, ez tejesen idegen a lét örömeiben kedvét lelő
zsidó józanságtól.
23. zsoltár
„Isten az én pásztorom.
Hiányom nincs semmiben.
Iharos réten pihentet engem,
Nyugalmas vizekhez vezérel.
Lelkemet feüdíti: vezet egyenes úton,
Az ő nevének kedvéért.
Ha járok is homályok völgyén,
Nem félek én a bajtól;
Hiszen te mellettem vagy, a te botod és istápolásod
Vigasztal engem.”
A zsoltárok mindnyájunk által ismert könyve a zsidó vallásos
odaadásnak és rendületlen istenbizalomnak, szárnyaló költeményei.
Áttörik a vallásos költészet szűk kereteit, s a világi poézis
területén mozognak.
Salamon király uralkodásának idejéből zsoltárok és dicsőítő
himnuszok mellett egy sereg parabola, mese és legenda maradt ránk
különböző szerzőktől eredeztetve. Nem játékos kedvtelés ennek a
poézisnak a célja, hanem a lelkek nemesítése.
A zsidó irodalomnak második korszaka, a zsidó- hellenisztikus
időszak, mely a Kr.e. 400-tól a Kr. utáni 500. évig terjed. Két
hatalmas szellemi irányzatot kell megemlítenünk e korban. A haláchát
és az agádát. Mindkettő a talmudi irodalomban foglal helyet (midrásirodalom).
A halácha a vallástörvényeket, az agáda a bölcselkedést, az
erkölcstant foglalja magába.
A midrásirodalom, a midrás célja az emberi élet jelenségeinek a
kutatása, az emberi lélek rugójának a legbelsőbb létműködések
megvilágítása.
„Öregségnek nem idő, bölcsesség a mértéke, életünknek nem az évek,
tartalma az értéke, balga ember ősz fürtökkel, ifjú marad hasztalan,
ám az ifjú öreg akkor, hogyha bölcs s nem oktalan;”
A midrás poézise Izraél őslelkéből fakadt költészet. A biblia
mondásainak színes fonalaival díszítették föl képzeletük röpke
virágait. Így teremtettek meg egy gazdag mondavilágot, kezdetét egy
későbbi fényberagyogó költészetnek.
Emlékbeszédek, méltatások
Bánóczi József egyénisége
Az IMIT titkárának méltatása
Végtelen tisztelettel és szeretettel ír tanítójáról, majd
felnőttkori atyai barátjáról.
„Érzem hogy adósa vagyok Bánóczi József emlékének, nemcsak azzal a
leróhatatlan adósággal, hogy bölcsességével, jóságával,
tanítómesteri utam – irányításával tett engem életfogytig tartó
hűséges lekötelezettjévé, hanem azzal a szellemi hagyatékkal is,
amit nincsen jogom pusztán a magam gyönyörűségére őrizgetni.
Eldicsekszik azzal, hogy a legkedvesebb tanítványai közé tartozott.
Ír az életrajzáról születéséről származásáról életútjáról, de
legfőképp a jelleméről, személyiségéről. Azt írja szuggesztív
hatással volt mindenkire, emberségből példát mutatott, a legkisebb
értéket is megbecsülte, minden megnyilvánulásában őszinte volt. A
hite, vallásos meggyőződése : zsidó.
Azt írja a nagy emberek a velük való közelségben veszítenek az
emberi értékeikből, de et Bánóczi Józsefre nem vonatkozott.
Egyénisége, lelkülete csak nyert a vele való közelségben.
„Minden lelki értéket megbecsült. Minden lelki szépséget méltányolt.
Egész ember volt, nemtelen indulat számára hozzáférhetetlen. Nemcsak
a szellem embere, de a szívé is, aki a szívnek, a léleknek
zsenijével lelketalakító hatalom volt.”
Versfordítások
Heine
Jehuda Ben Halevi
„Nyelvem szomjan elepedjen,
Jobb kezem, meg elfonnyadjon,
Ha én téged elfeledlek
Holtomig – Jeruzsálem.”
Ez a vers és ez a dallam
Szüntelenül zsong fejemben,
Férfihangok mormogása –
Mintha zsoltárt zöngenének.
Heine halálának 75. évfordulója alkalmából készült. Ez a
versfordítás néhai Bánóczi Józsefnek az IMIT titkárának a
felkérésére készült s ez Juda Ben Halevi első magyar fordítása. A
fordítás csodálatosan és hűen adja vissza Heine stílusát
verselésének hangulatát.
Novellák
Ifjak és öregek
A Széder este novella megragadó kedvességgel, bájjal meséli el egy
család bensőséges hangulatú széder estjét. - A hófehér terített
asztal, amit körülülnek. Az asztalfőn a családapa, akinek szavára
zsong fel a kedvesen csendülő ének, melybe belecsilingel a család
legifjabb sarjának hangja, míg a legidősebb fiú hol magas, hol mély
hangon beszéli el a kivonulást. Az apa mellett ül a család
őrangyala, a szelíd anya. Szolid leányka sürög-forog az asztal körül
lesve a kicsinyek kívánságait (ő a család legidősebb lánya – Mirjam).
Egy göndörhajú ifjú is tartózkodik a lakásban aki bár nem családtag,
de biztos bizalmas kedves vendég akit szívesen látnak, s aki nem
közömbös a nagy lánynak sem.
A legkisebb gyermek megkérdezi kedves hangján: „Miben különbözik ez
az éjszaka a többi éjszakától”és kíváncsiskodik, hogy miért eszünk
ma kovásztalant míg máskor kovászost,miért eszünk ma keserű
gyökeret,míg máskor édeset is..?
Amire megindul a szelíd dallamú elbeszélés a szenvedések idejéről,
dicsőséges álmáról a szabadságnak. Hogy miként vezette ki a seregek
Ura Izrael népét a sötétség országából, s hogyan büntette meg az
őket rabságban tartókat. Ez tulajdonképpen a Széder Est, az
emlékezésnek az örömnek az ünnepe, amikor kedves családi körben
emlékeznek az ősökre és örömben, vigaszságban töltik az estét.
Kiss Arnold csodálatos bájjal adja vissza az este hangulatát,
ugyanakkor kiemelve annak fontosságát, történelemidéző tanulságát.
Önállóan megjelent munkák
Mirjam. Imádságok zsidó nők számára
Előszavában ezt írja Kiss Arnold: „Izrael hitének magasztos
igazságait, erkölcsének kristálytisztaságát, egy istent valló
fenséges meggyőződését, az apák ősi szellemében hirdeti fohászaival
ez az imádságos könyv. És hogy immáron századik kiadását érte
meg,annak a tanúsága,hogy ezek az érzések utat találnak ma is a
zsidó hit követői számára.”
Előhangjában azt írja az imáról, hogy az olyan titokzatos
kulcs,amely pillanatok alatt felnyit olyan kapukat, amiket hiába
dönget a kétségbeesett erőszak, a gőgös emberi ész, a kapzsiság, a
boldogság ajtaját, a mennynek kapuját. Az ima tüzétől a jéggé
merevedett szív fölenged és fiatal reménnyel tud a jövőbe nézni
Kedves az Úr előtt a gyermekek imája, akik a szülők életéért esdnek.
A férfiak imája is igen jelentős, aki az ősök nyelvén
imádkozva,Isten felé fordulva, az ihlet percében bizonyára szembe
találja magát Istenével, a láthatatlan örök irgalmú Istennel. A nő
imája viszont egy egész világot ölel fel. Ő az érzelmek tárháza, az
ő imája a magasba száll, szárnyai a gondolat és az érzelem. A
boldogság és öröm óráján, a fájdalmak sötét idején – menyasszonyi
hajnalhasadás napjaiban, kis gyermek betegágya mellett, betellett
vágyak bölcsőjénél, vagy frissen hantolt sírdomb fölé borulva –
mennyi remény, mennyi hit, mennyi bánat fér el a nő szívében. Ezeket
az érzéseket tolmácsolják a héber imák, őseink imádságos könyve,
mely örök időkre szent ereklyéje maradjon a zsidó nőnek is. A szerző
csak tolmácsot kíván adni ehhez a könyvhöz a zsidó nőknek, amely az
édes hazai nyelven, de a régi szellemben mondja el azt, amit az idő
múlta miatt zsidó lányaink és asszonyaink átéreznek bár, de meg nem
értenek. Az ősi időkben a férfiak fohászához a nőknek is volt
hozzátoldani valójuk. „A magyar Mirjamok mindig együtt éreztek
apáikkal, férjeikkel – imáikhoz mindig volt még valami hozzátoldani
valójuk.
Az ő érzéseiket akarja ez a könyv kifejez.
Összegzés
Amikor a dolgozatom megírásába
belekezdtem, kicsit szorongva gondoltam arra, hogy miként sikerül
tíz oldalnyi anyagot összehozni egyetlen ember irodalmi
munkásságáról, aki ráadásul nemcsak irodalmár, de jelentős
rabbinikus tevékenységet is folytat. Akkor még nem is sejtettem
(mivel még nem ismertem), hogy Kiss Arnold milyen hihetetlen
mennyiségű irodalmi alkotással bír, s hogy ezek az alkotások milyen
szerteágazóak, milyen sokrétűek. Talán nincs is az irodalomnak olyan
területe, melyben Kiss Arnold ne alkotott volna. Menet közben, a
dolgozatom írása során rá kellett jönnöm, hogy ennél az embernél
csakis a teljesség igény nélkül tudok dolgozni. A munkám során majd
minden területen számos alkotás, mű még a felsorolásból is kimaradt.
Most a vége felé a másik végletbe estem, hisz már a 15. oldalnál
tartok s úgy érzem nagyon keveset tudtam bemutatni ennek a nagyszerű
papnak, irodalmárnak a műveiből.
Persze Kiss Arnoldnál nemcsak a mennyiségi adatokat kell
megjegyeznünk, de a sokoldalúságot és a sokszínűséget is. El kell
azt is mondanunk, hogy nemcsak nagyon sokat, sokfélét, de olyan
minőségi munkákat alkotott, ami párját ritkítja. Munkái színvonalát
az is bizonyítja, hogy közülük sok igen magas számú kiadást ért meg.
A Mirjam, Imádságok zsidó nők számára pld. több mint száz kiadást
megélt. Én úgy érzem, hogy munkásságához, életművéhez képest nem
kapott s kap kellő elismerést, méltatást, vagy legalábbis nem minden
körben. Csodás életművet hagyott ránk, az utókorra! Én nagyon örülök
annak, hogy a dolgozatom megírása kapcsán, a kutatásaim során
megismerkedhettem Kiss Arnoldal, ezzel a nagyszerű emberrel és
csodálatos munkásságával, ami ezidáig szinte ismeretlen volt a
számomra. Ezért is mondtam, hogy nem kapott kellő elismerést,
méltatást sem a kortársaitól, sem az utókortól.
Irodalom
Dr. Kiss Arnold A héber költészet szelleme. IMIT Évkönyve 1932. Izr.
Magyar Irodalmi Társulat Budapest, 1912.
Heine Jehuda Ben Halevi Fordította: Dr. Kiss Arnod IMIT Évkönyve
1931. Izr. Magyar Irodalmi Társulat Budapest, 1931.
Dr. Kiss Arnold Bánóczi József egyénisége IMIT Évkönyve 1932. Izr.
Magyar Irodalmi TársulatBudapest, 1932.
Emlékkönyv Dr. Kiss Arnold Budai vezető főrabbi Hetvenedik
születésnapjáraNeuvald Nyomda, Budapest, 1939.
Dr. Kiss Arnold Ifjak és öregek. Novellák. Schlesinger, Budapest,
Dr. Kiss Arnold Mirjam. Imádságok zsidó nők számára „SINAI”
Publishing Tel-Aviv. |
