A Gerő László által szerkesztett Magyarországi zsinagógák című könyv
Előszavában Dr. Schöner Alfréd a következőket írja a zsinagóga
jelentőségéről és feladatáról:
A zsinagóga szó
különleges fogalmat takar. Érzelmeket, gondolatokat vált ki.
Egyedi jellege abból adódik, hogy egyszerre a Gyülekezet Háza (Bét
Hákneszet), az Ima Háza (Bét Háfilá) és Tanház (Bét Hámidrás).
Irodalmi nyomait a Bibliából, a Talmudból, a Midrásból, de
Josephusból is ismerjük… A zsinagóga feladata: az istenhit
szellemében hirdetni az emberek tiszteletét. Ezekből a
kultúrtörténeti remekekből, ill. a gyakran még romos épületek
köveiből ma is hallik a meggyötört lélek üzenete.
A zsinagóga
liturgikus tér – olvassuk A zsidó kultúra lexikonában - , „de számos
egyéb tevékenységnek is helyet ad (a gyermekek vallásos nevelése,
felnőttoktatás), s falai között, helyiségeiben otthonra lel (vagy
hajdan otthonra lelt) a zsidó hitközségi élet számos lényeges
intézménye (jótékonysági szervezetek, rabbinikus bíróság, mikve,
kemencék a macca* készítéséhez, geníza, rendezvényterem stb.).
Különösképpen a diaszpórában az azonosulás kitüntetett helyszíne, a
szocializáció, az összejövetel és a határozathozatal színtere”.
A
zsinagógával kapcsolatos általános ismeretek
A zsidóság első
kultuszépítménye a pusztai vándorlások idején felállított szentsátor
vagy más néven frigysátor.
Salamon király idejében épült fel a jeruzsálemi Szentéj. Salamon
templomát kb. 417 évi fennállása után i.e. 586-ban Nebukadnecár
babilóniai seregei dúlták fel. I.e. 516-ban újra felépítik a
jeruzsálemi templomot. Ezt a rómaiak pusztították el i.sz. 70-ben és
kincseit Rómába szállították. (Ezeket ábrázolja Titus diadalíve).
A mai értelemben vett zsinagóga eszmei őse már a babiloni fogság
(i.e. 586-538.) idejére kialakult. A fogság előtti kultusz szorosan
a jeruzsálemi Szentéjhez kötődött és egyik legfontosabb része az
áldozat volt. A babiloni fogság idején és később máshol is
kialakultak a zsidók gyülekezeti épületei, ahol az áldozat
bemutatásának szerepét átvette a közös ima és a szent iratok
olvasása, szóbeli tanulmányozása. A Talmud szerint magában
Jeruzsálemben a második templom idején már 200 ilyen épületet
tartottak számon.
A szétszóratás után a zsidóság emlékezetében és imáiban őrzi tovább
a jeruzsálemi templomot. Ezért gyülekezeti épületei a régi
jeruzsálemi templom felé néznek. I.sz. IV. századtól már a
frigyszekrényt befogadó fal vagy apszis követte ezt az irányt.
Európában és Magyarországon a frigyszekrény elhelyezésének iránya
északkelet.
Zsidó vallási
szimbólumok és a zsinagóga
A zsinagóga épületén
és belső berendezési tárgyain (díszként) alkalmazott leggyakoribb
vallási szimbólumok nem tekinthetők pusztán „díszítésnek”, mivel
ezek meghatározott helyeken, meghatározott jelentéssel is bírnak.
Dávid-csillag (Mágén-David, jelentése Dávid pajzsa). Felfelé és
lefelé mutató csúccsal egymásba fonódó két egyenlő oldalú háromszög.
(A zsidóságon kívül másutt is megtalálható, de kizárólag zsidó
szimbólum). A legtöbb askenáz rítusú zsinagóga falán vagy tornyán,
főképpen Magyarországon, Kelet-Európában és Amerikában szimbolikus
díszítésül használják. A XIX. századi zsinagógákban gyakorta az
oszlopfejekre, homlokzati falmezőkre, ajtókra, padokra rátétként,
önállóan vagy indadísszel övezve ornamentális elemként, az ablakok
üvegosztó bordázatán alkalmazzák.
Kőtábla vagy a Szövetség két táblája (Sné luhot hábrit). A XVIII-XIX.
századi zsinagógák frigyszekrényén, később már a zsinagóga
homlokzatán is megjelenő szimbólum. Az épületeken általában a
bejárat fölötti tengely lezárásaként, a XX. század elején gyakran a
homlokzati és a belső ornamentikának kiegészítő motívumaként
alkalmazzák.
Egyéb szimbólumok: korona (keter), áldó kéz (kohaniták), szőlőlevél,
szölővenyíge, szőlőfürt (az ősi Kánaán), pálmaág (luláv) mint az
Istennek való hódolat jelképe, fűzfa (a bűnbocsánat szimbóluma),
citrusgyümölcs (etrog), az Élet fája (Éc hájjim) kettős jelentéssel
(szerteágazó gyökerű lombos fa, másrészt a tóratekercs tartórúdjának
neve), sas, szarvas, oroszlán, égbolt.
A zsinagógai feliratok a zsoltárokból és a Tórából vett idézetek
szövegei. Rendszerint a bejáratnál és a frigyszekrény (aaron hakodes)
frizén található.
A neológ
zsinagóga
A neológ (kongresszusi, liberális) irányzat elfogadta az 1868. évi
kongresszus által javasolt változásokat a zsinagógai rítusban. Ennek
építészeti következményei a következők: a tóraolvasó asztal – a bima
– a zsinagóga központjából a frigyszekrény előtti emelvényre, a
mizrahra helyezendő. Az istentisztelet idején orgona és kórus
alkalmazható, ez a zsinagógában orgona és énekkari karzat
elhelyezését kívánja. A zsinagógában végzett esketési szertartás két
újabb mellékhelyiség létesítését teszi szükségessé, a vőlegény és a
menyasszony egymástól elkülönített várakozási szobáját. A női karzat
mellvédrácsozatának alacsonyabb kivitele csak kisebb belső
átalakítást igényel az épületen belül.
Jelen dolgozatom vizsgálódásának tárgyául egy olyan neológ
zsinagógát választottam, amely hagyományőrző jellegét
nyomatékosítani kívánja, másrészt nyilvánvalóan tükrözi az adott
történelmi kor változásait, és emellett, lakóhelyemhez közel esik. A
Frankel Leó utcai zsinagógáról van szó, melynek kiváló rabbijai
tudták, hogy múlt nélkül nincs sem jelen, sem jövő.
A Frankel Leó utcai zsinagóga története
A ma is működő neogótikus (a tervező szerint „francia gót stilusú”)
újlaki zsinagógát (a hajdani Zsigmond, a mai Frankel Leó utcában)
udvarbelső beépítésével Fellner Sándor alakította ki, és pedig 300
hívő részére, amint az „Egyenlőség” c. kiadványból megtudhatták az
olvasók. Alapköveit 1887-ben helyezték el, felszentelésére 1888.
augusztus 08-án került sor. Ugyanekkor búcsúztak a régi, több mint
100 éves zsinagógától, amely e helyen már feleslegessé vált. A
zsinagógát eredetileg szabad térbe építették, bejárata a Zsigmond
utcából nyílt, homlokzata pedig a Dunára illetve az Árpád fejedelem
útjára nézett.
1928-ban hatemeletes bérházzal építették körül. Ennek terveit Jakab
Dezső és Soós Aladár műépítészek készítették. Az utca felől magas
árkádos, vasráccsal záródó kapualjon keresztül kedvező rálátás
nyílik a zsinagóga homlokzatára. A zsinagóga köré emelkedő bérházat
úgy építették, hogy a templom ne puszta falsíkok közé kerüljön,
hanem mindkét oldalról függőfolyosók határolják, ahonnan a
zsinagógára tekintve különösen hangulatos, mondhatni misztikus kép
tárul elénk.
Az épületben hitközségi irodák, díszterem, téli imaterem és alkalmi
talmud-tóra iskola is helyet kapott.
A Zsigmond utca 49. szám alatti épület a nagyméretű telek keleti
részére épült, parkosított szabad térség övezte. A Duna-part felé a
telket kerítés zárta el.
A budai hitközség tagjai között számos magas rangú tudós,
értelmiségi és jeles művész akadt: így Heller Bernát, valamint
Strausz Adolf orientalisták, dr. Baracs Károly ügyvéd, udvari
tanácsos, Pfeiffer Ignác műegyetemi tanár, dr. Geréb József
klasszika-filológus, dr. Mező Ferenc az amszterdami szellemi olimpia
győztese, később a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, továbbá Molnár
Ferenc, Kóbor Tamás, Emőd Tamás és Lengyel Menyhért írók. Emellett
igen sok gazdag hívője volt, többek között a gyártulajdonos budai
Goldberger vagy a csepeli báró Weiss Manfréd család. Több kiváló
rabbi működött ebben a zsinagógában, így dr. Benoschofsky Imre
mellett dr. Edelstein Bertalan, a fiatalon mártírhalált halt dr.
Vidor Pál, valamint dr. Geyer Artúr, az Országos Rabbiképző Intézet
könyvtárosa. Legnépszerűbb szellemi vezetője dr. Kiss Arnold
főrabbi, akit 1901-ben választottak meg a budai hitközség élére és
aki íróként, költőként, műfordítóként is jeleskedett, élete végén
pedig az Országos Rabbiképző Intézet tanáraként is tevékenykedett. A
templomban működő kántorok közül a lengyel származású Sírotta
Sándor, a hajdani varsói főkántor unokaöccse emelkedett ki. Jelenleg
Verő Tamás látja el a rabbi-feladatokat.
A Frankel Leó utcai zsinagóga építészeti vonatkozásai és a
szimbólumok
A mai Frankel Leó utca környéke régtől fogva ismert és lakott
terület. Nem csak a rómaiak, de a később érkezők is hamar
felfedezték gyógyhatású termálforrásait. Újlak sorsa szorosan
összekapcsolódott ezekkel: központja is szomszédságukban a mai
Lukács és Császár Fürdő közelében alakult ki, ahol a XIX. századi
fürdőélet kibontakozásával számos szálloda, vendéglő és üzlet nyílt.
Újlak lakói között ott voltak a zsidók is, hiszen a napjainkban is
meglévő, 1888-ban felavatott zsinagóga helyén korábban is állott egy
több mint 100 éves imaház. A Frankel Leó utcát akkoriban Zsigmond
utcaként tartották számon: ennek egyik nagyméretű Duna-parti telkére
került az új épület. Ezt Fellner Sándor tervezte, aki egyebek között
olyan alkotások szerzője, mint az egykori Pénzügyminisztérium
épülete a Várban, az Igazságügyi Minisztérium Markó utcai épülete
valamint az időközben elpusztult Ritz Szálló.
A 300 ember befogadására készült, 21,5 x 19 méteres külső méretű 8
méter magas imaház „francia gót” stílusban épült, nagyon finom
részletformákkal. Építésze a zsidó származású és vallású építészek
első olyan nemzedékéhez tartozott, kinek véleménye szerint a
zsinagógát nem kell külön stílusjegyekkel megkülönböztetni és az ima
házának megfogalmazásához az egyetemes vallásos érzület létrehozta
gótikus formák a legmegfelelőbbek. Az épület eredetileg önmagában
állt, a hitközségi helyiségek és a vágóda a szomszédos telkek
földszintes házaiban kaptak helyet. 1928-ban Jakab Dezső és Soós
Aladár tervei nyomán hatemeletes, függőfolyosós bérházat építettek
köré. Ez a Duna felöli homlokzaton közre fogja a zsinagóga
félnyolcszögű szentéjét, amelyet kőtábla-, menora-motívum és
Dávid-csillagok díszítenek. A zsinagóga bejáratát azóta az utca
felöl vasráccsal ellátott, árkádos kapualjon át lehet megközelíteni.
Belépve először a téglaburkolatú hármas egységet alkotó, vakolt
felületekkel tagolt főhomlokzatot pillantjuk meg. A bejárati előtér
kapuzatát félköríves záródású párkány díszíti, ennek csúcsán a
mózesi kettős kőtábla, orommezejében a Dávid-csillag jelképe
látható. A kapuhoz vivő szélesebb, terasszá öblösödő lépcsők az
előtér tömbjének két oldalán vezetnek tovább, a nők számára
kialakított kapukhoz, melyek előtt ugyancsak kis terasszá
szélesednek. A női bejáratokat, továbbá az előtér fölött, az
imaterem nyugati falán elhelyezkedő nagyméretű, kétosztásos,
csúcsíves ablakot szamárhátíves díszítés hangsúlyozza. Az utóbbi
keretezésének csúcsán megismétlődik a Dávid-csillag motívuma. A
főhomlokzat középső részét jobbról és balról ál-támpillérek fogják
közre, koronázópárkánya csúcsíves mezőt alkot. Fölötte lépcsőzetes
oromzat magasodik, legfelül a mózesi kőtáblákkal. A párkány vonalát
a két szélső bejárat fölött félköríves romantikus mintázat emeli ki.
Az előcsarnokon keresztül az imaterembe érkezve középen találjuk a
fából készült bimát, két oldalán hétágú gyertyatartókkal. Szemközt,
a keleti fal apszisában található a gótizáló, csúcsíves keretezésű,
lépcsőzetes oromzatú, Dávid-csillaggal és kőtáblákkal díszített
frigyszekrény, ugyancsak gótizáló keretezésű fülkében.
A frigyszekrény látványát a tőle jobbra és balra nyíló, szintén
gótikus jellegű, festett ablakok teszik teljessé. Mellette és az
oldalfalakon márványtáblák idézik a holocaust mártírjainak, illetve
a hitközség nagy rabbijainak emlékét. A hármas keresztboltozattal
épült belső térbe mélyen benyúlik a három női karzat, melyeket
csúcsíves ablakok világítanak meg.
A boltozat ívei díszes konzolokban végződnek.
A neológ imaház jelenleg is eredeti funkciójának megfelelően, a
Budai Zsidó Hitközség égisze alatt működik. Épületegyüttesében
rendszeresen tartanak talmud-tórát, de itt kapott helyet a Micve
Klub, valamint a Hillel Zsidó Oktatási és Ifjúsági Központ is.
Elmélkedések a szentírási figurációk ikonográfiájáról a Frankel Leó
utcai zsinagóga vonatkozásában
A Frankel Leó utcában, a zsinagóga környékén, majd a zsinagóga és a
bérház udvarán sétálgatva, később a zsinagógában, e dolgozat
készítője a textus és a vizualitás kapcsolatán elmélkedett. Van-e
összefüggés a zsinagógai építészet és a feliratok között? Mindez
hogyan alakul időben, a társadalmi és politikai viszonyok
megváltozásával? A Magyarországon élőknek némi tapasztalatuk lehet
erre vonatkozóan, hisz Magyarország azon kevés országok egyike, ahol
a középkorból megmaradtak zsinagógák (a budai vár, Sopron).
Nézzük most konkrétan a Frankel Leó utcai zsinagógát! A
Dávid-csillag és a két kőtábla kiemelkedő fontosságú ebben a
zsinagógában. Láthatjuk, hogy a bejárati előtér kapuzatát félköríves
záródású párkány díszíti, ennek csúcsán a mózesi kettős tábla
orommezejében a Dávid-csillag jelképe látható.
A Dávid-csillag motívum megismétlődik a nyugati fal csúcsíves
ablakán, a keretezés csúcsán. A keleti fal apszisában találjuk a
Dávid-csillaggal és kőtáblákkal díszített frigyszekrényt. A kőtáblák
és a Dávid-csillag szimbólumai jelzik, hogy a Frankel Leó utcai
zsinagóga neológ közössége zsinagógája építésénél a zsidó
hagyományhoz való hűséget és a tórahűséget akarta hangsúlyozni. Ez a
közösség a törvény népének vallja magát, ezt jelzi szimbólumaival
is.
A kőtábla vagy a Szövetség két táblájának (Sné luhot hábrit)
szimbóluma azt is jelzi, hogy milyen korban építették a zsinagógát,
hisz a XVIII-XIX. századi zsinagógákra jellemző az, hogy a zsinagóga
frigyszekrényén, illetve később már a zsinagóga homlokzatán is
megjelenik.
A Dávid-csillag (melynek jelentése Dávid pajzsa) tudjuk, hogy más
kultúrákban is megjelenő elem, de mint szimbólum kizárólagosan a
zsidóságé. A legtöbb askenáz rítusú zsinagóga falán megtaláljuk.
Vizsgált zsinagógánk építésének idejére ebből is sikerül
következtetnünk, hisz a magyarországi XIX. századi zsinagógákra
jellemző, hogy a Dávid-csillagot homlokzati falmezőkre vagy az
ablakok üvegosztó bordázatánál alkalmazzák.
A Dávid-csillag felfelé és lefelé mutató csúccsal egymásba fonódó
két egyenlő oldalú háromszög. Mit mond a Dávid-csillag, ez az ősi
szimbólum, ami a kapernaumi zsinagóga maradványain is látható, csak
úgy mint a Táncsics Mihály utcai zsinagógában (ahol igen beszédessé
vált számunkra, hála Scheiber Sándor megfejtő munkájának). Kohlbach
Bertalan hipotézisét véve alapul, mely szerint – egy dualista
világképnek megfelelően – a talpára állított háromszög a jó, a fény,
a csúcsára állított háromszög a rossz, a sötétség szimbóluma.
Rávetíthetjük-e ezt az elgondolást a Frankel Leó utcai zsinagógára?
Igen! Egyáltalán nem erőltetett a dolog, ha bele gondolunk, hogy a
zsinagóga alapkövét 1887-ben rakták le. Tiszaeszlár után vagyunk,
abban az időben, amikor az antiszemiták elérkezettnek látták az időt
a politikai szervezkedésre. Gondoljunk a Dávid-csillag szimbólumra:
valóban a jó és a rossz, a világosság és a sötétség harca folyt.
2005. nyarán Izraelben hallottam egy másik interpretációt is: a
Dávid-csillag, mint a gránátalmafa virága, melynek termése, húsa és
leve az immunrendszer serkentője és fenntartója, olyan egyetemes
gyógyszer, melynek éltető erejéhez a legszegényebb emberek is
hozzáférnek. Én nem vetném el ezt az interpretációt a Frankel Leó
utcai zsinagóga vonatkozásában sem. Most nem arra gondolok, hogy
gazdag vagy szegény polgárokról van szó, hisz tudjuk, hogy jeles
személyek jártak ebbe a zsinagógába és nem a legszegényebb réteg. De
ők is osztoztak a zsidó sorsban és szükségük volt az egyetemes
fenntartó erőre, ami Tiszaeszlár árnyékában megvédi és megerősíti a
közösséget.
Benoschofsky Imre, akinek emléktábláját láthatjuk a zsinagógában,
nap mint nap elmélkedett ezeken a kérdéseken, miközben Zsidóságunk
tanításai c. művét illetve a Harminc év után c. gyűjtemény
tanulmányait írta. Benoschofsky Imre, a kiváló rabbi nyomában
lépkedve mi is elmélkedhetünk azon, hogy az óbudai zsinagóga építése
és a Frankel Leó utcai zsinagóga közt mindössze két-három emberöltő
volt, mégis egy teljesen más világot tükröznek. Egyik a monumentális
korinthuszi oszlopaival, mint a béke és stabilitás jelképeivel, a
Frankel Leó utcai zsinagóga pedig a szentéj köré épített védő-óvó
bérházzal. Érezzük: valami megváltozott. A Tiszaeszlár előtti időket
nem lehet visszahozni. De lehet reménykedni, imádkozni, bízni az
Örökkévalóban.
A Frankel Leó utcai zsinagóga felirata a frigyszekrényen található.
A felirat – dr. Edelstein Bertalan és hitsorsosai akarata szerint –
kifejezi a közösség félelmeit az aktuális történelmi helyzetben:
„Bizonyára közel van az ő szabadítása az őt félőkhöz” – mondja a
felirat, a 85. zsoltár 10. versének szavaival. Más szóval: mi, akik
építjük ezt a zsinagógát, különös módon kérjük az Örökkévaló
segítségét. A Tiszaeszlár árnyékában történő zsinagógaépítés azonban
nem jelenthet sem önfeladást, sem reménytelenséget, sem
identitásválságot. A Frankel Leó utcai zsinagógában a tóraolvasó
asztal középen áll, mint a hagyományos ortodox zsinagógákban, stabil
alapként, hirdetve azoknak, akiknek van szemük a látásra, hogy: bár
bérházzal körülvéve, most talán alig láthatóan, de itt vagyunk és mi
vagyunk itt.
Végül pillantsunk a márványtáblákra – melyek idézik a nagy rabbik és
a holocaust mártírjainak emlékét – és fejezzük be a mondatot: …és mi
az ő utódaik vagyunk.
* macca (héber, tsz.maccót) kovásztalan kenyér, melyet pészah idején
fogyasztanak.
Irodalom
Podonyi Hedvig – Tóth József: Zsinagógák Magyarországon
Viva Media Holding, Budapest 2005.
Kormos Péter – Villányi András – Raj Tamás: Budapest Zsinagógái
Villányi Kiadó, Budapest 2005.
Gerő László főszerkesztő,
Gazda Anikó – Kubinyi András – Pamer Nóra –
Póczy Klára – Vörös Károly: Magyarországi zsinagógák
Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1989.
Lugosi Lugo László (fénykép)
Toronyi Zsuzsa (képleírások): Zsidó Budapest
Vince Kiadó, Budapest 2002.
Jean-Christophe Attias – Esther Benbassa: A zsidó kultúra lexikona
Balassi Kiadó, Budapest 2003.
Nicolas de Lange: A zsidó világ atlasza
Helikon Kiadó, Budapest 1996.
Jólesz Károly: Zsidó hitéleti kislexikon
A Magyar Izraeliták Országos Képviselete
kiadása, Budapest 1985.
A dolgozat képanyaga a fenti irodalomjegyzék első négy művéből
származik (Zsinagógák Magyarországon; Budapest Zsinagógái;
Magyarországi Zsinagógák, Zsidó Budapest).
Ezek mellett sorakoznak fel a Frankel Leó utcai zsinagóga által
ajándékozott felvételek valamint e dolgozat készítőjének fotói.
Dr. Kiss Erika
Zsidó művelődéstörténet szak II. évfolyam
2006 |
