Vissza a D'vár Torá-hoz

Dr. Kiss Erika, Zsidó művelődéstörténet szak II. évfolyam:
A Frankel Leó utcai zsinagóga


A Gerő László által szerkesztett Magyarországi zsinagógák című könyv Előszavában Dr. Schöner Alfréd a következőket írja a zsinagóga jelentőségéről és feladatáról:

A zsinagóga szó különleges fogalmat takar. Érzelmeket, gondolatokat vált ki. Egyedi jellege abból adódik, hogy egyszerre a Gyülekezet Háza (Bét Hákneszet), az Ima Háza (Bét Háfilá) és Tanház (Bét Hámidrás). Irodalmi nyomait a Bibliából, a Talmudból, a Midrásból, de Josephusból is ismerjük… A zsinagóga feladata: az istenhit szellemében hirdetni az emberek tiszteletét. Ezekből a kultúrtörténeti remekekből, ill. a gyakran még romos épületek köveiből ma is hallik a meggyötört lélek üzenete.

A zsinagóga liturgikus tér – olvassuk A zsidó kultúra lexikonában - , „de számos egyéb tevékenységnek is helyet ad (a gyermekek vallásos nevelése, felnőttoktatás), s falai között, helyiségeiben otthonra lel (vagy hajdan otthonra lelt) a zsidó hitközségi élet számos lényeges intézménye (jótékonysági szervezetek, rabbinikus bíróság, mikve, kemencék a macca* készítéséhez, geníza, rendezvényterem stb.). Különösképpen a diaszpórában az azonosulás kitüntetett helyszíne, a szocializáció, az összejövetel és a határozathozatal színtere”.

 A zsinagógával kapcsolatos általános ismeretek

A zsidóság első kultuszépítménye a pusztai vándorlások idején felállított szentsátor vagy más néven frigysátor.

Salamon király idejében épült fel a jeruzsálemi Szentéj. Salamon templomát kb. 417 évi fennállása után i.e. 586-ban Nebukadnecár babilóniai seregei dúlták fel. I.e. 516-ban újra felépítik a jeruzsálemi templomot. Ezt a rómaiak pusztították el i.sz. 70-ben és kincseit Rómába szállították. (Ezeket ábrázolja Titus diadalíve).

A mai értelemben vett zsinagóga eszmei őse már a babiloni fogság (i.e. 586-538.) idejére kialakult. A fogság előtti kultusz szorosan a jeruzsálemi Szentéjhez kötődött és egyik legfontosabb része az áldozat volt. A babiloni fogság idején és később máshol is kialakultak a zsidók gyülekezeti épületei, ahol az áldozat bemutatásának szerepét átvette a közös ima és a szent iratok olvasása, szóbeli tanulmányozása. A Talmud szerint magában Jeruzsálemben a második templom idején már 200 ilyen épületet tartottak számon.

A szétszóratás után a zsidóság emlékezetében és imáiban őrzi tovább a jeruzsálemi templomot. Ezért gyülekezeti épületei a régi jeruzsálemi templom felé néznek. I.sz. IV. századtól már a frigyszekrényt befogadó fal vagy apszis követte ezt az irányt. Európában és Magyarországon a frigyszekrény elhelyezésének iránya északkelet.

Zsidó vallási szimbólumok és a zsinagóga

A zsinagóga épületén és belső berendezési tárgyain (díszként) alkalmazott leggyakoribb vallási szimbólumok nem tekinthetők pusztán „díszítésnek”, mivel ezek meghatározott helyeken, meghatározott jelentéssel is bírnak.

Dávid-csillag (Mágén-David, jelentése Dávid pajzsa). Felfelé és lefelé mutató csúccsal egymásba fonódó két egyenlő oldalú háromszög. (A zsidóságon kívül másutt is megtalálható, de kizárólag zsidó szimbólum). A legtöbb askenáz rítusú zsinagóga falán vagy tornyán, főképpen Magyarországon, Kelet-Európában és Amerikában szimbolikus díszítésül használják. A XIX. századi zsinagógákban gyakorta az oszlopfejekre, homlokzati falmezőkre, ajtókra, padokra rátétként, önállóan vagy indadísszel övezve ornamentális elemként, az ablakok üvegosztó bordázatán alkalmazzák.

Kőtábla vagy a Szövetség két táblája (Sné luhot hábrit). A XVIII-XIX. századi zsinagógák frigyszekrényén, később már a zsinagóga homlokzatán is megjelenő szimbólum. Az épületeken általában a bejárat fölötti tengely lezárásaként, a XX. század elején gyakran a homlokzati és a belső ornamentikának kiegészítő motívumaként alkalmazzák.

Egyéb szimbólumok: korona (keter), áldó kéz (kohaniták), szőlőlevél, szölővenyíge, szőlőfürt (az ősi Kánaán), pálmaág (luláv) mint az Istennek való hódolat jelképe, fűzfa (a bűnbocsánat szimbóluma), citrusgyümölcs (etrog), az Élet fája (Éc hájjim) kettős jelentéssel (szerteágazó gyökerű lombos fa, másrészt a tóratekercs tartórúdjának neve), sas, szarvas, oroszlán, égbolt.

A zsinagógai feliratok a zsoltárokból és a Tórából vett idézetek szövegei. Rendszerint a bejáratnál és a frigyszekrény (aaron hakodes) frizén található.

 A neológ zsinagóga

A neológ (kongresszusi, liberális) irányzat elfogadta az 1868. évi kongresszus által javasolt változásokat a zsinagógai rítusban. Ennek építészeti következményei a következők: a tóraolvasó asztal – a bima – a zsinagóga központjából a frigyszekrény előtti emelvényre, a mizrahra helyezendő. Az istentisztelet idején orgona és kórus alkalmazható, ez a zsinagógában orgona és énekkari karzat elhelyezését kívánja. A zsinagógában végzett esketési szertartás két újabb mellékhelyiség létesítését teszi szükségessé, a vőlegény és a menyasszony egymástól elkülönített várakozási szobáját. A női karzat mellvédrácsozatának alacsonyabb kivitele csak kisebb belső átalakítást igényel az épületen belül.

Jelen dolgozatom vizsgálódásának tárgyául egy olyan neológ zsinagógát választottam, amely hagyományőrző jellegét nyomatékosítani kívánja, másrészt nyilvánvalóan tükrözi az adott történelmi kor változásait, és emellett, lakóhelyemhez közel esik. A Frankel Leó utcai zsinagógáról van szó, melynek kiváló rabbijai tudták, hogy múlt nélkül nincs sem jelen, sem jövő.

 A Frankel Leó utcai zsinagóga története

A ma is működő neogótikus (a tervező szerint „francia gót stilusú”) újlaki zsinagógát (a hajdani Zsigmond, a mai Frankel Leó utcában) udvarbelső beépítésével Fellner Sándor alakította ki, és pedig 300 hívő részére, amint az „Egyenlőség” c. kiadványból megtudhatták az olvasók. Alapköveit 1887-ben helyezték el, felszentelésére 1888. augusztus 08-án került sor. Ugyanekkor búcsúztak a régi, több mint 100 éves zsinagógától, amely e helyen már feleslegessé vált. A zsinagógát eredetileg szabad térbe építették, bejárata a Zsigmond utcából nyílt, homlokzata pedig a Dunára illetve az Árpád fejedelem útjára nézett.

1928-ban hatemeletes bérházzal építették körül. Ennek terveit Jakab Dezső és Soós Aladár műépítészek készítették. Az utca felől magas árkádos, vasráccsal záródó kapualjon keresztül kedvező rálátás nyílik a zsinagóga homlokzatára. A zsinagóga köré emelkedő bérházat úgy építették, hogy a templom ne puszta falsíkok közé kerüljön, hanem mindkét oldalról függőfolyosók határolják, ahonnan a zsinagógára tekintve különösen hangulatos, mondhatni misztikus kép tárul elénk.

Az épületben hitközségi irodák, díszterem, téli imaterem és alkalmi talmud-tóra iskola is helyet kapott.

A Zsigmond utca 49. szám alatti épület a nagyméretű telek keleti részére épült, parkosított szabad térség övezte. A Duna-part felé a telket kerítés zárta el.

A budai hitközség tagjai között számos magas rangú tudós, értelmiségi és jeles művész akadt: így Heller Bernát, valamint Strausz Adolf orientalisták, dr. Baracs Károly ügyvéd, udvari tanácsos, Pfeiffer Ignác műegyetemi tanár, dr. Geréb József klasszika-filológus, dr. Mező Ferenc az amszterdami szellemi olimpia győztese, később a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, továbbá Molnár Ferenc, Kóbor Tamás, Emőd Tamás és Lengyel Menyhért írók. Emellett igen sok gazdag hívője volt, többek között a gyártulajdonos budai Goldberger vagy a csepeli báró Weiss Manfréd család. Több kiváló rabbi működött ebben a zsinagógában, így dr. Benoschofsky Imre mellett dr. Edelstein Bertalan, a fiatalon mártírhalált halt dr. Vidor Pál, valamint dr. Geyer Artúr, az Országos Rabbiképző Intézet könyvtárosa. Legnépszerűbb szellemi vezetője dr. Kiss Arnold főrabbi, akit 1901-ben választottak meg a budai hitközség élére és aki íróként, költőként, műfordítóként is jeleskedett, élete végén pedig az Országos Rabbiképző Intézet tanáraként is tevékenykedett. A templomban működő kántorok közül a lengyel származású Sírotta Sándor, a hajdani varsói főkántor unokaöccse emelkedett ki. Jelenleg Verő Tamás látja el a rabbi-feladatokat.

A Frankel Leó utcai zsinagóga építészeti vonatkozásai és a szimbólumok

A mai Frankel Leó utca környéke régtől fogva ismert és lakott terület. Nem csak a rómaiak, de a később érkezők is hamar felfedezték gyógyhatású termálforrásait. Újlak sorsa szorosan összekapcsolódott ezekkel: központja is szomszédságukban a mai Lukács és Császár Fürdő közelében alakult ki, ahol a XIX. századi fürdőélet kibontakozásával számos szálloda, vendéglő és üzlet nyílt. Újlak lakói között ott voltak a zsidók is, hiszen a napjainkban is meglévő, 1888-ban felavatott zsinagóga helyén korábban is állott egy több mint 100 éves imaház. A Frankel Leó utcát akkoriban Zsigmond utcaként tartották számon: ennek egyik nagyméretű Duna-parti telkére került az új épület. Ezt Fellner Sándor tervezte, aki egyebek között olyan alkotások szerzője, mint az egykori Pénzügyminisztérium épülete a Várban, az Igazságügyi Minisztérium Markó utcai épülete valamint az időközben elpusztult Ritz Szálló.

A 300 ember befogadására készült, 21,5 x 19 méteres külső méretű 8 méter magas imaház „francia gót” stílusban épült, nagyon finom részletformákkal. Építésze a zsidó származású és vallású építészek első olyan nemzedékéhez tartozott, kinek véleménye szerint a zsinagógát nem kell külön stílusjegyekkel megkülönböztetni és az ima házának megfogalmazásához az egyetemes vallásos érzület létrehozta gótikus formák a legmegfelelőbbek. Az épület eredetileg önmagában állt, a hitközségi helyiségek és a vágóda a szomszédos telkek földszintes házaiban kaptak helyet. 1928-ban Jakab Dezső és Soós Aladár tervei nyomán hatemeletes, függőfolyosós bérházat építettek köré. Ez a Duna felöli homlokzaton közre fogja a zsinagóga félnyolcszögű szentéjét, amelyet kőtábla-, menora-motívum és Dávid-csillagok díszítenek. A zsinagóga bejáratát azóta az utca felöl vasráccsal ellátott, árkádos kapualjon át lehet megközelíteni. Belépve először a téglaburkolatú hármas egységet alkotó, vakolt felületekkel tagolt főhomlokzatot pillantjuk meg. A bejárati előtér kapuzatát félköríves záródású párkány díszíti, ennek csúcsán a mózesi kettős kőtábla, orommezejében a Dávid-csillag jelképe látható. A kapuhoz vivő szélesebb, terasszá öblösödő lépcsők az előtér tömbjének két oldalán vezetnek tovább, a nők számára kialakított kapukhoz, melyek előtt ugyancsak kis terasszá szélesednek. A női bejáratokat, továbbá az előtér fölött, az imaterem nyugati falán elhelyezkedő nagyméretű, kétosztásos, csúcsíves ablakot szamárhátíves díszítés hangsúlyozza. Az utóbbi keretezésének csúcsán megismétlődik a Dávid-csillag motívuma. A főhomlokzat középső részét jobbról és balról ál-támpillérek fogják közre, koronázópárkánya csúcsíves mezőt alkot. Fölötte lépcsőzetes oromzat magasodik, legfelül a mózesi kőtáblákkal. A párkány vonalát a két szélső bejárat fölött félköríves romantikus mintázat emeli ki.

Az előcsarnokon keresztül az imaterembe érkezve középen találjuk a fából készült bimát, két oldalán hétágú gyertyatartókkal. Szemközt, a keleti fal apszisában található a gótizáló, csúcsíves keretezésű, lépcsőzetes oromzatú, Dávid-csillaggal és kőtáblákkal díszített frigyszekrény, ugyancsak gótizáló keretezésű fülkében.

A frigyszekrény látványát a tőle jobbra és balra nyíló, szintén gótikus jellegű, festett ablakok teszik teljessé. Mellette és az oldalfalakon márványtáblák idézik a holocaust mártírjainak, illetve a hitközség nagy rabbijainak emlékét. A hármas keresztboltozattal épült belső térbe mélyen benyúlik a három női karzat, melyeket csúcsíves ablakok világítanak meg.

A boltozat ívei díszes konzolokban végződnek.

A neológ imaház jelenleg is eredeti funkciójának megfelelően, a Budai Zsidó Hitközség égisze alatt működik. Épületegyüttesében rendszeresen tartanak talmud-tórát, de itt kapott helyet a Micve Klub, valamint a Hillel Zsidó Oktatási és Ifjúsági Központ is.

Elmélkedések a szentírási figurációk ikonográfiájáról a Frankel Leó utcai zsinagóga vonatkozásában

A Frankel Leó utcában, a zsinagóga környékén, majd a zsinagóga és a bérház udvarán sétálgatva, később a zsinagógában, e dolgozat készítője a textus és a vizualitás kapcsolatán elmélkedett. Van-e összefüggés a zsinagógai építészet és a feliratok között? Mindez hogyan alakul időben, a társadalmi és politikai viszonyok megváltozásával? A Magyarországon élőknek némi tapasztalatuk lehet erre vonatkozóan, hisz Magyarország azon kevés országok egyike, ahol a középkorból megmaradtak zsinagógák (a budai vár, Sopron).

Nézzük most konkrétan a Frankel Leó utcai zsinagógát! A Dávid-csillag és a két kőtábla kiemelkedő fontosságú ebben a zsinagógában. Láthatjuk, hogy a bejárati előtér kapuzatát félköríves záródású párkány díszíti, ennek csúcsán a mózesi kettős tábla orommezejében a Dávid-csillag jelképe látható.

A Dávid-csillag motívum megismétlődik a nyugati fal csúcsíves ablakán, a keretezés csúcsán. A keleti fal apszisában találjuk a Dávid-csillaggal és kőtáblákkal díszített frigyszekrényt. A kőtáblák és a Dávid-csillag szimbólumai jelzik, hogy a Frankel Leó utcai zsinagóga neológ közössége zsinagógája építésénél a zsidó hagyományhoz való hűséget és a tórahűséget akarta hangsúlyozni. Ez a közösség a törvény népének vallja magát, ezt jelzi szimbólumaival is.

A kőtábla vagy a Szövetség két táblájának (Sné luhot hábrit) szimbóluma azt is jelzi, hogy milyen korban építették a zsinagógát, hisz a XVIII-XIX. századi zsinagógákra jellemző az, hogy a zsinagóga frigyszekrényén, illetve később már a zsinagóga homlokzatán is megjelenik.

A Dávid-csillag (melynek jelentése Dávid pajzsa) tudjuk, hogy más kultúrákban is megjelenő elem, de mint szimbólum kizárólagosan a zsidóságé. A legtöbb askenáz rítusú zsinagóga falán megtaláljuk. Vizsgált zsinagógánk építésének idejére ebből is sikerül következtetnünk, hisz a magyarországi XIX. századi zsinagógákra jellemző, hogy a Dávid-csillagot homlokzati falmezőkre vagy az ablakok üvegosztó bordázatánál alkalmazzák.

A Dávid-csillag felfelé és lefelé mutató csúccsal egymásba fonódó két egyenlő oldalú háromszög. Mit mond a Dávid-csillag, ez az ősi szimbólum, ami a kapernaumi zsinagóga maradványain is látható, csak úgy mint a Táncsics Mihály utcai zsinagógában (ahol igen beszédessé vált számunkra, hála Scheiber Sándor megfejtő munkájának). Kohlbach Bertalan hipotézisét véve alapul, mely szerint – egy dualista világképnek megfelelően – a talpára állított háromszög a jó, a fény, a csúcsára állított háromszög a rossz, a sötétség szimbóluma. Rávetíthetjük-e ezt az elgondolást a Frankel Leó utcai zsinagógára? Igen! Egyáltalán nem erőltetett a dolog, ha bele gondolunk, hogy a zsinagóga alapkövét 1887-ben rakták le. Tiszaeszlár után vagyunk, abban az időben, amikor az antiszemiták elérkezettnek látták az időt a politikai szervezkedésre. Gondoljunk a Dávid-csillag szimbólumra: valóban a jó és a rossz, a világosság és a sötétség harca folyt. 2005. nyarán Izraelben hallottam egy másik interpretációt is: a Dávid-csillag, mint a gránátalmafa virága, melynek termése, húsa és leve az immunrendszer serkentője és fenntartója, olyan egyetemes gyógyszer, melynek éltető erejéhez a legszegényebb emberek is hozzáférnek. Én nem vetném el ezt az interpretációt a Frankel Leó utcai zsinagóga vonatkozásában sem. Most nem arra gondolok, hogy gazdag vagy szegény polgárokról van szó, hisz tudjuk, hogy jeles személyek jártak ebbe a zsinagógába és nem a legszegényebb réteg. De ők is osztoztak a zsidó sorsban és szükségük volt az egyetemes fenntartó erőre, ami Tiszaeszlár árnyékában megvédi és megerősíti a közösséget.

Benoschofsky Imre, akinek emléktábláját láthatjuk a zsinagógában, nap mint nap elmélkedett ezeken a kérdéseken, miközben Zsidóságunk tanításai c. művét illetve a Harminc év után c. gyűjtemény tanulmányait írta. Benoschofsky Imre, a kiváló rabbi nyomában lépkedve mi is elmélkedhetünk azon, hogy az óbudai zsinagóga építése és a Frankel Leó utcai zsinagóga közt mindössze két-három emberöltő volt, mégis egy teljesen más világot tükröznek. Egyik a monumentális korinthuszi oszlopaival, mint a béke és stabilitás jelképeivel, a Frankel Leó utcai zsinagóga pedig a szentéj köré épített védő-óvó bérházzal. Érezzük: valami megváltozott. A Tiszaeszlár előtti időket nem lehet visszahozni. De lehet reménykedni, imádkozni, bízni az Örökkévalóban.

A Frankel Leó utcai zsinagóga felirata a frigyszekrényen található. A felirat – dr. Edelstein Bertalan és hitsorsosai akarata szerint – kifejezi a közösség félelmeit az aktuális történelmi helyzetben:

„Bizonyára közel van az ő szabadítása az őt félőkhöz” – mondja a felirat, a 85. zsoltár 10. versének szavaival. Más szóval: mi, akik építjük ezt a zsinagógát, különös módon kérjük az Örökkévaló segítségét. A Tiszaeszlár árnyékában történő zsinagógaépítés azonban nem jelenthet sem önfeladást, sem reménytelenséget, sem identitásválságot. A Frankel Leó utcai zsinagógában a tóraolvasó asztal középen áll, mint a hagyományos ortodox zsinagógákban, stabil alapként, hirdetve azoknak, akiknek van szemük a látásra, hogy: bár bérházzal körülvéve, most talán alig láthatóan, de itt vagyunk és mi vagyunk itt.

Végül pillantsunk a márványtáblákra – melyek idézik a nagy rabbik és a holocaust mártírjainak emlékét – és fejezzük be a mondatot: …és mi az ő utódaik vagyunk.


 * macca (héber, tsz.maccót) kovásztalan kenyér, melyet pészah idején fogyasztanak.


Irodalom

Podonyi Hedvig – Tóth József: Zsinagógák Magyarországon
Viva Media Holding, Budapest 2005.

Kormos Péter – Villányi András – Raj Tamás: Budapest Zsinagógái
Villányi Kiadó, Budapest 2005.

Gerő László főszerkesztő,
Gazda Anikó – Kubinyi András – Pamer Nóra –
Póczy Klára – Vörös Károly: Magyarországi zsinagógák
Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1989.

Lugosi Lugo László (fénykép)
Toronyi Zsuzsa (képleírások): Zsidó Budapest
Vince Kiadó, Budapest 2002.

Jean-Christophe Attias – Esther Benbassa: A zsidó kultúra lexikona
Balassi Kiadó, Budapest 2003.

Nicolas de Lange: A zsidó világ atlasza
Helikon Kiadó, Budapest 1996.

Jólesz Károly: Zsidó hitéleti kislexikon
A Magyar Izraeliták Országos Képviselete
kiadása, Budapest 1985.


A dolgozat képanyaga a fenti irodalomjegyzék első négy művéből származik (Zsinagógák Magyarországon; Budapest Zsinagógái; Magyarországi Zsinagógák, Zsidó Budapest).
Ezek mellett sorakoznak fel a Frankel Leó utcai zsinagóga által ajándékozott felvételek valamint e dolgozat készítőjének fotói.

Dr. Kiss Erika
Zsidó művelődéstörténet szak II. évfolyam

2006

Vissza a d'VAR Torá-hoz