Emlékezés Dr. Remete Lászlóra (1919-2016),
az Országos Rabbiképző Intézet Könyvtárának igazgatójára

Dr. Remete László, az Országos Rabbiképző Intézet Könyvtárának korábbi igazgatója (1986-1998) 98-adik életévében augusztus 22-én elhunyt. Életének azon kései és mégis tevékeny időszakáról emlékezünk meg, amikor a Rabbiképző (ma Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem) világhírű könyvtárát vezette, aktív szerepet vállalva a magyar zsidóság legjelentősebb könyvgyűjteményének rekonstrukciójában és modernizációjában.

Dr. Remete Lászlót, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott főosztályvezetőjét, az irodalomtudományok kandidátusát Prof. Schweitzer József főrabbi (z'cl), az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója kérte fel az intézmény könyvtárának vezetésére.
Dr. Rózsa György az MTA Könyvtárának akkori főigazgatója ajánlotta őt Schweitzer professzor figyelmébe. Remete Lászlót nemcsak egyetemi tanulmányai, hanem több évtizedes könyvtár-szakmai gyakorlata, tudományos felkészültsége, kiváló nyelvtudása, továbbá korábbi rabbiképzős múltja is predesztinálta erre a feladatra.

A Ferenc József Országos Rabbiképző Intézetben hallgatóként töltött évek (1939-1943) alapvetően meghatározták az intézményhez és annak könyvtárához fűződő viszonyát. Egyetemi tanulmányait a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte párhuzamosan a Rabbiképzővel. 1944-ben itt védte meg filozófiai disszertációját, amelyet a "Klagesi szellemfogalom kritikája" címmel írt.

A vészkorszak legsötétebb hónapjaiban bujkálni kényszerült. A háborút követően, 1949-től egészen 1983-as nyugdíjazásáig a Központi Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa. Itt előbb kutatói állást kapott, ezt követően a Szociológiai gyűjteményt vezette, végül pedig az Olvasószolgálat élére került. Vezetői tapasztalata, életereje és a Rabbiképző Könyvtára iránt érzett felelőssége segíthette abban, hogy elvállalta 1986-tól a könyvtár vezetését.

Nehéz körülmények között kezdte és végezte munkáját a Rabbiképzőben, mivel az intézmény és a fenntartó hitközség is anyagi problémákkal küzdött. Évekig ő volt az egyetlen főállású könyvtáros. Átlagban 3-4 részmunkaidős munkatársat alkalmazva kellett megbirkóznia a könyvtár-szervezési feladatokkal. A könyvtár új szempontok szerinti rendszerezésekor és újrakatalogizálásakor a múlt súlyos örökségével is meg kellett küzdeni.

Az 1877-ben alapított könyvtárat 1944-ben feldúlták, illetve a harcokban jelentősen megsérült annak állománya. 1945-től a Rabbiképző tanárai és hallgatói próbálták rendezni az állományt, azonban ez egészen 1986-ig csak kisebb mértékben sikerült. A gyűjtemény korábbi részéhez a zsidó iskolák államosítása után azok könyvtári anyaga, a Pesti Zsidó Hitközség könyvtárának állománya, azon kívül számos rabbi-hagyaték is idekerült, összesen mintegy ötvenezer dokumentum, amely feldolgozatlanul hevert a könyvtár raktáraiban. Itt tárolták a zsidó kiadványok remittendáját, sok volt a profilidegen anyag is. Az állomány fele nem volt beleltározva, a könyveket több centis por, építési törmelék fedte. Nem volt szakkatalógus sem.

Remete László Schweitzer professzor támogatásával sikeresen gyűjtött adományokat a könyvtár fejlesztésére, többek között Sir Sigmund Sternberg, a Zsidó Világkongresszus elnökének, Csengeri Imre üzletembernek és a Soros Alapítványnak a támogatását is elnyerték.

A támogatások lehetővé tették a könyvtári személyzet növelését, a munkafeltételek javítását, a berendezés korszerűsítését, a raktárak bővítését, harmincötezer kötet elhelyezésére alkalmas zárt polcos raktári rendszer felállítását, kézikönyvtárral felszerelt olvasóterem megnyitását, az 1944-ben elszennyeződött könyvállomány portalanítását, a sérült dokumentumok rendszeres köttetését, restaurálását, rendszeres könyv- és folyóirat vásárlást.

1987-től Remete László irányításával kezdték az ETO rendszerű szakkatalógus építését. Ennek részleteiről „Az Országos Rabbiképző Intézet könyvtárának rekonstrukciójáról” címmel írt, amely az Országos Rabbiképző 1985/1991-es évkönyvében jelent meg.

Előbb cédulakatalógust vezettek, majd 1995-1997 között kiépítették a könyvtár számítógépes rendszerét. Schweitzer professzor személyes közbenjárásának is köszönhető, hogy 1989-ben sikerült Prágából visszahozatni az Adolf Eichmann által, a német megszállás idején elrabolt több mint háromezres könyvállományt, amely a háború végén a Prágai Zsidó Múzeum pinceraktáraiba került és ott is maradt hosszú évtizedekig. A visszaszállítás megszervezését Remete Lászlónak köszönhetjük. Erről az "Egy visszahozott hadizsákmány" című tanulmányában írt, amely az 1993-as Magyar Könyvszemlében jelent meg.

Habár a Könyvtár sokáig az éves könyvkeretből csak a Magyarországon megjelent, gyűjtőkörébe tartozó új könyveket tudta megvásárolni, azonban itthonról és külföldről is nagyon sok ajándékot kapott, cseréket bonyolított le. Folyamatosan emelkedett a látogatók köre, 1997-re már évi 8-900 olvasó látogatta a könyvtárat, közöttük számos külföldi kutató is.

1995-ben a budapesti Német Nagykövetségen keresztül hatalmas támogatást kapott az intézmény az értékes kézirat anyag restaurálására, majd százmillió forintot a düsseldorfi Hermann-Niermann-Stiftungtól a könyvtár felújítására. A felújítási munkálatok 1998 nyarán indultak meg az intézményben, akkor, amikor Remete László könyvtárvezetői megbízatása véget ért. Ez egybe esett a teljes könyvtári állomány épületen belüli elköltöztetésével és az új olvasóterem, valamint raktárhelység kialakításával.

A következő 18 évben nem sokat hallhattunk felőle, mígnem 2016. augusztus végén értesültünk a szomorú hírről, hogy a Rabbiképző Könyvtárának óriási tudású bibliográfus-igazgatója elhunyt.
Halálával a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet utolsó volt hallgatója távozott el közülünk.

Hálával gondolunk rá, emlékét és szellemi örökségét tisztelettel megőrizzük!

Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, valamint a Könyvtár korábbi és jelenlegi munkatársai

2016. szeptember 22.

Dr. Tamási Balázs