Emlékezés Dr. Remete Lászlóra
(1919-2016),
az Országos Rabbiképző Intézet Könyvtárának igazgatójára
Dr. Remete László, az Országos
Rabbiképző Intézet Könyvtárának korábbi igazgatója (1986-1998)
98-adik életévében augusztus 22-én elhunyt. Életének azon kései és
mégis tevékeny időszakáról emlékezünk meg, amikor a Rabbiképző (ma
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem) világhírű könyvtárát vezette,
aktív szerepet vállalva a magyar zsidóság legjelentősebb
könyvgyűjteményének rekonstrukciójában és modernizációjában.
Dr. Remete Lászlót, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott
főosztályvezetőjét, az irodalomtudományok kandidátusát Prof.
Schweitzer József főrabbi (z'cl), az Országos Rabbiképző Intézet
igazgatója kérte fel az intézmény könyvtárának vezetésére.
Dr. Rózsa György az MTA Könyvtárának akkori főigazgatója ajánlotta
őt Schweitzer professzor figyelmébe. Remete Lászlót nemcsak egyetemi
tanulmányai, hanem több évtizedes könyvtár-szakmai gyakorlata,
tudományos felkészültsége, kiváló nyelvtudása, továbbá korábbi
rabbiképzős múltja is predesztinálta erre a feladatra.
A Ferenc József Országos Rabbiképző Intézetben hallgatóként töltött
évek (1939-1943) alapvetően meghatározták az intézményhez és annak
könyvtárához fűződő viszonyát. Egyetemi tanulmányait a Királyi
Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte párhuzamosan a
Rabbiképzővel. 1944-ben itt védte meg filozófiai disszertációját,
amelyet a "Klagesi szellemfogalom kritikája" címmel írt.
A vészkorszak legsötétebb hónapjaiban bujkálni kényszerült. A
háborút követően, 1949-től egészen 1983-as nyugdíjazásáig a Központi
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa. Itt előbb kutatói állást
kapott, ezt követően a Szociológiai gyűjteményt vezette, végül pedig
az Olvasószolgálat élére került. Vezetői tapasztalata, életereje és
a Rabbiképző Könyvtára iránt érzett felelőssége segíthette abban,
hogy elvállalta 1986-tól a könyvtár vezetését.
Nehéz körülmények között kezdte és végezte munkáját a Rabbiképzőben,
mivel az intézmény és a fenntartó hitközség is anyagi problémákkal
küzdött. Évekig ő volt az egyetlen főállású könyvtáros. Átlagban 3-4
részmunkaidős munkatársat alkalmazva kellett megbirkóznia a
könyvtár-szervezési feladatokkal. A könyvtár új szempontok szerinti
rendszerezésekor és újrakatalogizálásakor a múlt súlyos örökségével
is meg kellett küzdeni.
Az 1877-ben alapított könyvtárat 1944-ben feldúlták, illetve a
harcokban jelentősen megsérült annak állománya. 1945-től a
Rabbiképző tanárai és hallgatói próbálták rendezni az állományt,
azonban ez egészen 1986-ig csak kisebb mértékben sikerült. A
gyűjtemény korábbi részéhez a zsidó iskolák államosítása után azok
könyvtári anyaga, a Pesti Zsidó Hitközség könyvtárának állománya,
azon kívül számos rabbi-hagyaték is idekerült, összesen mintegy
ötvenezer dokumentum, amely feldolgozatlanul hevert a könyvtár
raktáraiban. Itt tárolták a zsidó kiadványok remittendáját, sok volt
a profilidegen anyag is. Az állomány fele nem volt beleltározva, a
könyveket több centis por, építési törmelék fedte. Nem volt
szakkatalógus sem.
Remete László Schweitzer professzor támogatásával sikeresen gyűjtött
adományokat a könyvtár fejlesztésére, többek között Sir Sigmund
Sternberg, a Zsidó Világkongresszus elnökének, Csengeri Imre
üzletembernek és a Soros Alapítványnak a támogatását is elnyerték.
A támogatások lehetővé tették a könyvtári személyzet növelését, a
munkafeltételek javítását, a berendezés korszerűsítését, a raktárak
bővítését, harmincötezer kötet elhelyezésére alkalmas zárt polcos
raktári rendszer felállítását, kézikönyvtárral felszerelt
olvasóterem megnyitását, az 1944-ben elszennyeződött könyvállomány
portalanítását, a sérült dokumentumok rendszeres köttetését,
restaurálását, rendszeres könyv- és folyóirat vásárlást.
1987-től Remete László irányításával kezdték az ETO rendszerű
szakkatalógus építését. Ennek részleteiről „Az Országos Rabbiképző
Intézet könyvtárának rekonstrukciójáról” címmel írt, amely az
Országos Rabbiképző 1985/1991-es évkönyvében jelent meg.
Előbb cédulakatalógust vezettek, majd 1995-1997 között kiépítették a
könyvtár számítógépes rendszerét. Schweitzer professzor személyes
közbenjárásának is köszönhető, hogy 1989-ben sikerült Prágából
visszahozatni az Adolf Eichmann által, a német megszállás idején
elrabolt több mint háromezres könyvállományt, amely a háború végén a
Prágai Zsidó Múzeum pinceraktáraiba került és ott is maradt hosszú
évtizedekig. A visszaszállítás megszervezését Remete Lászlónak
köszönhetjük. Erről az "Egy visszahozott hadizsákmány" című
tanulmányában írt, amely az 1993-as Magyar Könyvszemlében jelent
meg.
Habár a Könyvtár sokáig az éves könyvkeretből csak a Magyarországon
megjelent, gyűjtőkörébe tartozó új könyveket tudta megvásárolni,
azonban itthonról és külföldről is nagyon sok ajándékot kapott,
cseréket bonyolított le. Folyamatosan emelkedett a látogatók köre,
1997-re már évi 8-900 olvasó látogatta a könyvtárat, közöttük számos
külföldi kutató is.
1995-ben a budapesti Német Nagykövetségen keresztül hatalmas
támogatást kapott az intézmény az értékes kézirat anyag
restaurálására, majd százmillió forintot a düsseldorfi Hermann-Niermann-Stiftungtól a könyvtár felújítására. A felújítási
munkálatok 1998 nyarán indultak meg az intézményben, akkor, amikor
Remete László könyvtárvezetői megbízatása véget ért. Ez egybe esett
a teljes könyvtári állomány épületen belüli elköltöztetésével és az
új olvasóterem, valamint raktárhelység kialakításával.
A következő 18 évben nem sokat hallhattunk felőle, mígnem 2016.
augusztus végén értesültünk a szomorú hírről, hogy a Rabbiképző
Könyvtárának óriási tudású bibliográfus-igazgatója elhunyt.
Halálával a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet utolsó volt
hallgatója távozott el közülünk.
Hálával gondolunk rá, emlékét és szellemi örökségét tisztelettel
megőrizzük!
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, valamint a Könyvtár korábbi és
jelenlegi munkatársai
2016. szeptember 22.
Dr. Tamási
Balázs |