Az ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ -
ZSIDÓ EGYETEM
felvételi tájékoztatója
A szakokra történő jelentkezésnek nincs
korosztályi határa.
Az írásbeli jelentkezéseket követően a hallgatókat tájékoztatjuk a felvételi
elbeszélgetés időpontjáról és követelményeiről.
A zsidó felekezeti szociális munkás szakra jelentkezők pszichológiai
attitűdvizsgálaton is részt vesznek.
Az esti tanítási rendű képzésben a hallgatók tanóráira
az adott szakon heti egy
alkalommal kerül sor.
A levelező munkarendű képzésben a hallgatók
tanóráira tömbösítve, legfeljebb kettő hetenként munkanapokon, vagy a
heti pihenőnapon kerül sor. Ennek megfelelően az adott szakon a képzés
gyakorisága:csütörtökön egész nap,
a
zsidó közösségszervező szakon szerdán és vasárnap.
Az Egyetem és a szakok
részletes ismertetése itt, a www. felvi.hu, valamint
a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató című kiadványban is
megtalálható.
A jelentkezéshez a kitöltött intézményi saját jelentkezési lapot,
rövid önéletrajzot, 2 db igazolványképet, érettségi bizonyítvány
másolatot, nyelvvizsga bizonyítvány másolatot és az Intézmény által
adott csekk befizetését igazoló szelvényt kell beküldeni. Az eredeti
érettségi- és nyelvvizsga bizonyítványt a felvételi elbeszélgetésen kell
bemutatni.
Jelentkezési lap
itt
letölthető és kinyomtatható, vagy az alábbi címen, telefonon
vagy faxon kérhető, amennyiben csak intézményünkbe kíván jelentkezni. A felvételi
vizsga díját (3500,- Ft) a jelentkezési laphoz mellékelt csekken kell befizetni!
A felvételi vizsgához szakirodalmat is
ajánlunk, megtekinthető itt!
A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételei
Az intézményi
jelentkezési lap
innen letölthető.
Jelentkezési
határidő: 2012. február 15.
Jelentkezési határidő pótfelvételre:
2012. augusztus 20
A
felekezeti
szociális munkás alapképzési szak
célja olyan szakemberek képzése, akik
képesek a szociális munka ellátására,
vagyis olyan szakmai tevékenységre, mely
segíti, javítja, illetve helyreállítja
az egyének, csoportok, és közösségek
élet- és működőképességét, valamint
hozzájárul a szükséges komplex
feltételek megvalósításához. A szak
képesítési követelményei tartalmazzák az
általános szociális munkás alapképzési
szak követelményeit is.
A judaisztika
alapképzési szak célja olyan szakemberek
képzése, akik a judaisztikának, mint a
zsidó műveltséggel, gondolkodásmóddal,
vallással, történelemmel, irodalommal és
nyelvekkel foglalkozó tudományágnak
avatott művelőivé válnak; valamint a
zsidó vallásról, filozófiáról,
történelemről, irodalomról átfogó ás
alapos ismeretekkel rendelkeznek;
továbbá megfelelő jártassággal és
készséggel bírnak a bibliai- és a modern
héber nyelvben. A judaisztika
alapképzési szakon sikerrel végzetteknek
lehetőségük nyílik a végzettségük és
szakképzettségük szerinti
elhelyezkedésre és kellő mélységű
elméleti ismeretekkel rendelkeznek zsidó
kultúratörténet, hebraisztika,
vallástörténet, vallástudomány
területén, azt követően pedig a doktori
képzésben (PhD) való részvételhez.
Tanulmányaik sikeres befejezése és a
záróvizsga után a hallgatók judaisztika
alapszakos judaista (basic degree in
Judaic Studies) oklevelet kapnak.
A
rabbihelyettes
alapképzési szak célja olyan
rabbihelyettesek (rabbi asszisztensek)
képzése, akik tanulmányaik során
megismerik a zsidó vallás hitbéli és
tudományos rendszerét, idegen nyelvi
ismeretekkel rendelkeznek, azon
kommunikálni képesek. Gyakorlati
képzésük során felkészülnek a
rabbihelyettesi (rabbi asszisztensi)
praxisra, amely - egyedi helyzetéből
adódóan - magában foglalja a hitszónoki,
karitatív, vallásoktatói és a zsinagógai
liturgiához köthető feladatokat,
melyeket határon innen és határon túl
egyaránt elláthatnak. A szakra csak
zsidó vallású férfiakat vesznek fel. Az
oklevél sikeres megszerzése után a
végzettek az Egyetem rabbi, illetve
zsidó kultúratörténet mesterképzési
szakán folytathatják tanulmányaikat.
A
rabbi
egységes, osztatlan képzésre csak zsidó
vallású férfiakat vesznek fel. A szakra
felvett hallgatók a zsidó vallás
tudományainak elsajátítása mellett a
humán és társadalomtudományok szinte
minden ágában folytatnak tanulmányokat.
Mesterszintű oklevelük kézhezvétele után
közösségük vezetőjeként működhetnek.
Az
egyházi/felekezeti
közösségszervező alapképzési
szak célja olyan szakemberek képzése,
akik a budapesti és a vidéki zsidó
közösségek megfelelő kompetenciákkal
rendelkező vezetői lehetnek, de
megszerzett ismereteiket, képességeiket
alkalmazhatják bármilyen közösség
(civil, alapítványi, egyéb) vezetésében.
Tanulmányaik során a hallgatók a zsidó
vallás alapjainak megismerésén kívül
alapvető pszichológiai-, szociológiai-,
jogi-, gazdasági-, vezetési- és pénzügyi
ismeretekre tehetnek szert. A szakot
megfelelő eredménnyel elvégzettek az
Egyetem zsidó kultúratörténet
mesterképzési szakán, valamint bármely
más egyetem illeszkedő mesterképzési
szakán folytathatják tanulmányaikat.
A
zsidó liturgika
alapképzési szakon jelentkezési
feltétel a zsidó vallás gyakorlatának
legalább alapfokú ismerete. A szak a
zsidó valláskultúrában jártas férfiakat
és nőket képez. A szakon végzett,
megfelelő zenei adottságokkal rendelkező
zsidó férfiak továbbtanulhatnak a kántor
szakirányú továbbképző szakon.
A
rabbi
mesterképzési szakra csak zsidó hitéleti
szakon végzett zsidó vallású férfiakat
vesznek fel. A szakra felvett hallgatók
a zsidó vallás tudományágainak
elsajátítása mellett a humán és
társadalomtudományok szinte minden
ágában folytatnak tanulmányokat.
Mesterszintű oklevelük kézhezvétele után
közösségük vallási vezetőjeként
működhetnek.
A
zsidó
kultúratörténet (művelődéstörténet)
mesterképzési szak mesterfokozatot ad a
következő tárgykörökben: zsidó
történelem, vallástörténet, filozófia,
irodalomtörténet, a zsidó alkotók a
művészetben stb. Jelentkezhetnek az
Egyetem bármely szakán, valamint más
egyetemek és főiskolák bölcsészet-,
társadalom-, valamint vallástudományi
szakjain végzettek.
Felvételi pontok
számítása
Judaisztika
alapképzési szakon:
Többletpontok: emelt szintű, eredményes
érettségi vizsgáért tantárgyanként 40
többletpontot; B2 (korábban középfokú)
komplex (korábban C típusú) államilag
elismert nyelvvizsgáért 35
többletpontot; C1 (korábban felsőfokú)
komplex (korábban C típusú) államilag
elismert nyelvvizsgáért 50 többletpontot
kap a jelentkező.
Felvételi minimum: csak az a jelentkező
vehető fel, akinek az emelt szintű
érettségi vizsgáért adott
többletpontokkal együtt, de a
nyelvvizsga jogcímén adható
többletpontok nélkül számított pontszáma
eléri a 240 pontot.
Pontszámítás: A judaisztika vagy
történelem közül a leginkább kedvező
érettségi tárgy vizsgaeredménye
százalékos teljesítményének
négyszereséből számítják a pontokat. A
pontok száma egyenlő (mind közép-, mind
emelt szinten) az érettségi vizsgán
elért százalékos eredmény
négyszeresével. A 2005 előtt
érettségizetteknél a tantárgyi vizsgák
automatikusan középszintű érettségi
vizsgának minősülnek. Az érdemjegyek az
alábbi százalékos teljesítményeknek
felelnek meg:
jeles (5) = 100%,
jó (4) = 79%,
közepes (3) = 59%,
elégséges (2) = 39%.
Intézményi vizsgák
sajátos követelményei
Az alkalmassági és
saját vizsgák követelményeire
vonatkozóan információ közvetlen az
Intézménytől kérhető.
Támogatások és ösztöndíjak
Az
Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem hallgatói a Felsőoktatásról szóló
2005. évi CXXIX. törvényben és a 51/2007 (III.26.) Kormányrendeletben
meghatározott módon az állami költségvetési forrásból biztosított
támogatásként a következő jogcímeken kaphatnak hallgatói juttatásokat:
a)tanulmányi ösztöndíj
b)
rászorultsági alapon adható
juttatások:
c)
rendszeres szociális ösztöndíj,
d)
rendkívüli szociális támogatás,
e) lakhatási támogatás,
f)
Bursa Hungarica Felsőoktatási
Önkormányzati Ösztöndíj intézményi rész,
g)
intézményi szakmai, tudományos,
közéleti ösztöndíj,
h)
doktorandusz ösztöndíj,
i)
köztársasági ösztöndíj,
j)
tankönyv- és jegyzettámogatás,
k)
a sporttevékenység támogatása,
l)
a kulturális tevékenység
támogatása,
m)
internátus (kollégium)
fenntartása,
n)
a hallgatói önkormányzat
működésének támogatása,
o)
a külföldi hallgatók
többlettámogatása.
Az Egyetem saját
forrásaiból: hitéleti támogatás.
Az Egyetemen három szak költségtérítéses:
zsidó közösségi szociális munkás
szak BA. esti |
75 000,- Ft |
zsidó közösségszervező szak BA.
levelező |
75 000,- Ft |
zsidó kultúratörténet szak MA. esti |
95 000,- Ft |
A költségtérítés a hallgató megalapozott és igazolt
kérelmére csökkenthető, vagy elengedhető. Részletek a Szabályzatok
között.
Cím: Országos Rabbiképző - Zsidó
Egyetem
1084 Budapest, Bérkocsis utca 2.
Postacím: 1444 Bp. Pf. 212.
Tel/fax: 317-2396, 318-7049
|
1. RABBIKÉPZŐ SZAK
A képzési idő 5 + 1 év
(osztatlan képzés).
A rabbi egységes, osztatlan képzésre csak
zsidó vallású férfiakat veszünk fel. A szakra felvett hallgatók a zsidó
vallás tudományainak elsajátítása mellett a humán és
társadalomtudományok szinte minden ágában folytatnak tanulmányokat.
Olyan érettségizett fiatalemberek
jelentkezését várjuk, akik elhivatottságot éreznek a rabbi pálya iránt.
A hallgatók biblikus- és talmudikus tudományok, szertartástan, a zsidó történelem és
irodalomtörténet, a zsidó vallásbölcselet és a gyakorlati lelkészkedés kötelező
tárgyain kívül a következő stúdiumokat hallgathatják: a klasszikus irodalom
zsidó vonatkozásai, filozófia, pedagógia, pszichológia, zsidó művészettörténet,
zenetörténet, modern héber, arameus nyelv, Izrael ismerete, stb.
A jelentkezéshez rabbi, vagy a hitközségi elnök ajánlását kell csatolni, továbbá
hitelesen igazolni kell az eddigi tanulmányokat. Az írásbeli jelentkezéseket
követően szóbeli meghallgatásra kerül sor, amelynek időpontjáról értesítést
küldünk.
Tanulmányainak sikeres befejezésével rabbi diplomát szerez a jelölt, amely
egyetemi (MA) végzettséget jelent.
A diploma megszerzését követően a
tudományos pályára (is) készülők az egyetem Zsidó Vallástudományi
Doktori Iskolájában (PhD) folytathatják tanulmányaikat.
|
2. RABBIHELYETTES SZAK
A képzési idő négy év (8
félév).
A szakra csak zsidó vallású férfiakat veszünk fel.
A rabbihelyettes alapképzési szak célja olyan
rabbihelyettesek (rabbi asszisztensek) képzése, akik tanulmányaik során
megismerik a zsidó vallás hitbéli és tudományos rendszerét, idegen nyelvi
ismeretekkel rendelkeznek, azon kommunikálni képesek. Gyakorlati képzésük
során felkészülnek a rabbihelyettesi (rabbi asszisztensi) praxisra, amely -
egyedi helyzetéből adódóan - magában foglalja a hitszónoki, karitatív,
vallásoktatói és a zsinagógai liturgiához köthető feladatokat, melyeket
határon innen és határon túl egyaránt elláthatnak. Az oklevél sikeres megszerzése után a
végzettek az Egyetem rabbi, illetve zsidó művelődéstörténet
mesterképzési szakán folytathatják tanulmányaikat.
A tantárgyak: ivrit, ivrit nyelvtani gyakorlatok, bibliai héber, bevezetés a
Szentírásba, Tóra, háftárák és megillák, ókori zsidó történelem, középkori zsidó történelem, újkori zsidó történelem, a magyarországi zsidóság történelme, az ima világa, liturgia, Tóra és háftárá olvasási gyakorlatok, liturgika, liturgika gyakorlatok, pasztorális gyakorlatok, bevezetés a
Szóbeli Tanba, Misna, Talmud cursorie, Talmud statarie, midrások és kommentárok, Sulhán áruh, responzumok, zsidó etika, háláhá, kateketikai szakdidaktika, kateketikai gyakorlatok, bevezetés a zsidó művelődéstörténetbe, kötelező és szabadon választható tantárgyak, szakdolgozati szeminárium.
A végzettek rabbihelyettes
(BA) diplomát kapnak.
|
3. JUDAISZTIKA SZAK
A képzési idő három év (6 félév).
A judaisztika alapképzési szak célja olyan
szakemberek képzése, akik a judaisztikának, mint a zsidó műveltséggel,
gondolkodásmóddal, vallással, történelemmel, irodalommal és nyelvekkel
foglalkozó tudományágnak avatott művelőivé válnak; valamint a zsidó
vallásról, filozófiáról, történelemről, irodalomról átfogó ás alapos
ismeretekkel rendelkeznek; továbbá megfelelő jártassággal és készséggel
bírnak a bibliai- és a modern héber nyelvben. A hallgatóknak lehetőségük van
a tanári pályára felkészítő pedagógiai-pszichológiai modul elvégzésére is a
szabadon választható órák keretében.
A judaisztika alapképzési szakon
sikerrel végzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük
szerinti elhelyezkedésre és kellő mélységű elméleti ismeretekkel
rendelkeznek zsidó művelődéstörténet, hebraisztika, vallástörténet,
vallástudomány vagy valamely tanári mesterképzési szakon, azt követően
pedig a doktori képzésben (PhD) való részvételhez. Tanulmányaik sikeres
befejezése és a záróvizsga után a hallgatók judaisztika alapszakos judaista
(basic degree in Judaic Studies) (BA)
diplomát kapnak.
Felvételi pontok számítása:
Többletpontok: emelt szintű, eredményes érettségi vizsgáért tantárgyanként
40 többletpontot; B2 (vagy középfokú C típusú) államilag elismert
nyelvvizsgáért 35 többletpontot; C1 (vagy felsőfokú C típusú) államilag
elismert nyelvvizsgáért 50 többletpontot kap a felvételiző.
Felvételi minimum: csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű
érettségi vizsgáért adott többletpontokkal együtt, de a nyelvvizsga jogcímén
adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot.
Pontszámítás: A judaisztika vagy történelem közül a leginkább kedvező
érettségi tárgy vizsgaeredménye százalékos teljesítményének négyszereséből
számítjuk a pontokat. A pontok száma egyenlő (mind közép-, mind emelt
szinten) az érettségi vizsgán elért százalékos eredmény négyszeresével. A
2005 előtt érettségizetteknél a tantárgyi vizsgák automatikusan középszintű
érettségi vizsgának minősülnek. Az érdemjegyek az alábbi százalékos
teljesítményeknek felelnek meg:
jeles (5) = 100%,
jó (4) = 79%,
közepes (3) = 59%,
elégséges (2) = 39%.
A jelentkezéshez a kitöltött jelentkezési lapot, rövid
életrajzot, 2 db igazolványképet, érettségi valamint a nyelvvizsga
bizonyítvány másolatát (ha
az idén érettségizik, akkor az eredeti érettségi bizonyítványt illetve
nyelvvizsga bizonyítványt hozza a
felvételi elbeszélgetésre!) és az egyetem által adott csekk igazoló
szelvényét kell beküldeni.
Tandíj: Nincs. (Ösztöndíj van!)
|
4. ZSIDÓ FELEKEZETI SZOCIÁLIS MUNKÁS SZAK
A képzési idő három és fél év
(7 félév).
Az alapszak
célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a szociális munka ellátására,
vagyis olyan szakmai tevékenységre, mely segíti, javítja, illetve
helyreállítja az egyének, csoportok, és közösségek élet- és
működőképességét, valamint hozzájárul a szükséges komplex feltételek
megvalósításához. A szak képesítési követelményei tartalmazzák az általános
szociális munkás alapképzési szak követelményeit is.
A szakon végzettek
- felkészültek arra, hogy a zsidó közösség intézményeiben szociális munkát és
gondozást, szervező és döntés előkészítő tevékenységet végezzenek, különös
tekintettel a holokausztot túlélő idős emberekre,
- képesek arra, hogy a zsidó intézményrendszerben szociális menedzserként
intézményeket irányítsanak és szociális projekteket tervezzenek, és e
célkitűzéseket felelősséggel, a szakma etikai normáinak megfelelve teljesítsék.
A hallgatók szociológiát, pszichológiát, jogot, társadalomtörténetet, a szociális
gondoskodás történetét, judaisztikát, és zsidó történelmet tanulnak, továbbá a
gyakorlatban is megismerkednek a szociális intézményrendszerrel valamint a zsidó
közösség szervezeteivel. Gyakorlataikat a zsidó közösség intézményeiben végzik.
A gyakorlatokat szakképzett tereptanárok vezetik.
A tanulmányaikat sikeresen befejező hallgatók zsidó felekezeti szociális munkás
(BA) diplomát kapnak.
A szakon oklevelet szerzők tanulmányaikat az egyetem Zsidó Művelődéstörténet
(MA)
szakán, vagy pl. az ELTE szociális munka mesterképzési szakán folytathatják
- a sikeres felvételi vizsga után..
|
5. ZSIDÓ LITURGIKA SZAK
A képzési idő négy év (8
félv).
A képzés levelező oktatási formában, az előírt konzultációkon való kötelező megjelenéssel és otthoni, egyéni munkával történik.
A hallgatók a képzési idő alatt tanulmányokat folytatnak többek között a Szentírással, a zsidó vallással, a vallási élettel, a törvényekkel, az ünnepekkel, az imákkal, a zsidó liturgikus zenével és a történelemmel kapcsolatos tárgykörökben.
Tantárgycsoportok többek között: ivrit nyelv (modern héber), zsidó vallási ismeretek,
liturgikus ismeretek, zsidó történelem, stb.
Az ismeretek a hallgatók számára alapot nyújtanak ahhoz, hogy részt vehessenek a vallási élet fenntartásában, hagyományos és új gyülekezetek szervezésében, működésében és a közösségek világi vezetésében.
A hallgató a nyolc félév sikeres elvégzése és a záróvizsga után zsidó liturgikus
(BA) diplomát kap.
Továbbtanulási lehetőség a diploma megszerzése után:
1. Sikeres felvételi vizsga alapján a Zsidó Művelődéstörténet szakon folytathatja tanulmányait, amelynek elvégzése után a hallgató
Zsidó kultúratörténész
(MA) diplomát kap.
2. Zsidó férfiak részére, akik megfelelő énekhanggal, muzikalitással, jó hallással rendelkeznek és elhivatottságot éreznek a kántorművészet (cházánut) iránt, a Zsidó
kántorhelyettes szakirányú továbbképzési szakon folytathatják tanulmányaikat.
Ezen a szakon hallgató zsidó kántorhelyettes szaképesítést szerezhet.
|
6.
ZSIDÓ KÁNTORKÉPZŐ
SZAK
(szakirányú továbbképzés)
A képzési idő összesen
4 év (2 + 2 év).
A zsidó kántori funkció lényegéből fakadóan a szakra csak zsidó vallási
gyakorlattal rendelkező férfiak jelentkezését tudjuk elfogadni.
Megfelelő
énekhang, illetve zenei előképzettség is szükséges.
A kántorképzés a kántorhelyettes szak (2 év) elvégzésével kezdődik.
Erre a szakra csak liturgiatörténet előadó, judaisztika tanár,
judaisztika alapszakos judaista, vagy zsidó liturgikus végzettséggel rendelkező
zsidó férfiak
jelentkezhetnek !
A képzést levelező oktatási formában, konzultációkkal szervezzük.
A tananyag itt a chazanut - kántori ismeretek, zenei alap- és továbbképzés.
A gyakorlati foglalkozások során a hallgatók kis csoportokban, illetve egyénileg,
zenetanárok, gyakorló kántorok vezetésével sajátítják el a zsidó liturgiát és a
chazanutot. Ennek elsajátításához speciális, neves kántorok által hanghordozóra
vett szakanyaggal látjuk el hallgatóinkat.
A négy évnyi képzés sikeres befejezése után a hallgatók zsidó
kántor
diplomát
(szakirányú továbbképzés) kapnak.
|
7. ZSIDÓ MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET
SZAK
Mesterképzés.(költségtérítéses!)
A képzési idő két év (4 félév).
A judaizmus, a judaisztika, a zsidó történelem, a zsidó
irodalom, a zsidó filozófia, a zsidósággal foglalkozó tudományterületek és a
művészettudományokban, valamint az egyetemes kultúra diszciplínáiban jártas,
és a héber mellett legalább egy modern világnyelven kommunikálni képes
kultúratörténészek képzése. A szakon diplomát szerzők a zsidó kulturális,
szociális, és közösség-politikai élet területei mellett, az általában vett
kulturális, oktatási, és tudományos életben is alkalmazhatják itt szerzett
ismereteiket. A mesterképzési szakon végzetteknek lehetőségük nyílik a
végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, és kellő mélységű
elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori
képzésben történő folytatásához.
A
jelentkezés feltétele: BA (alapképzésben szerzett) diploma vagy
főiskolai oklevél, amelyet a jelentkező bölcsészettudományi,
társadalomtudományi vagy hittudományi fakultáson szerzett
(a máshol
végzettek jelentkezését az egyetem egyénileg bírálja el).
A szakon az egyetemes és összehasonlító kultúra-, társadalom- és
embertudományok mellett a zsidóság vallástudományait és
kultúratudományait hallgatják. Ezek mellett tanulhatóak pl. bibliai
héber, modern héber, jiddis nyelvek.
Az oklevél kiadásának feltétele egy idegen nyelvből
középfokú, C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga,
valamint egy alapfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű
nyelvvizsga.
A tanulmányok sikeres elvégzése után a hallgatók (MA) "Zsidó
kultúratörténész" diplomát kapnak.
A végzettek
sikeres felvételi vizsga után folytathatják
tanulmányaikat az egyetem Zsidó Vallástudományi Doktoriskolájában (PhD).
Tandíj: 95.000,- Ft/szemeszter
|
8.
ZSIDÓ KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ SZAK
A képzési idő három év.
(6 félév).
A képzés célja olyan jól
felkészült, a zsidó
hitéletben is jártas, a tudományosságban megfelelően tájékozott,
idegen nyelvi és számítástechnikai ismeretekkel rendelkező szakemberek
képzése, akik alkalmasak lesznek a közösségszervezés tevékenységeinek ellátására
különféle közösségeknél, alkalmasak egy település vagy egy nagyobb
régió kulturális életének megszervezésére és annak akár intézményi
szintű (pl. közösségi házak) irányítására, a települési kisközösségek
önálló menedzselésére, stb.
A végzett
közösségszervezők számára budapesti és vidéki közösségeknél, ifjúsági
szervezeteknél, vallási és egyéb szervezeteknél, és a határontúli magyarajkú
közösségeknél, hitközségeknél nyílik mód végzettségük és
szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, illetve arra, hogy a zsidó
művelődéstörténet mesterképzésben (MA) tovább képezzék magukat.
A tanulmányaikat sikeresen befejező hallgatók zsidó
közösségszervező
(BA) diplomát kapnak.
|
ZSIDÓ VALLÁSTUDOMÁNYI
DOKTORI ISKOLA
A
jelentkezés feltétele: MA diploma vagy egyetemi végzettség,
hittudományi, bölcsészettudományi, vagy társadalomtudományi fakultáson.
A magyaron kívül, a héber és az angol nyelv középfokú ismerete.
A tanulmányi idő: 3 év.
Tandíj:
Magyar állampolgárok részére: 140 000 Ft/félév
Külföldi állampolgárok részére: 1 400 Euró/félév
A felvételi eljárás díja: 8000 Ft
A jelentkezés határideje: minden évben külön tájékoztató szerint a honlapon
A felvételi időpontja és helye:
minden évben külön tájékoztató szerint a honlapon(Bérkocsis u. 2., II/6.)
A felvétel követelményei és feltételei:
MA szintű oklevél, hitéleti, bölcsészettudomány vagy társadalomtudomány
képzési terület szakjain; (más végzettség esetén, a DT javaslatára,
külön bizottsági meghallgatás szükséges);
a bibliai héber és az angol nyelv – dokumentált – ismerete, amelyek nem
helyettesítik a kötelezően előírt két középfokú (B2) komplex (korábban C
típusú) államilag elismert nyelvvizsgát;
szakmai-tudományos életrajz;
min. 30 oldal terjedelmű zsidó vallástudományi tanulmány benyújtása, ami
lehet nem-publikált is.
Az értékelés
szempontjai:
A vallás- és hittudomány tudományos kutatására való alkalmasság, az
átlagot meghaladó általános műveltség, a héber és angol nyelven olvasási
képesség.
A jelentkezéshez szükséges további felvilágosítás:
http://www.or-zse.hu/doktor/altism.htm
|
|
|
|