A Zsinagóga
Az Országos Rabbiképző Intézet
- ma Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem - zsinagógája 1877 óta folyamatosan, megszakítás nélkül látja el feladatát. A
zsinagóga legfőbb funkciója, rendeltetése, hogy az istentisztelet színhelye legyen.
Az Imádság Háza, ahol sábbáti és nagyünnepi, hétköznapi és zarándokünnepi
istentiszteleteinket tartjuk. Zsinagógánk a maga százhúsz férőhelyével,
orgonájával a zsidó vallás temploma, helyet ad a híveknek, hogy imáikkal az
Örökkévaló Istent fölkeressék. Zsinagógánk ezenkívül színhelye tizenhárom éves
fiúk felnőtté (bár micvá) avatásának. Azokon a vasárnapokon pedig, amelyeken erre
a zsinagógai naptár lehetőséget ad, esküvőknek is helyszíne zsinagógánk.
E kicsiny templom második, de intézményünk szempontjából igen fontos funkciója,
pedagógiai, közelebbről szakmódszertani céljaink szolgálata. Az Országos
Rabbiképző-Zsidó Egyetem
zsinagógája, mint intézményünk többi szerves egysége, képzési feladatainkat
segítendő az ún. tan-zsinagóga feladatát is ellátja, amint azt Intézetünk
fennállásának 130 éve alatt tette, és mindmáig is teszi.
Zsinagógánkat többféleképpen is
bekapcsoljuk oktatástechnikai munkánkba. Rabbijelöltjeink periodikus rendben,
ciklikusan visszatérő módon minden péntek este prédikációt tartanak
zsinagógánkban. Prédikációjukat ezt az alkalmat megelőzően különböző
“fórumokon” már két ízben elmondták. Pedagógiai vagy retorikai szemszögből
tekintve prédikációjuk olyan “végtermék”, amely elméleti és homilétikai
munkát feltételez. Hallgatóink homilétika-, retorika- és beszédtechnika-óráikon
felkészülnek beszédjeikre. Az elkészült prédikáció-szöveget írásban
benyújtják, s azt az intézet beszédtechnika-tanára retorikai, az intézmény rektora
pedig teológiai szempontból elemzi. A szöveget mindketten javítják, majd a hallgatók
két alkalommal elmondják. Ekkor az intézet egy-egy másik tanára is meghallgatja,
minősíti, s csak azután hangozhat el a zsinagóga “nyilvánossága” előtt is.
Miután a prédikációk a péntek esti istentiszteleten a hívők előtt is elhangzottak,
a következő hét retorika, illetve homiletika óráján a tanár a hallgatókat is
bevonva elemzi, értékeli őket.
A zsinagóga másik oktatási funkciója,
hogy a liturgia (kántorképző) szakos hallgatók itt sajátítják el a péntek esti, a
szombat délelőtti, a nagyünnepi és – nem utolsósorban – a hétköznapi
istentiszteleti rendet, rituálét. Először köznapon, de nem az istentisztelet
keretében teremtünk olyan hangulatot, amely felidézi a zsinagóga atmoszféráját. A
tanév végén a zsinagóga ad otthont a kántorszakos liturgiai bemutató koncertjének.
E munkánkat technikai felszerelések alkalmazása is segíti, azaz videóra rögzítjük
a “tan-istentisztelet” részleteit: az elhangzott imákat, beszédeket, és ezek
minden elemét a következő órákon a szaktanárok részletesen elemzik.
E “tan-szertartásokon” hallgatóink,
mind jobban beletanulva jövendő feladatkörükbe, ugyanúgy viselkednek, és teszik
dolgukat, mint majdan az igazi istentiszteleteken.
Zsinagógánk harmadik
feladatköre specifikusan egyedi jellegű. Nagyon szerves és fontos
egysége intézményünknek Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Goldmark Kórusa. E hagyományőrző és
hagyományteremtő énekkar széles nagyközönség előtt mutatja be elsősorban a
magyarországi, azután pedig a kelet-európai zsidó dallamkincset, de éppoly jártas az
izraeli zenében is.
A kórus koncertjeinek sorában mindig az első a zsinagógánkban – istentisztelet
keretében – történő bemutató. A kicsiny templom ilyenkor valóságos
hangversenyteremmé alakul át, ahol rabbinövendékeink, tanárjelöltjeink és
kántorjelöltjeink is segítenek bemutatni elsősorban azokat a zeneműveket, amelyeket
intézetünk Liturgia tanszékének tanárai gyűjtöttek, dolgoztak fel és bocsátottak
közre.
Jelentős események színhelye
intézetünk díszterme, amely közvetlenül a zsinagóga fölött, épületünk második
emeletén található. A korábban is nagy látogatottságnak örvendő kultúrterem,
legújabban mint Scheiber Sándor Auditórium, szolgál a péntek esti és szombat
délelőtti istentiszteleteket követő kiddusok – ünnepköszöntők –
színhelyéül. Ezeken nem elsősorban rabbiképzőseink, hanem inkább judaisztika szakos
hallgatóink tartanak írásmagyarázatokat, modern interpretációkat, igazolva
jártasságukat a Szentírásban. Kitűnő alkalmak ezek arra, hogy mind a hallgatók,
mind más részvevők megismerkedjenek bizonyos zenei elemekkel, amelyek, bár nem részei
az istentiszteleteknek, sem a családi otthon szertartásainak, mégis oly fontosak a
zsidó közösségi életben.
Az istentiszteleteken használatos imakönyvek
intézményünk egy másik feladatköréhez is kapcsolódnak, amennyiben fordításuk
tanáraink, illetve felsőbb éves növendékeink munkája. Minthogy a második
világháborút követően zsidó imakönyv csak rendkívül ritka esetben jelent meg,
csak mi adtunk közre, és csak az utóbbi években olyan imakönyveket, amelyek a
magyarországi neológ zsidóság liturgiáját reprezentálják. Ezzel nemcsak híveink
igényeit elégítettük ki, hanem hallgatóinknak is rendelkezésükre tudjuk bocsátani
a kellő segédanyagot.
Az Országos
Rabbiképző-Zsidó Egyetem zsinagógája mint istentiszteleti hely rendkívül
fontos reprezentációs központ is egyszersmind, ugyanis az Izraelből vagy
az Egyesült Államokból, illetve a világ különböző tájékáról
Magyarországra érkező, magasan kvalifikált vallási vagy világi személyek
– akár zsidók, akár más vallások képviselői – a magyarországi zsidóság
életét bemutató program keretében annak integráns részeként
mindenekelőtt két helyre látogatnak el, elsőnek az Országos
Rabbiképző-Zsidó Egyetem zsinagógájának péntek esti, másodiknak a budapesti Dohány utcai központi
zsinagóga szombat délelőtti istentiszteletére. |