Hozd a szajrét!

Legutóbbi szavunk, a majré után, mi is jöhetne más, mint a rá oly szépen rímelő szajré. Ismét egy olyan szó, amit minden tisztességes szókinccsel rendelkező magyar ajkú polgár használt, de legalábbis hallott már életében. Az eredete azonban nem feltétlenül tiszta mindenki számára.

Egy kicsit meg is meglepődtem, amikor különféle etimológiai szótárakat, nyelvészettel kapcsolatos írásokat és egyéb fórumokat lapozgatva azt tapasztaltam, hogy a források 99 százaléka a szó eredeti jelentésének pontosan az ellenkezőjét állítja.

Marc Chagall: A marhakereskedő, 1912 Bázel

A szó gyökere ugyanis a héber szchora, askenáz kiejtés szerint szhojre , melynek jelentése nemes egyszerűséggel csak annyi: áru. Áru, melyet a 19. századi zsidó kereskedők szekereiken hoztak-vittek faluról falura, vásárról vásárra. Tehát magának a szónak az eredeti jelentése még csak megközelítőleg sem az, hogy vásárolni, mint az sajnos sok helyen olvasható. Már csak azért nem, mert az áru főnév, a vásárolni pedig ige, ugyebár. Sőt, ha az áru főnévből igét alkotunk, a végeredmény akkor is az árulni szó lesz, ami egyáltalán nem ugyanaz, mint a vásárolni. Ehhez még csak nyelvésznek sem kell lenni, tudja ezt minden valamire való kereskedő.

Az eredeti szónak továbbá a lopáshoz sincs semmi, de semmi köze. Éppen ellenkezőleg. A kereskedők nem rejtegették, inkább büszkén kínálták portékájukat.
Az egyik leghíresebb, több változatban is ismert jiddis népdal egyik sora is így szól: „Tajre iz di beszte szhajre”, azaz a Tóra a legjobb portéka. Erre az alapigazságra számos haszid tanítás és mese is épül. A történet általában valahogy úgy alakul, hogy az egyszeri zsidó utazik a kocsin, vagy az erdőt járja, közben bajba kerül, ám ő nem ijed meg, hanem elkezd Tórát tanulni vagy zsoltárokat mondani, minekutána hamarosan elmúlik a veszedelem, ő pedig csodálatos módon megmenekül.

A fent említett enyhe fogalomzavar abból adódhat, hogy a magyar nyelven a jiddisből átvett szajré szó valóban nem mint portéka használatos; a széles körben ismert jelentése inkább olyasmi, mint a lopott holmi, vagy a cucc. Aki tehát ilyen értelemben használja, helyesen teszi.

Mégis jó, ha tisztában vagyunk szavaink eredetével, hiszen ez a rovat erről szól.