Vida Jenő és villája

Nemrég egy gellérthegyi épületben emléktáblát helyeztek el. a Külügyi és Külgazdasági Intézet székházában megemlékeztek a villa egykori tulajdonosáról, Vida Jenőről. Ekkor mutatták be Fejérdy Gergelynek az intézet által kiadott könyvét, amely magyarul és angolul mutatja be a magyar iparfejlesztés nagy alakjának életét és munkásságát.

A szegény zsidó családba született fiatalember nagy szorgalommal végezte a kereskedelmi középiskolát, a szesziparban, majd a szénbányászatban helyezkedett el, az első világháború kitörésekor már a Magyar Általános Kőszénbánya részvénytársaság igazgatója, a háború alatt a hadvezetés tanácsadója, 1918-ban a GYOSZ elnöke. Tanácsköztársaság alatt is a megegyezést keresi, ezért utána vádolják is, de már 1922-ben magyar királyi gazdasági főtanácsos.

 

 

Nagy közéleti tevékenységet folytat, felsőházi tag, főként gazdasági kérdésekben hallgatják meg. Zsidó szervezetekben vállal vezető szerepet, Hevesi Simon dr. vezető főrabbi, Fischer Gyula dr. főrabbi, Fischer Benjámin dr., Groszmann Zsigmond dr. és Weisz Miksa dr. rabbik mellett tölt be a hitközségnél előljárói tisztet.

 

Nemzetközileg is elismerik, külföldi kapcsolatai sokat használnak Magyarországnak. Szociálisan érzékeny, sokat adakozik, Tatabányán ma is szeretettel emlegetik nevét. Befolyásos emberként Horthy Mikós szűkebb köréhez tartozott. Egyike volt annak az öt zsidó származású képviselőnek, akik 1943-ig a felsőház pénzügyi bizottságának tagjai tudtak maradni, a Horthyra nehezedő német nyomás ellenére.

 

Családjával 1938-ban költözik a Bérc utcai szép, Málnai Béla által tervezett villába.  Az iratok tanúsága szerint az épület tervezője a Kollár József-Révész Sámuel építészpáros.

 

 

 

 

Bérc utcai villája mellett Vida a Szépművészeti Múzeum Dózsa György úti oldalhomlokzatával szemben (akkoriban Aréna) úton is építtetett magának villát.

 

 

 

 

 A Bérc utcai villlából 1944 márciusában 20 perc alatt kell kiköltözniük, a Gestapo feleségével együtt a Rabbiképző Intézetben létesített „kisegítő toloncházba” hurcolja, majd a kistarcsai internálótáborba kerülnek. Veje, Perényi István kiszabadul, de Vida Jenő november elején már Auschwitz foglya. Itt hal meg, tisztázatlan körülmények között, egyes hírek szerint agyonverték, mások szerint legyengült szervezete már a felszabadulás után mondta fel a szolgálatot.

Munkácsy: Rokokó társaság

Soha nem látta viszont otthonát, amelyet annyira szeretett és műkincsekkel, művészi alkotásokkal ékesített. Távollétében Otto Winkelmann SS-Obergruppenführer rendezkedett be a villában stábjával és családjával. A kertet és a házat a Zsidó Tanáccsal tartatta rendben, óvóhelyet építetett, méghozzá Vida Jenő tatai bányászaival. Távozásakor az épület összes értékeit (bútor, porcellán, ezüsttárgyak) gondosan összecsomagolták és elvitték. Kivételt csak a Szépművészeti Múzeum által zsidóvagyonként már előbb lefoglalt Munkácsy-képek jelentettek.

 

 

Munkácsy: A baba látogatói

A romos épületbe diákotthon költözött, majd a külügy tulajdona lett. Rendszerváltás után a Vida család életben maradt és külföldön élő tagjai látogatóként többször jártak itt. A kulturális minisztérium és a KVI peren kívül kívánt megegyezni a Vida-örökösökkel, és a megállapodás létre is jött. Az örökségi minőség hivatalos bizonyítására 2002. januárjában került sor, majd Rockenbauer március 26-án írásban is rögzítette: öt Munkácsy-festményről bizonyítható, hogy azok nem kerültek állami tulajdonba. Így Munkácsy Mihály négy festményét Görgey Gábor kulturális miniszter visszaadta Vida Jenő műgyűjtő örököseinek.

Az emléktábla, egy kiállítás és a most megjelent könyv a Holokauszt emlékév során tanúskodik egy nagy ember sorsáról.

Vida Jenő egykori nagyiparos villája, 1989-től a Határon Túli Magyarok Hivatala, majd 2011-től a Magyar Külügyi Intézet használta – ma a Külgazdasági és Külügyi Intézet székhelye - a Gellérthegyen a Bérc utcában helyezkedik el. Az előtérből a gyönyörű – működő – kandallós szalonba lépve bőr ülőgarnitúrák polgári hangulatot árasztanak. Az óriási üvegajtón át a mintegy 150 m2 – es teraszra léphetünk, ahol a város fantasztikus panorámájában gyönyörködhetünk. A terasz körülöleli a szintén a szalonból nyíló 100 m2-es konferencia termet is. Az épülethez tartozik egy belső parkoló, amely 20-25 autó befogadására alkalmas. Ezen kívül az utcai fizetős parkoló is használható.
A szalon 50-80 fős állófogadások, a konferencia terem 100-120 fős konferenciák, fogadások, illetve maximum 80-100 fős esküvők rendezésére alkalmas.

 

Róberet Péter
2014.12.29

Vissza