Vida Jenő
és villája
Nemrég
egy gellérthegyi épületben emléktáblát helyeztek el. a Külügyi és
Külgazdasági Intézet székházában megemlékeztek a villa egykori
tulajdonosáról, Vida Jenőről. Ekkor mutatták be Fejérdy Gergelynek
az intézet által kiadott könyvét, amely magyarul és angolul mutatja
be a magyar iparfejlesztés nagy alakjának életét és munkásságát.
A szegény zsidó családba született fiatalember nagy szorgalommal
végezte a kereskedelmi középiskolát, a szesziparban, majd a
szénbányászatban helyezkedett el, az első világháború kitörésekor
már a Magyar Általános Kőszénbánya részvénytársaság igazgatója, a
háború alatt a hadvezetés tanácsadója, 1918-ban a GYOSZ elnöke.
Tanácsköztársaság alatt is a megegyezést keresi, ezért utána
vádolják is, de már 1922-ben magyar királyi gazdasági főtanácsos.
Nagy közéleti tevékenységet folytat,
felsőházi tag, főként gazdasági kérdésekben hallgatják meg. Zsidó
szervezetekben vállal vezető szerepet, Hevesi Simon dr. vezető
főrabbi, Fischer Gyula dr. főrabbi, Fischer Benjámin dr., Groszmann
Zsigmond dr. és Weisz Miksa dr. rabbik mellett tölt be a
hitközségnél előljárói tisztet.
Nemzetközileg is elismerik, külföldi
kapcsolatai sokat használnak Magyarországnak. Szociálisan érzékeny,
sokat adakozik, Tatabányán ma is szeretettel emlegetik nevét.
Befolyásos emberként Horthy Mikós szűkebb köréhez tartozott. Egyike
volt annak az öt zsidó származású képviselőnek, akik 1943-ig a
felsőház pénzügyi bizottságának tagjai tudtak maradni, a Horthyra
nehezedő német nyomás ellenére.
Családjával 1938-ban költözik a Bérc
utcai szép, Málnai Béla által tervezett villába. Az iratok
tanúsága szerint az épület tervezője a Kollár József-Révész Sámuel
építészpáros.
Bérc utcai villája mellett Vida a
Szépművészeti Múzeum
Dózsa György úti oldalhomlokzatával szemben
(akkoriban Aréna) úton is építtetett
magának villát.
A Bérc utcai villlából 1944
márciusában 20 perc alatt kell kiköltözniük, a Gestapo feleségével
együtt a Rabbiképző Intézetben létesített „kisegítő toloncházba”
hurcolja, majd a kistarcsai internálótáborba kerülnek. Veje, Perényi
István kiszabadul, de Vida Jenő november elején már Auschwitz
foglya. Itt hal meg, tisztázatlan körülmények között, egyes hírek
szerint agyonverték, mások szerint legyengült szervezete már a
felszabadulás után mondta fel a szolgálatot.
|
Munkácsy:
Rokokó társaság |
|
Soha nem látta viszont otthonát, amelyet
annyira szeretett és műkincsekkel, művészi alkotásokkal ékesített.
Távollétében Otto Winkelmann SS-Obergruppenführer rendezkedett be a
villában stábjával és családjával. A kertet és a házat a Zsidó
Tanáccsal tartatta rendben, óvóhelyet építetett, méghozzá Vida Jenő
tatai bányászaival. Távozásakor az épület összes értékeit (bútor,
porcellán, ezüsttárgyak) gondosan összecsomagolták és elvitték.
Kivételt csak a Szépművészeti Múzeum által zsidóvagyonként már előbb
lefoglalt Munkácsy-képek jelentettek.
|
Munkácsy:
A baba látogatói |
|
A romos épületbe diákotthon költözött,
majd a külügy tulajdona lett. Rendszerváltás után a Vida család
életben maradt és külföldön élő tagjai látogatóként többször jártak
itt. A kulturális minisztérium és a KVI peren kívül kívánt
megegyezni a Vida-örökösökkel, és a megállapodás létre is jött. Az
örökségi minőség hivatalos bizonyítására 2002. januárjában került
sor, majd Rockenbauer március 26-án írásban is rögzítette: öt
Munkácsy-festményről bizonyítható, hogy azok nem kerültek állami
tulajdonba. Így Munkácsy Mihály négy festményét Görgey Gábor
kulturális miniszter visszaadta Vida Jenő műgyűjtő örököseinek.
Az emléktábla, egy kiállítás és a most megjelent könyv a Holokauszt
emlékév során tanúskodik egy nagy ember sorsáról.
Vida Jenő egykori nagyiparos villája, 1989-től a
Határon Túli Magyarok Hivatala, majd 2011-től a Magyar Külügyi
Intézet használta – ma a Külgazdasági és Külügyi Intézet
székhelye - a Gellérthegyen a Bérc utcában helyezkedik el. Az
előtérből a gyönyörű – működő – kandallós szalonba lépve bőr
ülőgarnitúrák polgári hangulatot árasztanak. Az óriási
üvegajtón át a mintegy 150 m2 – es teraszra léphetünk, ahol a
város fantasztikus panorámájában gyönyörködhetünk. A terasz
körülöleli a szintén a szalonból nyíló 100 m2-es konferencia
termet is. Az épülethez tartozik egy belső parkoló, amely
20-25 autó befogadására alkalmas. Ezen kívül az utcai fizetős
parkoló is használható.
A szalon 50-80 fős állófogadások, a konferencia terem 100-120
fős konferenciák, fogadások, illetve maximum 80-100 fős
esküvők rendezésére alkalmas. |
Róberet Péter
2014.12.29
|