Vallásfilozófia,
Etika és morálfilozófia, Filozófiatörténet.
A képzési időszak: 12 félév
A Rabbinikus tudományok Karának hallgatói a vallásbölcselet tárgy keretében a
következő filozófiai diszciplinákat hallgatják:
általános és összehasonlító vallásfilozófia,
zsidó vallásfilozófia,
zsidó vallásetika,
zsidó etikatörténet,
zsidó morálfilozófia,
Izrael vallásának szociális etikája,
egyetemes filozófiatörténet és zsidó aspektusai,
a zsidó filozófia története,
zsidó politikai filozófia,
zsidó történelemfilozófia,
zsidó filozófiai antropológia,
zsidó filozófiai lélektan,
zsidó homiletika filozófiai kérdései.
A vallásbölcselet tárgy tehát
megpróbál teljes és átfogó képet kialakítani a hallgatóban mindarról, ami a
zsidó vallásban “a” philosophia perennis körébe utalható. A tárgyat zsidó
teológus hallgatók számára terveztük, azaz a tanítás során állandóan tekintettel
vagyunk a zsidó vallás tradicionális eszmerendszerének primátusára, valamint arra,
hogy a bölcselet (a filozófia) arra szolgál (Maimunival szólva,), hogy könnyűvé
tegye a hitünket a megértés által. Minthogy a tárgy tanításának van egy olyan
vonatkozása is, ami a homo culturalis és a homo intellectualis sajátos arculatának
tervezésével hozható összefüggésbe, a tárgy megkísérli mozgósítani a filozófia
szinte teljes arzenálját, a fogalmi apparátusoktól a filozófiai tudományok
sokaságán keresztül az egyes problémák kifejtésénél az egyetemes
kultúratörténeti hátterek bevilágításáig. A zsidó vallás igen erősen
intellektuális indíttatású. Ami azt jelenti, hogy prófétáink és talmudista
bölcseink számára sohasem volt az kétséges, hogy a hit csakis az értelem
segítségével válhat akár a közösség, akár az egyén egyedüli életvezetőjévé.
Az Országos Rabbiképző Intézet hagyományai között is – talán – a legerősebb
“nem bibliai / talmudikus” tárgy a vallásbölcselet volt. A legkiválóbb zsidó
vallásbölcsészek tanultak és tanítottak e falak között.
A vallásbölcselet tárgy
legkülönbözőbb dimenziói nem csupán az egyáltalában vett filozófia hatalmas
szellemi territóriumát igyekszik lefedni, és persze a zsidó vallás nyújtotta
filozófiai probléma halmazokra adott – diszciplináris keretekbe ágyazott –
reflexiókkal. A tárgy igen szélesre nyitja ki filozófiai vizsgálódásai fókuszát
is ugyanakkor, amikor nem megy el szó nélkül olyan – nemcsak a zsidó papnövendék
de a hétköznapi zsidó ember számára, egyformán - múlhatatlanúl fontos problémák
mellett, mint a Soah, a galut, a modern cionizmus, a zsidó vallási irányzatok, a Tanach
és a komputerizáció, a keresztény – zsidó dialógus, az antijudaizmus vagy az
antiszemitizmus.
1. félév: v a l l á s f i l o z ó f i a -
általános és összehasonlító vallásfilozófia
2. félév: va l l á s f i l o z ó f i a - a zsidó vallás filozófiai vonatkozásai
3. félév: e t i k a és m o r á l f i l o z ó f i a - zsidó vallásetika
4. félév: e t i k a és m o r á l f i l o z ó f i a - a zsidó etikai
gondolkodás történeti vonatkozásai
6. félév: f i l o z ó f i a t ö r t é n e t - az egyetemes filozófia története és
zsidó aspektusai
7.- 10 félév: f i l o z ó f i a t ö r t é n e t - a zsidó filozófia
története
11. félév: a zsidó filozófiatörténet, etika, vallásfilozófia, politikai és
történelemfilozófia, filozófiai antropológia és filozófiai lélektan aktuális
problémái
12. félév: a filozófia és a homiletika - speciális filozófiai feladatok a
lelkigyakorlatos tevékenység közben
A filozófiai
tárgyak szemesztereiben a hallgatók dolgozatot nyújtanak be, majd kollokválnak és az
abszolutóriumot követően írásbeli és szóbeli záróvizsgán számolnak be
tudásukról.
Izrael eszmevilága. Machsevet Jiszráel.
Módszeres előadás-sorozat a zsidó
gondolatvilág klasszikus témáiról. Például: Mit mond a zsidó filozófia az
“Égből származó Tóráról” , Istenről, Gondviselésről, etc. A kurzus folyamán
a személyes kérdések is helyet kapnak és sor kerül közérdekű témák
megvitatására, pl. : Hit a Holocaust után. Fontos, hogy az előadások során a
hallgatók szövegeket olvassanak, még ha fordításban is.
A hallgatók betekintést nyernek a zsidó művelődéstörténet különböző
egységeibe és megismerik, miképpen illeszkedik a Machsevet Jiszráel és a zsidó
filozófia összefüggésrendszere a zsidó művelődéstörténethez, s e hármas
egységet hogyan ötvözi magába az Izrael eszmevilága tárgycsoport. Mindez kiegészül
a világ zsidósága és a magyarországi zsidóság szellemi áramlataival,
kölcsönhatásával, különös tekintettel a magyarországi neológia kialakulásának
történelmi és ideológiai hátterére, amely az Osztrák - magyar monarchia idején
" keletkezett ", s mely döntő hatást gyakorolt , s gyakorol a mai egyetemes
zsidóság egyik meghatározó szellemi irányzatára a " conservatíve movement
" - re.
Hasonlóan az előbbihez, az úgynevezett " Szatmári iedológia " útja is
bemutatandó, mely keletkezésének forrása egyértelműen a történelmi Magyarország
területe, s ma már szinte behálózza az egész világot.
E két vallási tanításainkon alapuló, de egymástól merőben eltérő rendszer
vallási, teológiai, filozófiája az egyetemes és specifikusan zsidó - többezer éves
- kultúrából merítette forrását. Ebből építkezett és formárólag hatott és hat
közösségeink szellemi arculatára a mai napig, megtermékenyítve a - hallgatóink
által az izraeli félévben elsajátítandó - modern izraeli irodalmat és döntő
befolyást gyakorolva a mai Magyarország istentiszteletét jellemző imavilágra,
szokások rendszerére.
Zsidó problematikák a filozófiában
a kezdetektől a 19.század végéig
- A keleti és a nyugati kultúrák intellektuális
gyökerei;
- A Nyugat "születése";
- A Biblia mint az európai kultúra intellektuális forrása;
- A zsidók Bibliája (Tanach), a Biblia zsidói;
- A történeti jellegű gondolkodás;
- A racionális gondolkodás és a zsidók istenképe; A monoteizmus és a görög
filozófia;
- Az "ethos" és a "moral": zsidó és görög bűn és bűnhődés;
- Kozmosz és káosz: a Biblia teremtéselmélete és a görög filozófusok
kozmogóniái; Hit és tudás: az Emunah problémája a bibliai zsidóknál;
- A görög aisztélosz és a zsidó képrombolás: egy felbonthatatlan
"pszichofizikai paralelizmus" az európai gondolatban;
- Szókratész gondolkodásának "zsidós" és prekrisztiánus jegyei; Platon
barlang-metafórájának zsidó értelmezése;
- Arisztotelész etikája és a zsidó törvényfelfogás; Jezus Nazarenus, a zsidó és
filozófiás;
- Újszövetség: a zsidó vallás egy lehetséges "filozófiája"?, egy zsidó
filozófia "vallása"?, vagy a zsidó villás egy univerzalisztikus
reformkísérlete?;
- Kumrán üzenete: vajon, megérthető-e egy keresztény számára a kereszténység a
zsidó gondolat és kultúra nélkül;
- Origenész és Markion: a gyűlölet filozófiája a szeretet vallásában, az
istengyilkosság mint filozófiai probléma, és a zsidó mint az ősgonosz;
- Augustinus Ágoston) "Isten országában" élhettek volna zsidók?
Judah Halévi "Kuzari" c. műve és a zsidó vallás és kultúra egyetemes
érvényessége; Tomaso D'Aquinoi: Arisztotelész "zsidósítása" ideologikus
okokból, vagy ahogyan Maimuni hátott a keresztény filozófiára
- William Shakespeare Velencei kalmár ja avagy mire jök a zsidók a polgárság
világában; Baruch Spinoza: egy zsidó filozófiás aki keresztényként gondolkodott;
- Benjamin Constant: francia liberalizmus és a franciaországi zsidók helyzete a
tizenkilencedik században;
- Rousseau Értekezések- je és a modern nacionalizmus filozófiai gyökerei;
- A francia antiszemita gondolkodás: De Bonalt és De Maistre, a "fehér
jakobinusok"; Karl Marx: egy szocialista , aki zsidóként antiszemita volt
- Nietzsche: egy romantikus esztéta és életfilozófus, aki nem volt antiszemita
- Dreyfus kapitány: az intellektuális/pofitikai és a faji/kultúrális antiszemitizmus
között. Arthur Gobineau: Az emberi fajok egyenlőtlenségéről, - a 19. századvég
francia filozófiájának néhány zsidó szempontból - érdekessége -
A félévek végén a hallgatók - dolgozat
beadása után - gyakorlati jegyet kapnak. |