Rabbiképző szak

Tantárgycsoportok

    bibliai tudományok   |   talmudikus tudományok   |   rabbinikus tudományok   |  történelem és irodalom
vallásbölcselet    |    gyakorlati lelkészet   |   nyelvi tanulmányok   |   gyakorlati tárgyak
kötelezően választható tárgyak   |   szabadon választható tárgyak

Történelem és irodalom tantárgycsoport
Zsidó történelem              Szentírás és irodalom              Rási Commentarium

Zsidó történelem

Képzési időszak: 10 szemeszter; heti két óra
A Rabbinikus Tudományok Karának hallgatói a történelem tárgy keretében a következő történelmi diszciplínákat hallgatják:

Egyetemes zsidó történelem (4 félév)
Magyar zsidó történelem (3 félév)
Soá (1 félév)
A cionizmus története (1 félév)
Izráel és a diaszpóra utolsó ötven éve [1948-1998] (1 félév)

A kurzus célja: megismertetni a hallgatókat a zsidóság (zsidó nép, nemzet, állam, vallásközösség) három és félévezredes világi történetével a váltakozó földrajzi helyszíneken és időkben, részletesen kitérve a zsidóság magyarországi ágának kialakulásával és fejlődésével a kezdetektől napjainkig. A hangsúly a kontinuitásra esik, a folyamatos és élő történelemre, amely a világ (egyik) legrégibb kultúrnépe életkörülményeinek keretéül szolgált mind aktív mind passzív értelemben. A szűkebben vett történelmi eseményeken túlmenően a kurzus a maga komplexitásában vizsgálja a zsidó gazdaság- és társadalomtörténet, művelődéstörténet és eszmetörténet évezredes útját nem öncélként, hanem mint a szellemi áramlatok hordozóját, fenntartóját és eredményét. A kurzus egyben általános bevezetőül szolgál a forrásokban és szakirodalomban való eligazodáshoz hozzájárulva ily módon a jövendő rabbi-nemzedék önálló kutatómunkájához is.
A kurzus formája: frontális előadás + szemeszterenként 2 alkalommal az előadások tárgyának megvitatása szemináriumi formában
Számonkérés formája: szemeszterenként változóan szóbeli vagy írásbeli vizsga (teszt és/vagy esszé)

Tantárgyi tematika

1.szemeszter: Izrael története a kezdetektől a bar Kochba felkelés leveréséig.
2. szemeszter: A zsidó nép története a diaszpórában I (a babilóniai korszak, zsidók a keleti arab birodalomban, megtelepedés Európában).
3. szemeszter: A zsidó nép története a diaszpórában II (a polgári időszámítás első évezredétől a zsidó felvilágosodásig).
4. szemeszter: A zsidó nép története a diaszpórában III (emancipáció, asszimiláció, a modern antiszemitizmus).
5. szemeszter: A zsidók története Magyarországon I (a kezdetektől a 18.század végéig)
6. szemeszter: A zsidók története Magyarországon II (a XIX. század: asszimiláció, emancipáció, a neológia és ortodoxia szétválása).
7. szemeszter: A zsidók története Magyarországon III (a huszadik század története és a jelenkori magyarországi zsidóság problémái).
8. szemeszter: Soá.
9. szemeszter: A cionista mozgalom története a 3. zsidó állam létrejöttéig.
10. szemeszter: Izráel állam története, zsidóság a 20. század második felében, a jelenkori zsidó diaszpóra kérdései.

Szentírás és irodalom

A Szentírás könyveinek irodalmi műfajai
A Szentírás eszméi, motívumai, történetei, műfajai a világirodalomban
A Szentírás hatása a legújabb irodalomra

A képzés formája: Heti 2 órás előadás, alkalmanként szemináriumokkal.

A tantárgy célja, hogy a rabbiképző hallgatói - akik alapos és elmélyült tudás potenciális birtokosai a judaisztika, a vallásbölcselet, a Biblia és a Talmud könyveinek terén - tanulmányaik kiegészítéseképpen megismerkedjenek a Szentírás egyes könyveinek irodalmi műfajaival, valamint a bibliai tárgyú szépirodalom legrangosabb világirodalmi alkotásaival és elmélyedjenek azok esztétikai-morális értékeinek és szépségeinek tanulmányozásában. Mindezek eredményeképpen képesek legyenek összevetni a Szentírás egyes részeit (történeteit, mítoszait, költői szövegeit) a mű ihletésére készült szépirodalmi alkotásokkal és ezáltal az irodalom eszmei hátterét is jobban megismerjék.
A kurzus további célja, hogy minden irányban művelt, olvasott és a tudományos munkára sokkoldalúan felkészített “tudós rabbik” hagyják el végzésük után tanulmányaik színterét, ahol többek között a világi jellegű társadalomtudományok művelése is évszázados hagyományokra tekinthet vissza.

A tantárgyat három éven keresztül, hat szemeszteren át oktatjuk (7.,8.,9.,10.,11.,12. félévben). Az első két félévben magának a TeNaKh-nak a könyvei kerülnek megtárgyalásra, mégpedig műfaji csoportosításban, amivel megalapozható egy általános poétikai-esztétikai vizsgálat. A második két félévben a világirodalom azon nagy műveire kerül sor, amelyek a Bibliai egyes történeteire, eszméire, könyveire, gondolataira épülnek. Az utolsó két félévben ezt egészíti ki a jelenkori irodalom tárgyalása.
A számonkérés formája: Esszéírás, referátum tartása előre kiválasztott témakörökből, vagy kollokvium.
A tantárgy oktatásának időterve:
A Szentírás könyveinek irodalmi műfajai - 7-8. Szemeszter
(Rövid címe: A Szentírás irodalmi műfajai)
A Szentírás eszméi, motívumai, történetei, műfajai a világirodalomban - 9-10. szemeszter
(Rövid címe: A Szentírás a világirodalomban)
A Szentírás hatása a legújabb irodalomra - 11-12. Szemeszter
(Rövid címe: A Szentírás a legújabb irodalomban)

A tantárgy tematikája szemeszterenkénti bontásban:
A Szentírás könyveinek irodalmi műfajai
1/a A 7. Szemeszterben:

Történeti könyvek
Prófétai könyvek
Mítoszok
Folklorisztikus elemek
Bölcseleti műfajok
Lírai műfajok
Drámai műfajok
Epikai műfajok
Egyéb műfajok (aforizmák, epigrammák, gnómák, közmondások, fabulák, parabolák)

1/b. A 8. Szemeszterben:
Epikai műfajok konkrét elemzése:

Elbeszélések
Mesék
Mondák
Legendák
Történeti krónikák

Lírai műfajok konkrét elemzése:

Zsoltárok
Dalok
Szerelmes versek
Filozófiai költemények
Drámai műfajok
Egyéb műfajok

A Szentírás eszméi, motívumai, történetei, műfajai a világirodalomban
2/a. A 9. Szemeszterben:

Eposzok és elbeszélő költemények (Milton, Klopstock)
Drámák (Racine, Goethe, Hebbel, Grillparzer, O.Wilde)
Költemények (Heine, V.Hugo, Arany, Tompa)

2/b. A 10. Szemeszterben:

Madách Imre drámai költeményei (Az ember tragédiája, Mózes)
A jiddis irodalom klasszikusai (Sólem Aléhem, Goldfaden, Mendele Mojhér Szfórim)
Magyar költők a századfordulón (Ady, Füst Milán, Szép Ernő, Babits)
Magyar irodalom a két világháború között (Radnóti, Pap Károly, Németh László, Kodolányi János)
Világirodalom a két világháború között (Werfel, Joseph Roth, Stefan Zweig, Thomas Mann)

A Szentírás hatása a legújabb irodalomra

3/a. A 11. Szemeszterben:

Világirodalom a második világháború után (Malamud, Bellow, Joseph Heller, Stefan Heym)
Magyar irodalom a második világháború után (Kertész Imre, Konrád György, Dalos György, Mezei András, Székely Magda)
Magyar származású alkotók a világirodalomban /Elie Wiesel, Tábori György)
A Biblia hatása a mai izraeli irodalomra

Rási Commentarium

A kurzus célja:
A Tálmud lezárása után a hatalmas mennyiségü szöveganyag megértése érdekében szükség volt értelmezésekre, kommentárokra. A középkor kétségkivül legnagyobb interpretátora az áskenáz világban Rabbi Selomo Jiháki, mozaiknevén: Rási volt ( 1O5O-11O5). Az ő magyarázatai nélkül ma nem értenénk a Támud arameus-héber szövegét.A kurzus célja megismertetni Rási értelmezési módszerét, amelyet elöbb a tórai szövegnél, majd a tálmudikus textusnál alkalmazott.

1. Az ókortól kezdve egészen napjainkig a héber irás számos formai, alaki változata ismeretes. E változatok egyike az ún.. Rási.irás, azaz olyan betük, amelyek -feltételezések szerint- Rabbi Slomo Jicháki nevéhez füződnek. A betütipus alapvetően éltér a quadrát változattól. A rási kommentárok olvasatához, és a szöveg megismeréséhez az első feltétel a Rási betük, mondjuk ugy a Rási szöveg folyékony olvasata. E betütipus megtanitásához Módszertani Kabinetünkben megfelelő segédanyag áll rendelkezésre,
2. A folyamatos szövegolvasat megismerése után az oktató bevezeti a hallgatót a Rási. féle kommentár rendszerébe, amely a racionalitáson alapszik. Megvilágitandó az a módszer, amely tömör, rendkivül rövid és közérthető módon adja vissza az eredeti szöveg értelmét, magyarázza a néha rendkivül komplikáltnak tünő mondatokat.
3. A Rási-kommentárok jelentös szerepet töltenek be a korabeli történelem, vallástörténet, nem utolsó sorban a filológiatörténet jobb -korabeli - megismerésében. E módszer bemutatásával a hallgató elsajátitja, hogy akommentárok ismerete nemcsak a szöveg jobb megértését szolgálják, de kitekintést adhatnak egy adott korszak világlátására, eseményeire, gondolkodásmódjára.
4. A Tóra Rási kommentárjának módszertani megismerése után, a hallgatók megismerkednek -hacsak érintőlegesen is- a Tálmudhoz füzödő Rási-kommentár világával is. Bemutatva az azonossági faktorokat, vagy a néha nüansznyi különbözőséget.
5. A jó szövegolvasat birtokában először a Dessauer-féle pontozott Rási-kommentárral foglalkoznak otthoni feladatként a halgtók, majd a pontozatlan formációval kell megismekedniük. Eljutv a második szemeszter végén addig szintig, hogy a harmadik szemesztertől kezdve önállóan tudjanak megbirkozni akár a tórai, akár a tálmudi Rási-kommentárral.

A két szemeszteres tárgy kollokviummal zárul.

Történelem és irodalom tantárgycsoport
Zsidó történelem              Szentírás és irodalom              Rási Commentarium

    bibliai tudományok   |   talmudikus tudományok   |   rabbinikus tudományok   |  történelem és irodalom
vallásbölcselet    |    gyakorlati lelkészet   |   nyelvi tanulmányok   |   gyakorlati tárgyak
kötelezően választható tárgyak   |   szabadon választható tárgyak

Rabbiképző szak