Zsidó történelem Képzési időszak: 10 szemeszter; heti két
óra
A Rabbinikus Tudományok Karának hallgatói a történelem tárgy keretében a
következő történelmi diszciplínákat hallgatják:
Egyetemes zsidó történelem (4 félév)
Magyar zsidó történelem (3
félév)
Soá (1 félév)
A cionizmus története (1
félév)
Izráel és a diaszpóra utolsó ötven éve [1948-1998] (1 félév)
A kurzus célja:
megismertetni a hallgatókat a zsidóság (zsidó nép, nemzet, állam,
vallásközösség) három és félévezredes világi történetével a váltakozó
földrajzi helyszíneken és időkben, részletesen kitérve a zsidóság magyarországi
ágának kialakulásával és fejlődésével a kezdetektől napjainkig. A hangsúly a
kontinuitásra esik, a folyamatos és élő történelemre, amely a világ (egyik)
legrégibb kultúrnépe életkörülményeinek keretéül szolgált mind aktív mind
passzív értelemben. A szűkebben vett történelmi eseményeken túlmenően a kurzus a
maga komplexitásában vizsgálja a zsidó gazdaság- és társadalomtörténet,
művelődéstörténet és eszmetörténet évezredes útját nem öncélként, hanem mint
a szellemi áramlatok hordozóját, fenntartóját és eredményét. A kurzus egyben
általános bevezetőül szolgál a forrásokban és szakirodalomban való eligazodáshoz
hozzájárulva ily módon a jövendő rabbi-nemzedék önálló kutatómunkájához is.
A kurzus formája: frontális
előadás + szemeszterenként 2 alkalommal az előadások tárgyának megvitatása
szemináriumi formában
Számonkérés formája:
szemeszterenként változóan szóbeli vagy írásbeli vizsga (teszt és/vagy esszé)
Tantárgyi tematika
1.szemeszter: Izrael története a
kezdetektől a bar Kochba felkelés leveréséig.
2. szemeszter: A zsidó nép története a diaszpórában I (a babilóniai korszak,
zsidók a keleti arab birodalomban, megtelepedés Európában).
3. szemeszter: A zsidó nép története a diaszpórában II (a polgári időszámítás
első évezredétől a zsidó felvilágosodásig).
4. szemeszter: A zsidó nép története a diaszpórában III (emancipáció,
asszimiláció, a modern antiszemitizmus).
5. szemeszter: A zsidók története Magyarországon I (a kezdetektől a 18.század
végéig)
6. szemeszter: A zsidók története Magyarországon II (a XIX. század: asszimiláció,
emancipáció, a neológia és ortodoxia szétválása).
7. szemeszter: A zsidók története Magyarországon III (a huszadik század története
és a jelenkori magyarországi zsidóság problémái).
8. szemeszter: Soá.
9. szemeszter: A cionista mozgalom története a 3. zsidó állam létrejöttéig.
10. szemeszter: Izráel állam története, zsidóság a 20. század második felében, a
jelenkori zsidó diaszpóra kérdései.
Szentírás
és irodalom
A Szentírás könyveinek irodalmi
műfajai
A Szentírás eszméi, motívumai, történetei, műfajai a világirodalomban
A Szentírás hatása a legújabb irodalomra
A képzés formája: Heti 2 órás
előadás, alkalmanként szemináriumokkal.
A tantárgy célja, hogy a rabbiképző
hallgatói - akik alapos és elmélyült tudás potenciális birtokosai a judaisztika, a
vallásbölcselet, a Biblia és a Talmud könyveinek terén - tanulmányaik
kiegészítéseképpen megismerkedjenek a Szentírás egyes könyveinek irodalmi
műfajaival, valamint a bibliai tárgyú szépirodalom legrangosabb világirodalmi
alkotásaival és elmélyedjenek azok esztétikai-morális értékeinek és szépségeinek
tanulmányozásában. Mindezek eredményeképpen képesek legyenek összevetni a
Szentírás egyes részeit (történeteit, mítoszait, költői szövegeit) a mű
ihletésére készült szépirodalmi alkotásokkal és ezáltal az irodalom eszmei
hátterét is jobban megismerjék.
A kurzus további célja, hogy minden irányban művelt, olvasott és a tudományos
munkára sokkoldalúan felkészített “tudós rabbik” hagyják el végzésük után
tanulmányaik színterét, ahol többek között a világi jellegű társadalomtudományok
művelése is évszázados hagyományokra tekinthet vissza.
A tantárgyat három éven keresztül, hat
szemeszteren át oktatjuk (7.,8.,9.,10.,11.,12. félévben). Az első két félévben
magának a TeNaKh-nak a könyvei kerülnek megtárgyalásra, mégpedig műfaji
csoportosításban, amivel megalapozható egy általános poétikai-esztétikai
vizsgálat. A második két félévben a világirodalom azon nagy műveire kerül sor,
amelyek a Bibliai egyes történeteire, eszméire, könyveire, gondolataira épülnek. Az
utolsó két félévben ezt egészíti ki a jelenkori irodalom tárgyalása.
A számonkérés formája: Esszéírás, referátum tartása előre kiválasztott
témakörökből, vagy kollokvium.
A tantárgy oktatásának időterve:
A Szentírás könyveinek irodalmi műfajai - 7-8. Szemeszter
(Rövid címe: A Szentírás irodalmi műfajai)
A Szentírás eszméi, motívumai, történetei, műfajai a világirodalomban - 9-10.
szemeszter
(Rövid címe: A Szentírás a világirodalomban)
A Szentírás hatása a legújabb irodalomra - 11-12. Szemeszter
(Rövid címe: A Szentírás a legújabb irodalomban)
A tantárgy tematikája szemeszterenkénti
bontásban:
A Szentírás könyveinek irodalmi műfajai
1/a A 7. Szemeszterben:
Történeti könyvek
Prófétai könyvek
Mítoszok
Folklorisztikus elemek
Bölcseleti műfajok
Lírai műfajok
Drámai műfajok
Epikai műfajok
Egyéb műfajok (aforizmák, epigrammák, gnómák, közmondások, fabulák, parabolák)
1/b. A 8. Szemeszterben:
Epikai műfajok konkrét elemzése:
Elbeszélések
Mesék
Mondák
Legendák
Történeti krónikák
Lírai műfajok konkrét elemzése:
Zsoltárok
Dalok
Szerelmes versek
Filozófiai költemények
Drámai műfajok
Egyéb műfajok
A Szentírás eszméi, motívumai,
történetei, műfajai a világirodalomban
2/a. A 9. Szemeszterben:
Eposzok és elbeszélő költemények
(Milton, Klopstock)
Drámák (Racine, Goethe, Hebbel, Grillparzer, O.Wilde)
Költemények (Heine, V.Hugo, Arany, Tompa)
2/b. A 10. Szemeszterben:
Madách Imre drámai költeményei (Az
ember tragédiája, Mózes)
A jiddis irodalom klasszikusai (Sólem Aléhem, Goldfaden, Mendele Mojhér Szfórim)
Magyar költők a századfordulón (Ady, Füst Milán, Szép Ernő, Babits)
Magyar irodalom a két világháború között (Radnóti, Pap Károly, Németh László,
Kodolányi János)
Világirodalom a két világháború között (Werfel, Joseph Roth, Stefan Zweig, Thomas
Mann)
A Szentírás hatása a legújabb
irodalomra
3/a. A 11. Szemeszterben:
Világirodalom a második világháború
után (Malamud, Bellow, Joseph Heller, Stefan Heym)
Magyar irodalom a második világháború után (Kertész Imre, Konrád György, Dalos
György, Mezei András, Székely Magda)
Magyar származású alkotók a világirodalomban /Elie Wiesel, Tábori György)
A Biblia hatása a mai izraeli irodalomra
Rási Commentarium
A kurzus célja:
A Tálmud lezárása után a hatalmas mennyiségü szöveganyag megértése érdekében
szükség volt értelmezésekre, kommentárokra. A középkor kétségkivül legnagyobb
interpretátora az áskenáz világban Rabbi Selomo Jiháki, mozaiknevén: Rási volt (
1O5O-11O5). Az ő magyarázatai nélkül ma nem értenénk a Támud arameus-héber
szövegét.A kurzus célja megismertetni Rási értelmezési módszerét, amelyet elöbb a
tórai szövegnél, majd a tálmudikus textusnál alkalmazott.
1. Az ókortól kezdve egészen napjainkig
a héber irás számos formai, alaki változata ismeretes. E változatok egyike az ún..
Rási.irás, azaz olyan betük, amelyek -feltételezések szerint- Rabbi Slomo Jicháki
nevéhez füződnek. A betütipus alapvetően éltér a quadrát változattól. A rási
kommentárok olvasatához, és a szöveg megismeréséhez az első feltétel a Rási
betük, mondjuk ugy a Rási szöveg folyékony olvasata. E betütipus megtanitásához
Módszertani Kabinetünkben megfelelő segédanyag áll rendelkezésre,
2. A folyamatos szövegolvasat megismerése után az oktató bevezeti a hallgatót a
Rási. féle kommentár rendszerébe, amely a racionalitáson alapszik. Megvilágitandó
az a módszer, amely tömör, rendkivül rövid és közérthető módon adja vissza az
eredeti szöveg értelmét, magyarázza a néha rendkivül komplikáltnak tünő
mondatokat.
3. A Rási-kommentárok jelentös szerepet töltenek be a korabeli történelem,
vallástörténet, nem utolsó sorban a filológiatörténet jobb -korabeli -
megismerésében. E módszer bemutatásával a hallgató elsajátitja, hogy akommentárok
ismerete nemcsak a szöveg jobb megértését szolgálják, de kitekintést adhatnak egy
adott korszak világlátására, eseményeire, gondolkodásmódjára.
4. A Tóra Rási kommentárjának módszertani megismerése után, a hallgatók
megismerkednek -hacsak érintőlegesen is- a Tálmudhoz füzödő Rási-kommentár
világával is. Bemutatva az azonossági faktorokat, vagy a néha nüansznyi
különbözőséget.
5. A jó szövegolvasat birtokában először a Dessauer-féle pontozott
Rási-kommentárral foglalkoznak otthoni feladatként a halgtók, majd a pontozatlan
formációval kell megismekedniük. Eljutv a második szemeszter végén addig szintig,
hogy a harmadik szemesztertől kezdve önállóan tudjanak megbirkozni akár a tórai,
akár a tálmudi Rási-kommentárral.
A két szemeszteres tárgy kollokviummal zárul. |