Létezik néhány hónap, amely nem rendelkezik ünneppel. tisri hónap
nem panaszkodhat, mert ezen a területen a leggazdagabb.
Első két napja a naptári év eleje, Ros Hásáná. A Tóra úgy
említi e napot, (mert a két nap egy hosszúnak számít), mint az emlékezés, vagy a
kürt harsona napja. Bölcseink hozzáteszik, az Ítélet Napja.
Emlékezni kell arra, hogy volt egyszer egy Ábrahám, aki úgy
szerette az Örökkévalót, hogy amikor őt próbára tette, a Moria hegyére
vitte szeretett fiát, mert parancs szerint fel kellett áldoznia. De a Mindenhatónak nem
kedves az emberáldozat, ezt kívánta a világ tudtára adni, egy angyal lefogta Ábrahám
kezét és egy kost tett elébe. "A kos szarva fennakadt a bozótban, ennek
emlékére a kos szarvát (a sófárt) megfújják Ros Hásánákor, 100
hangot hallatva.
Megfújják, mert ahogy felszáll a hang tisztán az égbe, úgy jusson fohászunk oda.
Megfújják, azt kívánva, hogy az Örökkévaló a bíró székéből üljön át az
Irgalom Trónusára. Legyen kegyes és az Élet Könyvébe írja be
nevünket. Ítélkezzék az egész világra kegyesen, a béke áldását bocsátva az
emberiségre.
Bölcseink kiszámították a Szentírás alapján, hogy az első ember, Ádám, 5782
évvel ezelőtt jött a világra. Innen számítják az élet megindulását, ezért a
naptári év kezdete ez az időszak.
Számunkra az Újév nem a dáridó alkalma, hanem az imáé, a bűnök
megbánásáé. Azonban optimisták vagyunk, bízunk a Teremtő jóságában. Egymásnak
boldog új esztendőt, "jó beírást" kívánunk.
Az év harmadik napja, tisri 3, böjtnap. Gedáljára
emlékezünk, akit Nabukanedcár nevezett ki helytartójának Júdeában,
i.e. 586-ban. Ez bizonyos autonómiát biztosított. Sajnos rossz tanácsra a királyi
származású, de gyenge jellemű Ben Natanja meggyilkolta. Ezután
zsidó nem maradhatott Judeában. Megszűnt a zsidó államiság. Ez a böjt
hajnalhasadtától napnyugtáig tart.
A Ros Hásánát Jom Kipurral összekötő tíz
napot bűnbánó napoknak nevezzük. Ilyenkor a liturgiában bizonyos
változásokat alkalmaznak. Például minden nap felolvassák a 130. zsoltárt, "A
mélységből kiáltok hozzád"-ot.
A Jom Kipurt megelőző szombatot - Sábát
Suvá - Hósea próféta
szavaival a megtérés szombatjának mondjuk. A rabbi ilyenkor prédikál, méltatva ezen
időszak jelentőségét. Jom Kipur az egyetlen böjtnap, amelyet a Tóra
meghatároz. Bár úgy fogalmaz, sanyargassátok a lelketeket, a bölcsek szerint ez a
test sanyargatásával érhető el.
Ötféle tilalom
van:
1. Nem szabad enni-inni.
2. Bőrcipőt viselni.
3. Fürödni.
4. Illatos szerrel vagy spray-vel kenni, illetve szórni magunkat.
5. Házaséletet élni.
Ez a böjt akárcsak áv hó 9.-e, 25
órás koplalást jelent.
A Talmud szerint kevés olyan jó napja van Izrael gyermekeinek, mint a Jom Kipur.
Hiszen, mint elul hónapnál írtuk, Mózes a megbocsátás hírével
jött le e napon a Szináj hegyéről.
Sátán, a gonosz tanú, egész évben vádolhat minket, az engesztelés napján azonban
nem. De ha ilyen jó számunkra ez a nap, miért böjtölünk? Az angyalokra akarunk
hasonlítani. Az angyalok fehérben járnak. Mi is így öltözünk akkor. Az angyalok nem
esznek, nem isznak. Mi sem tesszük aznap. Az angyalok egész nap imádkoznak. Ezt
követjük mi is ekkor.
Említettük, hogy Ros Hásánákor a nevek a nagy könyvekbe kerülnek,
a pecsételés napján, Jom Kipurkor rákerül a végzés, a
megerősítés, a pecsét. Úgy is köszöntjük egymást: Jó pecsételést kívánunk.
A böjt minden 12 éven felüli hölgynek és 13 éven felüli férfinak kötelessége. A pikuách
nefes, az élet védelme erre a napra is vonatkozik. A beteg embernek gondolni
kell egészségére.
A böjt végét sófár kürt jelzi. Ha áhítatosan imádkoztunk, és őszinte volt a
megbánásunk, bizonyára nem marad el sem a beírás, sem a pecsételés.
Böjt után a hónap 10.-én a hold már fényesen ragyog. Érdemes a szabad ég alatt
köszönteni. Ha nem bujkál a fellegek mögött, akkor ezt meg is tehetjük. Vacsora
után hozzákezdenek a szuká, a sátor készítéséhez.
A sátoros ünnep tisri hó 15-én köszönt be. (A
zsidó naptár szerint 14.-én este a csillagok feljövetelével áll be az ünnep és
nyolc napig tart.) Izraelen kívül 9 napig.
A diaszpóra egy plusz napot vállal.
Szukot a három zarándok ünnep egyike, mindegyiknek
közös jellemzője, hogy van mezőgazdasági jellege, és kapcsolódik az Egyiptomból
való kivonuláshoz. A betakarítás ünnepének tekintjük ezt az időszakot, mert
Izraelben a mezőgazdasági munkák ekkor fejeződnek be. 40 évig az Egyiptomból való
kivonulás után a pusztában vándoroltak őseink, sátrakban laktak, ezért mi is
sátrat építünk, ahol a fő étkezéseket elköltjük. Igazság szerint aludni is ott
kellene, ha ez lehetséges. A Talmud szerint dicsfelhők borították a vándorlók
sátrát, óvva hidegtől, széltől, vihartól.
A sátornak két oldalán és a harmadikból 10-10 cm-t kell építeni, a többi lehet
akár házfal is. A tetőt faágakból vagy nádból készítjük, az ágakat le kell
vágni a fáról, a nádat nem szabad összekötni. Több legyen az árnyék, mint a
fény, de látni lehessen a csillagokat. Ha annyira esik az eső, hogy befolyásolja az
étel ízét, akkor nem kell ott tartózkodni.
Az ilyenkor szokásos ünnepi csokor a betakarításra utal Magyarországon az aratás
idején készítenek búzakoszorút, hazai virágokkal tarkítva.
Keleti országokban az ott honos növényekből áll a csokor. Pálmaág,
(lüláv), ez a csokor közös neve. Összetevői: a pálmaág (lüláv),
a citrusfa gyümölcse (etrog), a mirtusz (hádászá) és a fűzfa (árává), ezt kell
lengetni a négy égtáj irányába, valamint fel- és lefelé. Áldást mondunk minden
nap a csokorra, törekedni kell, hogy mindenkinek legyen ebből sajátja.
Az első két napon és utolsó kettőn, Izraelben az első és utolsó napon, szombati
tilalmak vonatkoznak. A kivétel, hogy a köztéren, tehát az utcán szabad vinni, szabad
főzni, lángot ugyan nem gyújtunk, de a meglévő tűzforrásból lehet venni. Az első
két és utolsó napokat fél ünnepek kötik össze, amikor ha szükséges, a
munkavégzés lehetséges és a közlekedési eszközök használata sem tilos.
Az utolsó félünnep napját Hosáná Rábának nevezzük, ez az utolsó
kiskapu. Ha nem bocsájtott meg a Teremtő eddig, még megteheti, ha őszinték a
fohászaink. Ilyenkor szoktak egész éjjel imádkozni, tanulni.
A nyolcadik napon az esőért fohászkodnak. És megemlékeznek az elhunytakról, mászkírt
mondva. Ezt azok mondják, akiknek egyik szülője vagy Isten ments meg, mind a kettő
elhunyt. A hét rokonért szoktak Jizkor emlékező fohászt
recitálni. Apa-anya-fivér-nővér- és (Ég ne adja) fia, lánya, hitestársa.
Izraelben a nyolcadik napon tartják a Szimchász Tórát, amely nálunk
és mindenütt a szétszórattatásban külön napon tartandó ünnep. Az öröm ünnepe,
tulajdonképpen egy befejezés. Héberül szijum. Ha egy traktátus vagy
könyvnek végére értünk, akkor kis ünnepséget rendeznek, és mindjárt folytatják
vagy újra kezdik a tanulást.
A Tórát 54 hetiszakaszra osztották fel, az éves ciklusnak ezen a napon jutnak a
végére és az első könyv első fejezetéből olvasva a folyamat újra kezdődik, mert
a körforgás állandó, amíg ember él a földön. A befejezést és újrakezdést
vidáman ünnepeljük, ezért zászlóval, Tórával körmenetet rendeznek, apró és
idős ember a zsinagógában a nap előestéjén és délelőtt a Tóra olvasást
megelőzően körmenetet tart. Száll a dal, pereg a tánc, bízunk abban, hogy az egész
esztendőben minden hétfőn, csütörtökön és Sábátkor meghallgathatjuk a Tóra
felolvasását.
Deutsch Gábor |