Valláspszichológia.
zsidó felekezeti szociális munkás szak 6. fv
A vallásos hit,
viselkedés és élmény
pszichológiai
vonatkozásai
A tantárgy: cél
és tematika
A vallás (hit, erkölcs, hagyomány, életmód)
az ember lelki életében realizálódik. A tantárgy (továbbiakban röviden:
"valláspszichológia") ennek a realizálódásnak a modern
pszichológia által feltárt pszichikus feltételeit, hordozóit és
folyamatait ismerteti. A vallás/vallások pszichológiai szempontból
általánosítható jellemzőiből kiindulva és azokat figyelembe véve járul
hozzá a zsidó vallás és vallásosság jobb, sokirányú megértéséhez.
Bemutatja
a vallás/vallásokra, vonatkozó, a vallásos hit kialakulásával
foglalkozó, fontosabb teoretikus pszichológiai hipotétiseket és kitér
azok kritikai értékelésére, bírálatára.
Tárgyalja a vallásos
meggyőződésben, illetve annak elutasításában szerepet játszó pszichikus
(kognitív, emocionális, kulturális) faktorokat. Foglalkozik a vallásos,
illetve a vallást elutasító ember személyiség-jellemzőivel.
A tantárgy keretében
tárgyaljuk a vallási normatívák (rítusok, előírások, micvák, stb.) által
szabályozott viselkedésmódban, cselekvésben érvényesülő pszichikus
ágenseket és a vallás életmód szabályozó szerepét. Elemezzük a vallásos
és a vallással szembenálló szemlélet, magatartás kisiklásait, illetve
egyes típusos, patológiás torzulásait.
A
tárgy oktatása megköveteli a tudomány által feltárt ismeretanyaghoz
történő szigorú ragaszkodást és a tudományos megközelítés
érvényesítését. A valláspszichológia esetünkben ezekből a tudományos
eredményekből kiindulva próbálja segíteni a judaizmus mélyebb
megértését, illetve a zsidó vallási szemléletből kiindulva értelmezni a
tudomány vonatkozó megállapításait és ezzel összefüggésben az ember
helyét, szerepét a zsidó vallás világában.
A
zsidó vallás emberképe (ha nem is a kortárs tudomány módján) mélyen
"pszichológiai". Pszichológiai jelentőségű elméleti megfontolások,
megfigyelések, elemzések gazdag tárházát találjuk a hagyományos
irodalomban és a köznapi zsidó szemléletben. Ennek megfelelően, az
oktatásban helyet kap a pszichológiai szemlélet szerepe a zsidóság
kultúrtörténetében és a zsidóság szerepe a modern pszichológia
tudománytörténetében.
A
tananyag
A
tananyag az alábbi fejezeteket foglalja magába.
Bevezetés:
a judaizmus emberképe, a pszichológia alapfogalmai
Realizmus a TNACH "pszichológiai" emberszemléletében. A Talmud az "Emberről". A chaszidizmus emberképe. A nemzeti újjászületés heroikus
emberideálja (Gordon, r. Kuk, stb.). A tudományos pszichológia
metodológiai alapvetése, tárgya, viszonya a valláshoz.
Elméletek a vallás/vallások létrejöttéről
Korai
elméletek (a pszichoanalízis zsidó szemléleti eredői. A pszichoanalízis,
ahogyan ma látjuk. Pszichoanalitikus nézetek a vallás és a monoteizmus
eredetéről. A freud-i koncepció bírálata). Hipotézisek a vallások
eredetében szerepet játszó pszichikus tényezőkről (idegfiziológiai
tényezők, kognitív feltételek, kognitív stílusok, szorongáshárítás,
félelem tárgyvesztéstől koragyermekkori hatások, projekciók és
hiedelmek, bűntudat). A zsidó felfogás: idolatria és Egyistenhit A
Kinyilatkoztatás pszichológiai helye az egyén és a társadalom életében.
Elméletek
a vallás/vallások fennmaradásáról, harásáról
Hipotézisek a vallást fenntartó pszichikus tényezőkről (szociális
tanulás, identitás, önmeghatározás és önértékelés, deprivációs
magyarázatok, személyiségi tényezők). Hipotézisek a vallás és a
vallásosság hatásáról és szerepéről (perszonális integráció, szociális
integráció). Zsidó felfogás a zsidó vallás fennmaradásában kiemelkedő
szerepet játszó pszichikus faktorokról (a tanulás feltétlen
követelménye, közösségi élet -minjan-, hagyományok,stb.)
A
vallásos hit és a vallásosság kialakulása, 1.
Általános alapismeretek a szocializálódási folyamatokról. A vallási
szocializáció Szociális és interperszonális hatások: a család hatása
(szülők -a szülők hatását befolyásoló tényezők, apakép; a formális
nevelés hatása: iskolai hitoktatás, chéder, jesiva, az iskolai világi
oktatás hatása; az adott vallás többségi, vagy kisebbségi helyzetéből
adódó hatások).
A
vallásos hit és a vallásosság kialakulása, 2.
A hit
és az identitás megváltozása. Konverzió (megtérés, t"suva,
vallásváltoztatás, tagadás). Előidéző tényezők: "kereső" kognitív
magatartás, tudatalatti konfliktusokkal szembeni védekezés, személyiségi prediszpozíciók, térítés. A megtérés pszichológiai hatása. Konverzió az
ateizmus irányába (családi tényezők, tudatalatti konfliktusok). Új
vallási mozgalmak.
Demografiai
paraméterek és vallásosság
Életkori
szakaszok és vallásosság (hit, vallási aktivitás, vallási élmények
gyermek, kamasz, felnőtt és idős korban). Nemek közötti különbségek.
Vallásosság a különböző társadalmi rétegekben, kisebbségi csoportokban.
Vallásosság a felekezeti közösség nagyságától függően.
Személyiségjegyek
és vallásosság
Örökléses tényezők. Extra-introverzió, neuroticizmus, érzelmi stabilitás
skálák révén kapott egyéni adatok összehasonlítása a vallásosság
mértékével. A pozitív önértékelés és vallásosság magas korrelációja.
Újabb kutatások az autoritáriánus személyiségjegyek és a vallásosság
viszonyáról. Vallási dogmatizmus és nyitottság. A vallásosság extrinsic
és intrinsic formái. A fundamentalizmus, mint személyiségvonás.
Antiszemitzmus és autoritarianizmus. Az intelligencia és az
iskolázottság szerepe.
A
vallásosság hatása az egyén életmódjára és életminőségére
A
vallásosság hatására kialakuló optimizmus, elégedettség, "boldogság"
percepció. Vallásosság és egészség (szubjektív egészségérzés,
alacsonyabb halálozási index, átlagnál kedvezőbb egészségi
statisztikák). Mentális egészség és a vallásosság különböző típusai. FOD
skálák (halálfélelem fokát mérik) alacsonyabb átlagot mutatnak
vallásosaknál. Öngyilkosság és vallásosság. Statisztikai felmérések
eredményei a vallásosság morális, emberbaráti magatartást meghatározó
szerepéröl. Szexuális viselkedés.
A
vallásosság hatása a közösség és társadalom életmódjára és fejlődésére.
Népességszaporulat és vallásosság (statisztikai adatok). Válások
gyakorisága. Bűnözés és deviancia a vallásos és az átlagpopulációban.
Vallásosság hatása a drog és alkoholfogyasztás terjedésére. A vallás
munkavégzésre és munkateljesítményre gyakorolt hatása (a weberi
protestáns munkaethosszal kapcsolatos felmérések). A vallásosság és
speciálisan a zsidó vallásosság kapcsolata az előítéletességgel és
etnocentrizmussal. Szociális integráció és szociális elkülönülés.
A
zsidóság speciális pszichológiai problémái
Zsidó identitás. Az úgynevezett "galutérzés". Az asszimiláció pszichikus
csapdái. A Soá mentális hatása. Szembekerülés az antiszemitizmussal és
az öngyűlölettel. Nagy zsidó pszichológusok.
A fejezetek tematikus egységenként, nem
előadásonkénti bontásban mutatják be a tananyagot.
Irodalom
Buber,
Martin:
1982. A próféták hite. Bp. Twins.
Eliade, Mircea:
1996. A vallási hiedelmek és eszmék története. I.II.III. Bp. Osiris.
(Kijelölt fejezetek)
-
"
- : 1992. A szent és a profán. Bp. Osiris.
Hahn István:
1967. Az ismeretlen isten rajongói. Bp. Világosság 11. 650-658.
Mannheim Károly:
1995. A gondolkodás struktúrái. Bp. Atlantisz.
Popper Péter: Az
Írás. 2004 SAXUM Kiadó
Popper Péter:
Vallásalapítók 2006. SAXUM Kiadó
Pressing Lajos:
1994. Hová tűntek a csodák? Bp. Orient Press.
Puskás Ildikó:
1984. Istenek tánca. Bp. Akadémiai Kiadó.
Süle Ferenc:
1996. Adatok a szektaképződés mélylélektanához... Pszichoterápia, 315 p.
Vermes, Géza:
1998. A qumráni közösség és a holt-tengeri tekercsek története, Bp.
Osiris.
Budapest, 2010
augusztus
Dr Engländer Tibor
|
