Jogszociológia
zsidó közösségszervező (szociális munkás) szak I. évf
Előadó tanár vagy gyakorlatvezető neve:
Dr. Kálmán János
Tantárgyfelelős neve és beosztása: Ungárné Dr. Komoly Judit
A kurzus időtartama: 2 félév
Évfolyam: zsidó közösségszervező (szociális munkás) szak I. évf
A kurzus célja: (milyen tudásanyagot ad, mire képesít)
A hallgatók általános társadalomelméleti ismereteinek fejlesztése, és különösen
a jogi ismeretek elsajátítására történő felkészítése, a jogszociológia
alapvető fogalmainak, kategóriáinak, azok történetének és összefüggéseinek
megismertetése.
A hallgató kötelezettségei:
A tananyag elsajátítása a foglalkozásokon való aktív részvétel, a megadott
kötelező irodalom megtanulása és - a Iehetőséghez képest - az ajánlott
szakirodalomból a hallgató által kiválasztott művek tanulmányozása útján.
A félévi számonkérés formája: zárthelyi dolgozatok írása, a félév és
tanév végén kollokvium.
A tantárgy tematikája:
1 félév.
A társadalomtudományok helye a modern tudományok rendszerében, elvi és módszertani
sajátosságaik. Általános szociológia és szakszociológiák, jogszociológia. A
jogszociológia viszonya a társtudományokhoz. A jogszociológia módszerei.
A jog helye a társadalomban. A jog mint komplex társadalmi alrendszer. Az egyén, a
társadalom és a jog. A szociológiai jogszemlélet. A jog szociológiai fogalma. A jog
mint norma; a jogszabály fogalma. A jog és egyéb normarendszerek, a jog és az
erkölcs. A jog és az igazságosság. A jogbiztonság és az igazságosság problémája.
Az állam és a jog. Hatalom és uralom; a tradicionális, a karizmatikus és a
bürokratikus uralom. A modern bürokrácia fogalma, működésmódjának
legáltalánosabb sajátosságai, magánigazgatás és közigazgatás. A jog mint
szervezet. A jog mint az állami apparátus specifikus működésmódja.
A szuverenitás. Külső és belső szuverenitás, külső és belső jog. Közjog és
magánjog. A népszuverenitás elve. Demokrácia, diktatúra, anarchia; a közvetlen és a
képviseleti demokrácia. Választási rendszerek. A belső szuverenitás korlátai, a
hatalmi ágak relatív elkülönülése. Állami egység, centralizáció, föderáció.
Az önkormányzati elv. Köztestületek.
A jog mint apparátus. Az államhatalmi ágak elválasztása; a törvényhozói, a
kormányzati
és a bírói hatalom. A államhatalmi ágak jelenlegi szervezeti felépítése a Magyar
Köztársaságban. Specifikus hatalmi ág: az alkotmánybíráskodás. A bírói
függetlenség. Közigazgatás és bíráskodás.
Jogforrástan. A jogforrás fogalma. A jogforrások hierarchiája a mai magyar
jogrendszerben. A jogszabályok érvényessége és hatályossága; tárgyi, területi és
személyi hatály. A jog felosztása; tárgyi jog és alanyi jog, anyagi jog és
eljárási jog, a jogágak és jogágazatok. A jogviszony fogalma. A jog mint technikai
norma. A jogalkotás folyamata. A jogkollizió (jogösszeütközés) és jog hézag. A
jogalkalmazói jogalkotás kérdésköre, különös tekintettel a bírói jogalkotásra.
Az Alkotmány és az alkotmánybíráskodás. A Legfelsőbb Bíróság és annak relatív
jogalkotó szerepe.
A jog mint ideológia. A jogpozitivizmus és a természetjog. Az emberi jogok és az
állampolgári jogok. Jogok és jogosultságok. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Az
alapjogok és az alapjogi bíráskodás. Szociális jogok, az Európai Szociális Charta.
A jogértelme kérdései: az autentikus, a tudományos, a jogalkalmazói és a magán
jogértelmezés. A tárgyi jog formalizáltsága. A jog szocializációja és a
jogkövető magatartás. A jogtudat és a jogismeret mint valóság és fikció. Tények
és értékek. A társadalmi tények és jogi tények, a relevancia. Bizonyítás,
hipotezis, vélelem és fikció a jogban. A jogászi foglalkozás és a jogászi
világnézet. A jog kikényszerítése és hatékonysága. A jog érvényesülésének
korlátai.
Társadalmi változás és a jog változásai; kontinuitás és diszkontinuitás. A
legitimáció probléma. A jog recepciója. Modernizáció és jog.
II. félév:
Fejezetek az ókori gondolkodásnak az állam- és a jog működésére vonatkozó
elemeiből: a.) Platón gondolatai az államról és a jogról
b.) Arisztotelész az államról és a jogról
c.) Agustinus Aurelius (Szent Ágoston) az államról és a jogról
Fejezetek a középkornak az állam- és a jog működésére vonatkozó gondolataiból:
a.) Mose ben Majmun (Maimonidész) az államról és a jogról
b.) Aquinói Szent Tamás az államról és a jogról
c.) A középkor és az újkor határál. Niccolo Machiavelli elméleti fordulata,
gondolatai az az államról és a jogról
Újkori elméletek az állam és a jog szociológiájáról:
a.) Hugo Grotius
b.) Thomas Hobbes
c.) Baruch Spinoza
d.) John Locke
e.) Montesquieu
f.) David Hume
g.) A Felvilágosodás és Jean-Jacques Rousseau
h.) Edmund Burke
L) Jeremy Bentham és a Panopticon
j.) Georg W.F. Hegel
k.) John Stuart MiII
1.) Karl Marx és utóhatása
m.) Friedrich Nietzsche és utóhatása
Az állam és jog működésére vonatkozó főbb irályzatok a 20. században
Kötelező irodalom:
1. félév:
Kulcsár Kálmán: Jogszociológia ( Bp. Kulturtrade K. 1997.)
vagy (választás szerint)
Badó Attila -.Loss Sándor - H.Szilágyi István - Zombor Ferenc: Bevezetés a
jogszociológiába [Prudentia Iuris 9. A miskolci egyetem jogelméleti és
jogszociológiai tanszékének kiadványa, Miskolc, 1997.)
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló - többször módosított - 1949.évi XX.
törvény A jogalkotásról szóló - többször módosított - 1987.évi XI. törvény
Az Alkotmánybíróságról szóló - többször módosított -1989.évi XXXII. törvény
2. félév
Bayer József: A politikai gondolkodás története. Bevezetés Osiris tankönyvek
sorozat, [Budapest, 1998. Osiris Könyvkiadó]
Ajánlott irodalom:
1. Arendt, Hannah: Múlt és jövő között. Nyolc gyakorlat a politikai gondolkodás
terén [Budapest, 1995. Osiris Kiadó- Readers International]
2. Aron, Raymund: Tanulmány a szabadságjogokról [Pécs, 1994. Tanulmányi Kiadó]
Bevezetés az állam- és jogtudományokba (Szerk.: Szabó Miklós)
[Prudentia Iuris 2. A miskolci egyetem jogelméleti és jogszociológiai tanszékének
kiadványa, Miskolc, 1998. 2.kiadás)
3.Constant, Benjamin: A régiek és a modernek szabadságáról [Budapest, 1997. Atlantisz
Könyvkiadó]
4. Hart, H.L.A.: A jog fogalma (Osiris Kiadó, Budapest, 1999.)
5. Horváth Barna: Jogszociológia. A jog társadalom- és történelemszemléletének
problémái (Osiris Kiadó, Budapest, 1995.)
6. Foucault, Michel: Az igazság és az igazságszolgáltatási formák (Latin Betűk,
Debrecen, 1998.)
7. Foucault, Michel: A "kormányozhatóság" (In. A fantasztikus könyvtár,
Pallas Stúdió-Attraktor Kft. Budapest, 1998.)
8. Kelsen, Hans: Tiszta jogtan [Budapest, 1988. Stumpf István kiadása]
9. Lánczi András: A xx. század politikai filozófiája [Miskolc, 1997. Bibor Kiadó]
10. Maclntyre, Alasdair. Az erény nyomában [Budapest, 1999. Osiris Kiadó]
11. Oakeshott, Michael: Politikai racionalizmus (Budapest, 2001. Új Mandátum
Könyvkiadó)
12. Rawls, John: Az igazságosság elmélete [Budapest, 1997. Osiris Kiadó] Schmitt,
Carl: Politikai teológia [Budapest, 1992. Tempus]
13. Schmitt, Carl: A politika fogalma (Budapest, 2002. Osiris - Pallas Stúdió -
Attraktor) Somló Bódog: Értékfilozófiai irások (Pro Philosophia, Kolozsvár-Szeged,
1999.)
14. Strauss, Leo - Cropsey, Joseph (szerk.): A politikai fiozófia története 1-II.k.
[Budapest, 1994, Európa Könyvkiadó]
15. Strauss, Leo: Természetjog és történelem [Budapest, 1999. Pallas
Stúdió-Attraktor Kft.]
16. Summer, William G.: Népszokások. Szokások, erkölcsök, viselkedésmódok
szociológiai jelentősége [Gondolat Könyvkiadó., Budapest, 1978.] .
17. Szigeti Péter - Takács Péter: A jogállamiság jogelmélete [Budapest, 1998.
Napvilág Kiadó] Varga Csaba: Ajog mint folyamat [Budapest, 1999. Osiris Kiadó]
18. Weber, Max: Jogszociológia /Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia
alapvonalai 2/2.köt. A gazdaság, a társadalmi rend és a társadalmi hatalom formái
[Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995.]
|
