Az Egyetemi Tanács jóváhagyta: 2010. november 24-én.

Tartalomjegyzék

1 § A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat hatálya.
2. § A kreditrendszer alapfogalmai
3.§ A tanterv
4 § A tantárgyleírás
5. § Az oktatás időszakai
6. § A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek
7. § A hallgatói jogviszony, beiratkozási kötelezettség
8. § Átvétel
9. § Párhuzamos képzés
10. § A részképzés
11. § Az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés
12. § A tantárgyak meghirdetése és felvétele
13. § Az ismeretek és gyakorlati képességek ellenőrzése, jelenlét a tanórákon
14. § A vizsgák és szigorlatok rendje, a vizsgaidőszak
15. § A tanulmányi eredmény nyilvántartása, mutatószámai
16. § A helyettesítő és szabadon választható tantárgyak befogadása
17. § Szakmai gyakorlatok
18. § Az abszolutórium (végbizonyítvány)
19. § A szakdolgozat
20. § A záróvizsga (ZV)
21 § Az oklevél (diploma)
22. § Az intézmény tájékoztatási, tanácsadási kötelezettsége
23.§ Értelmező rendelkezések

MELLÉKLETEK

A SZAKDOLGOZAT
A szakdolgozat készítésének folyamata, tartalmi és formai követelményei
NYILATKOZAT
BÍRÁLATI LAP

A vendéghallgatói jogviszony létesítésével kapcsolatos eljárási rendről
Kérelem - vendéghallgatói jogviszony létesítése iránt

Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem
Egyetemi Tanácsának

H a t á r o z a t a

az Egyetem Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatáról

Az Egyetemi Tanács a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX., a felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról szóló 200/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése valamint a 79/2006 sz. Kormányrendelet alapján az Egyetem TANULMÁNYI- ÉS VIZSGASZABÁLYZAT-át az alábbiak szerint határozta meg:

(Az itt nem szabályozott kérdésekben a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról előírásai az irányadóak.)

1. § A Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat hatálya

A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) hatálya az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem (a továbbiakban OR-ZSE) alap és mester képzésben, felsőfokú szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben, doktori képzésben, államilag finanszírozott és költségtérítéses, kreditrendszerű teljes idejű és részidős képzésben részt vevő magyar és külföldi állampolgárságú, hallgatói jogviszonyban állók tanulmányi és vizsgaügyeire terjed ki. Rendelkezései az Egyetem valamennyi szakán tanulmányokat folytató hallgatókra vonatkoznak.

(2) A doktori képzésben részt vevő hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiről külön szabályzat rendelkezik.

(3) Az OR-ZSE valamennyi hallgatójának, alkalmazottjának, és megbízással foglalkoztatott óraadójának jelen szabályzat szerint kell eljárnia az abban szabályozott ügyekkel összefüggő munkavégzése során.

(4) Jelen TVSZ a 2010/2011-es tanév 2. félévének megkezdésekor lép hatályba.

3. § A tanterv

(1) A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a tanterv határozza meg.

(2) Az adott szak tantervében kötelező, kötelezően válaszható és szabadon választható tantárgyak szerepelnek. A kötelező tantárgyak teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele, a kötelezően választható tantárgyak közül a tantervben megadott kreditpontnyi tantárgy felvétele és teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele, a szabadon választható tantárgyak a tanterv által konkrétan meg nem határozott olyan bármely egyetemi képzésben szereplő tantárgyak, amelyeket a képzésért felelős szak a 16. § szerint befogad.

a. A kötelező tantárgyak teljesítése a képzettség megszerzésének feltétele, más tárggyal nem helyettesíthetők.

b. A szabadon választható tantárgy a tanterv által konkrétan meg nem határozott, bármely, az OR-ZSE szakainak vagy más intézmény képzésében szereplő tantárgy lehet, amely elnyerte a meghirdetés jogát és amelyet az Egyetem befogadott. A szabadon választható tantárgyakból megszerezhető kreditpontok száma nem haladhatja meg a szak összes kreditpontjainak 6 %-át.

(3) A modul a szak tantervének több tantárgyát tartalmazó, egymásra épülő egysége, vagy egymással egyenértékű, egymást helyettesítő egysége.

(4) A hallgatók joga az adott szakon párhuzamosan meghirdetett szakirány modulok közötti választás. Az egy szakirány modult felvevő hallgatók száma korlátozható, a szakirány modul tantárgyainak meghirdetéséhez minimális hallgatói létszám jelentkezése írható elő.

(5) A mintatanterv a tantervben szereplő tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előzetes követelményeknek, minden félévben 30 (+,-3) kreditet teljesít, és tanulmányi kötelezettségeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt fejezi be.

(6) A mintatanterv megtalálható az OR-ZSE honlapján.

(7) A mintatanterv tartalmazza oktatási időszakonkénti bontásban

a. valamennyi kötelező és kötelezően választható tantárgyat,

b. a tantárgy heti (vagy félévi) tanóraszámát és a hozzárendelt kreditpontokat,

c. a számonkérés típusát (aláírás, félévközi jegy vagy vizsgajegy).

(8) A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásaitól eltérő tantárgyfelvétel semmis.

(9) A heti maximális tanórák számát a szakleírások határozzák meg.

4 § A tantárgyleírás

 (1) Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket, készségeket a tantárgyleírások tartalmazzák, melyeket a tárgyat oktató tanár készít el és a szakfelelős hagy jóvá.

(2) A tantárgyleírás tartalmazza:

a. a tantárgy megnevezését,

b. a tantárgy kreditpontjait,

c. a tantárgy oktatásáért felelős oktatási szervezeti egység és oktató megnevezését,

d. a heti (félévi) tanóraszámot,

e. a tantárgy felvételének előzetes követelményét,

f. a foglalkozásokon való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának lehetőségét,

g. az igazolás módját a foglalkozások és a vizsgán való távollét esetére,

h. a félév végi számonkérés típusát (aláírás, félévközi jegy, gyakorlati jegy vagy vizsgajegy),

i. a vizsgakövetelményeket,

j. az osztályzat kialakításának módját,

k. a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában,

l. a tantárgy tananyagának leírását,

A tananyag leírása: az adott tantárgy keretén belül tárgyalt fontosabb témák, témacsoportok felsorolása szemeszterenként. A tananyag leírását az OR-ZSE honlapján kell közzé tenni.

m. a tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listáját,

n. a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát.

5. § Az oktatás időszakai

A szorgalmi időszakban a hallgató tanórákon vesz részt és ezzel kapcsolatos feladatokat old meg. Vizsgát csak a 14.§-ban foglaltak teljesítése esetén tehet. A szorgalmi időszak hossza 15 hét. A szorgalmi időszakokat a vizsgaidőszakok követik.

(1) A tanév időbeosztásáról tanévenként, - a zsidó felekezet ünnepeinek figyelembe vételével - a hallgatói képviselet (HÖK) véleményét kikérve, a rektor javaslatára a Rektori Tanács dönt. A rektor tanévenként a zsidó felekezet ünnepein kívül még 3 nap tanulmányi szünetet engedélyezhet. A tanulmányi szünet engedélyezése előtt a rektor a tanszékvezetőkkel egyeztet.

6. § A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok és személyek

 (1) A tanulmányi és oktatási ügyekben az alábbi bizottságok járnak el:

a. Tanulmányi Bizottság (TB)

b. Oktatási és Kreditbizottság (OKB)

(2) A TB állandó elnöke az oktatási rektorhelyettes. Oktató tagjait a Rektori Tanács választja meg, hallgató tagját a HÖK delegálja. A TB elnökből, két oktató tagból és egy hallgatóból áll.

(3) A hallgatók tanulmányi ügyeiben első fokon a TB jár el, az oktatási szervezeti egység vezetője javaslatának kikérésével.

Hatásköre:

a. a kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése,

b. a megkezdett félév utólagosan passzív félévvé nyilvánítása,

c. párhuzamos és részképzés engedélyezése,

d. vizsga engedélyezése a vizsgaidőszakon kívüli időpontokban,

e. különösen indokolt esetekben, méltányossági alapon adható kedvezmény

f. szakok, intézmények közötti átvétel,

g. félév- és évhalasztás, törlés, elbocsátás, szakváltoztatás engedélyezése,

h. áthallgatás, vendéghallgatás engedélyezése,

i. visszavételi kérelmek elbírálása.

h. áthallgatás, vendéghallgatás engedélyezése (részletes eljárás az “e" mellékletben található)

(4) Bármely hallgató a HÖK-ön, illetve oktató az oktatási szervezeti egység vezetőjén keresztül a TB jogorvoslatát kérheti, ha véleménye szerint valamely tanulmányi ügy intézése nem a TVSZ-nek megfelelően történt.

A kérelmeket a Tanulmányi osztályon kell leadni, ahol azokat iktatják. A TB a beadástól számított maximum 30 munkanap alatt köteles a kérelmek ügyében határozni.

(5) A TB által első fokon hozott határozat ellen - annak kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül - a hallgató halasztó hatályú felülbírálati kérelmet terjeszthet elő.

A TB határozatát kézbesítés útján kell közölni. A határozat közlésének napja a kézbesítés napja. A felülbírálati kérelmet a Rektori Hivatalba kell benyújtani. A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

A felülbírálati kérelmet a rektor által létrehozott Felülbírálati Bizottság (FB) bírálja el a vonatkozó felsőoktatási törvény adott bekezdéseiben foglaltaknak megfelelő másodfokú eljárásban, a beadástól számított 30 munkanapon belül. A FB az ülésen a kérelmezőt meghallgatja, amennyiben azonban a szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg és magát elfogadható indokkal előzetesen nem menti ki, a bizottság távollétében is meghozza döntését, melyet indokolást is tartalmazó határozatba foglal. A határozatban a hallgató figyelmét minden esetben fel kell hívni arra, hogy jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó szabályzati rendelkezések megsértésére hivatkozva a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül annak felülvizsgálatát a bíróságtól kérheti.

(6) A Felülbírálati Bizottság határozata a közléssel (kézbesítéssel) jogerőssé válik. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató annak bírósági felülbírálatát kérte. A bíróságnak beadott felülbírálati kérelemről a beadással egyidejűleg a rektort is írásban értesíteni kell, hogy a végrehajtást felfüggessze. Ha a rektor erről nem, vagy későn értesül, a FB határozata végrehajtható.

(7) A tantárgyak 16.§ szerinti befogadásáról a szakmai döntéseket az Oktatási és Kreditbizottsága (OKB) hozza. Az OKB konzultációs, szervezési és szabályozási kérdésekben döntés-előkészítő feladatokat is ellát. A Bizottság döntéseihez egyetemen belüli és kívüli szakértőket (szakfelelős, tanszékvezető, stb.) hívhat meg.

(8) Az OKB tagjait az Egyetemi Tanács választja meg. Összetétele: egy fő elnök, két fő tag. Az OKB-nak a HÖK által delegált egy megfigyelő státusú, szavazati joggal nem rendelkező hallgató tagja van.

(9) A szakfelelős a szak tartalmáért, a teljes képzési folyamatért felelős hatáskörrel rendelkező megbízott személy.

A szakfelelős feladatai különösen:

- elkészíti és aktualizálja az általa irányított képzés akkreditációs anyagát;

- gondoskodik a mintatanterv közzétételéről;

- elkészíti az általa irányított képzés félévi ütemtervét;

- javaslatot tesz a tanszékvezetőknek az oktatók személyének kijelölésére;

- koordinálja az oktatást;

- ellenőrzi az általa irányított képzés oktatási folyamatát;

- javaslattétel más szakon, illetve más intézményben teljesített tanulmányi kötelezettségek elismerésére.

7. § A hallgatói jogviszony, beiratkozási kötelezettség

(1) A hallgató az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemmel hallgatói jogviszonyban áll. A tanulmányok megkezdésére jogot szerzett hallgató köteles a tanulmányok első félévére beiratkozni. A hallgatói jogviszony e beiratkozással jön létre. A félévre történő beiratkozással a hallgató kinyilvánítja, hogy az Egyetem rá vonatkozó szabályait ismeri és betartja. Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. A hallgatói jogviszony a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig, illetve az adott tanévben a végbizonyítvány/abszolutórium megszerzését követő első záróvizsga-időszak utolsó napjáig tart.

(2) A beiratkozás a beiratkozási időszakban történik. A beiratkozási időszak nem terjedhet túl az adott félév szorgalmi időszakának harmadik hetén. Ezen időponton túl beiratkozni csak kivételesen méltánylandó esetben, a Rektori Tanács engedélyével lehet. Ha a hallgató a beiratkozási kötelezettségét elmulasztja, féléve automatikusan passzív félévnek számít. Amennyiben a hallgató - külön jogszabályi rendelkezés alapján - tandíj, illetve költségtérítés fizetésre kötelezett, úgy e kötelezettség teljesítése a beiratkozás feltétele.

(3) Vendéghallgatói jogviszony

A vendéghallgatói jogviszony keretében résztanulmányokat lehet folytatni másik intézményben. Ehhez hozzá kell járulnia annak az intézménynek, ahol a jogviszony él (OR-ZSE). A kérelmet a Tanulmányi osztályra kell benyújtani, csatolva az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjének véleményét és a fogadó intézmény adott tárgyra vonatkozó tematikáját. A tanulmányokba való bekapcsolódás a feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg.

Más intézmény hallgatója - a Tanulmányi osztályra benyújtott kérelme alapján - az OR-ZSE képzésén vendéghallgatóvá válhat. A kérelemről a Tanulmányi Bizottság dönt. A vendéghallgatói jogviszony legalább egy félévig tart. A vendéghallgatóval kötendő képzési szerződésben a hallgató kérelmére és az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a Tanulmányi Bizottság a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban előírtaktól eltéréseket engedélyezhet.

A vendéghallgatónak ugyanolyan beiratkozási és egyéb kötelezettségi vannak, mint az ún. rendes hallgatónak. (Lásd részletesen A vendéghallgatói jogviszony létesítésével kapcsolatos eljárási rendről c. mellékletben)

(4) Az Egyetem előadásain jogviszonyon kívül - vendégként - is részt lehet venni. A részvételt a Tanulmányi osztályra benyújtott kérvény alapján - a tárgy előadójának beleegyezése alapján, melyet a Tanulmányi osztály kér meg - a rektor írásban engedélyezi.

A hallgató a félévre való beiratkozást követően jogosult:

a. az előmenetele szerint, a tanrendben meghatározott tantárgyakat felvenni és a felvett tárgyakból vizsgát tenni,

b. az Egyetemnek a hallgatók számára hozzáférhető létesítményeit (könyvtár, kulturális létesítmények) látogatni,

c. a hallgatói érdekvédelmi szolgáltatásokat igénybe venni,

d. a TDK tagja lenni,

e. a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító diákigazolványt igénybe venni, melynek érvényességét a félévekre történő beiratkozáskor lehet meghosszabbíttatni,

f. az Egyetem által nyújtott támogatásért folyamodni.

(3) A beiratkozás a tantárgyak indexbe történő felvételével, a kitöltött leckekönyv leadásával történik meg. A leckekönyvet a Tanulmányi osztályon kell leadni, aláírás ellenében!

(4) A beiratkozás alkalmával a hallgatónak be kell jegyezni a leckekönyvébe a tanterv által

a. kötelezően előírt tantárgyakat,

b. a kötelezően választható tantárgyakat,

d. az oktató nevét,

e. a tantárgyak kódszámát és kreditpontjait.

(5) A tantárgyfelvétel egy tantárgy meghirdetett óráira való jelentkezés. Feltétele a tantárgy előzetes követelményeinek teljesítése.

(6) Az adott félévben külföldi részképzésben részt vevő hallgató is köteles beiratkozni.

(7) Aktív félévnek számít a hallgató szempontjából valamennyi, az első beiratkozást követő félév, amikor a hallgató a tanévkezdést követő 60 napon túl is hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

(8) Különleges méltányosságot igénylő esetekben, a hallgatónak legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napjáig benyújtott kérelme alapján, a tanulmányok során egy alkalommal, a TB engedélyezheti az aktív félév passzívvá nyilvánítását.

(9) A hallgató köteles a hallgatói információs rendszerben szereplő adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul bejelenteni. Az ennek elmulasztásából származó hátrány ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(10) A hallgatói jogviszony szünetel

a. ha a hallgató a megadott határidőig nem iratkozott be (passzív félév),

b. ha a fegyelmi eljárás alapján hallgatói jogviszonyát felfüggesztették.

(11) A hallgatói jogviszony szünetelésének időszakában a hallgató

a. a hallgatói normatívából juttatásban nem részesülhet,

b. diákigazolványa nem érvényesíthető,

c. a választás és választhatóság jogával nem élhet, azaz újabb beiratkozásig nem lehet tagja a HÖK-nek.

(12) Korlátozott hallgatói jogviszony esetén a hallgatónak joga van

a. a már felvett, de nem teljesített vizsga vagy gyakorlati jegy megszerzésére, amennyiben a rendelkezésre álló kísérletek és a méltányosság lehetőségét nem használta már fel,

b. a még hiányzó kötelező és kötelezően választható tantárgyak felvételére és követelményeinek teljesítésére a modulon belül egy alkalommal. Korlátozott hallgatói jogviszony esetén a hallgató diákigazolványa érvényesíthető.

c. a megkezdett tudományos diákköri tevékenységét folytatni.

(13) Kérelme alapján a felvett személy tanulmányai megkezdésére legfeljebb kétévi halasztást kaphat. Halasztási szándékát a Tanulmányi osztályon írásban kell bejelenteni. A halasztási időszak elteltével a felvett személy külön felszólítás nélkül köteles beiratkozni. Ennek elmulasztása esetén a tanulmányok megkezdésére a jogot elveszti.

(14) A tanulmányok folytatására jogot szerzett hallgató köteles a következő félévre beiratkozni, ha tanulmányait folytatni kívánja. Az érvényesen be nem iratkozott hallgató hallgatói jogviszonya szünetel (passzív félév). Két év szüneteltetés után a hallgatói névsorból törlésre kerül, amellyel a hallgatói jogviszony megszűnik, hacsak a hallgató kérelmére a TB nem engedélyezte a törlés mellőzését. A hallgatói jogviszony négy félévig történt szüneteltetést követően még további két félévig, különleges méltányosságot érdemlő okból legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbítható.

(15) A hallgató bejelentésére a gyermekgondozási díj, illetve segély igénybevételének időtartamára évhalasztást kell engedélyezni, amely nem számít finanszírozott félévnek, illetve a hallgató szüneteltetheti hallgatói jogviszonyát.

(16) A (13) és (15) bekezdésében meghatározott okok miatt bekövetkezett félév- és évhalasztás olyan passzív félévnek számít, amely nem tekintendő finanszírozottnak.

(17) A hallgatói jogviszony megszűnik:

a. elbocsátással, ha a kötelező, vagy kötelezően választandó tantárgyakból teljesített kreditek száma az első beiratkozását követő 4. aktív félév lezárásakor kevesebb, mint 60 kreditpont,

b. elbocsátást kimondó jogerős fegyelmi határozattal,

c. a hallgató kérelmére,

d. a Felsőoktatási Törvényben meghatározott számú (12) aktív félévet igénybe vette, és tanulmányait nem fejezte be, illetve ha a tanulmányok befejezéséhez szükséges félévek minimális száma a felhasznált félévekkel együtt meghaladná ezt a számot,

e. elbocsátással, ha kötelező-tantárgy elhagyás miatt a hiányzó aláírást, illetve kreditpontokat legkésőbb a tantárgy újbóli meghirdetésének félévében sem tudta megszerezni.

A hallgatói jogviszony megszűnéséről a hallgatót írásban kell értesíteni: Ezt a Tanulmányi osztály végzi a Tanulmányi Bizottság írásbeli határozata alapján

(18) Amennyiben a hallgatói jogviszony elbocsátással, a (17) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján szűnt meg, és a hallgató új felvételi eljárás keretében újból felvételt nyer, korábbi tanulmányainak beszámítását nem kérheti.

(19) Visszavétel:

a.) A 7.§. 17.bek. b-e.) pontok alapján elbocsátott hallgató, az elbocsátó határozat jogerőre emelkedését követően - az elbocsátástól számított 3 éven belül - írásban kérheti tanulmányainak folytatását.

b.) Visszavétel a tanulmányok ideje alatt csak egy alkalommal engedélyezhető.

c.) A hallgatónak - visszavétel esetén - az elbocsátás előtt már hallgatott, de sikeres vizsgával le nem zárt tantárgyat újból fel kell vennie.

d.) Az elbocsátás előtt igénybe vett kedvezmény, - amely a tanulmányok ideje alatt egyszer adható - a visszavétel után nem illeti meg a hallgatót.

8. § Átvétel

 (1) Az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemen a szakok között kérhető átvétel, de csak sikeresen befejezett első év után! Ennek minimális feltétele 30 kreditpont megszerzése.

(2) Az OR-ZSE-n átvételre a szakok között kizárólag akkor van lehetőség, ha a teljesített tantárgyak programjai legalább 75 %-ban megegyeznek a szakon oktatott tantárgyak programjaival. Minden más esetben kizárólag a szakon tett, sikeres felvételi eljárás után kezdheti meg tanulmányait az új szakon.

(3) A más szakon, karon vagy felsőoktatási intézményben teljesített tantárgyak befogadásáról, a megszerzett kreditpontok elismeréséről az OKB dönt a 16. § szerint.

9. § Párhuzamos képzés

(1) Kérelme alapján más szak, vagy intézmény hallgatója felvehető az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemre a másik szakon folytatott tanulmányokkal egyidejű, azzal párhuzamos képzésre. A kérelmet a beiratkozási időszak végéig kell benyújtani a Tanulmányi osztályon.

(2) A felvételről és a tanulmányok folytatásának feltételeiről a TB dönt. Az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetemre párhuzamos képzésre a hallgató - az egyetem más szabályzatában meghatározott - díj fizetése ellenében iratkozhat be.

(3) Az OR-ZSE hallgatója más szakon, intézményben is bekapcsolódhat párhuzamos képzésbe. A párhuzamosan végzett két szak közül az számít első (azaz államilag finanszírozott) szaknak, amelyre a hallgató először nyert felvételt az államilag finanszírozott keret terhére. Az OR-ZSE hallgatóját bejelentési kötelezettség terheli, amennyiben más felsőoktatási intézményben is folytat tanulmányokat.

Más intézményben való képzést a beiratkozással egyidejűleg kell írásban bejelenteni a Tanulmányi osztályon

A bejelentési kötelezettség elmulasztása anyagi és fegyelmi felelősségre vonással jár!

10. § A részképzés

(1) Kérelme alapján a hallgató adott időszakra engedélyt kaphat tanulmányai folytatására más hazai és külföldi egyetemen.

(2) Az adott félévben külföldi részképzésben részt vevő hallgató is köteles beiratkozni a 7 § szerint.

(3) A részképzést a Tanulmányi Bizottság engedélyezi.

Az engedély nélküli részképzést az egyetem nem ismeri el! A kérelemhez csatolni kell az illetékes oktatási szervezeti egység(ek) vezetőinek írásbeli véleményét arról, hogy a tárgy más hazai vagy külföldi egyetemen történő hallgatását vizsgával vagy vizsga nélkül engedélyezik-e.

(4) A részképzés ideje alatt teljesítendő, illetve teljesített tantárgyak a részképzést megelőzően, illetve azt követően a 16. § szerint fogadhatók be, teljesítésük kreditponttal ismerhető el.

(5) A részképzésre engedélyt kapott hallgató esetében más hazai vagy külföldi egyetemen hallgatott tárgyak, vizsgák elismeréséről az OKB rendelkezik.

Az erre vonatkozó kérelmeket - a részképzés engedélyezése előtt - a Tanulmányi osztályra kell benyújtani, minden esetben csatolva az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjének véleményét és a fogadó intézmény adott tárgyra vonatkozó tematikáját.

Az OR-ZSE-n szigorlattal végződő tantárgyat teljes egészében nem lehet külföldi intézményben teljesíteni.

11. § Az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés

A Térítési szabályzatban foglaltak szerint!

12. § A tantárgyak meghirdetése és felvétele

(1) A kötelező tantárgyak felvételét féléves bontásban a tantervminta - az általa rögzített sorrendben - szakonként határozza meg.

(2) A Tanulmányi osztály az oktatási szervezeti egységek javaslata alapján az OR-ZSE honlapon közzéteszi a következő félév kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyainak listáját és tantárgyleírásait.

(3) Ha egy felvett tantárgy kreditpontjait a hallgató nem tudta megszerezni az adott félévben, egy későbbi félévben a tantárgyat újra felveheti amennyiben az újra meghirdetésre kerül. Ha a félévközi követelmények megfelelő szintű teljesítését a tantárgy oktatója aláírással igazolta, a hallgatónak csak vizsgáznia kell a következő félévben.

(4) A szabadon választható tantárgyak felvételének szabályozása:

a. A hálós tantervekben foglalt, a honlapunkon is szereplő csak összefoglaló néven megadott szabadon választható tantárgyakra a megkezdett félév első-második hetében kell jelentkeztetni a hallgatókat. A tantárgy csak megfelelő létszámú jelentkező esetében indítható. (minimum: 5 fő)

b. A tantervekben meg nem jelenő, nem nevesített szabadon választható tantárgyak akkor hirdethetők meg, ha;

- a tantárgyleírást az érintett tanszék vezetője jóváhagyta és alá is írta,

- a tárgyat az illetékes szakfelelős befogadhatónak tartja és a megajánlandó kredit feltüntetésével az Oktatási és Kredit Bizottság elé terjeszti, amely azt elfogadja,

- az illetékes tanszékvezető a tárgyhoz megfelelő oktatót tud biztosítani,

- a Tanulmányi osztály a szakfelelős jóváhagyása után az így választott szabadon választható tantárgyat, az OKB jóváhagyó határozata alapján bevezetteti az illető hallgató indexébe,

- szabadon választható tantárgyat csak a nem óraadói jogviszonnyal rendelkező (teljes, illetve rész-munkaidős), minősített oktató (Phd, CSc, DSC) vagy dr. hirdethet meg.

c. A Doktori Iskola keretei között meghirdetett és finanszírozott tantárgyakra valamennyi mesterszakunkról jelentkezhetnek hallgatók;

(5) A jelentkezés és az indexbe felvétel a Tanulmányi osztályon lefektetett jelentkezési lapokon történhet.

13. § Az ismeretek és gyakorlati képességek ellenőrzése, jelenlét a tanórákon

(1) A tantárgyi követelmények teljesülésének értékelése ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); vagy aláírással történik..

(2) Az ismeretek ellenőrzése történhet:

a. a szorgalmi időszakban a tanórán tett szóbeli vagy írásbeli beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve tanórán kívüli munkával készített feladat értékelésével,

b. gyakorlati jeggyel,

c. kollokviummal,

d. szigorlattal,

e. záróvizsgával (22. §).

(4) Félév végi osztályzat adható

a. félévközi jeggyel, mind elméleti, mind gyakorlati jellegű tantárgyak esetén, szorgalmi időszak alatti ellenőrzések alapján,

b. vizsgajeggyel, ekkor az érdemjegy megállapítása történhet csak a vizsgán mutatott teljesítmény alapján, vagy a félévközi ellenőrzések és a vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembe vételével,

c. vizsgával végződő tantárgyból, amelynek előadásaihoz szeminárium (gyakorlat) is csatlakozik, továbbá az olyan tantárgyakból, amelyeknek a foglalkozásai csak szemináriumból (gyakorlatból) állnak, a tárgy oktatója a hallgatónak, az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye alapján osztályzatot ajánlhat meg.

A megajánlott értékelést a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátását.

(5) Ha a félévközi jegy megállapítása zárthelyi dolgozatok alapján történik, a szorgalmi időszakban kell lehetőséget biztosítani a sikertelen vagy meg nem írt zárthelyi dolgozatok pótlására egy alkalommal.

(6) A vizsgával záruló tantárgy félévközi követelményeinek teljesítését a leckekönyvi aláírás igazolja. A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése. Ha a hallgató olyan kötelezettségét nem teljesíti, mely a követelményrendszer szerint a vizsgára bocsátás feltétele és a vizsgaidőszakban pótolható, úgy az adott tantárgyból a követelmény teljesítése legkésőbb a vizsgaidőszak második hetének végéig egy alkalommal külön eljárási díj befizetése mellett kísérelhető meg.

(7) Az adott tárgyból a félév végi aláíráshoz a gyakorlatok vagy az előadások 75 %-án való részvétel szükséges. A félévvégi aláírás megtagadását a Tanulmányi osztály "az aláírás megtagadva" bejegyzéssel rögzíti a hallgató leckekönyvének megfelelő rovatában. A félévvégi aláírás megtagadása esetén a hallgató az adott tárgyból vizsgát nem tehet, mivel nem teljesítette a tantárgyi követelményeket.

(8) Gyakorlati jegy írható elő, ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából lehetséges és szükséges. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak a szorgalmi időszakban kell teljesítenie. Az "elégtelen" érdemjegy a tantárgy megismétlését vonja maga után.

(9) Kollokvium valamely tantárgy egy oktatási időszakot átfogó anyagának számonkérése. Értékelése ötfokozatú minősítéssel történik.

(10) A szigorlat többszemeszteres tantárgy szintetizált ismeretanyagának számonkérése, letételére legkorábban a szigorlat anyagát jelentő tantárgyak utolsó vizsgája helyett, illetve az utolsó gyakorlati jegy helyett kerülhet sor. Értékelése ötfokozatú minősítéssel történik.

(11) A hallgató megszerzi a kreditpontot, ha az elégtelen érdemjegynél jobb érdemjegyet kap.

(12) Az értékelés során megállapított érdemjegy ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(13) Tantárgyelhagyásnak minősül, ha a hallgató egy felvett tantárgy

a. félévi aláírását nem szerzi meg,

b. megszerzi az aláírást, de a vizsgán nem jelenik meg és a vizsgaidőszakban nem tesz kísérletet a vizsga letételére,

c. a vizsgakövetelményeknek a megengedett számú ismétlő vizsgán sem tud eleget tenni (elégtelen osztályzat) az adott vizsgaidőszak ideje alatt.

(14 Tantárgy elhagyás miatt hiányzó aláírás ill. kreditpontok ismételt megszerzésének legkésőbbi időpontja a tantárgy újbóli meghirdetésének féléve.

14. § A vizsgák és szigorlatok rendje, a vizsgaidőszak

(1) A vizsgák letételére a vizsgaidőszak szolgál, amely alatt a szorgalmi időszakhoz tartozó követelmények teljesítése csak rendkívüli esetekben [13. § (6) és (7)], díjfizetési feltételhez kötve lehetséges. A vizsgaidőszak időtartama 5 hét.

(2) A vizsgaidőszakban az oktatóknak három vizsgaidőpontot kell biztosítaniuk. a harmadik vizsgaidőpontot a vizsgaidőszak utolsó hetében kell kijelölni és ekkor csak ismétlő vizsga vagy szigorlat tehető. Az ismétlő vizsgát leghamarabb a sikertelen vizsgát követő 3. naptári napon, az ismétlő szigorlatot leghamarabb a sikertelen szigorlatot követő 5. naptári napon lehet letenni.

(3) A vizsgaidőpontokat a vizsgaidőszak előtt legalább egy héttel a hallgatók tudomására kell hozni. A vizsgára jelentkezés és a vizsgamódosítás a Tanulmányi osztályon (TO) kihelyezett jelentkezési lapokon történik. Egy tárgyból egy időben csak egy vizsgaidőpontra lehet jelentkezni. Több időpontra történt jelentkezés a vizsgáztatásból való kizárást vonja maga után! Amennyiben a hallgató a vizsgán, vagy szigorlaton önhibájából nem jelenik meg, vizsgája, vagy szigorlata sikertelen és a vizsgáztató köteles az "elégtelen" osztályzatot a hallgató leckekönyvébe osztályzatot bejegyezni.

(4) A szigorlatra egy vizsgaidőpontot kell megadni és azt legalább kéttagú vizsgabizottság előtt kell letenni.

(5) Leckekönyv nélkül a hallgató nem vizsgázhat.

A leckekönyveket (index) az előírt aláírások és gyakorlati jegyek beíratása céljából a hallgatók a félév befejezése előtt két héttel fel kell venniük, majd az összes aláírás és gyakorlati jegy megszerzése után a Tanulmányi osztályra le kell adniuk. A TO. "vizsgára bocsátva", vagy "az aláírás megtagadva" bejegyzéssel a vizsgaidőszak megkezdése előtt a hallgatók számára lehetővé teszi a bejegyzéssel ellátott index ismételt felvételét.

(6) A vizsga csak akkor tehető le, ha a leckekönyvben az adott tantárgy félévközi követelményének teljesítése aláírással igazolt.

(7) A szóbeli vizsgák az oktatók és hallgatók számára nyilvánosak. A nyilvánosságot a rektor, vagy az oktatási rektorhelyettes korlátozhatja.

(8) A vizsgák kiírásáért és a kiírt vizsgák megtartásáért az illetékes tanszék a felelős.

(9) A megkezdett - tételhúzástól, illetve a gyakorlati vizsga megkezdésétől számított - számonkérés sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az "elégtelen" osztályzatot a hallgató leckekönyvébe bejegyezni.

(10) A hallgató a sikertelen vizsga kijavítását két alkalommal kísérelheti meg az adott vizsgaidőszakban az előre megadott vizsgaidőpontok igénybevételével.

(11) A hallgató tanszékvezetőhöz benyújtott kérésére az ismétlő vizsgát más oktató vagy bizottság előtt teheti le.

(12) Sikeres vizsga/szigorlat javítása csak a vizsgaidőszakban, egy alkalommal, összesen kettő tantárgyból, a meghirdetett időpontban, a Tanulmányi osztályon váltott vizsgajegy bemutatásával lehetséges.

15. § A tanulmányi eredmény nyilvántartása, mutatószámai

(1) A hallgató az adott félévre vonatkozó tantárgyakat már tartalmazó leckekönyvét (index) a vizsgaidőszak befejezését követő három héten belül (Lásd: 7§. (2)) köteles leadni a Tanulmányi osztályra.

(2) A hallgató tanulmányi eredményét a leckekönyvbe és a hallgatói információs rendszerbe írják be az arra jogosult adminisztrátor. A leckekönyv közokirat. A hallgatói információs rendszerben lévő adatok a leckekönyv hiteles másolatai. A leckekönyvbe és a hallgatói információs rendszerbe történő bármilyen illetéktelen bejegyzés okirat hamisításnak minősül és törvényi jogkövetkezményeket von maga után.

(3) A hallgató tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben vagy a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditpontok száma fejezi ki.

(4) A tanulmányi munka mennyiségét és minőségét a tantárgy elsajátításához szükséges hallgatói munkaórát (kreditérték), az elért teljesítményt (érdemjegy), valamint a vállalt és a teljesített tantárgyak arányát összességében beszámító korrigált kreditindex fejezi ki.

                     Σ(osztályzat * kreditpont)
Kreditindex = --------------------------------------
                                       30

                                 kreditindex * teljesített kredit összesen
korrigált kreditindex = ---------------------------------------------------------
                                              vállalt kredit összesen

(5) A befogadott tantárgy eredménye beszámítandó a súlyozott átlagba, kivéve, ha azt a hallgató a szakmai képzéshez nem tartozó tantárgyak köréből a szabadon választott tantárgyakra engedélyezett kereten felül veszi fel.

A korrigált kreditindex egy félévre vonatkozik.

Az adott félévi ösztöndíjak megállapításának alapja az előző félévi korrigált kreditindex, melyet a Tanulmányi osztály bocsát a HÖK rendelkezésére.

(6) A hallgató leckekönyvébe a félév lezárásakor be kell jegyezni a félév során szerzett kreditpontok összegét, valamint a korrigált kreditindexet.

Az OR-ZSE-n a hallgató teljesítményének nyomon követésére négy befejezett félév után a Tanulmányi osztály a hallgató tudomására hozza az addig teljesített kreditek összegét, a tanulmányainak befejezéséhez szükséges kreditpontokhoz való viszonyítás érdekében.

16. § A helyettesítő és szabadon választható tantárgyak befogadása

 (1) Más szakon, vagy intézményben meghirdetett tantárgy befogadása a tantárgyhoz tartozó kreditpont megállapítását és a tantárgy más tantárggyal (vagy tantárgyakkal) való helyettesíthetőségének, illetve más tantárgyaktól való különbözőségének megállapítását jelenti.

(2) Valamely tantárgy(ak) egy másikkal helyettesíthető(k), ha a helyettesítő tantárgy(ak) (össz)kreditpontjainak száma nem kisebb a helyettesített tantárgy(ak) (össz)kreditpontjainál, programja legalább 75 %-ban megfelel a helyettesített tantárgy programjának.

(3) Valamely tantárgy egy másiktól akkor különbözik, ha programjukban több, mint 25 %-ban eltérnek egymástól.

(4) Tantervhez kapcsolódó követelmény teljesítéséhez csak olyan tantárgy vehető figyelembe, amely különbözik a teljesítéshez már figyelembe vett valamennyi tantárgytól.

(5) A hallgató adott félévre történő beiratkozását megelőzően legalább két héttel a TVSZ-ben leírt módon kérheti a szaktól a más szakon, felsőoktatási intézményben teljesítendő felvett vagy korábban teljesített tantárgy(ak) befogadását. A befogadásról szóló döntést az (1) és (4) bekezdések figyelembevételével az OKB hozza. A Bizottság a hozzá benyújtott kérelmeket olyan határidővel bírálja el, hogy a befogadást kérelmező hallgató a döntés figyelembevételével állíthassa össze a következő féléves tanrendjét. Az (5) pontban leírtak szerinti tantárgy befogadásra vonatkozó kérelmeket az Oktatási és Kreditbizottsághoz címezve, a Tanulmányi osztályra kell benyújtani, minden esetben csatolva az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjének véleményét és a fogadó intézet tárgyra vonatkozó tematikáját.

(6) Az OR-ZSE-n az egyes szakokon kölcsönösen elismerik a meghirdetett tantárgyak kreditpont-értékét. Szabadon választható tantárgyként bármely, az OR-ZSE-n meghirdetett tárgy felvehető, figyelembe véve a (4) bekezdésben foglaltakat.

(7) Ha helyettesítő tantárgyhoz a tantervnek megfelelő kreditpont hozzárendelhető, akkor a helyettesítő tantárgyhoz kapcsolódóan szerzett érdemjegyet kell elfogadni.

(8) Amennyiben a hallgatónak C típusú B2 fokozatú (középfokú) ivrit (modern héber) vagy bibliai héber nyelvvizsgája van, kérheti nyelvvizsgájának a kötelező ivrit- vagy bibliai héber nyelv kreditjeire való konvertálását (kreditnek történő elfogadását) és a nyelvórák látogatása alóli felmentését. Ez nem vonatkozik a szabadon választható nyelvórákra!

(9) Az ivrit (modern héber) és a bibliai héber C típusú B2 fokozatú (középfokú) nyelvvizsgát minden esetben jeles érdemjeggyel kell befogadni.

17. § Szakmai gyakorlatok

Az Egyetem Rabbiképző Szakának hallgatói, ha abszolutóriumot szereztek (azaz: összes vizsgáikat, illetve szigorlataikat eredményesen abszolválták), az ún. rabbivizsgára bocsáthatók. Ebben az időszakban - a rabbivizsga letételéig, de legalább két félévig - kötelesek zsinagógai vagy hitközségi gyakorlatot teljesíteni. A gyakorlat színhelyét a Rektori Tanács jelöli ki. A zsinagógai gyakorlat alól felmentés nem adható, nem-teljesítése esetén a jelölt rabbivizsgára nem bocsátható.

18. § Az abszolutórium (végbizonyítvány)

 (1) Az abszolutórium minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a záróvizsga, szakdolgozat, valamint a képesítési követelményekben meghatározott nyelvvizsga kivételével a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettségének eleget tett. Igazolja a kritériumkövetelmények teljesítését, illetve a képesítési követelményekben meghatározott (a kötelező és kötelezően választható tárgyak) összes kreditpont - kivéve a diplomamunkához rendelt kreditpont -megszerzését. Az abszolutóriumot a képzés utolsó félévének befejezése, illetve az indexek leadása után a Tanulmányi osztály írja be az indexbe.

(2) A végbizonyítványt, amely végzettséget, szakképzettséget nem igazol, a rektor írja alá.

19. § A szakdolgozat

(1) A hallgatónak a szakképzettségét igazoló oklevél (diploma) megszerzéséhez szakdolgozatot kell készítenie. Ez összetett egyéni feladat, amely a megszerzett tudás szintézisét és alkotó alkalmazását követeli meg. A szakdolgozat célja: a szakokhoz tartozó tudományterületek bármely problémakörének önálló tudományos feldolgozása révén elősegíteni, hogy a hallgató szakmai tevékenység során fejlessze lényegmegragadó képességét, elsajátítsa a könyvtárhasználat és irodalomkutatás módszereit, és képes legyen véleményét tömören és szabatosan megfogalmazni.

(2) A szakdolgozat készítés vizsgajeggyel végződő, meghatározott kreditet érő, kötelezően választandó tantárgy.

(3) A szakdolgozat készítését konzulens irányítja. A konzulens az egyetem oktatója, illetve rektori engedéllyel külső szakember lehet. A konzulens csak a nem óraadói jogviszonnyal rendelkező (teljes, illetve rész-munkaidős), minősített oktató (Phd, Csc, Dsc) vagy dr. lehet, akit a tanszékvezető kér fel erre a feladatra.

(4) A szakdolgozatot a konzulens aláírja és egy érdemjegyet ad a dolgozatra a szöveges értékelésen kívül. (lásd a mellékletek között).

Az aláírást megszerzi a hallgató, ha a dolgozatot határidőre beadta és azt a konzulens legalább elégségesre minősítette. Elégtelen minősítéssel a hallgató nem bocsátható záróvizsgára. Ennek tényéről a TO értesíti a hallgatót.

(5) A szakdolgozatot bírálatra ki kell adni az opponens(ek)nek. Opponens csak minősített oktató (Phd, Csc, Dsc) vagy dr. lehet, akit a tanszékvezető kér fel. Az opponens egy érdemjegyet ad a dolgozatra a szöveges értékelésen kívül. (lásd a mellékletek között)

A bírálatokat legkésőbb 1 héttel a szakdolgozat védése előtt jelölt rendelkezésére kell bocsátani. A szakdolgozat értékelése 1-5 fokozatú osztályzattal történik. A szakdolgozat megvédése Záróvizsga Bizottság előtt történik.

(6) A szakdolgozat témákat az illetékes szak határozza meg, és az OR-ZSE honlapján közzé teszi. A hallgatók ezek közül választhatnak, de saját, a kiírásban nem szereplő témát is választhatnak a szakfelelős jóváhagyásával.

A hallgató a végzést megelőző félév első hónapjának végéig köteles szakdolgozati témát és konzulenst választani! A konzulens a hallgató témaválasztását aláírásával igazolja. A témaválasztó lapot, mint okmányt, a hallgató a Tanulmányi osztályon köteles leadni átvételi aláírás ellenében.

Szakdolgozat és konzulens választási problémák esetén a szakfelelős ad segítséget!

A szakdolgozat formája az OR-ZSE honlapján és e Szabályzat mellékleteként is megtalálható. A hallgató legalább három alkalommal köteles konzulensével a szakdolgozatával kapcsolatban konzultálni, melyet a konzulens aláírásával igazol. Ennél kevesebb számú konzultáció esetén a konzulens a szakdolgozatot nem írhatja alá és nem minősítheti.

Az elkészült szakdolgozatot a végzés évében, a vizsgaidőszakot megelőző hónap első napjáig kell a Tanulmányi osztályon benyújtani három nyomtatott (2 db köttetett, 1 db spirálozott) példányban + 1 cd-n/dvd-n átvételi aláírás ellenében.

A szakdolgozat és az értékelést igazoló dokumentumok egy példánya a tanszéknél marad, egy példányát a könyvtárban kell megőrizni. A Tanulmányi osztály gondoskodik arról, hogy a Záróvizsga Bizottság tagjai a szakdolgozatot, annak írásos kiértékelését és a szakdolgozat minősítésre vonatkozó javaslatokat a záróvizsgán kézhez kapják. A Záróvizsga Bizottság tagjai a záróvizsgán a szakdolgozattal kapcsolatban kérdéseket tehetnek fel, és egy osztályzatot adnak a szakdolgozat védésére.

20. § A záróvizsga (ZV)

(1) A záróvizsga az ismereteknek és a gyakorlati képességeknek a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás (készség) ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek a Záróvizsga Bizottság előtt arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik és a tanult ismereteket összefüggéseiben érti, és alkalmazni tudja.

(2) A rektor szemeszterenként és szakonként egy záróvizsga időszakot jelöl ki. A záróvizsgát csak a kijelölt záróvizsga időszakban lehet letenni.

(3) A Záróvizsga Bizottságnak az elnökön és a szakfelelősön kívül legalább két tagja van. Az elnök és a tagok csak minősített oktatók (Phd, Csc, Dsc), vagy dr. lehetnek.

(4) A Záróvizsga Bizottságot a rektor bízza meg az adott vizsgaidőszakra.

(5) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A Záróvizsga Bizottság a vizsgatárgyak osztályzatát, illetve az oklevél minősítését zárt tanácskozás keretében állapítja meg. A záróvizsga befejezésekor a bizottság elnöke az eredményeket kihirdeti. A szakdolgozatra egy jegyet ad a konzulens, egy(-egy) jegyet az opponens(ek) és egy jegyet ad a Záróvizsga Bizottság a szakdolgozat védésére. A 3, illetve a 4 érdemjegy számtani átlaga adja a szakdolgozat érdemjegyét.

(6) Sikeres a záróvizsga, ha a vizsgatárgyak és a szakdolgozat minősítése is legalább elégséges. Sikeres záróvizsga nem javítható.

(7) El nem fogadott szakdolgozat esetén a jelölt záróvizsgára nem bocsátható. A pótlás feltételeit és legkorábbi határidejét a tanszék véleménye alapján a rektor állapítja meg. Elégtelen szakdolgozatot javítani csak egy alkalommal lehet.

(8) Amennyiben valamelyik záróvizsga tantárgy vizsgajegye elégtelen volt, a jelöltnek az ismételt záróvizsgán csak abból a záróvizsgatárgyból kell ismétlő vizsgát tennie, amely az első alkalommal sikertelen volt. Ez a záróvizsga egyszer ismételhető. Ismétlő záróvizsga csak a következő záróvizsga időszak(ok)ban tehető. A záróvizsgához kreditpont nem rendelhető. Az ismételt záróvizsga térítésköteles.

(9) Ha a hallgató a záróvizsgáját nem teljesíti, azt a hallgatói jogviszony megszűnését követő bármely záróvizsga-időszakban megkísérelheti. A záróvizsga későbbi időpontban történő letételekor a vizsgázó különbözeti vizsgára nem kötelezhető, azonban a záróvizsgát a vizsga időpontjában hatályos képesítési követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján kell teljesítenie.

A záróvizsgára bocsátás feltételei:

1. a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése,
2.  a szakdolgozat elkészítése, benyújtása és legalább elégséges érdemjegyre történt értékelése.

A záróvizsga
a) szakdolgozat megvédéséből;
b) a képesítési követelményekben előírt írásbeli vagy/és szóbeli vizsgából áll.

21. § Az oklevél (diploma)

(1) Sikeres záróvizsga és az előírt nyelvvizsgák teljesítésének igazolását követő 30 napon belül az Egyetem kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére. Az oklevél közokirat, mely tanúsítja a tanulmányok sikeres elvégzését, az oklevélben megnevezett szakon. Az oklevél (diploma) tartalmát a törvényi előírások alapján határozzák meg. Az oklevelet a rektor, és a Záróvizsga Bizottság elnöke írja alá.

(2) Az oklevél átvételét a végzett aláírásával igazolja.

(3) Az oklevél (diploma) minősítésének alapjául a 0,01-ra kerekített tanulmányi átlag szolgál.

Ötfokozatú minősítés esetén:
1. 4,51 - 5,00 : kiváló
2. 3,51 - 4,50 : jó
3. 2,51 - 3,50 : közepes
4. 2,00 - 2,50 : elégséges

(4) Az oklevelet magyar nyelven kell kiállítani. 2006 évtől magyar és angol nyelvű oklevélmelléklet kiadása kötelező, amely a tanulmányi kötelezettség legfontosabb adatairól és a tanulmányi eredményekről ad tájékoztatást. Más nyelvű mellékletért más szabályzat szerinti díj fizetendő.
Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény vezetőjének (illetőleg a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott vezetőnek) és a záróvizsga-bizottság elnökének eredeti aláírását, a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének lenyomatát. Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott vezető is aláírhatja az oklevelet. A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata további - a személyes adatok körébe nem tartozó - adatok feltüntetését írhatja elő. A kiadott oklevelekről központi nyilvántartást kell vezetni.(Ftv.).

A diploma minősítésének kiszámítási módja:

                SZI + D + I + Σ Sz
DM = ------------------------------------
                                K

ahol:
DM= a diploma minősítésének alapjául szolgáló szám
SZI = a szigorlatok osztályzatainak számtani átlaga (egy szám),
D = a szakdolgozat (5-ös fokozatú) osztályzata, (egy szám)
I = az írásbeli vizsga osztályzata (az írásbeli vizsgák számtani átlaga, egy szám, ahol nincs írásbeli, ott értéke 0)
Σ Sz = a szóbeli vizsgák osztályzata (egyenként, összeadva)
K = a számlálóban lévő tételek száma

22. § Az intézmény tájékoztatási, tanácsadási kötelezettsége

(1) Az oktatási rektorhelyettesnek gondoskodnia kell arról, hogy a felsőfokú tanulmányait megkezdő hallgató beiratkozása alkalmával hozzájusson a TVSZ-hez, valamint felhívni figyelmét az OR-ZSE honlapján lévő tájékozatatókra, szabályzatokra.

(2) Az oktatási rektorhelyettesnek gondoskodnia kell arról, hogy tájékoztató álljon a hallgatók rendelkezésére, az egyetem honlapján a szakokról és a szabályzatokról.

23.§ Értelmező rendelkezések

(1) Hallgató: az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló személy.
(2) Tanterv: az egyes szakokra vonatkozóan meghatározza a részletes oktatási és képzési követelményeket, a képzés tartalmi struktúráját, különösen a képzési szakaszokat ezek egymásra épülésének rendjét (a képzési folyamatban elfoglalt helyüket tanulmányi félévben kifejezve), az egyes tantárgyakból előírt tanegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati tanórák (kontaktórák), az ismeretelsajátítás ellenőrzésének rendszerét (aláírás, gyakorlati jegy, kollokvium, szigorlat), a tanegységekhez rendelt kreditértékeket.
(3) Mintatanterv: egy adott szak elvégzéséhez javasolt, az előtanulmányi követelményekre figyelemmel ajánlott tantárgyfelvételi rend, melytől a hallgató a szabályzat keretein belül eltérhet. A mintatanterv félévenként átlagosan 30 kredit értékű tantárgyat tartalmaz.
(4) Előtanulmányi rend: Az egyes tanegységekre (modul, tantárgy, kurzus) vonatkoztatva meghatározza, hogy a tanegység felvételének mely tanegységek követelményeinek teljesítése (kreditértékének megszerzése) a feltétele. E feltételek teljesítésének hiányában a tanegység nem vehető fel.
(5) Kredit: tanulmányi pont, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegységére. Egy kredit 30 óra hallgatói tanulmányi munkaidőt jelent.
(6) Hallgatói tanulmányi munkaidő: a kredit alapja, az átlagos körülmények között, az átlagos teljesítménnyel tanuló hallgató részéről a tanulmányi követelmények teljesítésére fordítandó, elismert időtartam, amely tanórákból (kontakt óra) és egyéni tanulmányi munkaórákból tevődik össze.
(7) Kreditallokáció: a tantervben szereplő tantárgyhoz, tanulmányi kötelezettség teljesítéséhez kreditek (kreditpontok) hozzárendelése, az átlagosan szükséges összes hallgatói tanulmányi munkaidő-ráfordítás alapján.
(8) Tanóra (kontaktóra): a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez oktató közreműködését igénylő idő alapegysége. A tanóra típusai: előadás, gyakorlat, (tantermi, laboratóriumi, külső intézményben végzett, területi). Egy tanóra időtartama 45 perc.
(9) Egyéni tanulmányi munkaóra: a hallgató egyéni tanulmányi munkára fordított idejének alapegysége. Ebbe a könyvtárban eltöltött idő, az otthoni tanulással eltöltött idő, általában minden, oktató közreműködése nélkül tanulásra fordított idő beleszámít.
(10) Kreditátvitel: a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban rögzített folyamat, amelynek során egy előzetesen teljesített tantárgy, illetve ismeretanyag, képesség a tantervi tanulmányi kötelezettségek során figyelembevételre (beszámításra) kerül. Ez egy vagy több tantárgy alóli teljes vagy részbeni felmentés útján, feltétellel vagy a nélkül, az elismert kreditpontok jóváírásával történik.
(11) Kredithalmozás (kreditakkumuláció): kreditek gyűjtése, melynek során a korábban szerzett kreditekhez hozzáadódnak a később szerzett kreditek, egészen addig, amíg a hallgató az összes, oklevél megszerzéséhez szükséges számú krediteket meg nem szerzi.
(12) Áthallgatás: a hallgató a képzési tantervben megkövetelt tudást az egyetem egy másik szaka hallgatói számára oktatott tárgy teljesítése során szerzi meg.
(13) Átoktatás: a képzés tantervében szereplő, a képzésért felelős szak által jóváhagyott és meghirdetett valamely tárgy oktatását az egyetem másik szaka, illetve annak valamely oktatási szervezeti egysége végzi.
(14) Alapképzés: egyetemi végzettség, szakképzettség megszerzésére irányuló képzés, amely záróvizsga letételével és oklevél kibocsátásával zárul.
(15) Párhuzamos képzés: a hallgató az egyetem valamely szakán folyó alapképzésben és egyidejűleg ugyanazon egyetem másik szakán, vagy egy másik egyetem valamely szakán folyó alapképzésben vesz részt.
(16) Tananyag: egy tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek azon köre, amely az oktatás, a kredit megszerzésének alapját és a számonkérés tárgyát képezi és a kreditbeszámítás alapját jelenti.
(17) Tantárgyi követelmények: a tantárgy teljesítéséhez kapcsolódó, a szak, illetve az illetékes tanszék által előírt követelmények.
(18) Tantárgyleírás: egy tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyagot, valamint a tantárgy teljesítésének általános és speciális feltételeit tartalmazó leírás.
(19) Félév: az oktatás időben kifejezett, általában 21 hetes egysége, mely magában foglalja a 15 hetes szorgalmi időszakot és a vizsgaidőszakot.
(20) Aktív félév: az első beiratkozást követő valamennyi félév, melyre a hallgató beiratkozik és a hallgatói jogviszony a beiratkozás utáni 60. napon még fennáll. A félév akkor is aktív, ha eredménytelen, azaz nincsen sikeresen lezárva.
(21) Passzív félév: az a félév, melyre a hallgató nem iratkozik be, vagy a beiratkozást követő 60 napon belül tanulmányait megszakítja. A hallgatói jogviszony ilyenkor szünetel. A passzív félév nem számít a finanszírozott félévek közé. A passzív félévben egyetlen tárgy sem vehető fel, és a hallgató vizsgát sem teljesíthet.
(22) Korlátozott hallgatói jogviszony: abban az esetben áll fenn, ha a hallgató egy adott tárgy gyakorlati követelményeit nem teljesítette vagy abból sikeres vizsgát nem tett, így azokból a tárgyakból, amelyeknek felvétele a kérdéses tárgy kreditjének megszerzése, nem tud tovább haladni. Erre tekintettel a következő szemeszterben az előtanulmányi rend által meghatározott tárgyakat csak az előzőekben említett korlátozással veheti fel mindaddig, amíg elmaradt gyakorlati jegyét nem szerezte meg, illetve a hiányzó vizsgáját sikeresen nem teljesítette.

MELLÉKLETEK

A SZAKDOLGOZAT

A szakdolgozat célja

A hallgató bizonyítsa a tudományos adatgyűjtésben, az anyag feldolgozásában, rendszerezésében és értékelésében való jártasságát, valamint tudományos értelemben a problémafelvetés, illetve a hipotézis megfogalmazásában és az ahhoz kapcsolódó érvelésben való jártasságát.

A szakdolgozat készítésének folyamata, tartalmi és formai követelményei

A hallgatók szakdolgozatának elkészítését szervezett formában (szakdolgozati szeminárium) és egyénileg (konzulens) biztosítjuk.

A tudományos kutatómunka technikájának elsajátítására és a hivatkozásra vonatkozó ajánlott irodalom:

- FERCSIK Erzsébet: Dolgozatírás - felsőfokon. Bp.: Krónika Nova, 2002.

- GYURGYÁK János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp.: Osiris, 2000.

- HOMOR Tivadar-MÉSZÁROS Antal: Az információ és az ember. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió, 1999.

- MSZ ISO 690 Bibliográfiai hivatkozások. 2. kiad. Bp.: Magyar Szabványügyi Hivatal, 1990. 

1.    A szakdolgozat tagolása

A téma megformálásának módjára, szerkezeti felépítésére vonatkozóan a szakdolgozatokra is a tudományos írásművekre általánosságban vonatkoztatható eljárások érvényesek. A szakdolgozat szövegét célszerű egymástól jól elkülönítetten részekre bontani. A tudományos közleményekben a dolgozat törzsét alkotó főszöveg mellett úgynevezett járulékos részeket is meg kell adni.

Járulékos részek:

- Kötéstábla

- Belső címlap

- Tartalomjegyzék

- Mottó

Főszöveg

Járulékos részek:

- Jegyzetek

- Bibliográfia

- Mellékletek

Járulékos részek:

Kötéstábla

- fekete vászon/műbőr

- aranyozott betűk

Belső címlap

- az egyetemre vonatkozó adatok

- a cím adatai

- a konzulens személye

- a szerzőre vonatkozó adatok

- a készítés helyére és idejére vonatkozó adatok

Tartalomjegyzék

A tartalomjegyzék a részek, a fejezetek, az alfejezetek és a még kisebb egységek címéből, valamint a hozzájuk tartozó oldalszámokból épül fel. A tartalomjegyzékben a főszövegen kívül a járulékos részeket is fel kell tüntetni. A tartalomjegyzék elkészítése csak a szövegszerkesztés után történhet, az oldalszámok ismeretében. Szerkesztéskor célszerű a Word szövegszerkesztő automatikus tartalomjegyzék készítőjét használni.

Mottó

A mottó nem szükséges része a szakdolgozatnak. Csak akkor célszerű alkalmazni, ha az idézet hatásos és a témához kapcsolódik. A mottó önálló oldalon szerepeljen és tartalmazza az idézet forrását.

Főszöveg:

A szakdolgozat szövegének megfogalmazásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni:

- A téma határozott körvonalazása, tudományrendszerbeli helye.

- A téma fontossága, problémafelvetés, a hipotézisek (felvetések) megfogalmazása.

- Az anyaggal kapcsolatos helyzetkép rövid ismertetése, a szakirodalom és az esetleges gyakorlati tapasztalatok alapján.

- A kutatási módszerünkre vonatkozó tájékoztatás.

- Elemzés, értékelés, véleményünk kifejtése.

- Hipotézisünk bizonyítása, ellentétes állítások cáfolata tények, összefüggések, adatok alapján.

-További feladatok, tennivalók, nyitva maradt (a szakdolgozat keretei között meg nem oldható) kérdések, stb.

A formai szerkezet mindig a logikai szerkezetet szolgálja. A tagolás soha ne legyen öncélú.

Járulékos részek:

Jegyzetek

A szakdolgozatírás során különböztessük meg a hivatkozott és a felhasznált irodalmat! Az előbbit a Jegyzetek, az utóbbit a Bibliográfia részben tüntessük fel!

A jegyzetek a főszöveget kiegészítő rövid megjegyzések, irodalmi hivatkozások. Ide kerülnek az idézetek, továbbá olyan, a dolgozat szövegébe be nem illeszthető utalások, amelyek esetleg a tárgyalásmenetet akadályoznák, magyarázatok, összehasonlítások (vö. = vesd össze).

A mai magyar gyakorlatban a hivatkozások rendje többféle lehet, ezért a szakdolgozat végső kialakításakor a formát egyeztetni kell a konzulenssel. Javasolt az ún. sorszámozott rendszer.
A sorszámozott rendszerben a hivatkozásokat előfordulásuk sorrendjében számozni kell (felső index). A sorszámokat a lap alján vagy a szakdolgozat végén a Jegyzetekben kell feloldani.

Ismétlődő hivatkozás esetében az alábbi szabályokat lehet alkalmazni:

- Ha két egymás után következő jegyzetben ugyanarra a forrásmunkára hivatkozunk nem kell újra közölni a bibliográfiai adatokat, helyette: Uo. (Ugyanott).

- Ha ugyanazon műnek egy másik helyére hivatkozunk, akkor az Uo. rövidítés mellé az idézett oldalszámot kell írni.

- Ha a szakdolgozatban egy szerzőnek csak egy művére történik hivatkozás, akkor a szerző neve mellett az i.m. (idézett mű) jelölést kell használni, s ezután a hivatkozott lapszámot közölni.

Internetes hivatkozásra is van lehetőség. Ebben az esetben az internetes oldal használatának dátumát is közölni kell. Például:

HEKTOR. Adattárak az OSZK-ban [online]. Bp.: OSZK, 1999. [2003. 01. 31.]

http://w3.oszk.hu/hektor.htm

Bibliográfia

A bibliográfiában azokat a műveket kell felsorolni, amelyeket a szakdolgozat írója elolvasott és a munkája során felhasznált(!). A leggyakoribb rendezés a betűrendbe sorolás. Az egyes bibliográfiai tételek a magyar ábécé sorrendjének megfelelő betűrendben követik egymást. A szerzők nevének leírásakor el kell hagyni a tudományos fokozatra, vagy társadalmi rangra vonatkozó névelőzékeket, mert azok nem képezik a betűrendbe sorolás alapját (Pl. dr., prof., PhD, br., gr. stb.).

A bibliográfiai hivatkozást az MSZ ISO 690:1991 Bibliográfiai hivatkozás szabvány szabályozza. A gyakorlat azonban ettől eltérő is lehet, ezért az adatelemek körét, leírásának sorrendjét és központozását a konzulenssel egyeztetni kell.

Példák különböző dokumentumtípusokra:

1. Az irodalomjegyzék tételeinek formai követelményei:

-monográfiák esetében:
FÜLÖP Géza: Az információ. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 1996.
-Időszaki kiadványban vagy tanulmánykötetben megjelent munka esetében:
Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. In: Könyvtári Levelező/lap, 1998. 1. sz. pp. 6-15.
HORVÁTH Tibor: A bibliográfiák funkcióiról. In: Bibliográfiai tanulmányok / közread. Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ, 1978. pp. 11-57.
-Kéziratos forrás esetében:
KOVÁCS Máté: Új magyar könyvművészet, újszerű könyvgyűjtés. Kézirat. 1967. 5 fol. Kovács Máté hagyatéka, OSZK Kézirattára. Fond 210/225.
-Internet forrás esetében:

OLSON, N. B. (ed.): Cataloging Internet ressources: A manual and practical guide. Second edition. 1997. In: http://www.purl.org/oclc/cataloging-internet
2. A hivatkozások formai követelményei:
-monográfiák esetében:
FÜLÖP: Az információ. p. 23.
-időszaki kiadványban vagy tanulmánykötetben megjelent közleményekre történő
hivatkozások:
Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. In: Könyvtári Levelező/lap, 1998. 1. sz. p. 8.
HORVÁTH: A bibliográfiák funkcióiról. In: Bibliográfiai tanulmányok. pp. 46-47.
-Kéziratra történő hivatkozás
KOVÁCS: Új magyar könyvművészet, újszerű könyvgyűjtés. 3. fol. Kovács Máté hagyatéka, OSZK Kézirattára, Fond 210/225.
-Internet forrásra történő hivatkozás:
OLSON, N. B. (ed.): Cataloging Internet ressources. [2003. 01. 31.] In: http://www.purl.org/oclc/cataloging

Mellékletek

A szakdolgozat mellékletébe kerülnek azok az anyagok, amelyek megkönnyítik a tájékozódást a kész műben. Ide tartozik az adattár, a táblázatok (jegyzéke), az ábrák (jegyzéke), valamint az egyéb mellékletek néven összefoglalható kiegészítések és a különböző mutatók.

2.    A szakdolgozat formai követelményei

Margó

A szövegszerkesztés megkezdése előtt szükséges a margók méretének beállítása. Méretezés: bal margó 4 cm, jobb 3 cm, felső 3 cm, alsó 3 cm.

Betűtípus

Választáskor a legfőbb szempont az olvashatóság legyen. A betűkészlet tartalmazza a magyar mellékjeles betűket különös tekintettel az ő és ű betűkre. A javasolt betűtípus: Times New Roman.

Betűméret

A szakdolgozat szövegét legcélszerűbb 12-13 pontos betűvel nyomtatni. A nagyobb, 14-24 pontos betűk a címlap készítésekor és a fejezetcímek írásakor használhatók.

Sortávolság

Kiválasztásakor a fő szempont az olvashatóság legyen. Az optimális sorköz a másfeles (1,5-es) méret.

3.    A szakdolgozat terjedelme

A szakdolgozat terjedelme min. 40 oldal, kb. 60-65. 000 karakter.

Benyújtandó példányszám:

2 db köttetett példány (1 példányt a hallgató visszakap),

1 db spirál-fűzött példány,

1 db CD/DVD-re írt példány.

NYILATKOZAT

Alulírott               ...................................................................

végzős hallgatója nyilatkozom, hogy a

................................................................................................................................... ................................................................................................................ címmel a záróvizsgán történő védésre beadott szakdolgozatom (a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. rendelkezéseit, valamint az OR-ZSE által előírt, a dolgozat készítésére vonatkozó szabályokat, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében[1].

Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munka kitétel tekintetében a konzulenst, illetve a feladatot kiadó oktatót nem tévesztettem meg.

Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyosságot nyer, hogy a dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, az OR-ZSE megtagadja a dolgozat befogadását és ellenem fegyelmi eljárást indíthat.

A dolgozat befogadásának megtagadása és a fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb (polgári-, szabálysértési- és büntetőjogi) jogkövetkezményeket.

Budapest, 20...  év ...............  hó .........  nap

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

a hallgató aláírása

BÍRÁLATI LAP

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _  szakos hallgató

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ című szakdolgozatáról

1. A szakdolgozat eredetisége, a szakirodalom meghaladásának mértéke

2.  A szakdolgozat teljessége

(Teljes-e a szakdolgozat? A kidolgozás megfelel-e a választott témának?

Melyek a kellő mélységben ki nem fejtett részek?)

3.            A szakirodalom és a források értékelése

(Ismeri-e és kritikai módon értékeli-e a hallgató a téma hazai-, és nemzetközi szakirodalmát? Vannak-e egyéni felismerések, gondolatok, állítások a szakdolgozatban?)

4.            A szakdolgozat szakmai színvonala

(Vannak-e és ha igen, melyek a téves, hibás, vagy alacsony színvonalú részek? A szakdolgozat gondolatmenete és szerkezetének összefüggése logikusan követhető-e?)

5.            A szakdolgozat stílusa és apparátusa

(Milyen a szakdolgozat a stílus, nyelvhelyesség, tömörség, pontosság szempontjából? A hivatkozások; jegyzetelés; a bibliográfia mennyisége, minősége, pontossága és etikussága; a  mellékletek színvonala megfelelő-e? A szakdolgozat megfelel-e az előírt formai szempontoknak?

6.            A szakdolgozat összegző és számszerű értékelése, annak indoklása

KELTEZÉS

opponens vagy konzulens

aláírása, beosztása

36. § (1) nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.

A vendéghallgatói jogviszony létesítésével kapcsolatos eljárási rendről

Jogszabályi, szabályzati háttér:

A Ftv. 40 §-a szerint:

(1) bek. c) pont A hallgató "másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet"

(2) bek. "A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz az a felsőoktatási intézmény, amellyel a hallgató jogviszonyban áll, hozzájárul. A hozzájárulást a felsőoktatási intézmény akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából létesíthető".

"A hallgató a képzési tervben szereplő tárgyat az egyetem más karán, illetve más intézményben is felveheti. Az ily módon teljesített tárgy, illetve megszerzett tudás elismerése a képzésért felelős kar kreditátviteli eljárása alá esik, és annak megfelelően számíthat be a hallgató tanulmányi kötelezettségének teljesítéseként."

Az OR-ZSE hallgatója vendéghallgatói jogviszonyt akkor létesíthet, ha ahhoz a Tanulmányi Bizottság hozzájárul. A hozzájárulást a Tanulmányi Bizottság akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba.

Fentiekre figyelemmel jelen kiegészítés az OR-ZSE a vendéghallgatói jogviszony létesítésével kapcsolatos eljárási rendet az alábbiak szerint szabályozza.

I. Vendéghallgatói jogviszony létesítéssel kapcsolatos kérelem benyújtási határideje a Tanévnaptárban meghatározott szorgalmi időszak kezdete előtt min. 15 munkanap.

II. A kérelem formanyomtatványon nyújtható be (melléklet), mely az alábbiakat tartalmazza:

1. a hallgató személyes adatai
2. anyaintézmény neve, címe, szak, tagozat, évfolyam/vagy aktív félévek száma, törzskönyvi száma
3. fogadó intézmény neve, címe:
4. a hallgatni kívánt tárgy v. tárgyelem megnevezése, számonkérési formája, kreditértéke, szakja és tagozata
5. a képzési tervben a hallgatni kívánt tárgyhoz előfeltételként rendelt tárgy teljesítésének igazolása (az anyaintézményi leckekönyv erre vonatkozó oldalának fénymásolatban történő csatolása)
6. a kérelem indoklása

III. A kérelem mellé csatolandó:

1. az anyaintézményben kiállított hallgatói jogviszony igazolás,
2. az anyaintézmény nyilatkozata a hallgatni kívánt tárgy teljesítése révén szerzett kreditek beszámításáról a hallgató tanulmányaiba

IV. A vendéghallgató fogadásáról - az illetékes Tanszék véleményének kikérését követően - a Tanulmányi Bizottság dönt.

A döntés ellen a Rektori Tanácshoz címzett jogorvoslatnak (fellebbezésnek) van helye. A fellebbezés benyújtási határideje az értesítés kézhezvételétől számított 8 nap

V. Az Egyetem vendéghallgatói jogviszonyt létesített költségtérítéses hallgatónak kreditarányos költségtérítési díj megfizetését írja elő, melynek befizetése a tárgyra történő bejelentkezés feltétele.

A költségtérítési díj összege: 8.000,- Ft/kredit

VI. Az engedély alapján vendéghallgatói jogviszonyt létesítő hallgatónak:

1. beiratkozási időszakban be kell iratkoznia
2. az engedélyezett tárgyat/tárgyakat írásban fel kell vennie.
3. A hallgatónak az anyaintézményben meglévő leckekönyvének 60-63. oldalának megfelelő rovataiba - a tárgyfelvétellel egyidejűleg - be kell jegyezni a vendéghallgatói jogviszony keretében engedélyezett és felvett tárgyat/tárgyakat, melyet a bejegyzéssel egyidejűleg a Tanulmányi Osztály előadója hitelesít.
4. a tárgyfelvétellel egyidejűleg a megállapított költségtérítési díjat be kell fizetnie.
5. a vendéghallgatói jogviszony tartama alatt a tanulmányi és egyéb kötelezettségeire vonatkozó szabályozás megegyezik az Egyetem hallgatóira vonatkozó szabályokkal.

VII. Vendéghallgatói jogviszony az illető szakra történő beiratkozás és tárgyfelvétel napjával jön létre és a szakon teljesíteni kívánt vizsga/vizsgák lezárásának utolsó napjával szűnik meg.
A vendéghallgatói jogviszonyról - a hallgató kérésére - igazolás adható ki.

VIII. A Tanulmányi Osztály a vendéghallgatói jogviszonyt létesített hallgatónak:

1. Törzskönyvi számot ad (a törzskönyvi szám kezdő jele "V")
2. Törzslapot állít ki (melynek tartalmi követelményei a 79/2006. (IV.5.) Korm. rendelet 10. sz. melléklet II. rész 13. pontja alapján az alábbiak)

- "a hallgató személyes adatai, törzskönyvi száma,
- a vendéghallgatói jogviszony létesítésével a bejelentkezéssel és megszűnésével kapcsolatos adatok,
- a hallgató anyaintézményének neve, címe, intézményi azonosítója, ottani törzskönyvi száma,
- a kreditnyilvántartásra épülően a tanulmányi követelmények teljesítésének és a vizsgáknak az adatai,
- fegyelmi és kártérítési adatok
- fogyatékossággal kapcsolatos adatok (feltüntetve a szakvéleményt kiállító szakértő, bizottság nevét, címét, a szakvélemény keltét,)
- a hallgatói jogok és kötelezettségek alapján hozott határozatok;"

3. A hallgatónak az anyaintézményben kiállított leckekönyvének 60-63. oldalán szereplő megfelelő rovataiba - a vizsga/vizsgák teljesítésével egyidejűleg - a vizsgáztató oktatóval be kell jegyeztetni a szerzett minősítést vagy érdemjegyet. A teljesítés lezárását ugyanitt az OR-ZSE rektora igazolja.

4.Vendéghallgatói tanulmányok befejezését követően - hivatalos igazolás formában - a hallgató részére ki kell adni a teljesítést igazoló törzslapot és az anyaintézményi lezárt leckekönyvét.

IX. A vendéghallgatóról készült törzslap archiválásáról a Tanulmányi Osztály munkatársai - a töbi hallgatóval azonos módon - gondoskodnak.

I. Más Intézményben vendéghallgatói jogviszony létesítésére vonatkozó hallgatói kérelem benyújtási határideje a Tanévnaptárban meghatározott szorgalmi időszak kezdete előtt min. 15 munkanap.

II. A kérelem formanyomtatványon nyújtható be (lásd a következőkben: Kérelem - vendéghallgatói jogviszonylétesítése iránt), mely az alábbiakat tartalmazza:

1. a hallgató személyes adatai,
2. anyaintézmény neve, címe, szak, tagozat, évfolyam/vagy aktív félévek száma, törzskönyvi száma,
3. fogadó intézmény neve, címe,
4. a vendéghallgatóként felvenni kívánt tárgy v. tárgyelem megnevezése, számonkérési formája, kreditértéke, szakja és tagozata,
5. a képzési tervben a hallgatni kívánt tárgyhoz előfeltételként rendelt tárgy,  teljesítésének igazolása,
6. a kérelem indoklása.

III. A vendéghallgatói jogviszony létesítésével teljesített tárgyak befogadásának kérdésében a Tanulmányi Bizottság - az illetékes Tanszék véleményének kikérését követően - a hallgató kérelmének benyújtásakor dönt.

A döntés ellen a Rektori Tanácshoz címzett jogorvoslatnak (fellebbezésnek) van helye. A fellebbezés benyújtási határideje az értesítés kézhezvételétől számított 8 nap

IV. A vendéghallgatói jogviszony létesítésének feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg.

V. A vendéghallgatói jogviszony létesítésével kapcsolatosan a fogadó intézményben felmerült költségeket - sem az államilag finanszírozott, sem a költségtérítéses hallgató vonatkozásában - az OR-ZSE nem téríti meg.

VI. Egyetemünkön a hallgató a vendéghallgatóként - adott félévben - más intézményben teljesíteni kívánt tárgyat felveszi és leckekönyvébe bejegyzi az adott félévre; ezáltal bejelentkezik az adott félévre. Államilag támogatott hallgatónál az így teljesítendő félév aktív (elhasznált) félévnek minősül. Költségtérítéses hallgató a bejelentkezéssel egyidejűleg a vonatkozó félévi költségtérítési díj teljes összegének megfizetésére kötelezett.

VII. A hallgató a leckekönyvébe - a 60-63. oldal megfelelő rovatába - a fogadó intézménynél bejegyezteti a vendéghallgatóként felvett tárgyat, majd a teljesítéssel egyidejűleg a szerzett minősítést vagy érdemjegyet. A teljesítés lezárását ugyanitt a fogadó intézmény dékánja igazolja.

VIII. A hallgató a vendéghallgatói jogviszonyának megszűnésekor kikéri és az OR-ZSE Tanulmányi Osztályára benyújtja - a fogadó intézmény által kiadott és hitelesítéssel igazolt - vendéghallgatói tanulmányokkal kapcsolatos - törzslapot.

IX. A hallgató legkésőbb a vonatkozó félév vizsgaidőszakának végéig - leckekönyvi dokumentáció csatolásával - kreditelismerési kérelmet nyújthat be a vendéghallgatóként teljesített tárgy kredittel és érdemjeggyel az OR-ZSE-n történő beszámítására.

A vendéghallgatóként teljesített és elismert érdemjegy kreditértéke a hallgató tanulmányi átlagába és teljesítésébe beszámít.

OR-ZSE

Kérelem - vendéghallgatói jogviszony létesítése iránt

Jelentkezési határidő: a Tanévnaptárban meghatározott szorgalmi időszak kezdete előtt minimum 15 nap

Kelt:

                                                                                              Aláírás: