|
Vallásközi párbeszéd
Lechu neránnená lÁdonáj, náriá lecur jisénu!
Jertek, énekeljünk az Úrnak, zenéljünk segélyünk Szirtjének!
(95.zsoltár)
2015 a megpróbáltatások és a csoda éve volt.
Folytatódott a Közel-Keleti térség átkos háborúja, Európában és a világ
más részein iszlám szélsőségesek erőszakos akciói. Sok keresztény,
kifejezetten kereszténysége miatt halt mártírhalált. Az európai migráció
máig le nem zárt és még sokáig le nem zárható gyakorlati és elvi,
morális problémákat vetett fel.
A vallásközi párbeszéd, mint kérdéskör felértékelődött, de úgy látszik,
van némi késés, a kereszténység számára mintegy 2000 év. A két évezred
teológiai antijudaizmusa után nagyon nehéz világot alakító tényezővé
válni. Egy új folyamat indult el a II.Vatikáni Zsinattal. 2016. december
10-én pedig a Szentszék "Zsidósággal való kapcsolatokért felelős
bizottsága" egy dokumentumot hozott nyilvánosságra, melynek címe az
újszövetségi római levél 11,29-es verse: "Megbánhatatlanok ugyanis
Istennek ajándékai és elhívása!" Alcíme: "Reflexiók a katolikus-zsidó
kapcsolatok teológiai kérdéseiről a "Nostra aetate" 50. évfordulójára".
Az új vatikáni irat arról ír, hogy Jézus Krisztus halálán és
feltámadásán keresztül minden ember részesül az üdvösségben, mindenki
megváltást nyert. Az irat kifejti, hogy jóllehet a zsidók nem hisznek
Jézusban, mint egyetemes Megváltóban, nekik is részük van az
üdvösségben, mert Istennek ajándékai és elhívása visszavonhatatlan (vö.
Római 11,29). Az, hogy ez miként valósul meg, az Isten üdvözítő tervének
titka - mondja a dokumentum. Kijelenti továbbá az irat, hogy amikor a
katolikusok a zsidókkal folytatott párbeszédben tanúságot tesznek a
Jézus Krisztusba vetett hitükről, tartózkodnak a térítés és a missziós
hitterjesztés minden aktív kísérletétől a zsidókkal. Az irat kijelenti,
hogy a katolikus egyház nem irányoz elő a zsidók felé irányuló semmiféle
intézményes missziót.
A szöveg természetes módon kérdéseket vet föl. A zsidóság a
hellenisztikus időkben térítő, missziós vallás volt, ez azonban a
kereszténység politikai térnyerésével megszűnt. A kereszténység Jézus
missziós parancsa alapján történelme folyamán misszionált és misszionál,
az iszlám, mint harmadik monoteista vallás szintén missziónál.
A meggyőződés átadásáról a következő mondható el. Ha nem szólok egy szót
sem, akkor is információt bocsájtok ki magamból. Nem az a probléma, hogy
informálok, hanem az, hogy hogyan, miként. Mindenkinek van valamiféle
meggyőződése, ha eszerint él, akkor, ha erre késztetése van, jogosult
annak átadására másoknak. Ha a másik erre azt mondja, hogy nem kér
belőle, akkor nem erőszakolhatom rá a meggyőződésemet.
A zsidósággal van egy külön probléma, ti. 2000 éve akarja a
kereszténység megtéríteni és 2000 éve ugyanazok a teológiai problémák
választanak el bennünket egymástól. Ehhez hozzájöttek a középkori
törvények, üldözések, a végén pedig a vészkorszakba jelenlévő szellemi,
emberi hozzáállás. A zsidóság a 70. évi II. Szentély elpusztulása után
diaszpórában élve viszonylag jól ismeri a keresztény vallást, ez
fordítva már nem áll, jóval hiányosabbak az ismeretek. A lényeg az, hogy
a zsidóság általában nem kér a térítésből.
Évekkel ezelőtt történt egy Pest megyei faluban, hogy a lakosság rájött,
hogy egy öreg néni a faluban zsidó. Rávetették magukat, hogy
megtérítsék. A néni teljesen kikészült. A falu egy kisebb része volt
gyakorló vallásos, a nagyobbik meg sehogy, de az az egy zsidó az
probléma volt. A bibliai próféta látomásában a népek egykor majd
megtérnek Sionra, a zsidósághoz jönnek. Pál apostol ezt megfordította,
ti. majd ha a zsidók betérnek Krisztushoz, akkor jön el az idők vége. A
XI. században Európában sok keresztény, köztük klerikusok betértek a
zsidóságba. Ezt több rabbi úgy értékelte, hogy közel van a Messiás
eljövetele.
Úgy gondolom, hogy mindenki átadhatja nézeteit a másiknak, ha ezt
életében megvalósította és a másik erre fogadóképes. Persze mindig
lesznek kiscserkészek, akik átviszik az öreg nénit az úton, bár esze
ágában sincs átkelni.
Könyv-vallások vagyunk, szükséges, hogy mindig visszatérjünk a
kiindulóponthoz, a szent iratokhoz, így a vatikáni dokumentumban
szereplő páli verssorhoz is. Tudnunk kell, hogy ezek a gondolatok, 2000
évvel ezelőtt egy adott korban születtek meg, mely gondolatoknak
bölcsője az ókori zsidóság szent iratrendszere és a napi gondolkodás,
filozófia volt. Könyv-vallásokként ma is ez az utunk: őseink szent írott
és szóbeli hagyományát életet adó kapcsolatba kell hozni napjaink
kihívásaival és jogos elvárásaival.
A világ 25 vezető ortodox rabbi-tekintélye nyilatkozatot adott ki a
2015. december 6-án, Hanuka ünnepének első napján. Az irat kijelenti:
"Felismerjük, a II. Vatikáni Zsinat óta a katolikus egyház tanításai a
zsidó vallásról alapjaiban és végérvényesen megváltoztak… A "Nostra
aetate" 50 évvel ezelőtti kihirdetése a kiengesztelés
folyamatát indította el közösségeink között. A "Nostra aetate" és az
ennek szellemiségét követő hivatalos egyházi okmányok egyértelműen
elutasítják az antiszemitizmus minden formáját, megerősítik Isten és a
zsidó nép felbonthatatlan szövetségét, elutasítják az istengyilkosság
vádját és a keresztények és zsidók közötti egyedülálló kapcsolatot
hangsúlyozzák… Ahogy azt Maimonidész és Juda Halévi is tette, mi is
elismerjük, hogy a kereszténység létrejötte nem hiba vagy véletlen műve,
hanem isteni akarat eredménye volt és ajándék a nemzeteknek… Bennünket,
zsidókat és keresztényeket sokkal több minden köt össze, mint ami
elválaszt.."
2015. december 10-én Hanukka ünnepének 5. napja volt. Nész Gádól Hájá
Sám - Nagy Csoda Történt Ott! - mesélte a trenderli, Hanuka ünnepének
játéka. Ezen a napon jelent meg az új, a zsidósággal kapcsolatos
vatikáni dokumentum. Azóta Ferenc pápa a római zsinagógában is járt. A
zsidóság türelmes nép, 2000 évenként egy-egy csoda nem árt. A Talmud
egyik verssora szerint: "Nem minden órában történik csoda.." (Megilla 7
b), de ahogy Pesten mondják: Volna rá igény!
Lechu neránnená lÁdonáj, náriá lecur jisénu!
Jertek, énekeljünk az Úrnak, zenéljünk segélyünk Szirtjének!
Szécsi József
vallásfilozófus
Elhangzott az budapesti Hegedűs Gyula utcai
templomkörzet kidusán 2016. jan. 22-én.
.
|
