Javaslatok a szakdolgozati szinopszis készítéséhez

1. Lehetséges formai megnyilvánulás

a , Fedőlapon középen feltüntetve a cím:

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _  szakdolgozat témavázlata
               (szinopszis)

a bal alsó sarokban az azonosító adatok szerepeljenek egymás alatt:
A hallgató neve:
A konzulens neve:
Szak:

b, Belső lapokon : a szinopszis tartalmi része vázlatpontokban jelenjen meg a témának megfelelően, bővebb kifejtéssel. Tehát: az egyes szerkezeti egységekben nyilván a megírásra kerülő szakdolgozat nagyobb részeit kellene röviden vázolni. S ezt következetes számozással feltétlenül jelezni kell. Így lehet I., II., III. de célszerű használni az 1., 2. illetve ezen belül az 1.1, vagy az 1.2, esetleg az 1.2.1 alfejezeteket jelölő formát. Ne keverje a római és az arab számozást egymással!

2. Lehetséges tartalmi megnyilvánulás

A témavázlatnak ez képezi a lényegi részét, az itt leírtak alapján tűnhet ki, hogy a hallgató mennyire átgondolt, alapos és minőségi munkát kíván maga elé tűzni, amikor szakdolgozatát megírja. Nagy szerkezeti egységekben és ezen belül kisebb egységekben, alfejezetekben, alpontokban kell a hallgatónak vázolni, hogy munkájában mit kutat, mit kíván vizsgálni, elemezni, valamint milyen módon, milyen módszerrel.

A szinopszisban a szakdolgozat témáját már most érdemes tehát olyan témakörökre, fejezetcímekre, szerkezeti egységekre osztani, s ezeket megnevezni, melyek a majdani, végleges szakdolgozatban is várhatóan szerepelnek.

Az indítás Bevezetéssel kezdődjön. Közhelyek nélkül, összefüggő, tartalmas mondatokban fogalmazza meg, hogy a választott témát milyen személyes indíttatásból (ha van ilyen) írja, vagy egyszerűen indokolja a témaválasztást, esetleg írhat a téma aktualitásáról. Leírhatja itt azt is, milyen előhipotéziseket fogalmazott meg a témával kapcsolatban. Jó, ha van ezekből 2-3 esetleg, mert ennek a szakdolgozatban is meg kell jelennie.

Hasznos, ha szintén itt, a bevezetésben kerül sor annak ismertetésére, hogy milyen alkalmazott vizsgálati módszerrel kívánja szakdolgozatát elkészíteni. (A leírtakból talán kitűnhet, hogy több bekezdésből álló, összefüggő szöveget kell itt létrehoznia.)

A további szerkezeti egységeknek a hallgató saját maga ad címet, s itt vázolja a megírandó szakdolgozat nagyobb részeit. Az egyes szerkezeti részeket logikusan, világosan mutassa be a dolgozat menetének megfelelően! (Lásd: 1. Lehetséges formai megnyilvánulás b, pontjában leírtak formai követelményei alapján.)

Ezt követően jó, ha szerepel a szakdolgozat várható ütemezése. A hallgató maga dönti el, nem szükséges dátummal jelölni, inkább a munkafolyamatot helyes feltüntetni.

Például:

  • Forrásanyag, szakirodalom összegyűjtése
  • Források rendszerezése, elemzése, összevetése
  • Önálló, a teljes munkára kiható elemzés
  • A vizsgálat (a vizsgálati módszer feltüntetésével!) lefolytatása
  • Szöveges adatok bevitele, rögzítése
  • Esetleges ábrák, ismertetők, táblázatok, mellékletek készítése
  • A szakdolgozat formába öntése

    Igen fontos, hogy véletlenül se maradjon ki a várhatóan teljes és alapos bibliográfia felsorolása külön fejezetben. Pl.: Felhasználandó szakirodalom címmel. Lényeges formai követelmény, hogy a felsorolt szakirodalom helyesen és pontosan készüljön. Külön, a szakirodalmi felsorolások végén szerepeljenek a web-es hivatkozások.

    Végezetül:

    Már a szinopszis stílusában is törekedjen a tudományos nyelvezetre, ami a szakdolgozatnak alapvető követelménye. Kevésbé leíró, inkább elemző-értékelő legyen!

  • A szinopszisban leírtak számonkérhetők, vagyis hivatalosan beadott munka. Tehát az itt leírtak (bár módosulás a konkrét munka és vizsgálat közben óhatatlanul lehet) jó, ha betarthatók.
  • A témavázlatból tűnjön ki: a hallgató kutató-elemző munkát kíván végezni, s ezt már a készülő szakdolgozat belső szerkezeti arányaival is hangsúlyozni lehet.

     A szinopszis utolsó oldalán a dátum és az aláírás szerepeljen.

    2008.10.28