Doktori disszertáció nyilvános megvédése
az OR-ZSE Doktori Iskoláján

Ruff Tibor, Az Újszövetség és a Tóra című disszertációja megvédésének meghallgatására gyülekeztek az érdeklődők 2009, február 23.-án, d.u. 14h előtti percekben az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem patinás és gyönyörű épületébe. Az eseményre a nagy időket és nagy embereket megidéző Oktogonális teremben került sor.

A kibővített létszámú Doktori Bizottság jelenlevő tagjai, Dr. Staller Tamás elnök, Ungárné Dr. Komoly Judit titkár, Dr. Kiss Endre, Dr. Pelle János, Dr. Popper Péter, Dr. Rugási Gyula, Dr. Schőner Alfréd, Dr. Szita Szabolcs, Dr. Uhrman Iván és az opponensek, Dr. Domán István, Dr. Szigeti Jenő, Dr. Tatár György a gyönyörű, de a funkcionalitását nélkülöző paroset előtt, a hallgatósággal szemben foglaltak helyet.

 A disszerensi és az opponensi véleményeknek helyet adó pulpitus, kissé oldalt, (jelképezve a jelölt már nem itt, de még nem ott helyzetét) a hallgatóság és a Bizottság közé, középre került.



Elsőként, Staller Tamás professzor, a Bizottság Elnöke köszöntötte az egybegyűlt érdeklődőket, külön kiemelve és megköszönve néhány illusztris vendég, Dr. Heller Ágnes professzor asszony, Kornis Mihály író, valamint a Hit Gyülekezetének számos prominens képviselőjének, köztük vezető lelkészük, Németh Sándor jelenlétét.
Ezután az Elnök felkérte a Bizottság titkárát, Dr. Komoly Judit professzor asszonyt, hogy ismertesse a doktorjelölt rövid életrajzát valamint tudományos munkásságát.

A professzor asszony ismertetőjében kiemelte, hogy a jelölt filozófiai és teológiai tanulmányai elvégzése után, mennyire elkötelezett munkát végez az oktatás területén. A Szent Pál Akadémia Teológia Tanszékén főiskolai docensként az alábbi tantárgyakat tanította illetve, tanítja Ruff Tibor: „Bibliai antropológia, Egyháztan, Bevezetés az Ó-Szövetségbe, Bevezetés az Új- Szövetségbe, Krisztológia, Eszkatológia, Vallástan, Ó- Szövetségi írásmagyarázat valamint speciális kollégiumokat, mint Szentélytörténet, Bibliai hermeneutika, A próféták kora, A Biblia kritikája. Ezen kívül a Hit Gyülekezete kezdő és haladó Biblia Iskolájának fő szervezője és egyik előadója. Mindezek mellett a Bornemisza Péter gimnáziumban Bibliaismeretet és filozófia tárgyakat tanít.”

A jelölt fiatal kora ellenére is elismerésre méltóan hosszú tudományos publikációs lista és tevékenység ismertetése után, (melyből egy - nem csak teológiailag - lehetséges zsidó-keresztény együttélés iránti elkötelezettség és ezen elkötelezettséget következetesen építő életmű bontakozott ki), a Bizottság elnöke felkérte a jelöltet disszertációjának összefoglaló ismertetésére.

Ruff Tibor disszertációs munkájában, mint azt az összefoglaló első mondataiban ki is nyilvánította: az Új- Szövetség és a Tóra, mint két szöveg viszonyát igyekszik részleteiben tárgyalni és feltárni. Az összefoglaló meghallgatása során a hallgatóságban kialakulhatott az a gondolat (Ruff talán nem is titkolt szándéka szerint), hogy a két szöveg egymás iránti mondanivalója és a történelmi tapasztalat nem feltétlenül „fedik” egymást. Ruff Tibor bibliai szöveg (Tanach és az Evangéliumok) összehasonlításait és szövegértelmezését hallgatva felmerül a gondolat, hogy a témában meglévő antagonisztikus ellentét, legalább is dichotómiává szelídíthető, már csak azért is, mert- Ruff szerint- eredetileg a szövegek nem a mai, egymást kizáró, felülíró értelmezésüket hordozták.

A rövid, de lényegre törő disszerensi összefoglaló után az elnök felkérte az opponenseket véleményük elővezetésére. Az opponensi észrevételek sorát Dr. Domán István főrabbi, az OR-ZSE tanára nyitotta meg.

A helyzetéből adódó nem könnyű feladatot egyetemünk nagy tudású Talmud oktatója úgy oldotta meg, hogy hosszan idézett a jelölt munkájából, felhívta a figyelmet a bámulatosan hatalmas anyag összegyűjtésére és ennek a tudományos munkáktól általában idegen, de itt minden tekintetben helyénvaló, mély, szívből jövő hittel ötvözött feldolgozására. Érdekesnek és tiszteletre méltóan nagy munkának tartja az opponens a jelölt Jézus és a Tóra kapcsolatának kutatásait, s azt a tényt, hogy a jelölt a Szóbeli Tanban is elmélyedt, (noha angol nyelven) téziseinek támasztékait keresve. Figyelemre méltóak Pál alakjára, mint a micvákat „ortodox” módon betartó zsidóra vonatkozó szövegértelmezések. De sem a tudósnak, sem a rabbinak nem sikerült a doktor jelöltnek megmagyarázni az istenember fogalmának jézusi valóságát Tanach-i értelemben. A jelentős mértékű felvonultatott Szentírásbeli anyag ellenére - mondta az opponens - a zsidóság számára az Ehód szó megkerülhetetlen, ami félreérthetetlenül szögezi le Isten megoszthatatlan egységét. Az opponens végül hangsúlyozta, hogy ebben az esetben a meggyőzés hiánya egyáltalán nem a disszerens hibája, és ettől függetlenül a szerző munkája messze-messze átlagon felüli teljesítményű és bőségesen eleget tesz doktori iskola követelményeinek.

Az Elnök megköszönve Dr. Domán István előadását, egyúttal felkérte a következő opponenst, Dr. Tatár György filozófust észrevételeinek prezentálása.

Ruff Tibor dolgozatának nagyszabású célkitűzése az Újszövetség és a Tóra egymáshoz való viszonyának tisztázása, tekintet nélkül mindazokra a teológiai és vallástörténeti félreértésekre és előítéletekre, amelyek évezredek alatt halmozódtak rá ennek a viszonynak az értelmezésére. - tört rögtön előadása elején a lényegre Tatár György. Kiemelte, és egyúttal felhívta a figyelmet Ruff metodikájára, mely pontosan az eddig megszokottak ellentéte, vagyis nem a tárgy mélyreható elemzéséből jut végül az Újszövetség és Tóra álláspontjait kibékítő pozíciójára, hanem éppen fordítva: hisz abban, hogy ez a békesség valójában fennáll, és részelemzéseit körömszakadtáig addig követi, amíg az „anyag” ezt maga is fel nem mutatja. (A krónikás itt magába folytja szkepszisét)

Összefoglalva benyomásaimat a disszertációról: a dolgozat mind alapkoncepciójában, mind módszertani elgondolásaiban, mind pedig tényleges szövegelemzéseiben messzemenően teljesíti egy doktori disszertációval szemben támasztható igényeinket. Külön kiemelném az összegyűjtött és végi gelemzett anyag határtalan bőségét, és a szerző fáradhatatlan figyelmét, ami – úgy tűnik – nem lankadt e hosszú értekezés elejétől a végéig. Ha roppant vállalkozása csak kicsivel is hozzájárulna a két közösség teológiai viszonyának érdemi javulásához, túl a lényegében politikai indíttatású vallásdiplomáciai deklarációkon, az sokat jelentene. Ennek persze, azon a közösségen kívül, amelyhez Ruff Tibor tartozik, igen csekély a valószínűsége. Ez azonban semmit nem von le dolgozatának értékéből. - fejezte be bevezető összefoglalóját a népszerű filozófus, majd a tényleges, oldalról-oldalra haladó kritikai észrevételeit az alábbi, filozófushoz méltó díszcsomagolásban nyújtja át: az alább következőkben szeretném elsorolni néhány hiányérzetemet, észrevételemet és gondolatomat, amelyek - feltéve, hogy igazam van - talán hasznára lehetnének a dolgozat elfogadását követő, későbbi könyv alakban történő megjelenésének.

A hallgatóság többségének maradandó intellektuális élményt hozott a következő 30 perc, mikor is Tatár gondolatgazdag észrevételeit hol szellemes megjegyzésekbe, hol igazi humorba, hol meg többértelmű hermeneutikába ágyazva adta elő. Előadása végén a disszertációt elfogadásra javasolta.

Az elnök - most már rutinosan- megköszönte az előadó észrevételeit, s felkérte a következő, egyben utolsó opponenst, Dr. Szigeti Jenő professzor emeritust, bírálati előadásának megtartására.

Szigeti professzor rövid előadásának elején pár mondatban összefoglalta a disszertáció lényegét, (az ő értelmezésében), hogy opponensi véleményének nagyobb nyomatékot adjon. A következőkben finom, mondhatni alig észlelhető, kritikával illette Ruff disszertációbeli magabiztosságát:
Tiszteletre méltó bátorsággal Dániel könyvét az V. századból eredezteti, Deutero Jesaját - Jesajának tulajdonítja, a Tíz csapást valóságos történeti eseménynek, mivel a szöveg feltételezi, hogy Isten előre meg tudja mondani a jövőt, és ura a természet törvényeinek. - mondta a professzor, majd kissé erőteljesebb kritikával folytatta:
Feleslegesnek tartom viszont a módszertani rész hitvitázó, fundamentalista szellemű, apologetikus érveléseit, amelyek nem egy disszertációba valók. A hitet nem szükséges védeni, csak nyitottan és bátran képviselni kell. A disszertáció hitvitázó szakaszaiban sok a hipotetikus elem, ami alaposabb tudományos bizonyítást kívánna.
Szigeti professzor kritikai megjegyzéseit, végül egy nagyszerű, a hallgatóságot is megragadó (legalább is a krónikást) gondolat képi megformálásával zárta:
Minden tudományban atyáink vállán állunk... A múlt nem mögöttünk van, hanem a talpunk alatt, azon állunk. - figyelmeztette a jelöltet és a hallgatókat, arra emlékeztetve, hogy a tudománytörténeti háttér minden hasonló munkában és gondolkodásban mennyire fontos. Ha nem méltatjuk figyelemre, akkor hajlamosak leszünk arra, hogy ismét felfedezzük azt, amit a régiek már nagyon jól tudtak.
Ezek után a jelölt munkájának pozitívumait említette az opponens, melyek alapján Dr. Szigeti Jenő professzor kijelentette: A dolgozat érdemei, szerzőnek a korai rabbinista hagyományokban való jártassága alkalmassá teszik a disszertációt arra, hogy az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem doktori tanácsa Ruff Tibornak a doktori címet odaítélje.



Az opponensek előadásai után az elnök felkérte a doktorjelöltet, hogy az észrevételekre ott helyben reagáljon, válaszoljon. A felkérésnek a jelölt eleget is tett s válaszait, érveit, vagy a kritikát elfogadó köszönetét a Bizottság és az opponensek elfogadták.



Ekkor, a Doktori Bizottság visszavonult döntéshozatalra, ezenközben a hallgatóság az álló büfé körül lazított, ismerkedett és beszélgetett egymással. Alig harminc perc múlva a Bizottság meghozta a döntését, ami így hangzott:

A Doktori Bizottság egyhangú döntésével megállapította, hogy a jelölt dolgozata, előadása, illetve az opponensi véleményekre adott válasza a Doktori eljárás minden követelményének legmagasabb szinten megfelelt. A Bizottság Ruff Tibor urat summa cum laude fokozattal doktorrá nyilvánítja. Dolgozata bizonyítja, hogy a Tóra és az Újszövetség több dologban harmonizál, mint ahogyan azt a közvélekedés tartja.
A Doktori Bizottság megköszöni mind az előadó, mind az opponensek magas színvonalú munkáját. A Bizottság örömmel állapította meg, hogy a doktori előadás és vitája méltó az Egyetem 132 esztendős szellemiségéhez.
 

Friedmann Sándor (efes)
Budapest, 2009.03.16.