Elhangzott a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett
rendezvénysorozatban, Zsidó művészet, zsidó művészek címmel megrendezett
tudományos ülésszakon,(Budapest, 2008. november 18.)
„Az élet csupa jelbeszéd –
a halál álmosabb:
egyformán ásít bárkire
egy Kozma utca 6.
Csak a szemérem nem kopik
a pannon ég alatt –
miféle információ
a Kozma utca 6!
Ne hidd, hogy jobb a semminél
egy puszta számadat.
Itt éltél. Több vagy holtan is,
mint Kozma utca 6.”1
Néhány évtizede
látott napvilágot Gergely Anna döbbenetes verse, mely Várnai Pál, a
költőnővel készített interjújában kerül szóba, és a Temető
Pannóniában címet viseli.
Itt jegyzem meg, hogy a rendszerváltás előtt, ha bármely újságban
megjelent egy halotti jelentés, sehol nem írták le, hogy a
rákoskeresztúri zsidó temetőben lesz a temetés, helyette a Kozma
u. 6. került a napilapba, mely a zsidó temető pontos címe. A
költőnőt irritálta e jelenség, ez a fajta információ s ezért írta
meg a verset.
Egyébiránt a rendszerváltás után, amikor a szólásszabadság leple
alatt felerősödtek az antiszemita megnyilvánulások, megint kezdtek
megjelenni ezek a „Kozma utca 6-ok” az újságokban, a zsidók megint
kezdtek rejtőzködni. Igen az emberek néha álszeméremből félnek
kimondani azt is, hogy zsidó, azt hiszik, hogy ez sértés.2
Ez alkalommal néhány olyan kompozícióról szeretnék beszélni, melyek
meglepő módon egy ponton találkoznak az előbb említett fogalommal. A
helyszín az Árpád híd és a Lánchíd pesti hídfője közötti táv, mely
kb. 2,5 km. Útközben nem kevesebb, mint hat emlékművet, táblát,
szobrot találtam.
1. Az első szobor, melyről beszélni kívánok, a Vizafogó negyedben
található, párszáz méterre az Árpád hídtól a Margit híd irányába. A
szoborkompozíció címe Mártírok emlékműve, melynek eredeti változatát
Makrisz Agamemnon készítette 1959-ben, és 1964-ban helyezték el a
mauthauseni koncentrációs táborban emlékezésként azokra az
áldozatokra, akik a második világháború alatt Mauthausenben
mártíriumot szenvedtek.
A Duna parton található kubista emlékmű, Agamemnon tizenegy
kompozícióból álló szobrának másolata a nyolcvanas évek közepén
került felállításra. 3 A XIII.
kerületben, a Duna parton áll a Viza utcánál. Ez a Mauthausenben
felállított emlékmű, 5O%-os méretű másolata.
Makrisz Agamemnon: Mártír emlékmű
EMLÉKEZÉSÜL AZOKRA AZ
ELLENÁLLÓKRA, KATONASZÖKEVÉNYEKRE ÉS ÜLDÖZÖTTEKRE, AKIKET 1944-45
TELÉN, A DUNA PARTON MEGGYILKOLTAK.
1986. BUDAPEST FŐVÁROS TANÁCSA ÉS A MAGYAR ELLENÁLLÓK ÉS
ANTIFASISZTÁK SZÖVETSÉGE.
2. Ha tovább
sétálunk, eljutunk a következő emlékműhöz, melyet az 1990-es évek
legelején a Cionista Szövetség állított fel a magyarországi cionista
ellenállók emlékére, akik tevékenységükkel százak, ezrek életét
mentették meg.4
Az Új Élet riportban számol be arról az esemény sorozatról,
amelyeken a központi téma a cionizmus volt. Ennek egyik állomása, az
emlékmű felállítása és avatása. A periodikában akkor leközölt fotó
alatt a következő mondat szerepel: A legújabb Holocaust-emlékmű.
A korabeli krónikás szomorúan jegyzi meg, hogy az ünnepi aktus
pillanatában sem fejeződött be a mű. Köveket, még a jeles esemény
előtti órákban is hordtak a krematóriumokat idéző kompozícióhoz,
melynek csúcsán egy „kéménycső” imitáció ágaskodik a magasba. Ma
(2008. november) az emlékmű igen elhanyagolt állapotban van, s a
rajta levő szöveg szinte olvashatatlan.5
A cionisták emlékműve
AZ ÁLDOZATOK, ÉS A
CIONISTA ELLENÁLLÁS HŐSEINEK EMLÉKÉRE A HOLOCAUST 50. ÉVFORDULÓJÁN
ÁLLÍTOTTA A CIONISTA SZÖVETSÉG ÉS A JEWISH AGENCY FOR ISRAEL
MAGYARORSZÁGI IRODÁJA 1994. ÁPRILISBAN
3. A Margit híd Pesti
hídfőjénél, a Jászai Mari tér egyik járdaszigetén található a
franciaországi szobrászművész Anna Stein Égbekiáltó című
kompozíciója. Jellege emlékmű, anyaga mázas kerámia, melyet 1990-ben
állítottak fel a művész ajándékaként. Ha ránézünk erre a kicsit a
barokk kor világát megidéző mázas kerámiára, kirajzolódik az
égbekiáltó borzalom magasságok felé interpretált jajszava, amit a
mieinkkel tettek.
ÉGBEKIÁLTÓ
2005-ben a kompozíciót rekonstruálták, újjáalakították,
körbekerítették. Szép, ápolt állapotban van.
„Stein Anna
súlytalan, lebegő alakjainak világát nevezhetnénk modernkori barokk
látomásoknak is. Művészete a jelenkor irányzatainak hatásától
mentes, csupán a barokk sokrétű stílusából merít inspirációt. El
Greco karcsú, éteri figurái és Tintoretto virtuóz színharmóniái
köszönnek vissza művein, sajátos értelmezésben. Alkotásainak
szereplői allegorikus vagy mitikus alakok, akik egy lírai
fantáziavilág hírnökei. Stein Anna művészi kiteljesedése Párizshoz
kötődik, ám a hazai közönség előtt is több alkalommal bemutatkozott,
1978-ban Pécsett, 1986-ban Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában,
1994-ben a budapesti Francia Intézetben volt egyéni kiállítása.”6
– írta Kopin Katalin
Anna Stein: Az égbekiáltó
EMLÉKÜL AZOKNAK A MAGYAROKNAK, AKIK 1944-45 TELÉN A NYILAS RÉMURALOM
ÁLDOZATÁUL ESTEK
A korabeli ÚJ ÉLET
így tudósit:
4. Néhány évvel ezelőtt helyezték el Pauer Gyula Cipők a Duna
parton című kompozícióját. Talán a Budapesten emelt emlékművek
egyik legdrámaibb darabja. Az emlékhely három pontján, öntöttvas
táblákon magyarul, angolul és héberül olvasható az alábbi felirat.
A NYILASKERESZTES
FEGYVERESEK ÁLTAL DUNÁBA LŐTT ÁLDOZATOK EMLÉKÉRE ÁLLÍTTATOTT 2005.
ÁPRILIS 16-ÁN
Pauer-Togay: Cipők a Duna parton
„A Cipők a
Duna-parton elnevezésű kompozíció a nyilasterror idején Dunába lőtt
embereknek állít emléket. a szobrászművész hatvan pár korhű lábbelit
formált meg vasból. A parti szegély terméskövére erősített cipők
mögött negyven méter hosszúságú, hetven centiméter magas kőpad
húzódik. Az emlékhely három pontján öntöttvas táblákon magyarul,
angolul és héberül olvasható a felirat: "A nyilaskeresztes
fegyveresek által Dunába lőtt áldozatok emlékére állíttatott 2005.
április 16-án.”7
„Gyermekkorom rémületes érzései közé tartozott a Duna-parton
meggyilkolt emberek története. Ezt az érzést mind a mai napig fel
tudom idézni magamban. Ezért bír különösen nagy jelentőséggel
számomra, hogy Pauer Gyula barátommal való közös elképzelésünk
alapján megvalósulhatott ez az emlékmű, amely szülővárosunk
emlékezetének e gyötrő és elfojtott darabját emeli ki a homályból,
bizonyosságot téve arról, hogy Budapest nem adja meg magát a
felejtésnek, és szembe mer nézni múltjával.8
Hadd idézzem a művész, Pauer Gyula gondolatait: „Négy éves fejjel
szüleimmel az óvóhelyen vészeltük át a háború végét. Nem sokat
értettem a kint zajló eseményekből. A különböző híradások nyomán
csupán annyi fogalmazódott bennem, hogy az oroszok kergetik a
németeket, akik tőlük menekülve felrobbantják a hidakat, míg a
szövetségesek bombázzák a várost.
A nyilasok a Dunába lőtték az embereket. Amikor felmehettünk az
óvóhelyről a lakásra, apám lelkemre kötötte, hogy senkinek se
beszéljek a "részletes bácsiról", aki egy ideig nálunk tartózkodott.
Azért "részletes", mert tőle vásároltunk részletre bútorokat.
A háború végeztével azután ismét láttam Emil bácsit, amint boldogan
öleli át szüleimet megköszönve, hogy napokig bújtatták. A zsidó
honfitársaimmal történt szörnyűségeket csak apránként értettem meg,
majd szobrászként is egyre inkább foglalkoztatni kezdett a holocaust
témája.
Egy töprengő este, egy régi barát váratlan látogatása, egy
beszélgetés elejtett, majd újra felvett fonala, Can Togay barátom
felvetése segítettek el ahhoz, hogy ráleljek a mű végső formájára.
Azt hiszem, Istennek tetsző módon.”9
5. A következő emlékmű Pátzay Pál híres alkotása Kígyóölő,
mely hosszú ideig a Debreceni Egyetem (Biogal Gyógyszergyár) előtt
állt, jelenleg a másolata a Szent István parkban található. A
magyarországi történelem egyik kimagasló személyiségének, Raul
Wallenberg svéd diplomatának állít emléket.
A posztamensen két szöveg olvasható:
a./ 1944 JÚLIUS ELEJÉTŐL 1945 JANUÁRIG VEZETTE A BUDAPESTI SVÉD
KIRÁLYI KÖVETSÉG BÁTOR ÉS NEMES EMBERBARÁTI TEVÉKENYSÉGÉT A
ROMLÁSNAK AMA SÖTÉT KORSZAKÁBAN LEGENDÁS HŐSÜNKKÉ LETT. HIRDESSE EZ
AZ EMLÉKMŰ MÚLHATATLAN HÁLÁNKAT ANNAK A VÁROSNAK KÖZÉPPONTJÁBAN,
AMELYNEK ÜLDÖZÖTTEIT AZ Ő RENDÜLETLENÜL VIRRASZTÓ EMBERSÉGE
OLTALMAZTA EGY EMNERTELEN KOR ÉJSZAKÁLÁBAN
b./ AZ EREDETI EMLÉKMŰ PÁCZAY PÁL SZOBRÁSZMŰVÉSZ ALKOTÁSA. EZ AZ
EMLÉKMŰ AZ 1949-BEN LEDÖNTÖTT ALKOTÁS MÁSOLATA AZ ÚJRAÖNTÉS ÉS A
TALAPZAT GYŐRFFY SÁNDOR SZOBRÁSZMŰVÉSZ MŰHELYÉNEK MUNKÁJA, AZ
ÉPÍTÉSZ RAJK LÁSZLÓ, A DOMBORMŰ ÚJRAALKOTÓJA MAROSICS ISTVÁN
Pátzay Pál: Kígyóölő
„A halálból
menekült pestiek már ’45 után kezdeményezték: emeljen a főváros
méltó szobrot a svéd diplomatának. Fischer Annie ez alkalomból külön
hangversenyt adott, teljes bevételét a költségek fedezésére
ajánlotta. Amikor már összegyűlt egy jelentős összeg, Pátzay Pált
bízták meg a szobor elkészítésével. Az anyagiakhoz a főváros
vezetése is hozzájárult. A mester már ’45 novemberében megalkotta az
emlékszobor kismintáját: izmos férfiakt szorítja a gonosz kígyó
nyakát. A bronz kígyóölő ’48-ra készült el teljesen. A kétméteres
figura mészkőből faragott talapzatra került, amelyre Wallenberg
bronz arcmását helyezték.
A kígyóölő a Szent István parkban várta az 1949. április 9-re
tervezett avatóünnepséget. Az avatás előtti hajnalon azonban
kivezényelt munkások ledöntötték, és magukkal vitték a szobrot. (Az
emigrációból hazatért Hatvany Lajos lakásuk teraszáról nézi végig a
jelenetet.) Akkor juthatott a szovjet hatóságok fülébe a
Wallenberg-emlékmű ügye: haladéktalanul lebontatták.
A sérült kígyóölő a Fővárosi Képtárban tér magához. 1950-ben Pátzay
már a Műcsarnokban mutatja be, mint antifasiszta bronzszobrot egy
képzőművészeti tárlaton. Aztán ugyanez a mű ’53-ban a debreceni
Biogal Gyógyszergyár előtt bukkan fel, mint a betegségek elleni
küzdelem szimbóluma. Ott is marad évtizedekig. A mítosz örök,
Wallenberg neve azonban sehol nem szerepel. A kígyóölő átlényegül,
szó szerint a Biogal emblémájává válik. Még levélpapíron is
használják a figurát.”10
6. A Pozsonyi út és a Raul Wallenberg utca sarkán lévő ház
oldalfalán látható a hatodik emlékmű. Ezen a területen volt
19944-45-ben a nemzetközi gettó. Az utcában 1989 óta
Wallenberg-emléktábla található. Sajnos az alkotóművész kilétét nem
sikerült kiderítenem.
Wallenberg emlék-tábla
Az emléktábla
szövege:
RAUL
WALLENBERG
1912
SVÉD KÖVETSÉGI TITKÁR EMLÉKÉRE,
AKI A NYILAS URALOM
ALATT BÁTOR
FELLÉPÉSÉVEL
ÉS TETTEIVEL
ÜLDÖZÖTTEK
TÍZEZREIT
MENTETTE MEG
A hat emlékmű
különböző időpontokban különböző művészek által megálmodott, más és
más szervezetek által létrehozott alkotás. Mindazoknak állít
emléket, akik Magyarországon, illetve Budapesten származásuk,
vallásuk, vagy gyökerük miatt mártíriumot szenvedtek. Egyetlen szó
azonban mindegyik emlékműről hiányzik.
Az tudniillik, hogy ezek az áldozatok zsidók voltak egyik
emlékművön sem olvasható. A zsidó szót most is
eufémizmusokkal helyettesítik. Hol a „mártírok”, hol az „áldozatok”,
hol a „magyarok”, hol az „üldözöttek” kifejezéssel. S
bár mindegyik fordulat megfelel a valóságnak, egyetlen kérdés marad
csupán.
A meggyilkolt védtelenek vajon miért nem nevezhetők zsidónak?
Nézem a Dunát, ahogy örvénylőn, piszkosan, viszi a késői ősz
hordalékát. Nem messze a Parlamenttől már régóta, bronzba öntve
mereng József Attila. Előtte az ércbe vésett idézet A Dunánál című
költeményéből.
Mintha szívemből folyt
volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.
1 Gergely Ágnes: Temető
Pannóniában. Lásd: in Kortárs irodalmi olvasókönyv 1-2. szerk.
Menyhért Anna, Anonymus, 2006, p. 193.
2 A témáról bővebben lásd Várnai Pál beszélgetése a költő Gergely
Ágnessel in: http://www,szombat.org/archivum/h03101.html
3 Bronzból és mészkőből készült szoborcsoport. http://www.szoborlap.hu/2814_martir_emlekmu_budapest_makrisz_agamemnon_1986.html
szerint e köztéren lévő alkotás „nem köthető valláshoz”
4 Dr. Alexander Emed: A magyarországi cionista mozgalom története
(1902-1948). BTOSK, Bp. 2002.
5 A cionista ellenálás emléknapjai, in. ÚJ ÉLET, 1994. május 15. p.
5.
6 Vonatkozó irodalom: Anna Stein oeuvres, peintures, sculptures,
vitraux, bijoux. L'Harmattan, 2001
Cserba Júlia: Magyar képzőművészek Franciaországban 1903-2005. Vince
Kiadó, 2006.
Kopin Katalin irása: in. http://www.abigail.hu/tt/tt_profhaza.php?id=17
7 MTI, 2005, április 16.
8 Can Togay, 1955 –ben, török szülőktől született magyar
filmrendező, forgatókönyvíró, színész, költő
9 Lásd Pauer Gyula honlapja: http://www.pauergyula.hu/emlekmuvek/cipok.html
10 Székely Ilona: Hány Wallenberg-szobor van Budapesten. In. A 168
óra cikkét veszi át a Szombat 2008. október 6. száma,Ámen
Schőner Alfréd
2008.10.18
 |
