Vissza a TUDOMÁNY-hoz

  

Oláh János: Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Szentírás- és Talmudtudományi Tanszékének történetéről

"...kérdezősködjetek az ősi ösvények felöl, melyik a jónak útja, és azon járjatok..."


Jeremiás


"Rabbi volt már akkor is, amikor “rabbi“ még nem volt. Ilyen paradox megállapítással kezdené meg ezt az értekezést megboldogult rektorom." Írta az IMIT1 1936-os évkönyvében megjelent tanulmányában2 intézetünk, egyetemünk végzett növendéke, néhai Dr. Weisz Pál hódmezővásárhelyi rabbi, később debreceni főrabbi, majd Izraelbe alijázván (Méir Weisz néven), a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora. E tanulmányát, melynek kezdősorait idéztem "a rabbik rabbija" epitetonnal illetett Dr. Blau Lajosnak3, akkori nevén az Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet az évben elhunyt harmadik rektora emlékének ajánlotta.
Néhai Blau Lajos írta a Magyar Zsidó Szemle c. folyóiratban, 1924-ben: "Változott a név, de nem változott a cél, változott forma, de nem változott a tartalom."4 E látszólagos kis kitérő után rátérek a tárgyra, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Szentírás- és Talmudtudományi Tanszékének történetére, amelyet Weisz Pál szavait variálván így kezdem: Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Szentírás- és Talmudtudományi Tanszéke volt már akkor is, amikor az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem Szentírás- és Talmudtudományi Tanszéke még nem volt, ugyanis Intézményünket a tavalyi évben akkreditálták,5 így Tanszékünk a mai formájában 2000-ben alakult meg 1877 óta működő intézményünkben.
Blau Lajos szavait pedig változatlanul hagyván: "Változott a név, de nem változott a cél, változott forma, de nem változott a tartalom."

Így hát először is a Tanszék látszólagos történetének hiányában az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem történetével kezdem e rövid értekezést, majd utána az eddigi- és a jelenleg is folyó Szentírás tanítását ismertetem. A magyar rabbiképző keletkezésének története néhány év híján két évszázadra nyúlik vissza. A történet Dávid Friesenhausen,6 bajorországi születésű, Magyarországra vetődött, felvilágosodott, komoly héber és világi tudással megáldott egyéniséggel, matematikussal, asztronómussal, mechanikussal kezdődött a XIX. század elején. Friesenhausen a fürthi jesivában (a hagyományos zsidó stúdiumokkal /főként a Talmud tanulása/ foglalkozó felsőbb iskola) tanult, majd később Berlinben a hászkálá7 központjában élt, innét az északkelet-magyarországi Hunsdorfba8 költözött. Hunsdorfból Sátoraljaújhelyre került, ahol dájánként9 működött nyolc évig, majd továbbvándorolt Gyulafehérvárra, ahol a halál is érte. 

Vissza a TUDOMÁNY-hoz

KÖVETKEZŐ