Oláh János egyetemi docens:
A magyarországi zsidó tudomány nagyjai-atyjai.
Az Országos Rabbiképző Intézet első három rektora


Elhangzott Debrecen és határon túli testvérhitközségei VIII. Nemzetközi Tanácskozásán, melynek címe: "Hineni..." volt. (Debrecen, 2006. május 26 - 28.)

 

Kétségkívül véletlen, de mégis tény, hogy "B" betűvel kezdődik az Országos Rabbiképző Intézet első három rektorának: Bloch Mózesnek, Bacher Vilmosnak és Blau Lajosnak, a magyarországi zsidó tudomány nagyjainak-atyjainak neve. A "B" betűt szokás megfeleltetni a héber betűnek. E betűvel, a betűvel kezdődik a Tóra, Mózes öt könyve, a zsidóság alapműve: a Tan és betűvel kezdődik a az áldás, valamint a biztonság, bizalom, hit szó is. E három, világviszonylatban is jelentős, B/ betűvel kezdődő nevű zsidó tudós tevékenysége, munkálkodása a Rabbiképző rektori székében -t, áldást hozott a magyarországi zsidóságra és a világ zsidó tudományosságára, a betűvel kezdetét vevő Tóra, a Tan minél szélesebb körű ismeretére; és a betűvel kezdődő biztonság, bizalom, hit erősödésére, fenntartására, megtartására, a zsidó vallásosság megőrzésére.
Jeremiás próféta írta annak idejében: "...Álljatok az utakra és lássátok, és kérdezősködjetek az ősi ösvények felöl, melyik a jónak útja, és azon járjatok..." 1 Nekünk is, az immár fennállásának 129. esztendejébe lépett Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem 2 tanárainak, oktatóinak őket kell megkérdeznünk, és nagyságuk előtt fejet hajtva, az ő szellemiségüket szem előtt tartva folytatni az általuk elkezdett munkát, az új elvárásoknak, az Európai Unió által kijelölt ún. "bolognai folyamatnak" megfelelően. De nézzük honnét is indultunk!

A rabbiképző megalapítására az engedélyt még 1873. május 6-án adta ki I. Ferenc József, aki "...legfelsőbb elhatározással megengedte az Országos Rabbiképző Intézet felállítását az "Izraelita Iskolaalap" terhére." 3 Miután felépült az akkori Bodzafa utca 19-es számú telken az impozáns épület, Bloch Mózest hívták meg az intézmény élére. Bacher Vilmos és Kaufmann Dávid, 4 akkori szóhasználattal a boroszlói 5 rabbiképző végzettjei álltak mellette intézményünk elindításánál, megtartván az ősi hagyományt, miszerint a rabbivá avatáshoz 6 három rabbi szükséges. 7 Bloch Mózes a Talmudot és a szertartástant tanította; Bacher Vilmos a Szentírást és Szentírás-magyarázatot, Kaufmann Dávid pedig zsidó történelmet és vallásfilozófiát oktatott. Az ünnepélyes megnyitóra 1877. október 4-én került sor, és még ezen évben: "Emelkedett szívvel jegyezzük fel, hogy az Intézet lételének első heteiben már, 1877. november 15-én, Ő Felsége Első Ferencz József legkegyelmesebb királyunk legmagasabb látogatásában részesült." 8 1877 őszén megkezdődött az oktatás, mely két úgynevezett tanfolyamon folyt 9, az alsó- (gimnáziumi) és a felső (teológiai) tanfolyamon. "Mindegyik 5-5 évfolyamból (áll). Az alsó tanfolyam megfelel a főgimnázium 5-8. osztályának és oda algimn. 4. oszt. bizonyítvány, vagy megfelelő felvételi vizsga alapján vétetnek fel tanulók. (...) A tananyag azonos a humanisztikus gimnáziuméval. A héber tárgyak heti 16 órában taníttatnak és már a felvételnél vizsgálati tárgyak." 10 Az alsó tanfolyamon összesen 25 tanulóval: első és második osztállyal kezdték meg az oktatást, míg a felső tanfolyamnak 6 hallgatója volt a kezdetekben. Az itt végzett tanulmányok mellett a felső tanfolyam hallgatói "...általános és nemzeti tudományos teljes kiképzésük céljából kötelesek egyidejűleg a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán beiratkozni és a bölcsészeti doktorátust megszerezni. Ennek bemutatása nélkül rabbivizsgára nem bocsáthatók" -írta az 1912-es Szabályzat. 11 Tehát a rabbivá avatás elengedhetetlen feltétele volt a "bölcsészeti doktorátus" megszerzése is, így a Rabbiképző végzettjei a modernitás, a tudomány és a hagyomány hármasával felvértezve indulhattak szolgálatba. E hármasságot képviselte a Rabbiképző első három rektora is, kiknek tevékenysége alatt megtörtént az alapok lerakása és a budapesti Rabbiképző hírnevének megalapozása.

Bloch Mózes

Az Országos Rabbiképző Intézet első rektora: Bloch Mózes 1815. február 01-én született a csehországi Ronspergben és 1909. augusztus 10-én halt meg Budapesten, 95 éves korában. Igaz volt rá a zsoltáros költő szava, miszerint: - "Öreg korban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak." 12 Bloch 12 éves koráig szülővárosában tanult, majd anyai nagybátyja: Benjámin Wolf, a híres c. mű szerzőjének tapolcsányi jesivájában képezte magát még 7 évet. 18 éves amikor rabbi képesítést kap kora nagytekintélyű rabbijaitól, úgymint anyai nagyatyjától: Löw Eleázár Hálévitől, másik nevén: Eleázár Trietschtől, kit legismertebb művéről csak Semen rokéáh-nak neveznek; nagybátyjától: Benjámin Wolftól; és Slomo Jehuda Löw Rapaporttól, 13 a nagy tekintélyű prágai főrabbitól. 19 évesen Pilsenbe ment tanulni "hallgatván két éven át philosphiát és physikát, amellett már maga is talmudi siurt tart, melyet szívesen látogatnak. 1836-ban tesz Prágában nyilvános vizsgát bölcsészetből és logikából." 14 24 évesen Wottitz község rabbijának választják meg, ahol 12 évig töltötte be hivatalát, majd Herman-Meœtecbe került. Itt 4 évig szolgálta közösségét. 1856-ban Leipnikbe hívják rabbinak. 21 éven át vezette a hitközséget és annak jesiváját. Többek között tanítványa volt Kaufmann Dávid, ki majd tanártársa lesz a budapesti Rabbiképzőben. Innét hívják 1877-ben a budapesti Rabbiképző Intézet rektori székébe. "Kivánatos volt egyrészt ugyanis, hogy az illető mint talmudtudós elismert korifeus legyen, már nevével imponáljon, másrészt viszont elengedhetetlen volt, hogy az intézet modern, tudományos irányával is összhangzásban álljon. Átmenet kellett a régi, megcsontosodott viszonyokból egy új állapotba, mely ne legyen az előbbinek egyenes ellentéte, hanem a középuton járjon, a mit eltalálni tudvalevőleg legnehezebb. Számolni kellett az intéző köröknek és magának az intézetnek specziális viszonyaival a magyar zsidóságnak. Bloch Mózes tanítónkat rendkívüli eszélyessége és bölcsessége, mintegy praedestinálta e sulyos feladat megoldására." 15 -írta Bernstein Béla, a tanítvány. 62 évesen vállalta el az intézmény vezetését, és kezdett egy számára teljesen új munkába. Itt (németül) a Talmudot és a Sulhán áruhot oktatta a kezdetektől 30 éven át, 1907-es nyugállományba vonulásáig. 92 éves volt ekkor. Volt növendéke: Kohlbach Bertalan 16 így emlékezett: "Rendkívül éleseszű eleven előadó volt; elsőrangú szakember; ő volt a katexochen, a talmudtudós." 17 Bernstein Béla ekként írt róla: "Ő maga teljesen a régi kor iskoláját járva szilárdan gyökerezett a multban, de komoly eltökéltséggel egyezségre lép a jelennel és elfogadja a küzdelmet a jövő érdekében. (...) Iránya természetesen nem lehetett más, mint - ha szabad ugy neveznem - a haladó conservativizmus, azaz, mint a rabbiképző templomának avatásakor mondá: az isteni tan világosságát a tudomány világosságával egyesíteni, a melyek fölött a jámborság és istenfélelem fénye ragyog." 18 Tudományos munkáit német és magyar nyelven már idősebb éveiben, a Rabbiképző rektoraként publikálta. Ezek a háláhával, a mózesi-talmudi joggal foglalkoznak és a zsidó jog történetének legnagyobb tudósai között jelölték ki helyét. Bloch a hagyomány rendszerezésével akarta kijelölni a zsidó utat a modern világban, ő még a hagyomány talaján állva halt meg. "Emléke fölött híven őrködnek maradandó alkotásai és halhatatlan művei." 19 Bacher Vilmos, ki követte őt a Rabbiképző rektori székében, mondta temetésén az alábbiakat: "Hadd használjam még a megboldogult mester két héber munkájának címét, hogy legrövidebben jelezzem életének jelentőségét és életének jutalmát. Ő megnyitotta nekünk a Tóra kapuit - -, számára pedig megnyílt a magas rangnak, a szellemi kiválóság kapuja - -, amelyen keresztül most bevonul az öröklét birodalmába." 20

Bacher Vilmos

Az Országos Rabbiképző Intézet második rektora: Bacher Vilmos 1850. január 12-én született Liptószentmiklóson és 1913. december 25-én halt meg Budapesten. Elemi iskolai tanulmányait az árva megyei Szucsányban, majd szülővárosában, a zsidó alreál iskolában végezte. Besztercebányán és a pozsonyi evangélikus líceumban képezte tovább magát, és 17 évesen, 1867-ben felvették a pesti egyetemre. Professzorai között találjuk Vámbéry Ármint, 21 akivel nagyon szoros kapcsolatot ápolt. Tanulmányaival párhuzamosan Brill Sámuel Löw 22 pesti rabbi talmudi siurjain (óráin) is részt vett Goldziher Ignáccal 23 együtt, ki akkor még jó barátja volt. A későbbiekben családi kötelék is létrejön közöttük, mert Bacher felesége Goldziher Ignác unokatestvére: Goldzi(e)her Ilona 24 lett. 1868-ban Breslauba, az akkori szóhasználattal Boroszlóba ment tanulni az ottani híres Rabbiképzőbe, a Jüdisch-Theologisches Seminar-ba. Itt a vallási tárgyak mellett a világi tudományok is nagy hangsúlyt kaptak. 20 évesen, 1870-ben a lipcsei egyetemen doktorált, rabbivá 1876-ban avatták. Még ez évben meghívták Szegedre, Löw Lipót 25 megüresedett rabbi-székébe. 1877-ben, az akkor megnyíló budapesti Országos Rabbiképző Intézetbe invitálták tanárnak. 36 éven át, 1913-ban bekövetkező haláláig tanított a Rabbiképzőben Szentírást, szentírásmagyarázatot és homiletikát. 1907-től, Bloch Mózes nyugállományba vonulásától rektora volt az intézménynek. Önálló munkáinak, köteteinek száma: 56. Ezek mellett 53 folyóiratnak volt cikkíró munkatársa és közel 800 tudományos dolgozata jelent meg németül, héberül, angolul, franciául és magyarul. Bacher Vilmos rabbi-nemzedékeket felnevelő munkássága mellett nagy érdeme a zsidó tudományosságban a talmudi hagyomány rendszerezése a filológus pontosságával az akkor még újdonságnak számító történeti kritika módszereivel. Érdeklődésének és munkásságának egyik területe az ágádá kutatása. Ő vállalkozott először arra, hogy mindes egyes tanítónak (tannának, amórának) kijelölje helyét az időben, egyesítse minden ágádikus megnyilatkozását. E feladatot Bacher megoldotta, egyszer s' mindenkorra elvégezte. Munkásságának másik területe a héber és a keleti nyelvek (arab, perzsa) grammatikai kutatása, de nem önmagában, hanem a Szentírás magyarázatának történetével karöltve. Munkáiban a középkori tudományosság és költészet három nagy nyelve: arab, perzsa és a héber emlékeinek első rendszeres megtárgyalására, feltárására vállalkozott. A nyelvkutatás mellett a középkor bölcseleti, filozófiai vizsgálódásai is gazdagították ezt az exegézist. Bachernek a költészet iránti affinitása egyértelműen megmutatkozott a perzsa költészet, a perzsa-zsidó és a perzsa-arab irodalmi érintkezések tanulmányozásában, publikálásában és fordításában. A tudományokban elért eredményeiről így írt Heller Bernát, 26 ki tanítványa volt Bachernek és a Rabbiképző szintén világhírű professzora: "Egy munkás emberélet gazdag tartalmául beillenék akár az agáda-kutatás önmagában, akár a zsidó szentírás-magyarázatnak és nyelvtudománynak története, melyet Bachernek köszönhetünk. De amit azonfelül végzett, az is elegendő volna néhány egyetemi tanszéknek, néhány akadémiai tagságnak megszolgálására." 27 Bacher, fent említett úttörő tudományos tevékenysége mellett jelentős szerepet játszott a XIX. század végi és a XX. század eleji zsidó szellemi élet intézményeinek megteremtésében és fenntartásában. Bánóczi Józseffel 28 együtt megindította 29 és éveken át szerkesztette 30 a Magyar-Zsidó Szemlét, az első magyar zsidó tudományos folyóiratot, amely a világ zsidó tudományosságában is jelentős szereppel bírt. Blau Lajosnak, ki Bachert követte a Rabbiképző rektori székében, szavaival: "a magyar irodalom törzsébe új ágat plántál." 31 Bacher egyik alapítója és szellemi atyja volt az IMIT-nek, az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak, amelynek évkönyvei, amit a kezdetekben Mezey Ferenccel32 együtt szerkesztett, 33 ugyancsak jelentős dolgozatokat, kutatási eredményeket közöltek. Bacher neve fémjelzi, nagy része van az IMIT-Biblia, e zsidó részről első magyar nyelvű Biblia-fordítás elkészültében, megjelenésében, kiadásában. 34 Annak idején Bacher és Bánóczi meggyőző egyszerűséggel hirdette: "Nekünk a Biblia kell mint taneszköz az iskolában, mint olvasmány a családban; tartozunk vele nemzeti irodalmunknak, mert magyarok vagyunk, és tartozunk vele felekezetünknek, mert zsidók vagyunk." 35 Hevesi Simon, 36 a tanítvány, a Rabbiképző professzora és a Dohány utcai zsinagóga főrabbija a következőket mondotta temetésén: "Ez volt Bacher Simon fia, Bacher Vilmos, az írástudó, a hagyomány-kutató, a rózsakertek poétája, a mélylelkű exegéta. Világtekintély volt. Megértése előtt egység volt a zsidóság egész több évezredes nehéz literatúrája, héber, arámi, arab vagy perzsa, görög vagy újkori nyelv ruhájában. Egymás fölé alakuló rétegekben, mint Biblia, midrás, Misna, Talmud, kommentár, bölcsészet: élő egységnek mutatkozott szelleme előtt a zsidó irodalom, lelkével rokon, véle is egy." 37 "Bacher eredeti lángelme volt -e? -teszi fel a kérdést Heller Bernát, majd így válaszol: Ha igaz, hogy a feladatot a lángelme meglátja, a tehetség megoldja, akkor Bacher Vilmos lángelméjének valóban komoly a fogyatkozása: ő az új feladatokat nemcsak meglátta, hanem hozzá is fogott a megoldásukhoz, s Isten kegyelmével nagyrészt maga meg is oldotta." 38

Blau Lajos

Az Országos Rabbiképző Intézet harmadik rektora: Blau Lajos 1861. április 29-én született Putnokon, az akkori Gömör vármegyében és 1936. március 8-án halt meg Budapesten. Apja, Blau Mór földbérlő volt és egy kis szatócsbolttal is rendelkezett. A viszonylagos jómód lehetővé tette, hogy az apa magántanítót fogadjon az öt Blau fiútestvér taníttatására. A kis Blau Lajos már korán kitűnt éleselméjűségével, több tanító is foglalkozott vele, mígnem Tannenbaum Jakab 39 rabbi putnoki jesivájába került. Később Horovitz Mordeháj rabbi szilágysomlyói jesivájában tanult, majd Pozsonyban töltött két évet, ahol is a híres Schreiber Szimha Bunem 40 rabbi jesivájában mélyítette tudását a hagyományos zsidó stúdiumokban. 1879-ben azonban nagy változás következett életében, mert az Országos Rabbiképző Intézet ún. alsó tanfolyamára iratkozott be. Itt érettségizett, majd az ún. felső tanfolyam végzésével párhuzamosan - a Rabbiképző akkori Szabályzatának megfelelően - a Budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem Bölcseleti Karának is a hallgatója volt, ahol tanulmányai végeztével 1887-ben doktori vizsgát tett. Rabbivá 1888-ban avatták, miután a Hochmuth Ábrahám 41 veszprémi főrabbi által vezetett "Rabbiképesítő Bizottság" előtt eredményesen vizsgázott. Még rabbivá avatását megelőzően megbízott tanára lett alma materének, majd 1889-ben a vallás- és közoktatási miniszter kinevezte az Országos Rabbiképző Intézet rendes theológiai tanárává. 1913-ban igazgatóhelyettese, majd 1914-től 1932-ig, nyugállományba vonulásáig, rektora volt az Intézetnek. Ő volt az első, ki tanítványból rektorrá lett. "Blau Lajos a szeminárium neveltje. Még az intézet padjain ült, mikor annak mesteréül kiszemelték, ami tehetségének és hivatottságának önmagában véve is elegendő bizonysága." 42 Először az alsó tanfolyamon tanított Talmudot, majd a Tóra különböző fejezeteit, valamint héber és arámi hang- és alaktant. Az 1899/1900-as tanévtől a felső tanfolyamon oktatott zsidó történelmet, majd az 1907/08-as tanévtől az 1931/32-es tanévig ő tanította a Talmudot (németül) és a talmudikus stúdiumokat. "Dr. Blau Lajos mint tudós és író, mint tanítómester és ember egyaránt rászolgált arra, hogy tudós társai, munkásságának részesei és élvezői, valamint a nagy közösség tisztelettel forduljanak feléje." 43 Blau Lajos tudományos munkáságának alapvető meghatározója talmudikus tudása, a Talmud és a midrás-irodalom alapos ismerete és azt történeti forrásként való kezelése. "Blau tudományos munkásságát is a Talmud tereli - de nem mint téma és nem mint módszer, hanem mint történeti forrás. Nem a talmudi hagyomány- vagy irodalomtörténet, nem a halakha története vagy annak művelése, nem az aggáda és nem a talmudi exegézis érdekli elsősorban, hanem az ókori zsidóság élet- és jogviszonyai, valamint kulturális kapcsolatai mindenkori környezetével - ezen túlmenően pedig jószerivel minden, amihez a talmudi-midrási irodalom releváns adatokkal szolgál." 44 "Búvárkodása a tudomány különböző részére terjed. Kutatásainak eredményeit világosan tárja olvasói elé. Még a legszárazabb témákra vonatkozó megállapításait is majdnem népszerűsítve közli. Az olvasó esszenciát kap, de olyat, mely nem szédíti. Kerüli a fel nem oldott gondolatok formáit. A sziklák csúcsaihoz való eljutás nehézségeivel nem gyötör, az akadályokat és a leküzdés módjait nem is sejteti. Az a törekvése, hogy ösvényeket törjön, melyeken mindenki szabadon mozoghat, szabadon lélekzik (sic!). [...] Írásmódja keresetlen, egyszerű, kristályosan átlátszó. Valahogyan mindenben a histórikus hatását gyakorolja reánk. Bármely kérdésben és milyen sok és sokféle az, amit ő felölel, az oknyomozó történész üti ki magát írásain és mint stilitista is legerősebb történeti reflexióiban, melyek lebilincselik a laikus olvasót, aki sok kérdésben, melyekről egyet-mást tudott, vagy hallott, Blau beállításaiban világosan lát. Ez a mindent a történet szemüvegén való meglátásnak módszere vonja maga után, hogy írásait a zsidó tudományoktól távolabb állók is megértően és élvezettel olvassák." 45 Blau Lajos széleskörű irodalmi munkásságát mi sem jellemzi jobban, minthogy életében közel 900 rövidebb-hosszabb írása, közleménye jelent meg, melyből 58 az önálló munka (könyv, különlenyomat). 42 folyóiratnak és 30 gyűjteményes műnek volt alkotó munkatársa. A Magyar-Zsidó Szemlében 46 1393 tétel az általa "megbeszélt" írások, művek száma. Még életében nevet adott 47 a Blau Lajos Talmudtudományi Társulatnak. "Személyének varázsa, életének példaadása, jellemének tisztasága, tudományos munkásságának lenyűgöző nagysága élő valóságként hat tanítványainak százaira hazánkban és külföldön. Papok a szószéken, pedagógusok a katedrán, tudósok az íróasztaluk mellett az Ő szellemétől ihletve fogják végezni szent feladatukat. Emléke iránymutató marad a magyar zsidó szellemtörténetben." 48

A Rabbiképző első három B/ betűvel kezdődő nevű rektora: Bloch Mózes, Bacher Vilmos és Blau Lajos a modernitás, a tudomány és a hagyomány hármasát képviselték és adták tovább tanítványaiknak. Az ő tevékenységük, áldásos és hithű munkálkodásuk alatt lett a budapesti Rabbiképző közismertté és végzettjei: az ún. "doktor-rabbik" elfogadottá szerte a nagyvilágban. Blau Lajos, ki utolsóként adta vissza lelkét Teremtőjének hármójuk közül, ekként írt: "Az örök nyugovóra tért nagy tanítók szelleme él az Intézetben, megihleti az utódokat, munkára serkenti őket hitért, tudományért, hazáért. Ez a hármas csillagzat ragyogott és dicsőségesen fog ragyogni Intézetünk fölött időtlen időkig." 49

Legyen ez így!




1 Jeremiás VI,16.
2 2000. január 01-től az addigi Országos Rabbiképző Intézet új neve: Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE).
3 Dr. Blau Lajos és Dr. Klein Miksa: Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877-1927. I. kötet. A Rabbiképző első 50 éve. Budapest, 1927. 10. old.
4 Kaufmann Dávid: 1852 - 1899.
5 Németül: Breslau, jelenleg: Wroclaw (Lengyelország)
6
7 Talmud, Szánhedrin 13b.
8 Dr. Blau Lajos és Dr. Klein Miksa: Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877-1927. I. kötet. A Rabbiképző első 50 éve. Budapest, 1927. 16. old.
9 Egészen az 1946/47-es tanévig.
10 Dr. Blau Lajos és Dr. Klein Miksa: Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877-1927. I. kötet. A Rabbiképző első 50 éve. Budapest, 1927. 17. old.
11 Uo.
12 Zsoltárok XCII,15.
13 Slomo Jehuda Löw/Leib Rapaport: 1790 - 1865. Leopold Zunz egyenesen a Wissenschaft des Judentums (A zsidó tudományosság) atyjaként aposztrofálta.
14 Bloch Mózes életrajza. In: EMLÉKKÖNYV BLOCH MÓZES TISZTELETÉRE ÉLETÉNEK KILENCVENEDIK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL KIADJÁK TANÍTVÁNYAI. BUDAPEST, 1905. SINGER ÉS WOLFNER BIZOMÁNYA. XIII. old.
15 Bernstein Béla: Bloch Mózes. In: Magyar-Zsidó Szemle XII. évf. / 1895. 66. old.
16 Kohlbach Bertalan: 1866 - 1944.
17 Kohlbach Bertalan: AZ ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ-INTÉZET ELSŐ DEKÁSZÁBÓL. In: IMIT Évkönyv XLIII - 1918. Szerkesztette: Bánóczi József. Budapest, 1918. 81. old.
18 Bernstein Béla: Bloch Mózes. In: Magyar-Zsidó Szemle XII. évf. / 1895. 67. old.
19 Guttmann Mihály: Bloch Mózes. In: IMIT Évkönyv. Budapest, 1911. 110. old.
20 Bacher Vilmos: Bloch Mózes koporsójánál. In: Magyar-Zsidó Szemle XXVI. évf. / 1909. 292. old.
21 Vámbéry Ármin: 1832 - 1913.
22 Brill Sámuel Löw: 1814 - 1897.
23 Goldziher Ignác: 1850 - 1921.
24 Goldzi(e)her Ilona: 1860 - 1931.
25 Löw Lipót: 1811 - 1875.
26 Heller Bernát: 1871 - 1943.
27 Heller Bernát: Bacher Vilmos. Zsidó Plutarchos II. Népszerű zsidó könyvtár 19. Budapest, 1927. In: Kőbányai János szerk.: Bacher Vilmos: Szentírás és zsidó tudomány. Múlt és Jövő-Budapest, 1998. 179. old.
28 Bánóczi József: 1849 - 1926.
29 1884-ben.
30 1893-ig.
31 Blau Lajos: Bacher Vilmos. In: IMIT Évkönyv. Budapest, 1911. 13. old
32 Mezey Ferenc: 1860 - 1927.
33 1895 és 1900 között.
34 1898 és 1907 között jelentek meg kötetei.
35 Heller Bernát: Bacher Vilmos. Zsidó Plutarchos II. Népszerű zsidó könyvtár 19. Budapest, 1927. In: Kőbányai János szerk.: Bacher Vilmos: Szentírás és zsidó tudomány. Múlt és Jövő-Budapest, 1998. 183. old.
36 Hevesi Simon: 1868 - 1943.
37 Frojimovics Kinga - Komoróczy Géza - Pusztai Viktória - Stribik Andrea: A zsidó Budapest I-II. Városháza - MTA Judaisztikai Kutatócsoport-Budapest, 1995. 315. old.
38 Heller Bernát: Bacher Vilmos. Zsidó Plutarchos II. Népszerű zsidó könyvtár 19. Budapest, 1927. In: Kőbányai János szerk.: Bacher Vilmos: Szentírás és zsidó tudomány. Múlt és Jövő-Budapest, 1998. 186. old.
39 Tannenbaum Jakab: 1832 - 1897.
40 A Magyar-Zsidó Szemle XXIV. évfolyam - 1907, 5-8. oldalán megemlékezik mesteréről Blau Lajos. Írásának címe: Schreiber Szimcha Bunem.
41 Hochmuth Ábrahám: 1816 - 1889.
42 Dr Mezey Ferenc: Dr Blau Lajos. In: JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV Dr BLAU LAJOS A FERENC JÓZSEF ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ INTÉZET IGAZGATÓJÁNAK HATVANÖTÖDIK SZÜLETÉSNAPJA ÉS NEGYVEN ÉVES ÍRÓI JUBILEUMA ALKALMÁBÓL TANÍTVÁNYAI, BARÁTAI ÉS TISZTELŐI KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL KIADTÁK Dr HEVESI SIMON Dr KLEIN MIKSA ÉS Dr FRIEDMAN DÉNES. BUDAPEST, 1926 (=MAGYAR-ZSIDÓ SZEMLE NEGYVENHARMADIK ÉVFOLYAM - 1926), 8. old.
43 Uo. 6. oldal.
44 Turán Tamás: Blau Lajos tudománya hatvan év múltán. In: Blau Lajos: Az óhéber könyv, adalék az ókori kulturtörténethez és a bibliai irodalomtörténethez - A héber bibliakánon. Logos - Bp. 1996. 41. old.
45 Dr Mezey Ferenc: Dr Blau Lajos. In: JUBILEUMI EMLÉKKÖNYV Dr BLAU LAJOS A FERENC JÓZSEF ORSZÁGOS RABBIKÉPZŐ INTÉZET IGAZGATÓJÁNAK HATVANÖTÖDIK SZÜLETÉSNAPJA ÉS NEGYVEN ÉVES ÍRÓI JUBILEUMA ALKALMÁBÓL TANÍTVÁNYAI, BARÁTAI ÉS TISZTELŐI KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL KIADTÁK Dr HEVESI SIMON Dr KLEIN MIKSA ÉS Dr FRIEDMAN DÉNES. BUDAPEST, 1926 (=MAGYAR-ZSIDÓ SZEMLE NEGYVENHARMADIK ÉVFOLYAM - 1926), 6-7. old.
46 1891-1930 között szerkesztője, majd főszerkesztője volt e nagyjelentőségű tudományos folyóiratnak.
47 1933-ban.
48 Dr Lőwinger Sámuel: Dr Blau Lajos élete és irodalmi munkássága. In: IMIT Évkönyv. 1936, 56-57. oldal.
49 Dr. Blau Lajos: VIII. A jövő. In: Dr. Blau Lajos és Dr. Klein Miksa: Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877-1927. I. kötet. A Rabbiképző első 50 éve. Budapest, 1927. 31. old.

Vissza a TUDOMÁNY-hoz