1882. április 1-én
Tiszaeszlárról, Huri András házából eltűnt a tizennégy éves
Solymosi Eszter. Az esetet édesanyja április 4-én jelentette az
eszlári szolgabírónak. Szinte még ki sem hűlt a Magyar Állam című
napilap, a helyi plébános jegyezte első tudósítással1,
amikor május 23-án a parlamentben Ónody Géza, Hajdúnánás
képviselője immár rituális gyilkosságként beállítva először hozta
szóba a tiszaeszlári ügyet.2
„Ismétlem, tisztelt ház, hogy állítólag az izraeliták vallási
szabályait tartalmazó Talmud szerint az engesztelődési ünnepre
ártatlan keresztény leánynak a vérét kell venni. […] A leányt a
tiszaeszlári metsző becsalta a templomba, kezeit hátrakötötte,
száját betömte, és tovább mi történt vele? Állítólag megölték,
hogy vérét vegyék, s vérét az engesztelő áldozathoz szükséges
páskasütéshez az ortodox hívek között a szélrózsa minden irányában
kiosszák (Általános zaj.) […] Vannak tanúk, kik a zsinagógából
azon időpontban segélykiáltásokat hallottak, és a sakter
gyermekének vallomása alapján foglalkozik a nyíregyházi
törvényszék az üggyel.”3
A mindinkább lángra kapó politikai antiszemitizmus egyik
leghangosabb szószólója, a gyűlölet magvainak szorgalmas elhintője
Istóczy Győző volt, akinek felszólalásai nyomán országos kampány
bontakozott ki. Hat vármegye: Szatmár, Heves, Győr, Somogy, Hajdú,
Torontál és Szatmárnémeti város kérvényezték az országgyűléstől az
„Oroszországból költöző izraeliták bevándorlásának korlátozását”.4
A képviselőház 1882. június 9-én tárgyalta a kérelmet, és a
vitában természetesen felszólalt Istóczy is. Beszédében érdekes
módon még a baljós, később annyiszor visszatérő „végső megoldás”
kifejezés is elhangzott:
„Hogy miből áll a zsidókérdés végleges megoldása, azt majd
megérleli az idő […]. A végmegoldásra az első lépés […] az
emancipacio visszavétele.”5
Ausztriában megalakult az antiszemita Osztrák Reformegylet,
Oroszországban véres pogromok dúltak6,
Drezdában összehívták az első nemzetközi antiszemita kongresszust
(amelyen Istóczy és Ónody is részt vettek), mindeközben pedig
egyre-másra szaporodtak a cionista szervezetek, amelyek a zsidó
önfelszabadítást hirdették.7
Ilyen közvetlen előzmények, körülmények, mondhatni szülési
fájdalmak közt látott napvilágot Budapesten, 1882. november 5-én,
vasárnap, az Egyenlőség című felekezeti és társadalmi hetilap első
száma. Az újságot Bogdányi (Bienenstock) Mór alapította Vészi
Józseffel, Mezei Ernővel és Acsády Ignáccal összefogva.8
Az Egyenlőség a magyarországi neológok álláspontját tükrözte,
többségüket mozgósítani is képes volt, miközben ortodox részről az
állandó támadások kereszttüzében állt (nota bene ebben az időben
még a Pesti Hírlap kiküldött tudósítója, a Scarron álnéven író
liberális Mikszáth Kálmán álláspontja sem ítélhető meg
egyértelműen9).
Az újság, miközben éles támadásokat intézett az antiszemita
bujtogatók ellen, folyamatosan nyomon követte a tiszaeszlári ügy
éppen terítékre kerülő aktualitásait, a nyíregyházi és eszlári
tárgyalásokat, a zsidóellenes zavargásokat, az emancipáció kérdése
körül zajló csatározásokat, a magyarosodás áhított előrehaladását.
Bogdányi megnyerte Szabolcsi (Weinstein) Miksát, a Pester Lloyd és
az Egyetértés jó és nem kevésbé gyilkos tollú tudósítóját, aki
ettől kezdve hétről hétre, hosszú oldalakra rúgó helyszíni
jelentéseket küldött az Egyenlőségnek. Ő vette át a lapot Bogdányitól 1884-ben10, maga a szerkesztőség is hosszabb időn
keresztül az ő lakásában működött (VII. ker., Lövölde tér 2/A).11
Halála (1815) után fia, Szabolcsi Lajos folytatta a munkát.12 Az
Egyenlőség 1938 decemberéig működött, és melléklapot (Ifjúság),
valamint több mellékletet is kiadott. Az írói gárdában olyan jeles
neveket találhatunk, mint Kóbor Tamás, Palágyi Lajos, Patai
József13, Ujvári Péter, Mezei Mór, Mezey Ferenc, Blau Lajos,
Fleischmann Sándor, Gábor Andor, Magyar Lajos, Vázsonyi Vilmos. A
munkatársak között a zsidó ügy iránt szimpátiát tápláló
keresztények, mi több, református püspökök is előfordultak (Pap
Gábor, Haypál Benő, Balthazár Dezső).14
Amikor az 1883. június 19. – augusztus 3-ig húzódó tiszaeszlári
vérvádper során felmentő ítélet született, a gyűlölet újabb
hullámai söpörtek végig az országon. A politikai küzdelmek egyik
következménye az Antiszemita Párt megalakulása, valamint a
politikai antiszemitizmus programszerű megjelenése lett a magyar
politikai életben és a parlamentben. 1882-t megelőzően is
történtek kísérletek arra, hogy szervezeti keretet biztosítsanak a
születőben lévő magyarországi politikai antiszemitizmusnak, ám
ehhez az apropót csak a tiszaeszlári vérvád körüli küzdelmek
teremtették meg.15
Mindezen antiszemita erőfeszítések dacára az Egyenlőség központi
hangadója lett a politikai, társadalmi és kulturális
törekvéseknek, és legfőbb célkitűzését, a zsidóság jogi státusának
rendezését is a magyar parlamenti erők támogatása kísérte.16 Mint
a századvég egyetlen jelentős zsidó felekezeti újsága olyan
társadalmi népszerűségnek örvendett, hogy alkalmanként akár
negyvenezer példány is fogyott belőle. A lap pályafutásának az
első zsidótörvény vetett véget 1938-ban.
Alábbi rövid kísérletemben mintegy repertóriumszerűen igyekszem
kivonatolni az Egyenlőség 1882. november 5. és december 3. között
megjelent 5 számát. Ez valódi repertóriumnak nyilván édeskevés
(nem is volt célom, hogy efféle próbálkozással feszegessem e
dolgozat kereteit), arra azonban alkalmas, hogy az újságcímek
felidézésével érzékeltessem, hogy az adott időszakban, a lap
alapítása idején miféle események fűtötték a közhangulatot, s
egyúttal mintegy láttassam, „milyen lenne ha” az Egyenlőség
lapszámait – ezzel régi hiányt pótolva – végre ily módon is
feldolgozná valaki.17
Egyenlőség (1-5. sz.)
Repertórium-kísérlet
Írók szerint
?rő, A zsidók hazafiak.18
= 1882. nov. 12. I. évf. 2. sz. 7.
?rö: A kik a holdat ugatják.19 = 1882. nov. 19. I. évf. 3. sz.
5-6.
Acsády Ignácz: A lelkészek és a magyarság. = 1882. nov. 26. I.
évf. 4. sz. 2.
Acsády Ignácz: A zsidók és az elszegényedés. = 1882. nov. 12. I.
évf. 2. sz. 5-6.
Acsády Ignácz: Mezei Ernő interpellácziója. = 1882. nov. 19. I.
évf. 3. sz. 3-4.
Acsády Ignácz: Pauler Tivadar és a nyiregyházai törvényszék20 =
1882. dec. 3. I. évf. 5. sz. 1-2.
Argus, Kozma Sándor főügyész és a tisza-eszlári ügy. = 1882. dec.
3. I. évf. 1. sz., 2-5.
Argus, Kozma Sándor főügyész és a tisza-eszlári ügy. = 1882. nov.
5. I. évf. 1. sz., 2-5.
Bogdányi, A ritualis bünt csináló banda. (I.)21 = 1882. nov. 12.
I. évf. 2. sz. 7-10.
Bogdányi, A ritualis bünt csináló banda. (II.) = 1882. nov. 19. I.
évf. 3. sz. 7-9.
Bogdányi: „A múlt számunkban történt felszólalásunk…”22 (c. n.) =
1882. nov. 5. I. évf. 1. sz. 7-8.
Bogdányi: A ritualis bünt csináló banda. (III.) = 1882. nov. 26.
I. évf. 4. sz. 5-7.
Bogdányi: A t.-eszlári róm. kath. lelkész. = 1882. nov. 26. I.
évf. 4. sz. 8-9.
Dr. ?n: Védelmi szó a tisza-eszlári ügyben. = 1882. nov. 19. I.
évf. 3. sz. 4-5.
Dr. Brachfeld Manó: Egy szabadelvű titkos tanácsos. = 1882. nov.
26. I. évf. 4. sz. 4-5.
Dr. Kenedi Géza: Dr. Kenedi Géza Verhovay Gyula ellen. = 1882.
nov. 5. I. évf. 1. sz., 9-10.
Halász Sándor: Kaposvártól Nyulasig23 = 1882. nov. 12. I. évf. 2.
sz. 6-7.
Halász Sándor: Kényszerü önvédelem. = 1882. nov. 26. I. évf. 4.
sz. 3-4.
Kiss József: Jokli (Rajz egy szomszéd kis sváb faluból.) (I.) =
1882. nov. 5. I. évf. 1. sz., 2-4.
Kiss József: Jokli (Rajz egy szomszéd kis sváb faluból.) (II.) =
1882. nov. 12. I. évf. 2. sz. 2-3.
Kiss József: Jokli (Rajz egy szomszéd kis sváb faluból.) (III.) =
1882. nov. 19. I. évf. 3. sz. 2-3.
Kiss József: Jokli (Rajz egy szomszéd kis sváb faluból.) (IV.) =
1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 2-4.
Kiss József: Jokli (Rajz egy szomszéd kis sváb faluból.) (V.) =
1882. dec. 3. I. évf. 1. sz., 2-4.
M. E.: A tisza-eszlári eset és a sajtó. (I.) = 1882. nov. 5. I.
évf. 1. sz. 1-2.
M. E.: A tisza-eszlári eset és a sajtó. (II.) = 1882. nov. 12. I.
évf. 2. sz. 3-4.
Neumann Sándor, Ifj. Dr.: A bünvizsgálat theoriája és a
tisza-eszlári praxis = 1882. nov. 12. I. évf. 2. sz. 1-3.
Strausz Adolf: A „Függetlenség”ről. = 1882. nov. 26. I. évf. 4.
sz. 7-8.
Sturm Albert: c. n.24 = 1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 1-2.
Sz. n.: Az Egyenlőség sajtópere és Pauler úr válasza. = 1882. nov.
26. I. évf. 4. sz. 9.
Sz. n.: Jókai Mór a zsidókról. = 1882. nov. 19. I. évf. 3. sz. 6.
Sz. n.: Kozma Sándor és Verhovay. = 1882. nov. 19. I. évf. 3. sz.
1-3.
Szathmári Mór: Verhovay két év előtt. = 1882. nov. 19. I. évf. 3.
sz. 6-7.
Vészi József: Az antiszemitismus szájhősei. (I.) = 1882. nov. 5.
I. évf. 1. sz., 8.
Vészi József: Az antiszemitismus szájhősei. (II.) = 1882. dec. 3.
I. évf. 5. sz., 8.
Műfajok szerint
Hirdetések
Csiszolt facsapok (Fehér Mór) = 1882. nov. 19. I. évf. 3. sz. 12.
Csiszolt facsapok (Fehér Mór) = 1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 12.
Detsinyi és Ronai (Orosz karaván-tea.) = 1882. nov. 19. I. évf. 3.
sz. 12.
Detsinyi és Rónai borkereskedők = 1882. dec. 3. I. évf. 5. sz.,
12.
Detsinyi és Rónai borkereskedők = 1882. nov. 12. I. évf. 2. sz.,
12.
Detsinyi és Rónai borkereskedők = 1882. nov. 5. I. évf. 1. sz.,
12.
Füredi (Führer) Ignácz (Tankönyvek.) = 1882. nov. 19. I. évf. 3.
sz. 12.
Füredi (Führer) Ignácz (Tankönyvek.) = 1882. nov. 26. I. évf. 4.
sz. 12.
Mühlberg J. és Társa ? fehér kő-írótáblák = 1882. dec. 3. I. évf.
5. sz., 12.
Mühlberg J. és Társa ? fehér kő-írótáblák = 1882. nov. 5. I. évf.
1. sz., 12.
Mühlberg J. és Társa (Fehér kő-írótáblák) = 1882. nov. 12. I. évf.
2. sz. 12.
Phönix egyetemes sokszorosító lapok = 1882. dec. 3. I. évf. 5.
sz., 12.
Phönix egyetemes sokszorosító lapok = 1882. nov. 12. I. évf. 2.
sz. 12.
Phönix egyetemes sokszorosító lapok = 1882. nov. 5. I. évf. 1.
sz., 12.
Sieburger udvari szállító = 1882. dec. 3. I. évf. 5. sz., 12.
Sieburger udvari szállító = 1882. nov. 12. I. évf. 2. sz. 12.
Sieburger udvari szállító = 1882. nov. 5. I. évf. 1. sz., 12.
Valódi orosz thea (Fehér Mór). = 1882. nov. 19. I. évf. 3. sz. 12.
Valódi orosz thea (Fehér Mór). = 1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 12.
Zongoravevőknek. (Éder Antal Gyula.) = 1882. nov. 26. I. évf. 4.
sz. 12.
„Legujabb hireink.”
Nyíregyháza, november 4.25 = 1882. nov. 5. I. évf. 1. sz. 7.
Nyíregyháza, november 4.26 = 1882. nov. 5. I. évf. 1. sz. 7.
„Levelezés.”
A. E. orvostan-hallgató: Budapest, november 16.27 = 1882. nov. 19.
I. évf. 3. sz. 9.
B.: Székesfehérvár, nov. 25.28
= 1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 10.
F. H.: Galántha, Nov. 15-ikén.29 = 1882. nov. 19. I. évf. 3. sz.
10.
F.: Beregszász, nov. 29-én.30 = 1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 9.
Izsó, Trencsén, november 8-án… = 1882. nov. 12. I. évf. 2. sz. 11.
J. R.: Szerdahely, november 2-án…31 = 1882. nov. 5. I. évf. 1.
sz., 10.
M. S. (Mezey Sándor): Budapest, nov. 14.32 = 1882. nov. 19. I.
évf. 3. sz. 10.
–nt–: Bonyhád, nov. 8-án. = 1882. nov. 19. I. évf. 3. sz. 9-10.
„Hirek.”
A csongrádi hulla = 1882. nov. 12. I. évf. 2. sz. 11.
A Függetlenség felsülése. = 1882. nov. 19. I. évf. 3. sz. 10.
A Kenedi-Verhovay ügy = 1882. nov. 12. I. évf. 2. sz. 11.
A képviselőház mai ülésében. = 1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 10.
A magyar királyhymnusz ügye. = 1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 11.
A nyíregyházai Rubens.33 = 1882. nov. 12. I. évf. 3. sz. 11.
A Szabolcsmegyei Közlöny… = 1882. nov. 12. I. évf. 2. sz. 11.
A Verhovay-Kenedi ügyből… = 1882. nov. 19. I. évf. 3. sz. 11.
A zsidókérdés Magyarországon.34 = 1882. nov. 19. I. évf. 3. sz.
11.
Almásy Pál meghalt. = 1882. nov. 5. I. évf. 1. sz., 11.
Az akadémia a honalapitásról. = 1882. nov. 5. I. évf. 1. sz., 10.
Az Arany-szobor bizottság… = 1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 11.
Az egri izr. társalgó kör… = 1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 11.
Az Egyenlőség sajtópere. = 1882. nov. 19. I. évf. 3. sz. 10.
Az Egyenlőség sajtópere. = 1882. nov. 5. I. évf. 1. sz., 10-11.
Az eszlári álhulla = 1882. nov. 12. I. évf. 2. sz. 11.
Az őszi kiállítás második sorozatát…35 = 1882. nov. 19. I. évf. 3.
sz. 11.
Azoknak a bizonyos jó madaraknak = 1882. nov. 5. I. évf. 1. sz.,
10.
Egy mult századbeli helytartósági rendelet. = 1882. nov. 5. I.
évf. 1. sz., 11.
Egyleti ügyek.36 = 1882. nov. 5. I. évf. 1. sz., 11.
Egyleti ügyek. = 1882. nov. 12. I. évf. 2. sz. 11.
Egyleti ügyek. = 1882. nov. 19. I. évf. 3. sz. 11.
Egyleti ügyek. = 1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 11.
Eötvös Károly ügyvédnek…37 = 1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 11.
Felekiné jubileuma.38 = 1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 11.
Hirdetmény.39 = 1882. nov. 19. I. évf. 3. sz. 12.
Két bécsi főrabbi nyilatkozata. = 1882. nov. 5. I. évf. 1. sz.,
11.
Magyar kereskedelmi szótár. = 1882. nov. 19. I. évf. 3. sz. 11.
Magyarosodunk. (II.)40
= 1882. nov. 12. I. évf. 2. sz. 11.
Magyarosodunk. (III.) = 1882. nov. 19. I. évf. 3. sz. 10-11.
Magyarosodunk. (IV.) = 1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 11.
Magyarosodunk. (I.) = 1882. nov. 5. I. évf. 1. sz., 11.
Molnár Aladár emléke ügyében. = 1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 12.
Szinház és művészet.41 = 1882. nov. 5. I. évf. 1. sz., 11.
Ujabb infámia.42 = 1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 10.
Zsidó-üldözés a Rábaközben.43 = 1882. nov. 26. I. évf. 4. sz.
10-11.
Zsidóüldözők törvényszék előtt.44 = 1882. nov. 5. I. évf. 1. sz.,
11.
„Szerkesztői üzenetek.”
1882. dec. 3. I. évf. 1. sz., 12.
1882. nov. 12. I. évf. 2. sz., 12.
1882. nov. 19. I. évf. 3. sz. 12.
1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 12.
1882. nov. 5. I. évf. 1. sz., 12.
„Tárcza.”
Kiss József: Jokli (Rajz egy szomszéd kis sváb faluból.) (I.) =
1882. nov. 5. I. évf. 1. sz., 2-4.
Kiss József: Jokli (Rajz egy szomszéd kis sváb faluból.) (II.) =
1882. nov. 12. I. évf. 2. sz. 2-3.
Kiss József: Jokli (Rajz egy szomszéd kis sváb faluból.) (III.) =
1882. nov. 19. I. évf. 3. sz. 2-3.
Kiss József: Jokli (Rajz egy szomszéd kis sváb faluból.) (IV.) =
1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 2-4.
Kiss József: Jokli (Rajz egy szomszéd kis sváb faluból.) (V.) =
1882. dec. 3. I. évf. 5. sz., 2-4.
„Vezércikk”
Acsády Ignácz: Pauler Tivadar és a nyiregyházai törvényszék =
1882. dec. 3. I. évf. 5. sz. 1-2.
M. E.: A tisza-eszlári eset és a sajtó. (I.) = 1882. nov. 5. I.
évf. 1. sz. 1-2.
Neumann Sándor, Ifj. Dr.: A bünvizsgálat theoriája és a
tisza-eszlári praxis = 1882. nov. 12. I. évf. 2. sz. 1-3.
Sturm Albert: c. n.45 = 1882. nov. 26. I. évf. 4. sz. 1-2.
Sz. n.: Kozma Sándor és Verhovay. = 1882. nov. 19. I. évf. 3. sz.
1-3.
BIBLIOGRÁFIA
Az Egyenlőség c. társadalmi hetilap számai.
A zsidó Budapest – emlékek, szertartások, történelem I-II.,
szerk.: Frojimovics Kinga ? Komoróczy Géza ? Pusztai Viktória ?
Strbik Andrea Városháza, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest,
1995.
Katzburg, Nathaniel, Fejezetek az újkori zsidó történelemből
Magyarországon, MTA Judaisztikai Kutatócsoport – Osiris Kiadó,
Budapest, 1999.
Katzburg, Nathaniel, Zsidópolitika Magyarországon (1919-1943),
Bábel Kiadó, Budapest, 2002.
Kende Tamás, Vérvád – Egy előítélet működése az újkori Közép- és
Kelet Európában, Osiris Kiadó, Budapest, 1995.
Gyurgyák János, A zsidókérdés Magyarországon, Osiris, Budapest,
2001.
Szabolcsi Lajos, Két emberöltő – Az Egyenlőség évtizedei
(1881-1931) (Emlékezések, dokumentumok), Budapest, MTA
Judaisztikai Kutatócsoport, 1993.
Ungvári, Ahasvérus és Shylock, p. 98./20. lábjegyzetben: Kossuth
Lajos, Szégyen és gyalázat, Magyar Hírlap, 1882. június 27.
1 1882. május 20-i szám.
2 A holttestre csak június 18-án, Tiszadadánál, a Csonkafüzesben
bukkantak rá.
3 Gyurgyák, A zsidókérdés Magyarországon, p. 339. A teljes
felszólalás: pp. 10-12. Az 1881. évi szeptember hó 24-ére
hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója, 6. köt. OSZK
Jelzet: 16.844/1881-84/VI. Sorsz.: 170. 1882. május 23. – június
10. 109-121. ülés.
4 Ónody idézett májusi beszédében az „ortodox” kifejezés éppen
hogy e kelet felől érkező zsidók veszélyére volt hivatott
figyelmeztetni.
5 Katzburg, Fejezetek az újkori zsidó történelemből
Magyarországon, p. 130.
6 Amint Szabolcsi Lajos írja: „Tiszaeszlárt az orosz
antiszemitizmus jelszavai szülték. Ignatiew gróf orosz politikus
programbeszédei csapódtak le Istóczyék szellemi világában.”
(Szabolcsi, p. 25.)
7 Ld. Leo Pinsker: Autoemancipation. Mahnruf an seine
Stammgenossen von einem russischen Juden. (Gyurgyák, p. 730.)
8 Szabolcsi, p. 39.
Bogdányi Mór (Lakszakállas, 1854. febr. 11. – Budapest, 1923. jún.
5.): hírlapíró, író. Jogi tanulmányainak elvégzése után
választotta az újságírói pályát. Több napi- és hetilap, így
1874-től a Neues Pester Journal, 1881-től a Pesti Hírlap, majd a
Függetlenség munkatársa. 1882-ben alapítója, és 1886-ig
szerkesztője volt az Egyenlőségnek, majd ugyanabban az évben
megalapította és 1889-ig szerkesztette a Budapesti Újság c.
politikai képes napilapot. Ezután a Vasárnapi Estilap szerkesztője
lett, majd 1891-ben részt vett a Magyar Hírlap alapításában.
Regényeket is írt és fordított németből különböző lapok számára.
Később felhagyott az újságírással és a Hungária Vajkiviteli Rt.
igazgatója, majd vezérigazgatója lett.
9 Gyurgyák, pp. 285-286.
10 Szabolcsi Miksa (Tura, 1857. aug. 17. – Balatonfüred, 1915.
jún. 17.): újságíró. Eleinte a Debreczeni Ellenőr munkatársa. A
tiszaeszlári per idején rendszeresen tudósította nemcsak a saját
lapját, hanem a Pester Lloydot és a bécsi Neue Freie Pressét is.
Cikkei miatt antiszemita körök merényletet követtek el ellene.
1884-től a Jüdische Pester Zeitung, 1886-tól haláláig az
Egyenlőség felelős szerkesztője. Szívbetegségben hunyt el
1915-ben. Fia, Lajos, a kitűnő író vette át a szerkesztést és a
negyvenes évek elején a lap megszűnéséig vezette a meghatározó
orgánumot. Irodalmi munkássága főként zsidó vallási és történeti
tárgyakra terjedt ki. Szabolcsi Miksa másik fia, Bence
zenetudósként lett világhírű.
11 Az Egyenlőség egyébként a Szabolcsi család tulajdonában állt.
(Szabolcsi, p. 10.)
12 Szabolcsi Lajos (Budapest, 1889. okt. 17. – Budapest, 1943.
nov. 11.): író, újságíró. Neológ zsidó családban született. Apja
Szabolcsi Miksa, az Egyenlőség felelős szerkesztője. Bölcsészeti
tanulmányainak a francia-magyar szakon történő elvégzése után
1907-től az Egyenlőség munkatársa, 1911-től helyettes
szerkesztője, 1915-től, Szabolcsi Miksa halála után élete végéig a
lap felelős szerkesztője. Publicisztikai tevékenységének a
középpontjában a felekezeti üldözés elleni küzdelem állott.
1909-től a Hétben versei, irodalmi és színikritikái jelentek meg.
Az Egyenlőség megszűnése után (1938) a Magyar Zsidók Lapjánál
dolgozott. Írói álnevei és betűjegyei: Benaba, Famulus, Figyelő,
Honolulu, Mécs Elek, Sz. L., szl.
13 A későbbi Múlt és Jövő (1911-1944) alapító-szerkesztője.
14 Gyurgyák, p. 631.
15 Kende, p. 102.
16 A zsidó Budapest, pp. 330-331.
17 Amatörizmusom egy szakértő számára nyilván szembeszökő, ezt
vállalva és a dolgozat olvasmányos jellegét növelve helyenként,
lábjegyzetben közlöm az egyes cikkek rövid, egy mondatos
tartalmát.
18 A ’48-as zsidó honvédők védelmében.
19 Kossuth levele a zsidókérdésben.
20 Ekkoriban Pauler a Tisza-kormány igazságügyminisztere.
21 Sorozat a tiszaeszlári ügyről. E számban: a Tiszából kifogott
csongrádi hulla.
22 Legyen nyilvános végtárgyalás az eszlári ügyben.
23 Az egyenjogúság visszavonásáról.
24 A tapolcai választókerület kérvénye a képviselőházhoz az
emancipáció eltörléséért.
25 A tiszaeszlári ügy legújabb fejleményei.
26 Scharf Józsefnét vizsgálati fogságából szabadlábra helyezték.
27 Zsidó hallgatók diszkriminációja.
28 A tiszaeszlári ügyben bujtogató antiszemiták ellen.
29 A helyi zsidóüldözésről.
30 Elítéli a Függetlenség c. lap antiszemitizmusát.
31 Mosony és Sopron vm-ék további zsidóellenes agitációiról.
32 Dr. Gladius röpirata a Függetlenségben.
33 A Solymosi Eszter arcképét megfestő Ábrányi Lajosról.
34 A hasonló című röpiratról.
35 Műcsarnok.
36 A „népszerű felolvasásokat rendező egylet” évi közgyűlése.
37 Az ügyvéd beadványának héber nyomatáról.
38 Feleki Miklósné 25 éves színészi jubileuma a Nemzeti
Színházban.
39 A Budapest-Pécs vasútvonal átadásáról.
40 Sorozat a vezetéknevek magyarosításáról.
41 Almási Tihamér: A tótleány c. népszínműve.
42 A Békés-Gyulán történt gyermekrablási kísérletről.
43 Zsidóellenes forrongás Himodon.
44 Az 1882. nov. 3-i diószegi antiszemita zavargásról.
45 A tapolcai választókerület kérvénye a képviselőházhoz az
emancipáció eltörléséért.
Mezei Zoltán József
Művelődéstörténet szak, 2. évfolyam
2007.május
 |
