Vissza a TUDOMÁNY-hoz

  

Fekete László
A Monarchia kántorai


Kiemelkedő jelentőségű és ehhez méltó kiállítású két lemez jelent meg Polnauer Sándor aacheni rabbi - intézetünkben szerezte diplomáját - és Axel Weggen németországi karnagy szerkesztésében, gondozásában. A két szenvedélyes zsidó zenei lemezgyűjtő archív kántorlemezeket irattak és mentettek át CD-kre. Az 51 - több mint két óra műsoridejű - felvétel magyarországi és bécsi működésű századeleji cházánok panorámáját kinálja 1902 - 1930 között!
Legendává vált nevek szólalnak meg hírükhöz méltóan. Imádkozásuk, éneklésük a hagyomány folytonossága jóvoltából "ismerős", másfelől pedig reveláció az értelmezés mélyebb rétegeit is érintő interpretációjuk folytán.
Ismert nagyságok - Tkatsch Izrael, Holzer Leopold, Josef Basser, Mayer Schorr és a leghíresebb Zavel Kwartin - mellett a századnyi távlatból adódóan "új" nevekre is bukkanunk: Stern Salamon, Mátyás Mátyás, stb. felvételei is nagy tehetségről, felkészültségről árulkodnak.
Az egyes életrajzok tanulmányozása váratlan és különleges összefüggésre irányítják figyelmünket: e kántorok többsége nem a monarchia szülöttjei !

Lengyel és kárpátokontúli orosz, ukrán városok fiai kerültek az akkortájt virágzó hitéletű magyar ill. bécsi zsinagógák pulpitusához. Ebből persze nem az következik, hogy a helyi - ill. országbeli kántorok, előimádkozók álláslehetőség nélkül maradtak volna - sokkal inkább a vallási élet térségbeli internacionalizmusáról van szó: egy nem helybeli is teljeskörüen elláthatta feladatát az imádkozás nyelvi egysége és zenei hasonlósságai folytán. Tulajdonképpen ez a mára is igaz.

Kétségtelen tény viszont, hogy a tehetősebb közösségek reflektáltak nagyképességű kántorokra: virágzó zsinagógaépítészet olykor katedrálisok méreteivel vetekedő léptéke átlagon felüli cházánok megszólalását kivánta. A vallásilag és vokálisan egyaránt alkalmas cházánok bizony sok más kollégájukkal összemérve kerültek kiválasztásra. Pl. a világhírűvé vált már említett Kwartin 63 pályázó közül nyerte el a bécsi Neudeggergasse zsinagóga főkántori tisztét l903-ban. Mellesleg van-e ma 63 kántor Európában...?!
Természetesen ilyen "felhozatal" esetén a kántor ázsiója is megnő: a monarchiában anyagi értelemben is nagyon megbecsülték őket, ezért is szívesen jöttek ide.

Igaszságtalanok lennénk, ha csak e két kulturtörténeti jelentőségű lemez szereplőiből kívánnánk az akkori nagy egyéniségekről említést tenni. A kántorművészet sokak szerinti - méltán - "legje" Joseph "Yossele" Rosenblatt a XX. század első éveiben már Pozsonyban is zseninek számított és nagyon sokan lehettek azok akikről egyszerűen nem készült hangfelvétel, pedig biztos, hogy jelentősek voltak.
Nemcsak a hanglemez - , de a kottakiadás is jelentős már ebben az ídőben. Sulzer Schir Zionjának újrakiadása, Katchmaroff Leó nagykanizsai főkántor albuma nemcsak szecessziós fedőlapjával, szép tipográfiájával, hanem a lejegyzett dallamok érdekességével is hatnak, dokumentálva a nyugatias mintát és magyaros népzenei befolyást. Jelentős Rosenblatt l905-ös kiadású kézirat alapján nyomtatott kottáskönyve és különleges a Dohány utcai zsinagóga kottatárában található két vaskos kötetű kézirat, mely az 1890-s években íródott az ungvári zsinagóga részére. Ez utóbbi - sokszor kaligrafikus élményt nyújtva - öleli át az év ünnepeinek kórusrepertoárját, de kevesebb kántorszóló ill. kántorral való együtténeklés partitúrája is tartalma e súlyra is jelentős köteteknek. Az alaposság jellemzésére legyen elég csak azt megemlíteni, hogy a tartalomjegyzék még a hangnemeket is feltünteti. Természetesen más, nagyon jelentős kiadványok is származnak ebből az időszakból, ezekről részletesebben szólni mélyebb búvárkodást igénylő feladat lenne, mint ami jelen előadás keretébe beleférne.

Próbáljuk most zenei szempontból vizsgálni e felvételeket! A lemezek tanúságot adnak arról a fontos szellemföldrajzi tényről, miszerint e térség kántorizálási praxisában a szenvedélyes előadásmódot involváló, improvizációban gazdag cházánutot és a nyugatias-reformista - mai füllel hallgatva inkább konzervatív és művelt - zeneiséget is asszimilálja. E kántorok legtöbbje hagyományuk, tanultságuk, közösségük vallási beállítottságából következő zenei világképük alapján akár két csoportra is oszthatóak az előbbi differenciálás alapján, ha nem kellene többüknél figyelembe venni e meghatározó stílusokban való egyaránti jártasságot, szintézisre törekvést:
Mayer Schorr - a világhírű Wagner-bariton Friedrich Schorr édesapja -, Zavel Kwartin, Tkatsch Izrael, Joseph Basser neve kivánkozik ide.
Homogén stílustörekvés, mozgékony, szövegértelmező díszítés, biztos ízlés jellemzi a szintén kitűnő Mátyás Mátyást és ugyanezen erényekkel de drámai hangvétellel a nagyon szuggesztív Holzer Leopoldot. David Csernowsky is e kelet-európaias vonulatba tartozik, bizonyítja, hogy jó "import" volt. Weiser Fülöp ízes éneke nagyon átszól a mába.
Guttmann Béla Pesten, de főleg Bécsben működött - jelentős megszólaltatója Sulzernek. Hasonló beállitottságú a mélyebb hangfekvésű, ismeretlen magyarországi pályafutású Philipp Rosenschein.
Ragyogó kántorról vall a lengyel-magyar, Bécsben működő Abraham Braun felvétele. Nagyszerű tenor hanggal rendelkezett a pozsonyi Stern Salamon, akitől sajnos csak két felvétel maradt. Egyébként a sok kiváló kántort és énekest adó Stern - család egyik tagja volt.
E rövid portrévázlatokat a legellentmondásosabb sorsú Fisch Józseffel fejezem be: felvétele - és sokak szerint, akik élőben hallhatták - világklasszis kántorfenomén volt. Jeruzsálemben szerette volna kiteljesíteni kántori pályáját, karrierjét. Az ottani közömbös, kritizáló, leszólónak megélt fogadtatást nem volt képes feldolgozni és ortodox volta dacára öngyilkos lett. Izraelben nyugszik.
A lemezek vallanak fiús-szopránú - többnyire homofon - kórusokról és jó hangú szólistáikról, időnként változatos hangszerhasználatú, de többnyire csak harmóniai megtámasztást adó kíséretről , egyes kántoroknál műzenei áthallásokról.
Ha már itt tartunk: kétségtelen, hogy a nagy kántorok hangvétele bizony - tetszik vagy nem - operaénekesi irányultságú is. A nagyméretű zsinagógák, a közösség sok esetben műzenei befolyásoltsága, a korszellem mindenkori tükrözödése a liturgiai hangvételben is irányítja a kántort elsősorban operai hangképző mesterekhez.
Hallban is nagy sikerrel szerepelt. Egyébként nem volt és ma sem ritkaság a kántori és operai pálya kettőssége, de a közösségek és maguk a kántorok változó véleményűek, gyakorlatúak.

Végezetül a két CD-lemez címe:
Boi Bscholom - zsidó kántorzene Magyarországról 1906-l929
Bécsi Kántorok 1902-1909

Fekete László főkántor,
adjunktus

Vissza a TUDOMÁNY-hoz