Kiemelkedő jelentőségű és ehhez méltó kiállítású két lemez jelent meg Polnauer
Sándor aacheni rabbi - intézetünkben szerezte diplomáját - és Axel Weggen
németországi karnagy szerkesztésében, gondozásában. A két szenvedélyes zsidó
zenei lemezgyűjtő archív kántorlemezeket irattak és mentettek át CD-kre. Az 51 -
több mint két óra műsoridejű - felvétel magyarországi és bécsi működésű
századeleji cházánok panorámáját kinálja 1902 - 1930 között!
Legendává vált nevek szólalnak meg hírükhöz méltóan. Imádkozásuk, éneklésük
a hagyomány folytonossága jóvoltából "ismerős", másfelől pedig
reveláció az értelmezés mélyebb rétegeit is érintő interpretációjuk folytán.
Ismert nagyságok - Tkatsch Izrael, Holzer Leopold, Josef Basser, Mayer Schorr és a
leghíresebb Zavel Kwartin - mellett a századnyi távlatból adódóan "új"
nevekre is bukkanunk: Stern Salamon, Mátyás Mátyás, stb. felvételei is nagy
tehetségről, felkészültségről árulkodnak.
Az egyes életrajzok tanulmányozása váratlan és különleges összefüggésre
irányítják figyelmünket: e kántorok többsége nem a monarchia szülöttjei !
Lengyel és kárpátokontúli orosz, ukrán városok fiai kerültek az
akkortájt virágzó hitéletű magyar ill. bécsi zsinagógák pulpitusához. Ebből
persze nem az következik, hogy a helyi - ill. országbeli kántorok, előimádkozók
álláslehetőség nélkül maradtak volna - sokkal inkább a vallási élet térségbeli
internacionalizmusáról van szó: egy nem helybeli is teljeskörüen elláthatta
feladatát az imádkozás nyelvi egysége és zenei hasonlósságai folytán.
Tulajdonképpen ez a mára is igaz.
Kétségtelen tény viszont, hogy a tehetősebb közösségek reflektáltak
nagyképességű kántorokra: virágzó zsinagógaépítészet olykor katedrálisok
méreteivel vetekedő léptéke átlagon felüli cházánok megszólalását kivánta. A
vallásilag és vokálisan egyaránt alkalmas cházánok bizony sok más kollégájukkal
összemérve kerültek kiválasztásra. Pl. a világhírűvé vált már említett Kwartin
63 pályázó közül nyerte el a bécsi Neudeggergasse zsinagóga főkántori tisztét
l903-ban. Mellesleg van-e ma 63 kántor Európában...?!
Természetesen ilyen "felhozatal" esetén a kántor ázsiója is megnő: a
monarchiában anyagi értelemben is nagyon megbecsülték őket, ezért is szívesen
jöttek ide.
Igaszságtalanok lennénk, ha csak e két kulturtörténeti
jelentőségű lemez szereplőiből kívánnánk az akkori nagy egyéniségekről
említést tenni. A kántorművészet sokak szerinti - méltán - "legje" Joseph
"Yossele" Rosenblatt a XX. század első éveiben már Pozsonyban is zseninek
számított és nagyon sokan lehettek azok akikről egyszerűen nem készült
hangfelvétel, pedig biztos, hogy jelentősek voltak.
Nemcsak a hanglemez - , de a kottakiadás is jelentős már ebben az ídőben. Sulzer
Schir Zionjának újrakiadása, Katchmaroff Leó nagykanizsai főkántor albuma nemcsak
szecessziós fedőlapjával, szép tipográfiájával, hanem a lejegyzett dallamok
érdekességével is hatnak, dokumentálva a nyugatias mintát és magyaros népzenei
befolyást. Jelentős Rosenblatt l905-ös kiadású kézirat alapján nyomtatott
kottáskönyve és különleges a Dohány utcai zsinagóga kottatárában található két
vaskos kötetű kézirat, mely az 1890-s években íródott az ungvári zsinagóga
részére. Ez utóbbi - sokszor kaligrafikus élményt nyújtva - öleli át az év
ünnepeinek kórusrepertoárját, de kevesebb kántorszóló ill. kántorral való
együtténeklés partitúrája is tartalma e súlyra is jelentős köteteknek. Az
alaposság jellemzésére legyen elég csak azt megemlíteni, hogy a tartalomjegyzék még
a hangnemeket is feltünteti. Természetesen más, nagyon jelentős kiadványok is
származnak ebből az időszakból, ezekről részletesebben szólni mélyebb
búvárkodást igénylő feladat lenne, mint ami jelen előadás keretébe beleférne.
Próbáljuk most zenei szempontból vizsgálni e felvételeket! A
lemezek tanúságot adnak arról a fontos szellemföldrajzi tényről, miszerint e
térség kántorizálási praxisában a szenvedélyes előadásmódot involváló,
improvizációban gazdag cházánutot és a nyugatias-reformista - mai füllel hallgatva
inkább konzervatív és művelt - zeneiséget is asszimilálja. E kántorok legtöbbje
hagyományuk, tanultságuk, közösségük vallási beállítottságából következő
zenei világképük alapján akár két csoportra is oszthatóak az előbbi
differenciálás alapján, ha nem kellene többüknél figyelembe venni e meghatározó
stílusokban való egyaránti jártasságot, szintézisre törekvést:
Mayer Schorr - a világhírű Wagner-bariton Friedrich Schorr édesapja -, Zavel Kwartin,
Tkatsch Izrael, Joseph Basser neve kivánkozik ide.
Homogén stílustörekvés, mozgékony, szövegértelmező díszítés, biztos ízlés
jellemzi a szintén kitűnő Mátyás Mátyást és ugyanezen erényekkel de drámai
hangvétellel a nagyon szuggesztív Holzer Leopoldot. David Csernowsky is e
kelet-európaias vonulatba tartozik, bizonyítja, hogy jó "import" volt. Weiser
Fülöp ízes éneke nagyon átszól a mába.
Guttmann Béla Pesten, de főleg Bécsben működött - jelentős megszólaltatója
Sulzernek. Hasonló beállitottságú a mélyebb hangfekvésű, ismeretlen magyarországi
pályafutású Philipp Rosenschein.
Ragyogó kántorról vall a lengyel-magyar, Bécsben működő Abraham Braun felvétele.
Nagyszerű tenor hanggal rendelkezett a pozsonyi Stern Salamon, akitől sajnos csak két
felvétel maradt. Egyébként a sok kiváló kántort és énekest adó Stern - család
egyik tagja volt.
E rövid portrévázlatokat a legellentmondásosabb sorsú Fisch Józseffel fejezem be:
felvétele - és sokak szerint, akik élőben hallhatták - világklasszis kántorfenomén
volt. Jeruzsálemben szerette volna kiteljesíteni kántori pályáját, karrierjét. Az
ottani közömbös, kritizáló, leszólónak megélt fogadtatást nem volt képes
feldolgozni és ortodox volta dacára öngyilkos lett. Izraelben nyugszik.
A lemezek vallanak fiús-szopránú - többnyire homofon - kórusokról és jó hangú
szólistáikról, időnként változatos hangszerhasználatú, de többnyire csak
harmóniai megtámasztást adó kíséretről , egyes kántoroknál műzenei
áthallásokról.
Ha már itt tartunk: kétségtelen, hogy a nagy kántorok hangvétele bizony - tetszik
vagy nem - operaénekesi irányultságú is. A nagyméretű zsinagógák, a közösség
sok esetben műzenei befolyásoltsága, a korszellem mindenkori tükrözödése a
liturgiai hangvételben is irányítja a kántort elsősorban operai hangképző
mesterekhez.
Hallban is nagy sikerrel szerepelt. Egyébként nem volt és ma sem ritkaság a kántori
és operai pálya kettőssége, de a közösségek és maguk a kántorok változó
véleményűek, gyakorlatúak.
Végezetül a két CD-lemez címe:
Boi Bscholom - zsidó kántorzene Magyarországról 1906-l929
Bécsi Kántorok 1902-1909
Fekete László főkántor,
adjunktus |