Rabbinikus gyakorlati lelkészet
A rabbinikus Gyakorlati lelkészet
tantárgya felöleli a rabbinikus munka minden területének elméleti oktatását. A
rabbi, mint a közösség vallási vezetője, szellemi vezetői tisztégéből adódóan
összefogja a zsinagógai istentiszteleteket, irányítja a zsidó közösség
zsinagógán kívüli vallási szertartásait, döntő szerepet játszik a közösség
oktatási életében, pedagógusként az élet minden területén tanít. Emberi
hitelességének példa értékűnek kell lennie.
E tantárgy szervesen épül a bibliai - talmudi - rabbinikus - történelem és irodalmi
tanatárgycsoportokban tanult elméleti anyagra. Az oktató tanár figyelemmel kíséri a
hallgatók elméleti fekészítését és a rabbinikus Gyakorlati lelkészet
tantárgyának elméleténél ezeket a diszciplinákat felhasználja, s ezekre
építkezik. A tantárgyat tíz szemeszteren keresztül folyamatosan tanítjuk. A
szemeszterek végén kollokviumok vannak, a 7. szemeszter végén a hallgatónak
szigorlatoznia kell, s a 14. szemesztert követő abszolutórium megszerzése után a
tárgyból vizsgabizottság előtt a rabbivizsgán kell bizonyítania tudását.
Szemeszterenkénti felsorolásban a következő rendben hallgatják rabbijelöltjeink a
különböző tárgycsoportokat. A tárgycsoportok alatt szemeszterenkénti bontásban
külön kiemeljük, az egyes témaköröket.
I. Ki lehet rabbi ?
A rabbiképzésről. - A Rabbiképző Intézet jogforrása . - A konzervatív rabbik
jogforrása . - Rabbiavatás . - A rabbiszékek betöltéséről, választásról, . -
Rabbi beiktatás.
II. A rabbi templomi munkaköre
-A rabbi hitszónoki munkaköre. Hitszónoklás
- A hitszónoklatok ideje . - Hitszónoklati napok : Szombati hitszónoklatok . - Ünnepi
hitszónoklatok .- Kiemelkedő hétköznapok hitszónoklatai . - A rabbit illető templomi
előjogok .
III. A rabbi munkaköre a szertartásoknál
Születés. - Az elsőszülött kiváltása . - Bár micvá . - Leányavatás . -
Eljegyzés. - Házasságkötés . -Házasságkötési akadályok . - Az esküvők ideje. -
Az esküvői nap böjtjéről. - A keszuba kiállításáról .Tórai keszuba - Rabbinikus
keszuba . - A házasságkötést megelőző szabályok . - Pót-keszubák - A
házasságkötési szertartás sorrendje . - Házassági évfordulók . -Egyházi válás.
- A get írása . - Különösebb get esetek . - Felmentések Rabbenu Gersom rendelkezése
alól . Házasságfelbontás - A chalica szertartás. - Különleges chalica
esetek. - Az aguna-védelem fejlődése
IV. A rabbi munkaköre az élet megpróbáltatásaíban
Betegek látogatása. - Imádkozás a betegért. - A hal doklóknál. - A táháró. - A
temetési szertartás . A temetés körüli szokások és eljárások. - Öngyilkosok
temetése . -- Exhumálásról. - Halotthamvasztás- Kegyeleti szokások. - Szudász
hávóróó . - Sirkőfelirat- sírkőavatás .
V. Alkalmi istentiszteletek és
szertartások
- Péntek esti írásmagyarázat. -Oneg Sabbat . - Birkász há-lvónó. .- Birkász há
chámmó . - Katonai istentiszteletek. - Tábori lelkészet . - Házavatás
rituálé-rendje . Temetőavatás. -Proseliták befogadása . - Tóraavatás. - Kórházi
lelkészkedés. - Letartóztatottak lelki gondozása . - Templomavatás .
VI. A hitoktatás
A hitoktatás. - A hittanítás ellenőrzése. - Rabbik tanfelügyelői munkája .
VII.. A rabbi munkaköre a rituális felügyeletnél
Riituális felügyelet. - A vallásos döntésekről
VIII. A rabbi munkaköre a vallási belmisszíó terén
Vallásmélyítő munkálkodás . - Ifjúsági csoport -.Ünnepi üzenetek . -
Hitközségi könyvtár szervezése - Fiókhitközségek gondozása.
IX. Felekezeti anyakönyvvezetés
- Anyakönyvek vezetése szabályai - Utólagos anyakönyvvezetés szabályai . -
Vallásváltoztatások bejegyzése . - Azonosítási eljárás .
A rabbihivatal irodai munkája
Hivatalos helyiség, hivatalos órák, könyvek vezetése - Az anyakönyvek . - A
válások anyakönyve - Iktatókönyv . - Postakönyv -. Index. Kartoték. Irattár. -
Űrlapok . - Hivatalos átiratok elintézése - Vallásváltoztatásokról .
A rabbi jogi helyzete
- Lelkészi előjogok . - A kongresszusi szabályzatoknak a rabbikra vonatkozó
rendelkezései . - A rabbi hatáskörére, hivatali állására vonatkozó fontosabb
törvények, rendeletek és döntvények.
Liturgia
A tantárgy áttekintést nyújt a zsidó liturgikus
zene történetéről az ókortól napjainkig, különös tekintettel az európai askenáz
közösségekre. Ennek alapján a magyarországi zenei hagyományok kialakulását,
gyakorlatát ismerteti meg a hallgatókkal.
A tantárgy tartalma : Az ókori zsidóság zenéjéről., A nomád kor., A királyság
kora., I. Szentély., Ókori zenei formák és hangszerek., A babiloni fogság és
hazatérés., II. Szentély., A szétszóratás hatása a liturgikus zenére., A
chászidizmus hatása a liturgikus zenére., A felvilágosodás., A XIX. század cházzán
- zeneszerzőinek reformjai.
I. félév: a péntekesti
istentiszteletek zenei liturgiája és annak gyakorlata. A Chanuka ünnepének liturgiája
és annak gyakorlata.
II. félév: a szombat délelőtti istentiszteletek zenei gyakorlata. A peszach és a
Sávout ünnepek esti és délelőtti istentiszteleteinek zenei liturgiája és annak
gyakorlata.
III. félév: az Újév esti és délelőtti istentiszteletinek zenei liturgiája és
annak gyakorlata. Az Engesztelőnap előestéjének és délelőtti istentiszteletének
zenei liturgiája és annak gyakorlata.
IV. félév: a Sátoros - ünnep és a Tóra örömünnepének zenei liturgiája és
istentiszteleteinek gyakorlata. A három gyászhét, Támmusz hó 17 és Áv hó 9, Purim
zenei liturgiája, az istentiszteletek gyakorlata.
Hetiszakaszok
és Haftárák
A Tórát 54 heti szakaszra (szidrára)
osztották, mely mindegyikéhez prófétai olvasmányt (Haltorát) csatlakoztattak. A
hétfőn-csütörtökön, illetve a szombati szertartás koronájaként felolvasott szidra
címéről az egész hetet nevezték el (pl. Pársát Brésit). A vallásos ember
kötelessége, hogy tisztában legyen a heti penzum tanításaival.
A kurzus célja: megismertetni a
hallgatóval a szent szövegeket, magyarázatokkal, kommentárokkal és felkészíteni
arra, hogy a legfontosabb gondolatokat, beszédben, előadásban összefoglalni, kifejezni
tudja.
A megvalósítás formái:
l.) A konzultáció során
mondatról-mondatra megbeszélni a heti szidrát és a hozzá tartozó prófétai
szöveget a megfelelő midrásokkal (értelmezések), kiemelve a Szent szövegben talált
imákat. Nyomon követve a haláchák (szabályok) születését, amelynek értelme és
üzenete világosabb, ha létrejöttének szövegkörnyezetét is ismerjük.
2.) A Szentírás gondolatait megkíséreljük egyéni stílusban közvetíteni. A
hallgatók feladata, hogy próbabeszédeket (dvár Tórákat) hozzanak létre, melynek
elmondására részint a stúdiumokon, részint közönség előtt kerül sor. Feladat az
egyéni megközelítést bátorítani, segíteni, ezért szemeszterenként egy-egy
szidrával részletesen behatóan foglalkozik a hallgató, amelyről előadást szóban
elmondani és írásban leadni köteles.
3.) Szemeszterenként két zárthelyi dolgozatot iratunk, melyben ellenőrizzük a
legfontosabb gondolatok ismeretét, megértését. Ehhez számítjuk az elmondott és
leadott cár tórák értékét, az érdemjegyeket a zárthelyi dolgozatok és a leadott
előadás érdemjegyeinek átlaga alkotja.
4.) A Szentírás olyan forrás, melyben a hallgatók hittudományi és történelmi
ismereteinek gyarapodásával újabb összefüggéseket fedez fel, előfordul, hogy más
nézőpontból ítéli meg ugyanazt a szöveget. Ez indokolja a két éves stúdiumot.
Pasztorálpszichológia
A tantárgy célja: felkészíteni a
szak hallgatóit arra, hogy a rabbik képesek legyenek a gyülekezet tagjainak pszichés
gondozására, a közösség problémáinak kezelésére, ismerjék a közösség
fejlesztésének módszereit. A hallgatók szerezzenek jártasságot az idősek
gondozásában is. E célok elérésének érdekében ütköztetni kell a pszichológia
releváns, tudományos ismeretanyagát a hallgatók gyakorlati tapasztalataival.
A tantárgy tematikája:
A pasztorális pszichológia módszerei. A pszichés ráhatás fogalma és eszközei.
Direkt és indirekt kommunikáció.
A másság elfogadtatása kisebb közösségekben. A kisebbségek pszichológiája. A
deviáns magatartás megnyilvánulásai. Az időskor pszichológiája.
A konfliktus és az egyéni trauma kezelésének lehetőségei kis közösségekben.
A holocaust túlélőinek gondozása.
Olam
hátfilá. Az ima világa
A kurzus célja: A Misna korának ( i.sz. III. sz. )
több évszázadnyi bölcsességet, gnóma gyűjteményt magába foglaló anyagát, amely
Nezikim traktátusából meríti forrását, Atyák traktátusa ( Pirkáé Ávot ) címen
találjuk az Imakönyvben. E hat fejezetből álló gyűjtemény a zsidó húsvéttól, a
Pészachtól a zsidó újévig terjedő ciklusnak szombatonként visszatérő olvasmánya.
Az ősi Tórai és Szentírási szövegeken kívül fontos cél, hogy az imakönyv
integráns részeként értékelendő Atyák traktátusa fejezeteit vallástörténeti,
kultúrtörténeti és filológia-történeti analízisen túl a zsidó etika
szempontjából is bemutassuk. A hallgatók ezáltal betekintést kaphatnak egy olyan
korba, amely ugyan 17 évszázaddal ezelőtti eszmerendszer tükörképe, de ugyanakkor
magába olvasztja az azt megelőző évszázadok bölcsességét és egyben szellemi
útravalót ad a későbbi évszázadok zsidóságának. A Pirkáé Ávot mind az
askenázi, mind a szfaradi imakönyv része, s így - etikai szempontból - erős hatást
gyakorolt az egyetemes zsidóságra.
A megvalósítás formája: Az oktató megtanítja az ősi
szöveg pontos, grammatikailag hű fordítását. Külön kiemelve azt a nyelvtörténeti
hatást, amelyet a Misna korának fogalmazáskultúrája, szókincse gyakorolt a modern
héber nyelv kialakulására.
Bemutatásra kerülnek azok a kultúrhatások, amelyek nyomonkövethetőek a Pirkáé
Ávot gondolatvilágában és kristálytiszta, a mai napig ható nemes stílusán. Új
megvilágításba kerülnek a zsidó teológia közismert fogalmai, amelyek gyakran a
Pirkáé Ávot textusára vezethetők vissza.
A szöveg analízise után - felhasználva az interdiszciplináris kutatások eredményeit
- más kultúrák párhuzamos gondolati ritmusának bemutatása mellett a zsidó
zeneművészet új hangszerelésű remekműveit - videokazetta segítségével -
tekintjük, hallgatjuk meg. A zeneművészet illusztrációs anyagként történő
kezelése különleges atmoszférát teremt, hiszen több korszak irodalmi illetve zenei
anyaga egyszerre csendül fel. Az alapszöveg az ókorból származik, a zenei motívum
XVII. - XVIII. századi, a hangszerelés pedig napjaink terméke. A Pirkáé Ávot
szövegének illusztrálására olyan zeneművészeket választottunk, akik túlnyomó
többségükben magyar származásúak.
Hallgatói kérésre tanítványainknak a video anyagból másolatot készítünk, hogy
otthonukban az eredeti szöveg tanulmányozása mellett, újból átélhessék a
zeneművészet adta hangulatot, harmóniát.
A kurzus az első és második szemeszterben, a hallgatók írta dolgozatot tükröző
gyakorlati jegy megszerzésével zárul. A Pirkáé Ávot szövegének megismerése,
eszmeiségének elfogadása gondolkodásra serkent, s egyben alapot nyújt arra, hogy a
harmadik szemesztertől elkezdendő Talmud Statariae és Talmud Cusriae tantárgyak
alapjául szolgáljon, ugyanakkor jó betekintést enged az Imakönyvbe, mely
imádságaink forrása ugyan, de egyben történelmi, irodalmi, kultúrtöténeti és
filológiatörténeti dokumentumként is értékelhető.
Imafordítási
gyakorlat
A kurzus célja: A szombat reggeli Istentisztelet
tizennyolc különböző imájának megismerése. Célkitűzésünk, hogy a Szak
hallgatói, az első két szemeszter struktúrájához illeszkedve, részint a frontális
tanítás, részint az otthoni munka által a legfontosabb ünnep, a Sábbát lényeges
alapimádságait sajátítsák el. Legyenek képesek mindezeket a Háláchá alapján
appercipiálni és elhelyezni , s a leglényegesebb imákat grammatikai ismertanyag
figyelembevételével fordítani.
A tantárgy elsajátítása példaértékű, mert elméleti, módszertani útmutatást ad,
hogy a hallhatók az imakönyv többi imádságát egyedül, vagy chávrutá formációban
megtanulják, s azokról, a tanárral egyeztetve, tanítási időn kívül beszámoljanak.
A megvalósítás formái.
- a folyamatos olvasás fejlesztése
- az imákban lévő gondolatok magyarázata
- az imák szerkezetének magyarázata
- az imák hátterében meghúzódó történelmi elemek ismertetése
- az Istentisztelet gyakorlati részének elsajátítása
- a héber alapszókincs elsajátítása
Az órákon készített
magnetonfonfelvétel, videofelvétel sokszorosítása által a hallgató otthonában
többször meghallgathaja, megnézheti az órákon tanultakat. A kazettán rögzített
anyagot a hallgatók írásos formában is megkapják.
Az első két szemeszterben az imakönyv rendje és a hozzátartozó magyarázatok
elsajátítása elősegíti a könnyű tanulhatóságot és taníthatóságot. Az
oktatási módszer kialakításánál az az elv vezérelt bennünket, hogy az anyag
magyarázatai azok számára is érthetőek legyenek, akik a nyelvtanulásban kevésbé
felkészültek.
A második szemeszter meghatározó tényezője az ún.. " A zsidó élet
kisszótára" anyagának megismerése, amely elsősorban otthoni munkát igényel. A
tantermi tanulás elősegíti az imák általános megismerését és a szavak
megtanulását, a folyamatos olvasás fejlesztését. A főbb gondolatok megvitatásához
aktív hallgatói részvétel szükséges. Elvárjuk a szöveg memorizálását, s külön
hangsúlyozzuk az otthoni munka fontosságát és az Istentiszteletek látogatásának,
mint a tanulmányok sokrétű összetevőinek szükségességét.
Témakörök:
- Én Kelohénu
- Álénu és a szombat reggeli Istentisztelet
- A Tóra felolvasása
- A Tóra áldásai
- Smá
- A Sáhrit Kedusá
- A Muszáf Kdusá
- Vsámru és szombat reggeli Kdusá
- Jiszmechu
- Ásré
Homiletka - retorika
A Ferenc József Országos
Rabbiképző Intézet ( teológiánk első elnevezése ) már 1893 -ban kiadott, és
nyomtatásban megjelent " Az Országos rabbiképző-intézet theológiai tanterve
" c. füzetében az elkövetkezendő évtizedekre is meghatározza e tantárgy
tantervét. E dolgozatban többek - között a következő mondat - szerepel: " A
homiletikában az összes hallgató egy csoportban vesz részt és ennek következtében
váltakozó sorrendben hallgatják az elméleti részeket. "
E több, mint száz éves elvet követtük
az elmúlt évtizedekben és realizáljuk napjaink tantervében is azért, hogy az
ékesszólás általános szabályain kívül a zsinagógai szónoklat külön
sajátosságaival ismertessük meg a hallgatóságot. A prófétai szónoklatok és a
rabbinikus homiliák fejtegetése a legmegfelelőbb módon szolgája e két forrást: a
Bibliát és a Midrást. Ezekből fejlődött ki a zsidó prédikáció.
A próféták beszédeire szánt kollégium
betekintést enged e beszédek retorikájába, megvilágítja esztétikáját és
érthetőbbé, egyértelműbbé teszi valláserkölcsi témáit. A textus olvasása
közben a hallgatók megismerkednek a bibliai szövegek feldolgozásának módjával és a
Midrás célszerű felhasználásának módszereivel. A tíz féléven át tartó
kollégium mindezeket a homiletika - retorika, beszédművészet általános keretébe
foglalja össze és egyúttal a történeti rész kapcsán a középkori, majd az új és
legújabb kori zsidó szónoklat remekeivel is megismerteti a hallgatóságot.
A tíz féléves képzésben az előbb
felvázolt elvek alapján - az ünnepek sorrendiségét, de mindenek előtt aktuális
prédikáció igényét kielégítendő - a következő témaköröket tanulják az
egymásra épülő szemeszterekben:
3. szemeszter: Az exegézis fejlődéstörténete.
4. szemeszter: Dvár Tora típusai. A prédikáció elméleti kérdései.
5. szemeszter: Párását Hásávua ( péntek esti hetiszakasz prédikációi ) -
Mártíristentisztelet. - Bár Micvá avatás.
6. szemeszter: Párását Hásávua ( péntek esti hetiszakasz prédikációi )
-Temetés.- Szugjá. ( Talmudi egységet lezáró exegézis ).
7. szemeszter: Szeudá Háselisit ( szombat délutáni írásmagyarázat ) - Szombat
reggeli írásmagyarázat. Pirkáé Ávot. ( Atyák Traktátusa interpretáció ).
8. szemeszter: Ros Hásána. - Esték. - Délelőttök.
9. szemeszter: Jom Kippur - Kol Nidré - Mázkir - Neilá.
10. szemeszter: Sálos Regálium. Esték. Délelőttök. Mázkir.
11. szemeszter: Jom Jerusálájim. - Jom Háácmáut-Esketés
12. szemeszter: Egyéb alkalmi prédikációk, beszédek.
A hallgatók megismerik a különböző
prédikáció típusok ( zsinagógai, zsinagógán kívüli szertartásoknak megfelelő )
formáit. A 90 perces előadások első felében az adott anyag - forráson alapuló -
elméletét ismerik meg. A második 45 percben a hallgatók közül kijelölt társuk
prédikáció vázlatát, prédikációját hallgatják meg. Az előadóval együtt
közösen értékelik azt, majd az oktató tanár vonja le az előadás konklúzióját.
Az órákon tanult elméletet és az abból
következő - az intézeti órán megszerzett - gyakorlati tapasztalatot a Gyakorlati
Tantárgycsoport Homiletikai gyakorlat óráin, hétfő esténként a Bálint Zsidó
Közösségi Házban, csütörtök reggel a közös istentiszteletet követően, majd
" élesben" tan - zsinagógánkban, vagy valamelyik budapesti-, vidéki
zsinagógában prédikáció formájában realizálják.
|