ELŐSZÓ
A MAGYAR ZSINAGÓGA
Új folyam 3. számához

Kálmán Ödön 1886. október 26-án született Kunszentmártonban. 1906-1911 között volt a budapesti Országos Rabbiképző Intézet[1] növendéke, közben egy évig Breslauban[2] tanult, az ottani híres Rabbiképzőben, a Jüdisch-Theologisches Seminar-ban, ahol a vallási tárgyak oktatása mellett a világi tudományokba való bevezetés is nagy hangsúlyt kapott . 1910-ben sikerrel védte meg doktori disszertációját[3] a Magyar Királyi Tudományegyetem Bölcseleti Karán.

1912. január 24-én[4] tett rabbi-képesítő vizsgát a Dr. Steinherz Jakab[5] vezette Bizottság előtt és avatták rabbivá . Jászberénybe hívták meg rabbinak, hol 10 éven át szolgálta közösségét, közben az I. világháborúban tábori rabbiként szolgált[6] . 1921-ben Kőbányára hívták, az akkoriban önálló Kőbányai Izraelita Hitközség választotta meg rabbijának, majd főrabbijának. Élénk közéleti és írói tevékenységet folytatott, például ő volt az Országos Rabbiegyesület jegyzője, majd elnöke is; ő szerkesztette a Kőbányai Izraelita Hitközség Értesítőjét; jászberényi szolgálati helyén megírta "A zsidók letelepülése a Jászságban (1916)" és "József nádor megvédi a jászsági zsidókat (1916)" című tanulmányait.

Hosszabb-rövidebb írásai, cikkei, tanulmányai többek között az IMIT[7] Évkönyveiben, a Magyar Zsidó Szemlében[8] , a Századokban, az Egyetemes Philologiai Közlönyben, a Magyar Zsidó Almanachban, a Múlt és Jövőben, az Egyenlőségben és a Magyar Zsinagógában jelentek meg. 1935-1950 között alma materének, az Országos Rabbiképző Intézetnek a tanára volt, a gyakorlati teológiát/lelkészetet oktatta a rabbi-jelölteknek.[9]

A vészkorszakban a pesti gettóban is ellátta rabbinikus teendőit Dr. Groszmann (Grosmann) Zsigmonddal[10], ki a Pesti Izraelita Hitközség főrabbija volt és Dr. Berend (Presser) Béla[11] szigetvári rabbival együtt[12].

Két lánya volt Kálmán Ödönnek: az idősebb Zsuzsa, ő Dr. Vidor Pálnak[13], a mártírhalált halt budai rabbinak, az Újlaki zsinagóga rabbijának felesége volt, és a fiatalabb Lívia, ki Dr. Hahn István[14] felesége lett.

Dr. Kálmán Ödön[15] 1951. március 11-én halt meg Budapesten. Sírja a Rákoskeresztúri zsidó temető úgynevezett rabbi-parcellájában található, de Kálmán Ödön "szelleme", tanítása mindmáig elevenen él Rabbiképzőnk falai között, még közöttünk lévő tanítványai emlékezetében, és immár ezen újra kiadott könyvében is.

Kálmán Ödön 1940-ben jelentette meg egy "lelkes híve" anyagi támogatásával A rabbi könyve című munkáját, amely egy úttörő jellegű mű volt annak idején, és egy mindmáig jól használható kézikönyv.

Szerzőnk írja könyvének elején a "Bevezetés"-ben: "Túl sokat ölel fel a cím, de valóban az a szándékunk, hogy teljes áttekintést nyújtsunk a rabbi-hivatás egész munkaterületéről, a rabbiképzésről, a rabbiszék elfoglalásának előfeltételeiről, a rabbi feladatairól - s ezzel a papi munka kiépítését elősegítsük." Valóban sokat akart a szerző adni könyvével olvasóinak: a leendő rabbiknak, de ez szükségszerű is volt, hiszen rabbinak lenni nem csak egy szakma, rabbinak lenni egy elkötelezett hivatás, egy elhivatott hivatás.

Az volt annak idején, mikor e hivatás kialakult, Kálmán Ödön idejében, és az napjainkban is. A rabbi szó (jelentése: mesterem, tanítóm, uram) őseredeti értelmében annak az embernek a tiszteletteljes megszólítása volt, aki tudása, bölcsessége vagy példaadó viselkedése révén érdemelte ki e titulust. A szó, a rabbi szó, fiatalabb "hivatalánál", hiszen ahogyan Dr. Weisz Pál[16] néhai hódmezővásárhelyi rabbi, majd debreceni főrabbi, később pedig Méir Weisz néven a ramat-gani Bar-Ilan- és a jeruzsálemi Héber Egyetem tudós professzora írta: "Rabbi volt már akkor is, amikor rabbi még nem volt."[17] Ugyanis az a hivatás, az a képesség, melyet e szó jelöl, az ún. Nagy Gyülekezet Férfiaitól[18] származik az ante V. századból, ők határozták meg, alakították ki funkcióikat és adtak nekik instrukciókat, miszerint: "Legyetek elővigyázatosak az ítélkezésben! Állítsatok sok tanítványt! Készítsetek védőkerítést a Tórának!"[19]

Ebből következően a rabbinak elsődlegesen törvénytudó bíróként, azontúl tanítóként és a vallási élet őrzőjeként kellett működnie. A XIX. századtól, a zsidóság emancipációját, egyenjogúsítását követően azonban gyökeresen megváltozott a rabbi szerepe közösségén belül, hiszen a zsidóság egy része vallási felekezetként definiálta önmagát és be kívánt tagozódni a többségi társadalomba, élni kívánt az emancipáció lehetőségeivel, a felkínált jogokkal.

Több-kevesebb sikerrel be is illeszkedett, nem vitte már peres és egyéb ügyeit a rabbi, illetve a rabbinikus bíróság elé és világi iskolában taníttatta gyermekeit. Gyakorlatilag a rabbik egy részének maradt a zsinagóga, a maga korlátozott lehetőségeivel a hitélet ápolására, de tulajdonképpeni "ősi" feladata nem változott, ahogyan Dr. Hevesi Simon[20], a budapesti Dohány utcai zsinagóga volt főrabbija írta: "kihatással lenni az életre".

Létrejöttek Európában az új igényeknek, és a zsidóság egy része kívánalmainak megfelelő, rabbikat képző intézmények. Magyarországon 1877 óta működik az Országos Rabbiképző Intézet[21], melynek 2000 óta Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE)[22] az elnevezése. Ezen államilag akkreditált[23] felsőoktatási intézményben azonban már nemcsak rabbikat képezünk, hanem rabbihelyetteseket, judaisztika alapszakos judaistákat, zsidó liturgikusokat, zsidó felekezeti szociális munkásokat, zsidó közösségszervezőket, zsidó kultúratörténészeket, zsidó kántor-helyetteseket és zsidó kántorokat is.

2003-ban megkezdte működését egyetemünk Zsidó Vallástudományi Doktori Iskolája is, amely jogosult tudományos fokozatot (PhD) odaítélésére. Hosszú út vezetett idáig, míg kiteljesedhetett a zsidó tudományok oktatása Magyarországon, amelynek egy "szelete", igen fontos és meghatározó része a rabbihelyettesek és a rabbik képzése.

Főként az ő eredményes tanulmányaikhoz kíván hozzájárulni Kálmán Ödön 1940-ben megjelent könyvének újrakiadása, de haszonnal forgathatják A rabbi könyvét többi szakunk hallgatói, valamint a hebraisztikával-judaisztikával foglalkozó más egyetemek diákjai, és a zsidóság iránt érdeklődők is.

A könyvet hasonmás kiadásban adjuk ki az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE) által gondozott Magyar Zsinagóga című periodika "Új folyam" 3. számaként 2012-ben (5772), így értelemszerűen nem aktuálisak illetve csak részben azok a könyv végén lévő fejezetek pl.: Felekezeti anyakönyvvezetés, A rabbihivatal irodai munkája, A rabbi jogi helyzete, Szerződéstervezet, A rabbi hatáskörére, hivatali állására vonatkozó fontosabb törvények, rendeletek és döntvények felsorolása.

Oláh János


[1] Ahogyan akkoriban mondták: a Szeminárium vagy a Landesrabbinerschule.

[2] Ma Wrocław a város neve.

[3] Címe: Jób könyve a középkor magyarázatában. I-ső rész (900-tól 1200-ig). Bp., 1909. 77 oldal.

[4] Dr. Blau Lajos és Dr. Klein Miksa: Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877-1927. I. kötet. A Rabbiképző első 50 éve. Budapest, 1927. 77. oldal.

[5] Steinherz Jakab: 1856-1921. 1886-ban avatták rabbivá az Országos Rabbiképző Intézetben. Tagja volt az Intézet Vezérlőbizottságának.

[6] Lásd például: Egy magyar rabbi búcsúztatója a harctéren. Tartotta 1914 szeptemberében dr. Kálmán Ödön tábori rabbi az északi fronton, egy közös tömegsír felett, a három keresztény felekezet képviselőinek beszédei után. http://kereso.nava.hu/gallery/show/id/310766 - 2011-12-14.

[7] Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. 1894-ben alakult meg, főként az Országos Rabbiképző Intézet végzettjeihez kötődött a Társulat, amely a Biblia magyar nyelvre fordítását és kiadását is elvégezte.

[8] A tudományos szempontból jelentős folyóirat szorosan kötődött az Országos Rabbiképző Intézethez. 1884-1948 között jelentek meg számai., majd 2004-ben újra indult a Magyar Zsidó Szemle - Új folyam az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Zsidó Vallástudományi Kutatócsoport gondozásában. Az "Új folyamnak" 2011. decemberéig hét száma jelent meg.

[9] Carmilly-Weinberger, Moshe ed.: The Rabbinical Seminary of Budapest 1877-1977. A Centennial Volume. Studies in its History and its Scholarly Record. Sepher-Hermon Press, Inc. for The Alumni Association of the Rabbinical Seminary of Budapest. New York, 1986. Part. V. Lists. The Faculty 1877-1985. Lectures. 301. old.

[10] Groszmann Zsigmond: 1880-1945. 1906-ban avatták rabbivá az Országos Rabbiképző Intézetben.

[11] Berend Béla: 1911-1987. 1936-ban avatták rabbivá az Országos Rabbiképző Intézetben.

[12] Dr. Berend Béla akkori tevékenységéről és neki tulajdonított szerepéről lásd például: Ungvári Tamás: Háromszög. Az uszító, a rabbi és az elvtársnő. In: Élet és Irodalom. LV. évfolyam 36. szám, 2011. szeptember 9. és Schmidt Mária: A holocaust helye a magyar zsidóság modernkori történetében (1945-1956). In: Diktatúrák ördögszekerén. Magvető - Bp., 1998, 54-84. oldal.

[13] Vidor Pál: 1909-1944). 1934-ben avatták rabbivá az Országos Rabbiképző Intézetben.

[14] Hahn István: 1913-1984. 1937-ben avatták rabbivá az Országos Rabbiképző Intézetben.

[15] 1998-ban Fenyő Ágnes, az Országos Rabbiképző Intézet Judaisztika tanár szak hallgatója szakdolgozatot írt Kálmán Ödön életéről "Dr. Kálmán Ödön élete és munkássága" címmel (alcím: "Kőbánya főrabbija").

[16] Weisz Pál: 1908-1998. 1933-ban avatták rabbivá az Országos Rabbiképző Intézetben.

[17] Weisz Pál: A rabbi ügykörének története. In: IMIT Évkönyv - 1936. Szerk.: Dr. Szemere Samu. Bp. 115. oldal.

[18] Az ókori zsidóság életét irányító parlament.

[19] Misna, Ávot I,1.

[20] Hevesi Simon: 1868-1943. 1894-ban avatták rabbivá az Országos Rabbiképző Intézetben. 1905-től haláláig tanított szónoklástant és filozófiát az Országos Rabbiképző Intézetben.

[21] 1887. október 4-én avatták fel az akkori Bodzafa utca 19-es telkén álló épületet, és indult meg a rabbik képzése az ún. alsó- (gimnáziumi) és a felső (teológiai) tanfolyamon.

[22] 2000. január 01-től az addigi Országos Rabbiképző Intézet új neve: Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE). Lásd: 1999. évi LII. törvény I. fejezet (3) b).

[23] Az első akkreditáció a MAB (Magyar Akkreditációs Bizottság) 2000. 05. 23-án keltezett határozatával vette érvényét; míg a második akkreditáció a MAB (Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság) 2010. 01. 22-i határozatával újabb 8 évre sorolta Egyetemünket az államilag akkreditált egyetemek közé.