Az OR-ZSE Könyvtára májusban értékes ajándékcsomaggal gazdagodott. A nemrég egyetemünkön doktorált Thomas Salomon ajándékozta a könyvtár részére a Littman Library of Jewish Civilization két kötetét, majd kérésünkre, az ő közvetítésével a kiadó a sorozat még húsz kötetét küldte el nekünk, az egyetem hallgatói, oktatói és a könyvtár olvasói okulására.

A sorozat első kötetét 1965-ben adta ki Louis Littman, aki tevékenységét édesapja emlékének ajánlotta. Az első esztendőkben neves kiadók égisze alatt jelentette meg a könyveket, majd ahogy a munka jelentősége növekedett, létrehozta a saját kiadóját.

Louis Littman 1987-es halála után munkáját felesége és fia Robert Joseph Littman folytatta, immár alapítványi formában, mivel ezek a magas színvonalú ismeretterjesztő munkák nem kereskedelmi forgalmazásra termettek.

A Littman Library mára a tudományterületen az egyik legjelentősebb kiadóvá vált. Az általuk kiadott könyvek a zsidó kultúra, történelem, vallás területének széles skáláját fogják át.

A legújabb kutatási eredményeket igyekeznek minél érthetőbben, ugyanakkor magas tudományos színvonalon megjelentetni. Napjainkban a kiadó és köteteik kivívták a zsidó közvélemény és a tudományos világ komoly elismerését.

A könyvtárunk számára eljutatott könyvajándék is, örökösei kérésére, a közelmúltban elhunyt Robert Joseph Littman emlékét szolgálja. Köszönjük nekik és elsősorban Colette Littman-nak az értékes köteteket, amik számos témát ölelnek fel, álljon itt róluk néhány mondat.

Simon J. Bronner szerkesztésében került kiadásra a Jewish Cultural Studies sorozat, amelyből 4 kötettel gyarapodott könyvtárunk. Ezek mindegyike a Raphael Patai Díj nyerteseinek tanulmányait tartalmazzák, amelyek történelmi és kortárs szempontból vizsgálják a világi és vallásos zsidóság kulturális gyakorlatát a népművészet, antropológia, történelem, szociológia és egyéb társadalomtudományok területén.

Antony Polonsky 3 kötetes munkája a kelet-európai zsidó közösségek történetéről szól – magában foglalva a szociálpolitika, gazdaság és vallás területét - Lengyelországban és Oroszországban 1350-től 2008-ig. (The Jews in Poland and Russia Volume I 1350 to 1881; Volume II 1881 to 1914; Volume III 1914 to 2008)

Ugyancsak a lengyelországi zsidóságnál maradva, a galíciai zsidóság örökségét mutatja be a holokauszt után, a krakkói Galíciai Zsidó Múzeum gondozásában megjelent album 74 fényképpel, Jonathan Webber szövegével Chris Schwarz képeivel. (Rediscovering Traces of Memory; The Jewish Heritage of Polish Galicia)

Térben és időben más-más aspektusból foglalkoznak a kereszténység-zsidóság kapcsolatával az alábbi kiadványok.
A középkori zsidó – keresztény hitvitákat, az 1240-es párizsi, az 1263-as barcelonai és az 1413-14-es tortosai-t tárgyalja Hyam Maccoby munkája. (Judaism on Trial; Jewish-Christian Disputations in the Middle Ages).

Marcel Simon tanulmánya a keresztények és zsidók közötti kapcsolatokról szól a Római Birodalom korában ante 135 – 425. (Verus Israel; A Study of the Relations between Christians and Jews in the Roman Empire AD 135 – 425).

A viktoriánus korabeli Angliában élő zsidók társadalomtörténetével foglalkozik Anne és Roger Cowen Victorian Jews through British eyes című könyve. A gyönyörű képanyaggal illusztrált kötet bemutatja többek között a korabeli prominens zsidó családok, így a Rothschild, Sassoon és a Montefiore, történetét is.

A nők feltűnően hiányoznak a zsidó misztikus hagyományból, ezt hivatott pótolni Ada Rapaport-Albert Women and the messianic heresy of Sabbatai Zevi 1666-1816 című munkája.

Vallástudományi munkáink is bővültek.
Louis Jacobs átdolgozott, kibővített tanulmánya a Tree of Life központi tézise, hogy az adott korszakok társadalmi, gazdasági, teológiai, politikai tényezői mindig is hatással voltak a halachikus törvények, a zsidó jog, a judaizmus eszméinek alakulására.

Jeremy Schonfield Undercurrents of Jewish Prayer című munkájában a Sziddurt, amivel egy hagyomány tisztelő zsidó a mindennapi életben a leggyakrabban találkozik, azon belül is a Sáchritot veszi részletes elemzés alá az askenázi rítus szerint.

A következő kötetek az európai zsidóság identitás kérdésével is foglalkoznak.
A Jonathan Webber szerkesztette tanulmánykötet a Jewish Identities in the New Europe írói arra keresik a választ, hogy a holokauszt utáni zsidóság a posztkommunista Európában- keleten és nyugaton-, hogyan tekint önmagára: vallási kisebbségként, etnikai csoportként vagy csak annak a közösségnek a tagjaként, amiben él? Továbbá, hogyan tekintenek rájuk a nem zsidók, és milyen a kapcsolatuk más európai országok zsidóságával, Izrael ténye az, ami összekovácsolja őket? A Magyarországról szóló tanulmányát Kovács Andrástól olvashatjuk Changes in Jewish Identity in Modern Hungary címmel.

Az Insiders and Outsiders című tanulmánykötet alapjául a Jeruzsálemi Héber Egyetemen 2006-ban tartott „Insiders, Outsiders and Modern East European Jewry” című konferencia szolgált. A kötet szerzői a modern kelet - európai zsidóság kulturális és politikai orientációjának, kapcsolatainak, önmeghatározásának problémáit vizsgálják, azt hogy hogyan találják meg újra a zsidók az identitásukat a változó kelet-európai társadalomban. (Insiders and Outsiders, Dilemmas of East European Jewry, szerkesztette Richard I. Cohen, Jonathan Frankel és Stafani Hoffman)

Bízunk benne, hogy ezek az értékes munkák könyvtárunk közönségének hasznára válnak.