Vissza

Oláh János: Judaisztika III.

Csinos küllemű, gazdag tartalmú könyvet tett elénk ünnepi ajándékul Oláh János, tanítványait idézve az eszményi tanár. Judaisztika sorozatának harmadik kötetét. Az első kettő az ünnepek, szertartások, halachikus szabályok ismertetésével foglalkozott, új műve a zsidó mindennapok világáról, használati tárgyakról, jelképekről, pl. mezuza, tfilin, mágen Dávid, a hagyományos közösség központját (zsinagóga bét kneszet) személyzetéről (rabbi, melámed, majl, házn) nyújt részletes tájékoztatást.
Kitűnő tankönyv, talán több is annál Ajánlható minden érdeklődőnek, hasznos olvasmányként. Gondosan körüljárja a választott témát. Nem lexikális címszavakat közöl, hanem a forrásmunkák megjelölésével pontos definíciót. Forgatnivaló könyv. Számos kérdésre ad választ, amelyet az eddig ismert kézikönyvek ilyen mélységben nem érintenek. Ugyanakkor jól érthető, követhető, nem tudományoskodó. De az elmondható, hogy állításait alapos kutatás előzte meg.

Talán a legnagyobb érdeklődéssel a mágen Dávid (népszerűbb nevén mogen Dovid) című alfejezetet olvastuk. Fontos jel, annak is viselnie kellett hajdani időkben, aki csak annyit tudott a sárga csillagról, hogy megkülönböztetésül szolgál. Gyakran rákérdeznek az eredetére és nehézkes a válasz, mer magyar nyelven részletes publikáció e tárgyban nemigen ismert. Szó szerint Dávid pajzsát jelenti, nem lehetetlen, hogy az is csillag alakú volt. Két, egymásra fordított, ellentétes irányú háromszöget értünk az elnevezés alatt, melynek sarkain hat másik háromszög formálódik. Oláh János a régészeti és a vallási megközelítést is megemlíti. Az előbbi szerint elképzelhető, hogy ind eredetű mértani ábráról vanszó. Zsidó vonatkozása: a hetedik századból ránk maradt libanoni sírkövön, melyet Jehosua ben Aszájáhu sírja fölé emeltek díszítésül szolgált a hatágú csillag. A II. században egy zsinagógán tűnik fel, a délolaszországi Tarantóban található egy sírkő, időszámításunk VI. századából, amelynek felirata: "Leon dávid feleségének sírja". A Dávid szó elé egy hexagramma ( hatszög) van bevésve. 1476-ban Mátyás és Batrix esküvőjén a tisztelgő zsidók zászlaján már szerepelt a Dávid csillag. A budai kis zsinagógában (ma múzeum a Táncsis Mihály úton) szintén ott van a falon az említett jel. Számos hitközség pecsétjén már a középkortól ábrázolták a mágen Dávidot.

Vallási megközelítésben az Atyák bölcs mondása tartalmazza a háromszögek megokolását. Simon az igazságos - a Szent Gyülekezet egyik utolsó tagja mondta: "három dolog a világ alappillére (ezen áll a világ) a Tóra, I.ten szolgálata, és a jócselekedetek" A magyarázat szerint ez a fölfelé mutató földi háromszög. Rábán Simon ben Gámiél mondotta: (I. 18.) Három dolgon áll a világ: igazságon, jogon (törvényeken) és a békén. A magyarázat szerint ez a lefelé mutató égi háromszög. Ha a két háromszög egymásra talál, akkor élhet igazán harmóniában az emberiség. Egyébként a legfontosabb imánk a Smá Jiszráél is hat szó. Írástudók tudni vélik, hogy Dávid pajzsán 72 betűs I.ten név állt és ez védte meg a harcmezőn a királyt.

A kabalista irodalom pl. Ráziel, vagy Zohár magyarázata szintén foglalkozik a sokszöggel és állítja, hogy ez ősi eredetű.

A szerző a bőség zavarával küzd. E témáról oldalakat, sőt önálló könyvet lehetne írni. Oláh János végig küzd a dilemmával, tömören szeretné kifejezni magát, mégis úgy, hogy a vállalt tájékoztatás kielégítő legyen. Ez többnyire sikerül is neki.
Tetszett a sófár-fúvás okainak részletes felsorolása, a zsidó szokások, üdvözlések bemutatása. A pozitív példákat folytathatnánk, mert a kásrutról, sőt a jellegzetes ételekről italokról, a fejbefedésről és még számos dologról olvashatunk e könyvben.

Talán annyit hozzátennénk, hogy a sábáti étrendben említett gefiltene fish (töltött hal) a háború előtt inkább az ország keleti felében volt ismert. A fővárosban, sőt Európa nyugati részén a halkocsonyával kezdődött az ünnepi vacsora.

Megjegyezzük, a gyászoló erősítő lakomájához a szomszédok a végtelen fájdalmat jelző kerek ételek (tojás vagy lencse) mellett szimbolikus okokból a vigasztaló poharat (Jeremiás XVI.7.) nálunk nem szokták felszolgálni, mert ezt a rövidített Sulchán Aruch nem tartalmazza, Jszef Káró eredetije azonban igen De ez inkább szefárd körökben használatos. Askenáz vidéken vannak olyan közösségek, ahol a gyász első hét napján szombat kivételével a bor mellett a húst is kerülik. Talán ezt is érdemes lett volna megjegyezni, ha már az idézetet közölte.

Komolyabb kifogásunk, hogy a mikve, a rituális fürdő nem szerepel fejezetként, pedig a vallásos élet meghatározóan fontos intézményének számít a tükörsima medence.
Mindez nem rontja örömünket, mert biztosak vagyunk benne, hogy az érdeklődés igen hamar új kiadást fog eredményezni, ahol a hibákat és más felmerülő esetleges kifogásokat korrigálni lehet.

Ennek reményében javaslattal élünk. Oláh János háromkötetes Judaisztika sorozata nélkülözhetetlen tájékoztatást nyújt minden érdeklődőnek és vallást gyakorlónak. Az első két kötet nem túl terjedelmes. Ám tartalmilag szintén gazdag. Elkapkodták, már nem kapható. Érdemes lenne egy kötetben kiadni az egész anyagot, praktikusan áttekinthető lenne a sok tudnivaló. Kár, hogy a szép címlap tervezőinek neve nincs feltüntetve.

Neki és a többi segítőnek, a kiadónak, a főszerkesztő Dr. Schőner Alfréd rektornak a sorozatszerkesztő Haraszti Györgynek és természetesen a szerző Oláh Jánosnak elismerő jelképes kézfogásra nyújtjuk kezünket.

 

Deutsch Gábor