Meir Ábrahám Munk: Életem
történetei. |
Önéletrajz és vallomás
Ki volt Méir Ávrahám Munk,
akinek eddig publikálatlan önéletrajza majdnem egy évszázaddal halála után a Múlt
és Jövő Kiadó gondozásában a HAGAR sorozat - a Rosenfeld Research Project és a
jeruzsálemi Héber Egyetem Magyarország és a Habsburg Birodalom zsidó történetének
Fettmann tanszéke által támogatott szövegek és tanulmányok - második darabjaként
napvilágot látott?
Hithű zsidóként élt a történelmi Magyarország zsidók által Oberlandnak nevezett
részén, szegény családba született, ennek összes hátrányával. Amikor beszámol
szűkös étkezésükről, ruházkodásukról egyúttal bepillantást enged a XIX,század
első felének zsidó életébe, amelyt különböző korlátozások is nehezítettek.
Tisztelettel ír apjáról, akit a gondok gorombává, civakodóvá tettek, nagy
szeretettel anyjáról, akit korán sírba vittek a nélkülözések, ahogy nyolc
gyermekéből ötöt eltemetett. Ifjúságát zsidó iskolákban tölti, a különböző
chéderek és jesivák leírása szinte oktatástörténeti jelleget ad néhány
fejezetnek. Diákéletük összehasonlíthatatlanul nehezebb keresztény társaiknál, de
azért előfordul körükben is kártyázás, verekedés néhanapján. Már akadnak magyar
vezetéknevek is: Galántai, Károlyi. Vándorláskor adományokból, gyakorlatilag
koldulásból élnek, ez ellen pl. a pozsonyi zsidó rendőrség durván fellép.
Szinte semmit sem ír a világ eseményeiről, talán az 1846-47-es ínséges éveket
kivéve, a szabadságharcot sem említi, pedig abban sok zsidó vett részt. Nem megy el a
szülővárosába, Nyitrára látogató István nádor fogadására sem, inkább otthon
tanul.
Meg is van fáradozásának eredménye, szépen halad tanulmányaiban, nemcsak a zsidó
tudományokban, hanem 5 hónap alatt franciául is megtanul, keresztény papok is
kitüntetik érdeklődésűkkel.. Tanítással némi pénzt is szerez, de meglopják,
szeretne a vallási előírásoknak eleget téve korán nősülni, de ennek anyagi
akadályai vannak. Aránylag későn , bonyodalmak után, lesz házasember és családja
eltartása elszakítja a tudománytól: terménykereskedő lesz, sikeres üzletemberként,
megbecsült polgárként folytatja becsületes életét, ekkor már Munk Adolf néven.
Amikor 1907-ben. 78. Évében elhunyt maga szerkeszti bibliai versekből sírfeliratát.
Fia Munkácsi Bernát, az egyik első magyar zsidó akadémikus, a pesti hitközségi
iskolák tanfelügyelője , Szibériában kutatta a magyarok őseit, életrajza helyet kap
a kötet végén. Ő összegezte apja terjedelmes irodalmi hagyatékát is, mondván az
" a héber nyelv és irodalom lángoló szeretetének talajából fakadt, s a bibliai
ékesszólás művészi keretében hű tükre egy küzdelmeken át fejlődött, mély
vallásosságot bő műveltséggel egyeztető, bensőséges zsidó szellemi életnek.
Sajnos a 323 oldalas eredeti héber napló elveszett, jelen kiadás az 1942-es gépelt
fordítás módosított változata. Címe héber alapján: Életem történetei, és ez
nagyon találó, mert egy élet eseményein keresztül bemutatja a hagyományaihoz
ragaszkodó, de már emancipált és az asszimiláció elindult hazai zsidóság
mindennapjait.
Ilyen minőségben hiányt pótol, forrásműnek is tekinthető!
Róbert Péter |