Vissza

Meir Ábrahám Munk: Életem történetei.

Önéletrajz és vallomás

Ki volt Méir Ávrahám Munk, akinek eddig publikálatlan önéletrajza majdnem egy évszázaddal halála után a Múlt és Jövő Kiadó gondozásában a HAGAR sorozat - a Rosenfeld Research Project és a jeruzsálemi Héber Egyetem Magyarország és a Habsburg Birodalom zsidó történetének Fettmann tanszéke által támogatott szövegek és tanulmányok - második darabjaként napvilágot látott?
Hithű zsidóként élt a történelmi Magyarország zsidók által Oberlandnak nevezett részén, szegény családba született, ennek összes hátrányával. Amikor beszámol szűkös étkezésükről, ruházkodásukról egyúttal bepillantást enged a XIX,század első felének zsidó életébe, amelyt különböző korlátozások is nehezítettek. Tisztelettel ír apjáról, akit a gondok gorombává, civakodóvá tettek, nagy szeretettel anyjáról, akit korán sírba vittek a nélkülözések, ahogy nyolc gyermekéből ötöt eltemetett. Ifjúságát zsidó iskolákban tölti, a különböző chéderek és jesivák leírása szinte oktatástörténeti jelleget ad néhány fejezetnek. Diákéletük összehasonlíthatatlanul nehezebb keresztény társaiknál, de azért előfordul körükben is kártyázás, verekedés néhanapján. Már akadnak magyar vezetéknevek is: Galántai, Károlyi. Vándorláskor adományokból, gyakorlatilag koldulásból élnek, ez ellen pl. a pozsonyi zsidó rendőrség durván fellép.

Szinte semmit sem ír a világ eseményeiről, talán az 1846-47-es ínséges éveket kivéve, a szabadságharcot sem említi, pedig abban sok zsidó vett részt. Nem megy el a szülővárosába, Nyitrára látogató István nádor fogadására sem, inkább otthon tanul.
Meg is van fáradozásának eredménye, szépen halad tanulmányaiban, nemcsak a zsidó tudományokban, hanem 5 hónap alatt franciául is megtanul, keresztény papok is kitüntetik érdeklődésűkkel.. Tanítással némi pénzt is szerez, de meglopják, szeretne a vallási előírásoknak eleget téve korán nősülni, de ennek anyagi akadályai vannak. Aránylag későn , bonyodalmak után, lesz házasember és családja eltartása elszakítja a tudománytól: terménykereskedő lesz, sikeres üzletemberként, megbecsült polgárként folytatja becsületes életét, ekkor már Munk Adolf néven. Amikor 1907-ben. 78. Évében elhunyt maga szerkeszti bibliai versekből sírfeliratát.

Fia Munkácsi Bernát, az egyik első magyar zsidó akadémikus, a pesti hitközségi iskolák tanfelügyelője , Szibériában kutatta a magyarok őseit, életrajza helyet kap a kötet végén. Ő összegezte apja terjedelmes irodalmi hagyatékát is, mondván az " a héber nyelv és irodalom lángoló szeretetének talajából fakadt, s a bibliai ékesszólás művészi keretében hű tükre egy küzdelmeken át fejlődött, mély vallásosságot bő műveltséggel egyeztető, bensőséges zsidó szellemi életnek. Sajnos a 323 oldalas eredeti héber napló elveszett, jelen kiadás az 1942-es gépelt fordítás módosított változata. Címe héber alapján: Életem történetei, és ez nagyon találó, mert egy élet eseményein keresztül bemutatja a hagyományaihoz ragaszkodó, de már emancipált és az asszimiláció elindult hazai zsidóság mindennapjait.

Ilyen minőségben hiányt pótol, forrásműnek is tekinthető!

Róbert Péter