 Heller
Ágnes újabb munkái gyakran bibliai témájúak. Előző könyve
Imhol vagyok címmel a Teremtés könyvének filozófiai
értelmezéseit kutatta, saját olvasatát mellékelve.
Továbbhaladva az időben és a Szentírásban most a Bírák
könyve kelti fel figyelmét, azon belül Sámson hatalmas
drámai alakja és különös története.A Múlt és Jövő
kiadónál megjelent "Sámson – Erósz és Thanatosz a Bírák
könyvében" című munkája filozófiai megközelítéssel, de
egyben a művészi és irodalmi feldolgozások bemutatásával
közelíti meg a történetet, amelyben az ősi nap-mitosz
(Sámson neve a Napot jelenti) és egy népi hősmonda
keveredik.
Előrebocsátja a Bírák könyve vonatkozó részét, Rembrandtnak
a hős életének drámai csúcspontjait megörökítő festményeivel
majd egy személyes hangú Előszóban indokolja meg
választását, miért éppen Sámson históriája ragadta meg a
Biblia nagy történetei közül, utalva a „Sámson-rejtély”
felidézésének és értelmezésének két és félezer éves
múltjára. Heraklészhez hasonlították, a kereszténység
Krisztus előképét tisztelte benne, de a vándormotívumok
felismerhetők Gilgames és Siegfried alakjában is. Sokan
foglalkoztak vele, még a hazai példák is oly szélsőségesek
mint Goldzieher Ignác és Lukács György. Álláspontja szerint
Sámson története nem mítosz, nem történelem, még kevésbé
regény vagy példabeszéd – leginkább talán tragédia, bár
Milton nem a színpadra írta.
Könyve első rész a Biblia történetsorozatában vizsgálja
hősét, vizsgálva születését és elhívatását, rejtélyét,
taglalva „nazir” voltát, külön fejezetet szentelve
szerelmeinek. Szenvedése zárja a részt, kitekintéssel
Kafkára és Auschwitzra. Új szemszögből elemzi az egyes
eseményeket, pl. az oroszlán megölését és Sámson
filiszteusoknak feladott találós kérdését. Hangsúlyozza
Izrael seregének gyenge fegyverzetét, amelyet a szamár
állkapocs fegyverként forgatása is igazol.
(Ló állcsontját pusztai népek még a XVII. században is
használták háborúban, a bibliafordító Károli láthatta tatár
kezekben!) Második rész Sámson a képzőművészetben, sok
alkotást –szobrot, képet, üvegablakot - elemez, sajnos egyet
sem mutat meg. Felveti az ábrázolhatóság kérdését Sámson
esetében, egyik fejezete Sámson helyét vizsgálja Rembrandt
bibliai festészetében. Erre többször visszatér a könyvben, a
címlap is Manoa áldozatát ábrázolja.
A második fejezet a zsidó
Sámson-történetekről szól, amelyek a zsidó sorsot testesítik
meg. Kiemeli Felix Salten Simson és, David Grossman
Oroszlánméz című regényeit, ezekről bővebben ír. Míg Saltent
a magyar közönség inkább, mint a Bambi íróját ismeri.
Grossmannak nagy előnye, hogy Izraelben él, utal is a
helyszínekre. Sámson állítólagos sírját a hátlapon lévő
fénykép szerint a szerző is felkeresi.
Hatalmas feladatot vállal a harmadik rész amely Sámsont a
költészetben, zenében, drámában és regényben kutatja. Két
alfejezetben csoportosít. Az egyik a protestáns recepciókat
tárgyalja Milton művére koncentrálva, amelyet részletesen
elemez, ismertetve a későbbi zenei feldolgozást is. Szerves
rokonságot lát a görög tragédiák és a protestáns Biblia –
feldolgozások közt.
Az utószó túllép hősén, a bibliai szövegek revizionista
szövegolvasatáról szól, a mai bibliakritikáról.
Irodalomjegyzék zárja a könyvet, tiszteletet ébresztve a
vállalt és megoldott feladat iránt.
Róbert
Péter
2007.09.25
|
