Méltán népszerű a Corvina Kiadó Mindennapi Történelem sorozata, hiszen nem a megszokott „krónikás” séma szerint hozza közel az olvasóhoz egy-egy ország bizonyos korszakát, hanem az emberek életlehetőségeit vizsgálja adott helyen és időben, folytatva ezzel a magyar történettudomány hagyományait, gondoljunk csak Hanák Péter: Hogyan éltek elődeink? című, negyedszázad előtti kötetére!

Gyáni Gábor: Hétköznapi élet Horthy Miklós korában című műve szépen illik e sorba. A sorozat ugyan nem kronologikus, mert jelen kötet a Kádár-korszakot bemutató könyv után jelent meg. Fejezetei az egykori valóság egy-egy szeletét tárják fel, a munka világától a vallási életig, érdekes példákkal, tömör következtetésekkel, sok idézettel és mindenek előtt rengeteg képpel, főleg korabeli fotókkal, de rajzokkal, korabeli újságoldalakkal is.
Sok adatot, új tényt közöl, de ez nem megy olvasmányosság rovására. Megtudjuk, hogy a mezőgazdasági munkanélküliség miatt hivatalosan óvtak a gépesítéstől, a tanulók mai jogai mellett meghökkentő a tanoncok durva kizsákmányolása.
Éles a kontraszt a köztisztviselők és a magántisztviselők helyzete között, az orvosi honorárium kérdése már akkor is rendezetlen volt. Az élethez a táplálék is hozzátartozik – nem ettek annyit mint ma!
Szakít a főváros központúsággal, helyt kapnak a mezei munka sajátosságai, a falvak különböző formái, sorra veszi a vidéki városokat. Tárgyalja az akkor még általában vidéken élő cigányokat, de helyt kapnak a mágnások kastélyai is. Rendes munkástelepeket láthatunk a képeken, a nyomor ábrázolása mellett.
Nem idealizál, a higiéniáról írt fejezet elég megdöbbentő. Érdekesek az ivási szokások, a pálinka visszaszorulását Trianonnal magyarázza. Plakátok, hirdetések vezetnek be a fogyasztási szokásokba, de elvisz az ünnepekre is. Olyan, ma már keveset emlegetett, de akkor fontos jelenségekkel találkozunk, mint Kaszap István sorsa és kultusza.
Természetesen az iskola is kap egy alcímet a kulturális élet fejezetében, bemutatva az oktatás fejlődését, a különböző iskolatípusokat.

Az ország életéhez hozzátartozik az évszázadok óta itt élő és ekkorra magyarrá lett zsidó lakosság is, amellyel a legkülönbözőbb vonatkozásokban találkozhatunk a könyv lapjain. Már a nagybirtoknál megjelenik a zsidó bérlő, a kulturális és társasági élet, a gazdaság pedig nem lehet meg zsidók nélkül, de ezt sokan nem veszik tudomásul, az ő véleményüket is idézi. A reklámok nagy része zsidó cégre utal, a kávéházi képeken is láthatók. Válságos identitás címmel külön fejezet ecseteli a zsidó önkép változásait a külvilág kényszerű hatására.

A háború fejezi be a korszakot – és a könyvet. Erről is olvashatunk a záró fejezetben, bemutatva a hátország életét, a magyar zsidóság a könyvben már többször érintett kirekesztését és 1944-es tragédiáját.

A Függelékben kronológia, bibliográfia, képek lelőhelye és tárgymutató könnyíti meg a kötet használatát és a további elmélyedést e fontos korszakban.