Vissza

Kádár Gábor - Vági Zoltán: Hullarablás
A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése

A vészkorszak irodalmának aránylag kisebb hányada foglalkozik a tragédia gazdasági hátterével, ezért különösen értékes a két fiatal történész, Kádár Gábor és Vági Zoltán a Jaffa kiadónál nemrég megjelent munkája, amely több mint hat éves hazai és külföldi kutatás gyümölcse.

Első fejezet tisztázza, hogy tulajdonképpen mekkora volt a bűncselekmény tárgyát képező zsidó vagyon. Statisztikák, felmérések vizsgálják a magyar zsidóság német megszállás előtti demográfiai és társadalmi helyzetét, részesedését a nemzeti jövedelemből, összehasonlítva ezeket más országokkal.

Erre a vagyonra már régen szemet vetettek, főleg olyanok, akik a magukét eltékozolták, sőt ígértek belőle másoknak, akiknek soha sem volt. Gátlástalan propagandájuk nem érintkezett a valósággal - a később hírhedtté vált Endre László még Gavrilo Principet is zsidósítja cikkében. Zavaros időkben nem elégedtek meg a fosztogatással, rémes a forradalmak utáni dunántúli pogromok leírása, amelyekről a korabeli zsidó források, pl. a Zsidó Lexikon hallgatnak. Érinti a numerus clausust, amelynek indítékaira jellemző, hogy amikor szóba került amerikai pénzen egy külön zsidó egyetem létesítése Budapesten, a nemrég utcáját visszakapó kultuszminiszter megakadályozta. Fehér titkos társaságok működése, közigazgatási antiszemitizmus, amelyet Endre László fémjelez, vezetnek a zsidótörvényekhez, a korrupt őrségváltáshoz. Megszállás után rögtön nekikezdenek a "zsidókérdés végső megoldásának", azaz a népirtásnak. A szomorúan ismert eseményekről nehéz újat mondani, a szerzőknek sikerül.

Megtudjuk, hogy a németek eredetileg csak a munkaképesek deportálását igényelték, miért a téglagyárak voltak az összegyűjtés színhelyei. Megint előkerül Endre László, " Mindent Laci csinált" - emlékezik rá Eichmann. Külön fejezet követi a vidéki zsidóságot Auschwitzba, a szörnyűségek technológiáján kívül azok német költségvetési hátterét is vizsgálva. Olyan részleteket tudunk meg, hogy a csendőrségnek "köszönhetően" a tervezettnél gyorsabban végrehajtott deportálások munkaerőhiányt okoztak a háborúban álló Magyarországon.

Hátrahagyott javaik sorsával foglalkozik a Fosztogatás-osztogatás jellemző címet viselő rész, sok apró mozzanattal, pl. a zsinagógák lebontására vagy átalakítására néhány nappal a zsidók elhurcolása után kidolgozott tervekkel, vagy a műkincsek máig ható viszontagságaival. Németek "üzletei" és a háború utáni helyzet, a visszajöttek barátságtalan fogadtatása, államosítások, a folyamatban lévő ügyek, pl. az aranyvonat sorsa zárják a könyvet, amelynek gazdag tényanyaga egyaránt értékes történésznek és érdeklődőnek.

Terjedelmes irodalomjegyzék, hely és névmutató segíti elő azok további tájékozódását, akik nem elégednének meg a könyv sok adatával, amelyeket minden lapon lábjegyzetek támasztanak alá. Olvasmányos stílusa ennek ellenére megkönnyíti lapozgatását, és ajánlatossá teszi a korszakot megérteni kívánó tanulóifjúság számára.

Róbert Péter