Kaczér Illés: Ne
félj szolgám Jákob |
Sulem ben Jajristól Kossuth Lajosig
Aki a magyarországi zsidóság
gyökereit keresi, nem Fortunátus (Szerencsés) Imrétől, hanem a 19.századbeli zsidó
térhódítás és "honfoglalás" őskorától - az ezt ebben a könyvben
találja meg. Sulem ben Jajris, az ágrólszakadt álmodozó jesiva-bócher, a
felvidékről menekül, feleségestől, többgyerekestül, egy láp menti szatmári
faluba. Miután más nyelven nem beszél, az őt - szombat napján a réten - felkereső
urakat, akik zsidót keresnek, mivel a régi árendás kocsmás meghalt - óhéber Rási
magyarázattal próbálja meggyőzni szándékai tisztességéről. Nomeg arról hogy ma
Sábesz van és nem tárgyalhat velük.
Aztán csapolja a mocsarat és a kocsma mellett földmivelésbe kezd, amit a parasztok
olyannyira nem bírnak elviselni, hogy rágyújtják a házat. Ismét és újra menekülni
kényszerül, a pestisjárványt is ő csinálja "természetesen", majd újra
és újra kezdi, mivel - ahogy azt a falu bírája, a fogadó küldöttség tagja,
mondotta "ezt az isten is zsidónak teremtette".
Kaczér Illér, a neves erdélyi zsidó író, a múlt század elején kezdte el írni
Kolozsvárott, a négy összefüggő kisregényből álló tetralógiát, amit aztán
Tel-Avivban, kb. 60 évvel ezelőtt fejezett be. Az előttünk lévő vaskos kötetben
ennek a fele van, a "Ne félj szolgám, Jákob" és "Jericho ostroma".
Ebben Sulem fia, Mailech (később már Lápfalvai Menyhért) és fogadott fia, Szrule
Jontev, aki Jitele lányát feleségül veszi (később Jónap Izrael) sorsát ismerjük
meg, akik, már "magyarok", tincseik a fülük mögött. Szorgalmas, törekvő
zsidók, akiket az ellenségeskedő céhek sem tudnak gátolni előmenetelükben,
gyarapodásukban.
Az olvasó plasztikus képet kap a magyar zsidó asszimiláció térhódításáról,
fokozatairól. Az utolsó kötet, "Kossuth Lajos zsidaja", a 48' forradalom
után ér véget. Itt már Mailech tintagyárat alapított megyeren (neve "Első
magyar- alsómegyer") és Kossuth személyi titkárának adja el a jó minőségű
tintát. Őt is kiutasíttatják konkurensei Pestről, ő is megjárja a megyei börtönt,
de töretlenül hisz abban az útban ami majd, száz évvel később, Auswitzba torkollik.
Remélhető, hogy a teljes mű - ezen első kötetének kiadását a MAZSÖK segítette
elő - második kötete is rövidesen megjelenik. Az impresszív borítón egy
lengyelországi héder gyerekei láthatók, az alef-bét (héber abc) tanulása közben.
Az alapos és hasznos jegyzetek Pesti Zsuzsa szorgos munkáját dicsérik.
Naftali Kraus |