Bihari Péter:
Kérdések és válaszok az első világháborúról
|
Bihari
Péter már több sikeres könyvet írt az egy évszázaddal ezelőtti
nagy háborúról, amelynek következményeit ma is érezzük, legújabb
munkája is ezt a kort tárgyalja, de rövidebb, egyszerűbb módon,
kérdések és válaszok formájában. Nem könnyű dolog jól kérdezni,
mind a kérdésnek, mind a válasznak megvannak a maga - főleg
terjedelmi korlátai.
A szerző jól oldja meg ezt a feladatot s
ezzel lehetővé teszi, hogy könyve szélesebb közönséghez jusson
el, mint előző két munkája, különös tekintettel a
tanulóifjúságra, amelyet gimnáziumi tanárként jól ismer. Mint
egyik előző világháborús munkája, a Kérdések és válaszok az első
világháborúról is a Napvilág kiadó gondozásában látott
napvilágot.
Első válasza indokolja a kérdés aktualitását, tükrözve a ma már
általánosan elfogadott felismerést e háború őskatasztrófa
voltáról és szerepéről a második világháború előidézésében.
Találkozhatunk új meghatározásokkal is: "Európa polgárháborúja"
vagy "új harmincéves háború". Felismeri a nagyhatalmi
szövetségek ellentmondásos szerepét: eleinte megakadályozzák,
később előidézik a háború kitörését.
Kutatja a háborút üdvözlő tömegek reakciójának okait. Nagyon
fontosnak tartja a vasutak szerepét a mozgósításban, kiterjed
figyelme a háború mindennapjaira, a lövészárokban és a
hátországban. Éhezés, de a színházak tele vannak, ekkor születik
a Csárdáskirálynő, amelyet az Antant fővárosokban is bemutatnak.
Röviden szól a hadifoglyokról, akik ellentétben a második
világháborúval, még többnyire visszakerülhettek hazájukba, a
tisztek még zsoldot is kaptak a cári táborokban! Lényegében
elismeri, hogy az Egyesült Államok hadba lépése döntötte el a
háborút, amelyben a központi hatalmak közel álltak a
győzelemhez.
Ír a háború hatásáról irodalomra és művészetre, utóbbiról
hasznos lett volna illusztrációkat látni. A lövészárok -
művészet angol nevéről ("trench
art") óhatatlanul eszébe jut korunk olvasójának a "trencskó"
kabátok egykor egyenruhából született, de ma is élő divatja!
Minden háborúval összefüggő jelenséget érint, ami nagyon
használhatóvá teszi a könyvet, de bizonyos mértékig
leegyszerűsíti a fogalmakat, amin a zárójeles utalások próbálnak
segíteni. Bizonyos állítások ellentmondásosak, nem eléggé
árnyaltak. Pl. többször kijelenti, hogy a szanitécek a könnyebb
sebesülteket vitték először hátra, ami nemcsak logikátlan, hanem
a visszaemlékezésekkel sem egyezik.
Talán a régebbi
történetírást ellensúlyozandó, nagyon röviden szól a forradalmi
és szocialista mozgalmakról. Sok adatot tartalmaz, különösen
magyar vonatkozásokban, említi Weisz Manfréd gazdasági
tevékenységét is. Többször érinti az antiszemitizmus
fokozódását, itt a központi hatalmakra szorítkozik, pedig a cári
Oroszországban voltak a pogromok.
Utolsó, legterjedelmesebb fejezetében részletesen foglalkozik a
háború befejezésével és a lezáró békével, némi kitekintést
nyújtva a keletkezett problémákra. Itt is érvényesíti az európai
szempontokat, talán ezért hat túl tárgyilagosnak a fájdalmas
trianoni szerződés rövid értékelése.
Bihari Péter új könyve jó
összefoglaló az első világháborúról, kedvet csinál az események
alaposabb megismeréséhez. Érezhetően küzd az említett terjedelmi
korlátokkal, de többnyire sikeresen ragadja meg a lényeget.
Műve különösen ajánlható a tanulóifjúságnak, de nemcsak az
oktatásban használható!
Róbert Péter
2017.10.10
|