Bihari Péter:
Kérdések és válaszok az első világháborúról
 

Bihari Péter már több sikeres könyvet írt az egy évszázaddal ezelőtti nagy háborúról, amelynek következményeit ma is érezzük, legújabb munkája is ezt a kort tárgyalja, de rövidebb, egyszerűbb módon, kérdések és válaszok formájában. Nem könnyű dolog jól kérdezni, mind a kérdésnek, mind a válasznak megvannak a maga - főleg terjedelmi korlátai.

A szerző jól oldja meg ezt a feladatot s ezzel lehetővé teszi, hogy könyve szélesebb közönséghez jusson el, mint előző két munkája, különös tekintettel a tanulóifjúságra, amelyet gimnáziumi tanárként jól ismer. Mint egyik előző világháborús munkája, a Kérdések és válaszok az első világháborúról is a Napvilág kiadó gondozásában látott napvilágot.

Első válasza indokolja a kérdés aktualitását, tükrözve a ma már általánosan elfogadott felismerést e háború őskatasztrófa voltáról és szerepéről a második világháború előidézésében. Találkozhatunk új meghatározásokkal is: "Európa polgárháborúja" vagy "új harmincéves háború". Felismeri a nagyhatalmi szövetségek ellentmondásos szerepét: eleinte megakadályozzák, később előidézik a háború kitörését.

Kutatja a háborút üdvözlő tömegek reakciójának okait. Nagyon fontosnak tartja a vasutak szerepét a mozgósításban, kiterjed figyelme a háború mindennapjaira, a lövészárokban és a hátországban. Éhezés, de a színházak tele vannak, ekkor születik a Csárdáskirálynő, amelyet az Antant fővárosokban is bemutatnak.

Röviden szól a hadifoglyokról, akik ellentétben a második világháborúval, még többnyire visszakerülhettek hazájukba, a tisztek még zsoldot is kaptak a cári táborokban! Lényegében elismeri, hogy az Egyesült Államok hadba lépése döntötte el a háborút, amelyben a központi hatalmak közel álltak a győzelemhez.

Ír a háború hatásáról irodalomra és művészetre, utóbbiról hasznos lett volna illusztrációkat látni. A lövészárok - művészet angol nevéről ("trench art") óhatatlanul eszébe jut korunk olvasójának a "trencskó" kabátok egykor egyenruhából született, de ma is élő divatja!

Minden háborúval összefüggő jelenséget érint, ami nagyon használhatóvá teszi a könyvet, de bizonyos mértékig leegyszerűsíti a fogalmakat, amin a zárójeles utalások próbálnak segíteni. Bizonyos állítások ellentmondásosak, nem eléggé árnyaltak. Pl. többször kijelenti, hogy a szanitécek a könnyebb sebesülteket vitték először hátra, ami nemcsak logikátlan, hanem a visszaemlékezésekkel sem egyezik.

Talán a régebbi történetírást ellensúlyozandó, nagyon röviden szól a forradalmi és szocialista mozgalmakról. Sok adatot tartalmaz, különösen magyar vonatkozásokban, említi Weisz Manfréd gazdasági tevékenységét is. Többször érinti az antiszemitizmus fokozódását, itt a központi hatalmakra szorítkozik, pedig a cári Oroszországban voltak a pogromok.

Utolsó, legterjedelmesebb fejezetében részletesen foglalkozik a háború befejezésével és a lezáró békével, némi kitekintést nyújtva a keletkezett problémákra. Itt is érvényesíti az európai szempontokat, talán ezért hat túl tárgyilagosnak a fájdalmas trianoni szerződés rövid értékelése.

Bihari Péter új könyve jó összefoglaló az első világháborúról, kedvet csinál az események alaposabb megismeréséhez. Érezhetően küzd az említett terjedelmi korlátokkal, de többnyire sikeresen ragadja meg a lényeget.

Műve különösen ajánlható a tanulóifjúságnak, de nemcsak az oktatásban használható!

Róbert Péter
2017.10.10



Vissza