Szécsi József:
Judaisztikai érintések
3
|
Szécsi
József oktatónk termékeny szerző, gyakran jelenteti meg munkáit,
amelyek széles tárgykört ölelnek fel, de egyformán
színvonalasak, talán csak abban különböznek, hogy - vulgárisan
szólva -egyik jobb mint a másik.
Most a Vallásközi Párbeszéd általa szerkesztett sorozatában a
Judaisztikai Érintések 3. kötete látott napvilágot a Keresztény-Zsidó Társaság kiadásában, Schőner Alfréd
előszavával, aki "nemzedékek tanítójának" nevezi a szerzőt. 30
tanulmány közöl érdekességeket, gondolatébresztő tudományos
eredményeket a zsidó hittudomány és a szomszédos keresztény
szellemi teológia köréből.
Első írása a Noé-törvények fogalmát vizsgálja, .ezek némelyike
számunkra nehezen érthető, de az élő állatból való húsvétel a
Távol-Keleten ma is szokás, elképzelhető, hogy annak idején a
Közel-Keleten is gyakorolták, hiszen még nem volt hűtőszekrény!
A teremtő nevei - amelyet az első templom idején még kimondtak -
a hellenisztikus korszak zsidó irodalmi érdekességei után az
eucharisztika - héberül még "vallási köszönet" - jelentőségét
tisztázza. Megtudjuk, hogy az Újszövetséget még zsidók írták, Qumrán rejtélyei után felhívja a figyelmet, hogy elődeink még a
rosszra is áldást mondtak, feltűnik a proféták mellett Aquila, a
később kereszténnyé vált zsidó prozelita alakja és munkássága.
Megjelennek hadtörténeti vonatkozások, hiszen a Seregek ura név
is a gyakori háborúkra utal. Példátlan a gyávák hazaengedése, de
sajnos sok a kegyetlenség az ókori hadviselésben. Kritikusan
jegyzi meg a zsidó honfoglalásról: "Totális háború volt etnikai
tisztogatással". Viszont máig érvényes a "kötelező",azaz védelmi
és "önkéntes" háború megkülönböztetése, óhatatlan a
következtetés: a mai Izrael harcai az előbbi kategóriába
tartoznak!
Lábjegyzetei alaposságot, felkészültséget tükröznek, némelyik,
pl. az Elefantine sziget zsidó telepéről szóló külön területet
érint.
Bevezet a Kabbala, a zsidó misztika kérdéseibe, utal a Tóra
titkaira, említve a "tüzes szekeret". Írások sora keresi az
igazságot, feltéve a nagy kérdést, mi is az "emet"? Utána az "irgalmat" kutatja az ószövetségi iratokban, a görög név (eleosz)
mellett már nincs a héber (tiferet). Értesülünk a zsidóság
voltaképpeni két Tóra-ünnepéről, kellemesebb téma a házasság és
a család, amelyet a monogámia és poligámia szempontjából sok
jogesettel elemez. Ezek mai szemmel néha nagyon különösek, pl.
rabbi Akiba elegendő válóoknak tartotta, ha valaki szebb
asszonyt talált. Korunkba visz a héber nyelv újjászületésének,
ennek az unikális jelenségnek a bemutatása. Itt sok nevet említ
az úttörők közül, Joszef Brenner írónál nem ártana megjegyezni,
hogy arab támadás áldozata lett! Nagyon hasznos javaslatokat
tesz a holokauszt-oktatás új, jobb koncepciójára.
A jelenbe visz a kötet második fele, a vallásközi párbeszéd és
az iszlám megjelenése ezekben. Sok a pozitív nyilatkozat, de a
baj azokkal van, akik nem nyilatkoznak! Ír a berlini hármas (zsidó-keresztény-iszlám)
templom tervéről, idézve Heves Kornél egykori szolnoki főrabbi
versét a Tisza-parton egymás mellett álló katolikus, református
és zsidó templomról. Szerény, de jogos büszkeséggel zárja a
könyvet a szerző által vezetett Keresztény-Zsidó Társaság
negyedszázados munkájáról, eredményeiről szóló beszámoló. A
számok beszélnek, a célok nemesek és ahogy Szécsi József eddigi
munkáját ismerjük: ha az Örökkévaló engedi, meg fognak
valósulni!
Ez a sikerült tanulmánykötet is ezt bizonyítja!
Róbert Péter
2017.06.14
|