Szécsi József:
Judaisztikai érintések 3
 

Szécsi József oktatónk termékeny szerző, gyakran jelenteti meg munkáit, amelyek széles tárgykört ölelnek fel, de egyformán színvonalasak, talán csak abban különböznek, hogy - vulgárisan szólva -egyik jobb mint a másik.

Most a Vallásközi Párbeszéd általa szerkesztett sorozatában a Judaisztikai Érintések 3. kötete látott napvilágot a Keresztény-Zsidó Társaság kiadásában, Schőner Alfréd előszavával, aki "nemzedékek tanítójának" nevezi a szerzőt. 30 tanulmány közöl érdekességeket, gondolatébresztő tudományos eredményeket a zsidó hittudomány és a szomszédos keresztény szellemi teológia köréből.

Első írása a Noé-törvények fogalmát vizsgálja, .ezek némelyike számunkra nehezen érthető, de az élő állatból való húsvétel a Távol-Keleten ma is szokás, elképzelhető, hogy annak idején a Közel-Keleten is gyakorolták, hiszen még nem volt hűtőszekrény! A teremtő nevei - amelyet az első templom idején még kimondtak - a hellenisztikus korszak zsidó irodalmi érdekességei után az eucharisztika - héberül még "vallási köszönet" - jelentőségét tisztázza. Megtudjuk, hogy az Újszövetséget még zsidók írták, Qumrán rejtélyei után felhívja a figyelmet, hogy elődeink még a rosszra is áldást mondtak, feltűnik a proféták mellett Aquila, a később kereszténnyé vált zsidó prozelita alakja és munkássága. Megjelennek hadtörténeti vonatkozások, hiszen a Seregek ura név is a gyakori háborúkra utal. Példátlan a gyávák hazaengedése, de sajnos sok a kegyetlenség az ókori hadviselésben. Kritikusan jegyzi meg a zsidó honfoglalásról: "Totális háború volt etnikai tisztogatással". Viszont máig érvényes a "kötelező",azaz védelmi és "önkéntes" háború megkülönböztetése, óhatatlan a következtetés: a mai Izrael harcai az előbbi kategóriába tartoznak!

Lábjegyzetei alaposságot, felkészültséget tükröznek, némelyik, pl. az Elefantine sziget zsidó telepéről szóló külön területet érint.

Bevezet a Kabbala, a zsidó misztika kérdéseibe, utal a Tóra titkaira, említve a "tüzes szekeret". Írások sora keresi az igazságot, feltéve a nagy kérdést, mi is az "emet"? Utána az "irgalmat" kutatja az ószövetségi iratokban, a görög név (eleosz) mellett már nincs a héber (tiferet). Értesülünk a zsidóság voltaképpeni két Tóra-ünnepéről, kellemesebb téma a házasság és a család, amelyet a monogámia és poligámia szempontjából sok jogesettel elemez. Ezek mai szemmel néha nagyon különösek, pl. rabbi Akiba elegendő válóoknak tartotta, ha valaki szebb asszonyt talált. Korunkba visz a héber nyelv újjászületésének, ennek az unikális jelenségnek a bemutatása. Itt sok nevet említ az úttörők közül, Joszef Brenner írónál nem ártana megjegyezni, hogy arab támadás áldozata lett! Nagyon hasznos javaslatokat tesz a holokauszt-oktatás új, jobb koncepciójára.

A jelenbe visz a kötet második fele, a vallásközi párbeszéd és az iszlám megjelenése ezekben. Sok a pozitív nyilatkozat, de a baj azokkal van, akik nem nyilatkoznak! Ír a berlini hármas (zsidó-keresztény-iszlám) templom tervéről, idézve Heves Kornél egykori szolnoki főrabbi versét a Tisza-parton egymás mellett álló katolikus, református és zsidó templomról. Szerény, de jogos büszkeséggel zárja a könyvet a szerző által vezetett Keresztény-Zsidó Társaság negyedszázados munkájáról, eredményeiről szóló beszámoló. A számok beszélnek, a célok nemesek és ahogy Szécsi József eddigi munkáját ismerjük: ha az Örökkévaló engedi, meg fognak valósulni!

Ez a sikerült tanulmánykötet is ezt bizonyítja!


Róbert Péter
2017.06.14



Vissza