Tanulmányok a Magyar Zsidó Szemle indulása idejéből
 

Egyetemünk Kaufmann Dávid Zsidó Kultúratudományi Kutatócsoportja már több kötetben dolgozta fel a zsidó tudomány múltjának emlékeit. Nem kerülte el figyelműket a zsidó sajtó gazdag anyaga, az annakidején oly fontos Egyenlőség című lap átnézésének eredménye "A teológiától a divatig" címmel jelent meg 2013-ban.

A jól fogadott előzmény után még nagyobb fába vágták a fejszét, a hazai zsidó tudományosság legendás orgánumát, a Magyar Zsidó Szemlét kezdték feldolgozni. 1884-től 65 éven át követte ez a folyóirat a judaizmus szakkérdéseit és közvetítette azokat a frissen emancipált neológ zsidóság számára. Olvasótábora nemcsak közülük került ki, nemzsidó értelmiségiek is szívesen olvasták, néha írtak is bele. Korban megelőzte londoni zsidó laptársát, talán ezért is fogadták el azok szerkesztőjének Bacher Vilmosnak cikkeit, és később Kaufmann, Blau Lajos és más magyar zsidó szerző írásait.

A most megjelent kiadványban Kiss Endre, a kutatócsoport vezetőjének útbaigazító Bevezetője után az első évtizedek termését elemző tanulmányokat olvashatunk, majd külön csoportosítja az áttekintéseket, tematikus összefoglalókat, szemléket.

Bányai Viktória a zsidó hitoktatás 1880-as években bekövetkezett változásait mutatja be, Komoróczy Szonja Ráchel a lap jiddis nyelvvel- amelyet akkoriban még lenézőleg csak "zsargon"-nak neveztek - foglalkozó írásait vizsgálja. 1900-a évek elején a Folklór rovatban találtak ezek otthonra, köztük Winkler Mihály katolikus pap száz évvel előbb született térítő célú művei.

Oláh János rektorhelyettes a Magyar Zsidó Szemle érdemeit méltatja a zsidó néprajz megteremtésében, kiemelve Balassa József, Munkácsi Bernát, és Blau Lajos ezirányú munkásságát.

Konrád Miklós történész a lap helyét jelöli ki a neológ felekezet életében, azaz főleg Budapesten, nem hallgatva el az Egyenlőség című testvérlappal időnként folytatott vitákat sem.

Hrotkó Larissza magas színvonalon elemzi a 19. századvégi zsidó társadalmi gender–viszonyokat a lap kezdeti számai alapján.

Kárpáti Judit oktatónk a Közel-Kelet megjelenését találja meg a Magyar Zsidó Szemle első négy évfolyamában, olyan érdekességekkel mint a 48-as emigráns Freund Jakabnak Mahmud pasakénti török katonai síkerei.

Böhm Karolina OR-ZSE könyvtáros, a korabeli neológia ellenségességének okait kutatja a jesivákkal szemben. Cikkét napjainkra való kitekintéssel zárja, ezzel bizonyítva a téma aktualitását.

Kiss Endre Moses Hess, a zsidó nemzeti gondolat úttörőjének munkásságában leli fel a modern nemzetépítés jeleit.

A kötet második részét Rathmann János írása nyitja az olasz reneszánsz zsidó filozófiájáról, Hábermann Zoltán az asszimiláció előrehaladására mutat rá a lap hasábjain, az akkor még indokolt optimista szemlélet alapján.

Ábrahám Vera lokálpatrióta módon a szegedi vonatkozásokat gyűjti össze, Róbert Péter a Magyar Zsidó Szemle első világháborús számaiból szemezgetve zárja a kötetet.

Várjuk a további köteteket!

A kiadvány on-line is elolvasható a következő címen:
http:www.rabbi.hu/zsidoszemlekotet2016-2.pdf

Róbert Péter
2016.12.04