Egyetemünk
Kaufmann Dávid Zsidó Kultúratudományi Kutatócsoportja már több
kötetben dolgozta fel a zsidó tudomány múltjának emlékeit. Nem
kerülte el figyelműket a zsidó sajtó gazdag anyaga, az annakidején
oly fontos Egyenlőség című lap átnézésének eredménye "A teológiától
a divatig" címmel jelent meg 2013-ban.
A jól fogadott előzmény után még nagyobb fába vágták a fejszét, a
hazai zsidó tudományosság legendás orgánumát, a Magyar Zsidó Szemlét
kezdték feldolgozni. 1884-től 65 éven át követte ez a folyóirat a
judaizmus szakkérdéseit és közvetítette azokat a frissen emancipált
neológ zsidóság számára. Olvasótábora nemcsak közülük került ki,
nemzsidó értelmiségiek is szívesen olvasták, néha írtak is bele.
Korban megelőzte londoni zsidó laptársát, talán ezért is fogadták el
azok szerkesztőjének Bacher Vilmosnak cikkeit, és később Kaufmann,
Blau Lajos és más magyar zsidó szerző írásait.
A most megjelent kiadványban Kiss Endre, a kutatócsoport vezetőjének
útbaigazító Bevezetője után az első évtizedek termését elemző
tanulmányokat olvashatunk, majd külön csoportosítja az
áttekintéseket, tematikus összefoglalókat, szemléket.
Bányai Viktória a zsidó hitoktatás 1880-as években bekövetkezett
változásait mutatja be, Komoróczy Szonja Ráchel a lap jiddis
nyelvvel- amelyet akkoriban még lenézőleg csak "zsargon"-nak
neveztek - foglalkozó írásait vizsgálja. 1900-a évek elején a
Folklór rovatban találtak ezek otthonra, köztük Winkler Mihály
katolikus pap száz évvel előbb született térítő célú művei.
Oláh János rektorhelyettes a Magyar Zsidó Szemle érdemeit méltatja a
zsidó néprajz megteremtésében, kiemelve Balassa József, Munkácsi
Bernát, és Blau Lajos ezirányú munkásságát.
Konrád Miklós történész a lap helyét jelöli ki a neológ felekezet
életében, azaz főleg Budapesten, nem hallgatva el az Egyenlőség című
testvérlappal időnként folytatott vitákat sem.
Hrotkó Larissza magas színvonalon elemzi a 19. századvégi zsidó
társadalmi gender–viszonyokat a lap kezdeti számai alapján.
Kárpáti Judit oktatónk a Közel-Kelet megjelenését találja meg a
Magyar Zsidó Szemle első négy évfolyamában, olyan érdekességekkel
mint a 48-as emigráns Freund Jakabnak Mahmud pasakénti török katonai
síkerei.
Böhm Karolina OR-ZSE könyvtáros, a korabeli neológia
ellenségességének okait kutatja a jesivákkal szemben. Cikkét
napjainkra való kitekintéssel zárja, ezzel bizonyítva a téma
aktualitását.
Kiss Endre Moses Hess, a zsidó nemzeti gondolat úttörőjének
munkásságában leli fel a modern nemzetépítés jeleit.
A kötet második részét Rathmann János írása nyitja az olasz
reneszánsz zsidó filozófiájáról, Hábermann Zoltán az asszimiláció
előrehaladására mutat rá a lap hasábjain, az akkor még indokolt
optimista szemlélet alapján.
Ábrahám Vera lokálpatrióta módon a szegedi vonatkozásokat gyűjti
össze, Róbert Péter a Magyar Zsidó Szemle első világháborús
számaiból szemezgetve zárja a kötetet.
Várjuk a további köteteket!
A kiadvány on-line is
elolvasható a következő címen:
http:www.rabbi.hu/zsidoszemlekotet2016-2.pdf
Róbert Péter
2016.12.04