|
|
Szegedi Tudományegyetem Vallási Kultúrakutató Csoport:
A házasság és a család
|
Vallások a házasságról és családról
A Szegedi Tudományegyetem Vallási Kultúrakutató Csoportja A házasság
és a család címmel könyvet adott ki ennek a fontos együttélési
formának a helyzetéről, amely zsidó részről is több tanulmányt
tartalmaz, ezért egyetemünk Kaufmann Dávid Zsidó Kultúrakutató
Csoportja közös konferencián mutatta be.
Első fejezete általában szól házasságról és családról, benne Kiss
Endre, a könyv szerkesztője: Az anyajogtól a funkcionális
differenciálódásig című tanulmánya a szerelemfilozófia és
szociológia családi kérdéseit vizsgálja, széles irodalmi
áttekintéssel. Kár, hogy a tartalomjegyzékben más címmel szerepel, s
ez a zavaró körülmény más tanulmányoknál is előfordul!
Másik
oktatónk, Szécsi József a zsidóság álláspontját ismerteti a mono- és
poligámiáról sok történeti példával. Elítéli a cölibátust, amely nem
volt szokásos Izraelben.
Esküvői rítusok fejezetet teljesen zsidó írások töltik meg Oláh
János. rektorhelyettes tanulmányával kezdődik a zsidó esküvői
rítusok változásairól a 19-21.században, részletesen bemutatva az
életközösség létrejöttének ünnepélyes kezdetét. Követi a korok
változásait, magyarázva az egyes szokásokat.
Gergely Anna a
baracskai zsidóságnak állított emléket. egy vegyes házasságban élő
nő szavai kapcsán, aki követte a zsidókat a deportálásba. Kárpáti
Judit a jemeni zsidó házasságot kísérő szokás eredetét és
jelentőségét kutatja, részletesen leírva az öltözékeket is. Sajnos
néha a család nehéz helyzetbe kerül - az életben is, nemcsak a
következő fejezetben.
Bányai Viktória a Soá utáni zsidó családpótló
próbálkozásokat elemzi az 1945 utáni évek Magyarországán, különös
tekintettel a budapesti és vidéki különbségekre. Sokat elárulnak
erről az újságok idézett hirdetései, de vizsgálja az "aguna"
problémát is .Szomorú statisztikákat közöl.
Hrotkó Larissza kényes
témához nyúl, a családon belüli erőszak tórai és talmudi képei
felvillantásával. Tisztázza, hogy ez a szomorú jelenség nincs nemhez
kötve.
A záró fejezetben Ábrahám Vera az írott források tükrében vizsgálja a
több generációs zsidó genealógiai struktúrákat. Gyászjelentések és
sírfeliratok jelentős számban jelennek meg lapjain, fotókat is
mellékel.
Barna Gábor, a kötet másik szerkesztője Bálint Sándor
házastársi hűségét méltatja keresztény értékként. Anyagi nehézségeit
egy Scheiber Sándorhoz irt levélrészletével dokumentálja, amelyben
pénzkölcsönt kér barátjától.
Fentiekben a kötet zsidó témájú részét ajánlottuk az érdeklődő
olvasó figyelmébe, de ez nem minősíti a többi írás színvonalát.
Máté-Tóth András nyitótanulmánya felteszi a kérdést: vége a
polgári családnak?, elemezve benne a családmodellek társadalmi és
egyházi összefüggéseit. Mások az egyes keresztény vallások esküvői
rítusait mutatják be, olvashatunk a rendszerváltások hatásáról a
családokra. Egyes írások a múltba visznek, de olvashatunk a
családtámogatás új formáiról is.
Reméljük a két kutatócsoport együttműködése - amelyet intézményünk
és a szegedi egyetem jó kapcsolata támogat - további konferenciákat
és kiadványokat fog eredményezni, a közös tudomány hasznára.
Róbert Péter 2016.11.28
|
|
|