Szegedi Tudományegyetem Vallási Kultúrakutató Csoport:
A házasság és a család
 

Vallások a házasságról és családról

A Szegedi Tudományegyetem Vallási Kultúrakutató Csoportja A házasság és a család címmel könyvet adott ki ennek a fontos együttélési formának a helyzetéről, amely zsidó részről is több tanulmányt tartalmaz, ezért egyetemünk Kaufmann Dávid Zsidó Kultúrakutató Csoportja közös konferencián mutatta be.

Első fejezete általában szól házasságról és családról, benne Kiss Endre, a könyv szerkesztője: Az anyajogtól a funkcionális differenciálódásig című tanulmánya a szerelemfilozófia és szociológia családi kérdéseit vizsgálja, széles irodalmi áttekintéssel. Kár, hogy a tartalomjegyzékben más címmel szerepel, s ez a zavaró körülmény más tanulmányoknál is előfordul!

Másik oktatónk, Szécsi József a zsidóság álláspontját ismerteti a mono- és poligámiáról sok történeti példával. Elítéli a cölibátust, amely nem volt szokásos Izraelben.

Esküvői rítusok fejezetet teljesen zsidó írások töltik meg Oláh János. rektorhelyettes tanulmányával kezdődik a zsidó esküvői rítusok változásairól a 19-21.században, részletesen bemutatva az életközösség létrejöttének ünnepélyes kezdetét. Követi a korok változásait, magyarázva az egyes szokásokat.

Gergely Anna a baracskai zsidóságnak állított emléket. egy vegyes házasságban élő nő szavai kapcsán, aki követte a zsidókat a deportálásba. Kárpáti Judit a jemeni zsidó házasságot kísérő szokás eredetét és jelentőségét kutatja, részletesen leírva az öltözékeket is. Sajnos néha a család nehéz helyzetbe kerül - az életben is, nemcsak a következő fejezetben.

Bányai Viktória a Soá utáni zsidó családpótló próbálkozásokat elemzi az 1945 utáni évek Magyarországán, különös tekintettel a budapesti és vidéki különbségekre. Sokat elárulnak erről az újságok idézett hirdetései, de vizsgálja az "aguna" problémát is .Szomorú statisztikákat közöl.

Hrotkó Larissza kényes témához nyúl, a családon belüli erőszak tórai és talmudi képei felvillantásával. Tisztázza, hogy ez a szomorú jelenség nincs nemhez kötve.

A záró fejezetben Ábrahám Vera az írott források tükrében vizsgálja a több generációs zsidó genealógiai struktúrákat. Gyászjelentések és sírfeliratok jelentős számban jelennek meg lapjain, fotókat is mellékel.

Barna Gábor, a kötet másik szerkesztője Bálint Sándor házastársi hűségét méltatja keresztény értékként. Anyagi nehézségeit egy Scheiber Sándorhoz irt levélrészletével dokumentálja, amelyben pénzkölcsönt kér barátjától.

Fentiekben a kötet zsidó témájú részét ajánlottuk az érdeklődő olvasó figyelmébe, de ez nem minősíti a többi írás színvonalát.

Máté-Tóth András nyitótanulmánya felteszi a kérdést: vége a polgári családnak?, elemezve benne a családmodellek társadalmi és egyházi összefüggéseit. Mások az egyes keresztény vallások esküvői rítusait mutatják be, olvashatunk a rendszerváltások hatásáról a családokra. Egyes írások a múltba visznek, de olvashatunk a családtámogatás új formáiról is.

Reméljük a két kutatócsoport együttműködése - amelyet intézményünk és a szegedi egyetem jó kapcsolata támogat - további konferenciákat és kiadványokat fog eredményezni, a közös tudomány hasznára.

Róbert Péter
2016.11.28