|
|
Kovács Gellért:
Alkonyat Budapest felett.
|
Az
utóbbi időben a vészkorszakot feldolgozó könyvanyag egyre nagyobb
részét teszik ki az ellenállással, illetve annak leghumánusabb, de
éppúgy nagy önmegtagadást és hősiességet követelő formájával, az
embermentéssel foglalkozó - sajnos váltakozó színvonalú - történelmi
munkák.
Kovács Gellért gyermekkorában Svédországba szakadt történész is ezt
a tárgyat választotta, de könyve nem a kitaposott ösvényen maradó,
nem szokványos feldolgozás. Könyve címe: Alkonyat Budapest felett, jelzi
hogy egy sötét kort tár fel, de alcíme Az embermentés és ellenállás
története 1944-45-ben reménysugarat villant fel a sötétségben.
Érthető módon Wallenberget állítja a középpontba, elsősorban róla
szól a könyv. A svéd diplomata rokonszenves alakja és tragikus sorsa
jelentős irodalmat teremtett, de eddig ezeknek szerzői nem juthattak
hozzá magyar levéltári anyagokhoz, jórészt másodlagos forrásokból
táplálkoztak. Kovács Gellért már szerencsésebb volt s ez meg is
látszik könyve alaposságán.
Mivel a könyv eredetileg svéd olvasóknak íródott, első részei a
magyar történelem vonatkozó fejezeteit ismertetik, szeretnénk hinni,
hogy magyar olvasónak ismerős adatokkal, tényekkel. Saját kutatásai
itt is sok új, érdekes eseményt, mozzanatot tártak fel. Néhány
tévedés azonban felbukkan, pl. nem Horthy verte le a matrózlázadást,
ő nem is volt Cattaróban, hanem Pulán tartózkodott.
Széles áttekintést ad a hazai ellenállási mozgalmakról, majd
megjelenik a főhős: Raoul Wallenberg. Olyan eddig ismeretlen
részleteket is megtudunk életéből, mint hogy szerette a
katonáskodást, szolgálati ideje letöltése után is fegyveres testület
(polgárőrség) tisztje maradt.
Érdekes részletek jelennek meg a kor alakjairól, pl. hogy ifj.
Horthy Miklós az európai kávéelosztás központjává akarta tenni a
magyar fővárost. Olyan apró hibák azért akadnak, hogy a Benczúr utca
már akkor sem volt párhuzamos az Andrássy úttal.
Innen kezdve, több mint 400 oldalon keresztül páratlan
részletességgel tárgyalja Wallenberg működését és annak
körülményeit. Nagyon kritikus, a szövetséges propaganda hibáit is
észreveszi, olyan apróságokra is kiterjed figyelme, mint a kiadott
svéd útlevelek - talán szándékos - címerének hibája.
Hitler önbizalmának teljesen indokolatlan növekedése a júliusi
merénylet után is hatással van a német követelésekre, amelyektől
Horthy annyira fél. Wallenberg nemcsak életmentésről gondoskodik, de
minden tekintetben igyekszik javítani a kiszolgáltatottak helyzetén,
pl. ő szerez papírmellényeket a Strasshofban télen didergő
deportáltaknak.
A szerző kimutatja, hogy Wallenberg nem vacsorázott Eichmannal,
valószínűleg Kurt Becher volt a tárgyalópartner. Izgalmas a kiugrási
kísérlet leírása, a "nemzetközi rendőregység" terve, a számba jöhető
németellenes csoportok széles skálájának felsorolása a Rongyos
Gárdától (?!) a cionistákig. Utóbbiak között a Hasomer Hacairt (Ifjú
Őrök) "Fiatal sasok"-nak fordítja.
Ma már egyetértünk véleményével, hogy hiba volt a Gömbös-szobor
felrobbantása. Őszintén ír a svéd követség kémkedéséről. A hadi
helyzetet illetően az Árpád –vonal áttöréséről ír, azt megkerülték a
szovjet csapatok, az orosz tankok karácsonykor még nem jutottak el a
Széll Kálmán térig, tévedés a nyilas pártszolgálatosok sötétzöld
egyenruháját említeni, csak az ing volt zöld, az uniformis fekete.
A hatalomátvétel után Wallenberg a nyilasokkal kénytelen tárgyalni,
egyeseket tud is befolyásolni, általában sokat ír az egyes
embermentőkről. Néha kritikátlan, elhiszi pl. hogy Eichmann valóban
a frontra kérte magát beosztásából. Áldozatkészsége személyesen is
veszélybe sodorta, a nyilasok gyűlölték, de nem tudták
megfélemlíteni. Végül azok fogták el, akiket védenceivel együtt
annyira várt! Sorsát homály fedi, évtizedekig nem volt szabad
rákérdezni az igazságra.
Kovács Gellért könyve záró fejezeteiben Wallenbergnek a szövetséges
titkosszolgálatokkal való kapcsolatában véli felfedezni a szovjetek
gyanújának okát - s tudjuk,hogy Sztálin idejében az ilyen gyanú már
ok volt az "ítéletre"!
Kovács Gellértnek a Libri kiadó gondozásában megjelent kiváló könyve
értékes segítség a történelem iránt érdeklődőknek, sok új ismeretet
nyújtva s ráadásul érdekes olvasmányos módon. Sajnos azok a
pontatlanságok amelyeknek csak egy részét jeleztük, zavaróak, de nem
csorbítják a mű értékét, feltehetőleg magyar lektori és fordítói
hibák. A függelékében terjedelmes anyag segíti a mélyebb
tájékozódást, képanyagában eddig nem látott felvételeket is
találunk.
Róbert Péter
2015.03.28
|
|
|