Kovács M. Mária:
Törvénytől sújtva


Utóbbi évtizedekben sok szó esett egy bizonyos 1920-as törvényről, amelyet a köztudatban csak "numerus clausus" néven emlegettek. Hivatalosan " a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról" szólt, de nyilvánvaló antiszemita tendenciája miatt az utókor a zsidótörvények előzményeként minősíti. Kovács M. Mária professzor Törvénytől sújtva - A numerus clausus Magyarországon, 1920 - 1945 című, a Napvilág kiadó gondozásában megjelent könyve részletekbe menő alapossággal dolgozza fel a jogfosztó törvény történetét, végrehajtását és káros hatását.

Noha hivatalosan nemzetiségekről szólt, csak a zsidókra alkalmazták. Védelmezői gyakran hivatkoztak arra, hogy a törvényben nem szerepel a "zsidó" megnevezés, ami igaz, de a végrehajtási utasításban már igen. A magyar jog vallásfelekezetnek tekintette a zsidót, ennek ellenére a törvényt a kikeresztelkedettekre is alkalmazták. Vidéki egyetemeken nem sikerült teljes szigorral érvényesíteni a zsidók kiszorítását, a kevés keresztény jelentkező miatt.

A keresztülerőszakolt jogszabálynak kezdettől sok ellenzője volt. Tulajdonképpen csak a képviselők 26%-a szavazta meg, mert sokan távolmaradtak, később népszövetségi fórumokon is elítélően foglalkoztak vele. Jellemző, hogy ez ellen a hazai zsidóság asszimiláns képviselői hivatalosan tiltakoztak, mondván nem szorulnak külföldi védelemre.

Különben is nyilvánvaló volt, hogy mivel az akkori un. "tanszabadság" értelmében az érettségi bizonyítvány eleve feljogosított az egyetemi tanulmányokra, így egyetlen keresztény diák sem maradt ki, bármennyi zsidót vettek volna fel.

A törvényes háttérbe . szorításnál talán még rosszabb volt a szélsőséges egyetemi szervezetek, különösen a hírhedt Turul által kezdeményezett rendbontások, "zsidóverések" gyakorlata, amely az Ébredő Magyarok utcai akcióinak példájára tette életveszélyessé a magyar egyetemeket,

Szilárd Leót is bántalmazták Nagyon jellemző az a fénykép amely az ébredők vezetőségét mutatja be és a kép szélén álló egyik alak ólmosbotot tart a kezében.

Nem említi a könyv, de a 20-as években amerikai zsidó körök hajlandók lettek volna Budapesten egy zsidó egyetemet létesíteni, amely megoldotta volna a zsidó diákok problémáját és minden bizonnyal a magyar felsőoktatásnak is használt volna. Haller István kultuszminiszter azonban nem járult hozzá a teljesen amerikai költségen megvalósítandó tervhez.

1928-ban - főleg a nemzetközi tiltakozás miatt- némileg átalakították a törvényt, néhány évig pár százalékkal több zsidó iratkozhatott be, de kétharmadukat továbbra sem vették fel. Jellemző tény, hogy az orvosi karon 30 jelesen érett zsidó diákot elutasítottak és 115 bukott, pótérettségit tett nemzsidó diákot viszont felvettek.1934-től megint leapasztották számukat, amely a zsidótörvények után már a zsidók lakossági arányát sem érte el, míg 1944-ben "numerus nullus"-t. rendeltek el.

Mint minden megkülönböztetés, a numerus clausus is elsősorban a szegényebb réteget sújtotta, mert aki tehette külföldre ment tanulni. Ausztria, Csehszlovákia sőt Mussolini Olaszországa szívesen látta a magyar zsidó diákokat, akik zöme nem tért haza. Nagy vesztesége ez a magyar szellemi vagyonnak.!

Konrád György ajánló széljegyzete "értékes, alapos, gondolkodó és gondolatébresztő írásnak" minősíti Kovács M. Mária művét. Csak osztozni lehet véleményében…

Nagy erénye a Napvilág Kiadónál megjelent könyvnek a tudományos jellegű kronológia, bibliográfia és a névmutató, amely megkönnyíti a további kutatást ebben a fontos témában.

Róbert Péter
2013.02.14