Rojkó Annamária:
Aki a korát megelőzte
Újpesten
- s nemcsak ott, hanem bel- és külföldön sokhelyütt - ismerősen
hangzik Aschner Lipót neve, a Tungsram még inkább. Jobban
megismerhetjük a magyar ipar nagy alakját és az általa naggyá tett
gyárat, ha elolvassuk Rojkó Annamária, a Kossuth Kiadónál megjelent
könyvét, amely sok érdekeset árul el erről az egykori „top
menedzserről” és a korról amelyben élt és amelyet a könyv címe
szerint megelőzött. A mű aktualitását növeli, hogy idén van Aschner
Lipót születésének 140, halálának 60. évfordulója.
A felvidéki kis falu, a Nyitra megyei Assakürt, zsidó fogadósának
kilenc gyermeke közül a második fiú 14 éves korától kenyérkeresetre
kényszerülvén, néhány vidéki város után a fővárosban próbált
szerencsét. 1892-től haláláig az Egyesült Izzóban dolgozott,
leszámítva a Gestapo által előidézett "kényszerű távollét" idejét.
Sokat megtudunk családjáról, amelyet oly szomorúan megritkított a
második világháború zsidóüldözése.
Mivel Aschner Lipót élete összefonódik a gyárral, hamar megjelenik a
cégtörténet, megcáfolva elterjedt mendemondákat. Érdekes
tudománytörténeti adalékok jelennek meg a könyv lapjain, hiszen az
újpesti gyár laboratóriumában - nagyrészt Aschner jóvoltából - egyes
években három későbbi Nobel-díjas is dolgozott egyszerre, hogy a
világhírű Bay Zoltánt ne is emlitsük!
Ő jegyezteti be angol-német szóösszevonással a Tungsram
márkavédjegyet, amelynek hamar megérdemelt népszerűséget szerez.
1919-ben az elvtársak megalázzák, de nem tudják nélkülözni
szakértelmét. Jó munkaadó, aki nemcsak beosztottjait dolgoztatja,
maga is szorgalmas, jelszava: "Keveset beszélni, többet
cselekedni!".
Nemcsak a termeléssel törődött, támogatta Újpest sportéletét, maga
is futott, teniszezett. Puritánságára jellemző, hogy
vezérigazgatóként is sorban áll az üzemi étkezőben. Kultúrházat és
sporttelepet épít 6000 dolgozója számára. Szociális érzéke
közismert, de ez nem akadályozza abban, hogy rangjához illő
nagypolgári életmódot folytasson. Apostol utcai villája étellifttel
és - a fővárosban elsőnek - frizsiderrel rendelkezik.
Nem csoda, hogy 1944-ben maga Adolf Eichmann költözik a Mauthausenbe
hurcolt tulajdonos helyébe és szemtanuk szerint a gyümölcsszedésen
kapott zsidó fiút személyesen veri agyon.
Sokakkal ellentétben nem keresztelkedik ki a baljós előjelek láttán,
sőt anyagilag is támogatja a hitközséget, bár egy közölt 1934-es
levélben sokallja a rá kivetett adót. Pártfogói kiszabadítják a
koncentrációs táborból, 1947-ig Svájcban él, de nélküle nem megy az
Egyesült Izzó!
Visszahívják, de lojalitása dacára sokat küszködik az új urakkal és
az Üzemi Bizottsággal. A közhiedelemmel ellentétben nincs nagy
magánvagyona, élelmiszer pótjegyet igényel. Noha Rákosi angol
kémközpontnak tartja az Izzót és Aschnert a Rajk-ügyben is
kihallgatják, mégis megkímélik, talán nélkülözhetetlensége vagy
külföldi kapcsolatai miatt. Noha haláláig minden nap bejár
irodájába, 1952. januárjában bekövetkezett elhunytakor még az üzemi
lap sem közölt nekrológot az egykori vezérigazgatóról, temetésén is
csak a rabbi búcsúztatta….
Rojkó Annamária "Aki a korát megelőzte" című műve méltó emlékezés a
magyar ipar nagy alakjára. Tudományos alapossággal, de érdekes
olvasmányként dolgozza fel a tényeket, amelyeket gyakran igazi
újságírói rátermettséggel nyomoz ki. Sok közölt dokumentum, egykorú
fényképek és a végén a bibliográfia emeli munkája hitelességét.
Érdemes elolvasni ezt a könyvet!
Róbert Péter
2012.04.05