A.J.P.Taylor:
A második világháború okai

Immár 20 éve jelent meg A.J.P. Taylor brit történész sok vihart kiváltó könyve a második világháború okairól (angolul "eredetéről"), amelyet a Soros Alapítvány támogatásával azóta a Scolar Kiadó többször is eljutatott a magyar közönséghez.

Az író szerényen csupán saját "történelmi kíváncsiságával" indokolja műve megírását, de sikerül mások kíváncsiságát is kielégíteni. Már előszavában hangsúlyozza objektivitását, célja a legendák, összeesküvés-elméletek cáfolása. Fegyverkezési adatok, levéltárak vizsgálata után elemzi az 1918-as terveket, amelyekből kevés valósult meg.

Sűrűn elemzi Hitler feltételezett szándékait, amivel nincs könnyű dolga, mert a náci diktátor értett a színleléshez, ellentmondóak megnyilatkozásai, gyakran "blöffölt". Talán csak könyörtelen antiszemitizmusa kísérte el élete végéig."Kontinentális szemlélete" volt, nem akart távoli gyarmatokat. Felsorolja szerzőnk a háborús veszély jeleit (Etiópia, Rajna vidék) kiemel eddig kevéssé méltatott eseményeket, pl. Belgium semlegességi nyilatkozatát. A spanyol polgárháború már A háborús béke fejezetben kap helyet. Jellemző adat, hogy az Ausztriát megszálló német hadsereg járműveinek 70%-a lerobban Bécsig, bár néhány nap múlva az osztrákok 99%-a szavaz az Anschlussra. München után úgy látszik sikerült elkerülni a háborút. Számunkra különösen érdekesek Hitler magyarokkal szemben bizalmatlanságot, ellenérzést tükröző nyilatkozatai. Megnő a fontossága a Szovjetuniónak, lényegében nem cáfolja azt a régi feltevést, hogy a nyugatiak be akarták ugratni egy Hitler elleni összecsapásba - egyedül. Utolsó - legizgalmasabb - fejezete Háború Danzigért címet viseli, és a második világháború rettenetes szenvedéseire és áldozataira gondolva szinte tragikomikus, hogy ez a kataklizma egy város ürügyén kezdődött. Egy német lakosságú város, ráadásul náci többségű szenátussal, de amelyhez fűződő jogaikról a lengyelek nem voltak hajlandók lemondani. Utal Teleki két levelére, amelyben kéri Hitlert, hogy ne vonja be Magyarországot a tervezett agresszióba és amelyekre ő lekicsinylően válaszol. Hosszasan taglalja Hitler elképzeléseit, aki azt hitte, hogy Anglia és Franciaország magára hagyja Lengyelországot. Ez tulajdonképpen így is történt, de azért hadat üzentek. Franciaország habozott, csak az angol alsóház volt háborúpárti. Maga Hitler is csak előző nap délben döntött a másnap hajnali támadásról. Még Mussolini is megpróbált közvetíteni, de hiába. Világháborúvá csak 1941-től, a Szovjetunió megtámadásával és Amerikának szóló hadüzenettel alakította Hitler, Európa meghódítása után a háborút, elindulva végzete felé.

Mindezt rengeteg, az átlagolvasó számára ismeretlen adattal, meglepő következtetésekkel és feltevésekkel adja elő Taylor, megingatva eddig sziklaszilárd ismereteinket.

Felmerül bennünk, ha nincs a háború bekövetkezett volna a holokauszt? Természetesen nem, hiszen a tömeggyilkossághoz hírzárlat, szükségintézkedések kellenek, ezeket Európában békeidőben nem lehetett volna megvalósítani. Az valószínű, hogy a már elkezdett embertelen üldözés folytatódott volna, de a csúcspont az elűzés - feltéve, ha a világ országai befogadják a szerencsétlen milliókat

Mindenkinek érdemes elolvasni A második világháború okai című könyvet, aki új dolgokat akar megtudni egy ismertnek hitt történelmi korszakról!

 

Róbert Péter



Vissza