A.J.P.Taylor:
A második világháború okai |
Immár
20 éve jelent meg A.J.P. Taylor brit történész sok vihart kiváltó könyve a
második világháború okairól (angolul "eredetéről"), amelyet a Soros
Alapítvány támogatásával azóta a Scolar Kiadó többször is eljutatott a
magyar közönséghez.
Az író szerényen csupán saját "történelmi kíváncsiságával" indokolja műve
megírását, de sikerül mások kíváncsiságát is kielégíteni. Már előszavában
hangsúlyozza objektivitását, célja a legendák, összeesküvés-elméletek
cáfolása. Fegyverkezési adatok, levéltárak vizsgálata után elemzi az 1918-as
terveket, amelyekből kevés valósult meg.
Sűrűn elemzi Hitler feltételezett szándékait, amivel nincs könnyű dolga,
mert a náci diktátor értett a színleléshez, ellentmondóak megnyilatkozásai,
gyakran "blöffölt". Talán csak könyörtelen antiszemitizmusa kísérte el élete
végéig."Kontinentális szemlélete" volt, nem akart távoli gyarmatokat.
Felsorolja szerzőnk a háborús veszély jeleit (Etiópia, Rajna vidék) kiemel
eddig kevéssé méltatott eseményeket, pl. Belgium semlegességi nyilatkozatát.
A spanyol polgárháború már A háborús béke fejezetben kap helyet. Jellemző
adat, hogy az Ausztriát megszálló német hadsereg járműveinek 70%-a lerobban
Bécsig, bár néhány nap múlva az osztrákok 99%-a szavaz az Anschlussra.
München után úgy látszik sikerült elkerülni a háborút. Számunkra különösen
érdekesek Hitler magyarokkal szemben bizalmatlanságot, ellenérzést tükröző
nyilatkozatai. Megnő a fontossága a Szovjetuniónak, lényegében nem cáfolja
azt a régi feltevést, hogy a nyugatiak be akarták ugratni egy Hitler elleni
összecsapásba - egyedül. Utolsó - legizgalmasabb - fejezete Háború Danzigért
címet viseli, és a második világháború rettenetes szenvedéseire és
áldozataira gondolva szinte tragikomikus, hogy ez a kataklizma egy város
ürügyén kezdődött. Egy német lakosságú város, ráadásul náci többségű
szenátussal, de amelyhez fűződő jogaikról a lengyelek nem voltak hajlandók
lemondani. Utal Teleki két levelére, amelyben kéri Hitlert, hogy ne vonja be
Magyarországot a tervezett agresszióba és amelyekre ő lekicsinylően
válaszol. Hosszasan taglalja Hitler elképzeléseit, aki azt hitte, hogy
Anglia és Franciaország magára hagyja Lengyelországot. Ez tulajdonképpen így
is történt, de azért hadat üzentek. Franciaország habozott, csak az angol
alsóház volt háborúpárti. Maga Hitler is csak előző nap délben döntött a
másnap hajnali támadásról. Még Mussolini is megpróbált közvetíteni, de
hiába. Világháborúvá csak 1941-től, a Szovjetunió megtámadásával és
Amerikának szóló hadüzenettel alakította Hitler, Európa meghódítása után a
háborút, elindulva végzete felé.
Mindezt rengeteg, az átlagolvasó számára ismeretlen adattal, meglepő
következtetésekkel és feltevésekkel adja elő Taylor, megingatva eddig
sziklaszilárd ismereteinket.
Felmerül bennünk, ha nincs a háború bekövetkezett volna a holokauszt?
Természetesen nem, hiszen a tömeggyilkossághoz hírzárlat,
szükségintézkedések kellenek, ezeket Európában békeidőben nem lehetett volna
megvalósítani. Az valószínű, hogy a már elkezdett embertelen üldözés
folytatódott volna, de a csúcspont az elűzés - feltéve, ha a világ országai
befogadják a szerencsétlen milliókat
Mindenkinek érdemes elolvasni A második világháború okai című könyvet, aki
új dolgokat akar megtudni egy ismertnek hitt történelmi korszakról!
Róbert Péter |