Rezsabek Nándor:
Az utolsó magyar polihisztor

Valamikor gyakori volt az olyan tudós, aki átlépve szakága határait más tudományokban is jelentőset alkotott. Különösen a reneszánsz bővelkedett ilyen szellemóriásokban. Később megritkultak ezek a nagy egyéniségek, bár a 19.században is jelentős Brassai Sámuel munkássága. Ezért kellene jobban ápolnunk Mahler Ede emlékét, aki valóságos polihisztor volt: a matematika, a történelem, a bibliakutatás, egyiptológia és kronológia nemzetközileg elismert tudósa. Segítségűnkre van ebben Rezsabek Nándor: Az utolsó magyar polihisztor. Mahler Ede kronológus emlékezete című, az Auróra kiadónál megjelent könyve.

Mahler Ede 1857-ben, a Pozsony melletti Ciffer - akkor vegyes lakosságú, ma szlovák - faluban született, zsidó családja szűkös anyagi lehetőségei ellenére felsőfokú tanulmányokat végzett Budapesten majd Bécsben. Matematika és fizika mellett orientalisztikával kezdett foglalkozni, de csillagászként kezdte pályáját. Foglalkozott felsőgeodéziával, részt vett Ausztria, majd hazánk területének felmérésében.

Ismeretei alapján kronológiai számításokat végzett, meghatározva egyes bibliai események időpontját. Keleti nyelveket sajátított el - a hébert és arámit már otthon, vallásos családjában  megtanulta - majd régész lett a Nemzeti Múzeumban. Római kori pannóniai leletei nagyon jelentősek. Hamarosan már egyiptomi ásatásokat vezetett. Hírneve nem akadályozta meg abban, hogy közérthető és népszerű előadásokat tartson ezekről, többek között kétkezi munkásoknak. Szerepet vállalt a zsidó közéletben, választmányi tagja volt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak és más felekezeti egyesületeknek. 80. születésnapjára kiadott Emlékkönyvében a Rabbiképző Intézet tanárainak nagy szerepe volt.

 Alig múlt 40 éves amikor magántanár a Budapesti Tudományegyetemen, évtizedeken át oktatja a leendő tanárokat és kutatókat, kiváló pedagógus. (Külön fejezet méltatja tanári egyéniségét!)  Csak 1938-ban távozik a katedráról - amiben már a jogfosztó törvények is közrejátszottak. 1944-ben az idős tudósnak bujkálnia kellett, Pannonhalmán majd Újpesten kapott menedéket. Otthona, kéziratai, könyvei, gyűjteménye elpusztultak, 1945. júniusában halt meg  Istvántelki úti házában (a helyén ma panelépület van).

Munkásságának . eredményei túlélték az ő hosszú életét. Közel 300 publikációja jelent meg, oroszlánrésze volt a Szépművészeti Múzeum ma is látogatott Egyiptomi Gyűjteményének létrehozásában, az 1984-ben alakult Mahler Ede Művészettörténeti Kör főleg középiskolás tagjai az ókori Kelettel foglalkoznak.

Rezsabek Nándor könyve sok személyes adattal, képekkel hozza közelebb hozzánk Mahler Edét, függeléke - benne Lőw Immánuel levelével - sok forrást ad szakmai munkássága megismeréséhez. Családjáról is olvashatunk, megtudjuk pl. hogy bátyja, Miksa vezette a vágújhelyi izraelita reáliskolát, amely 1918-ig az egyetlen zsidó középiskola volt Magyarországon.

Mahler Edének sehol sincs emléktáblája, neve csak Kozma utcai sírján olvasható. Pedig megérdemelne egy emléktáblát!

Róbert Péter



Vissza