Sándor Iván: A futár című regénye a 70-es évek egyik könyvsikere volt. Ennek emléke és az erdélyi téma ösztönözhette a kolozsvári Koinónia kiadót a mű újrakiadására.

Hőse Eősi János erdélyi szombatos, nincs sok kötődése a zsidósághoz, amikor a történelem forgószele elragadja, belekerül az 1848-as forradalom és szabadságharc küzdelmeibe. Futár lesz és különféle kalandokon megy keresztül, megfordul a harci lázban égő Erdély gyakran gazdát cserélő településein, míg a könyv utolsó oldalán osztrák golyó végez vele.

A szefárd eredetű temesvári zsidó közösséget ért jogtalanság szakítja el családjától és megkezdődik odisszeiája. Keresztény rokonaihoz menekül, tanúja lesz a szerb-román-magyar lakosság egyetlen vérözönbe torkolló viaskodásának. Szerb mészárlást magyar megtorlás követ, a románok lázadása végigköveti útját, amely kicsit magyar Sztrogoff Mihállyá teszi. Persze ez a hasonlat nagyon sántít: nem igazi Verne-hős, nemcsak rövidebb utat tesz meg ez az erdélyi zsidó fiatalember, de nem nagyon tudja maradéktalanul teljesíteni megbízatásait, viszont mindenütt ahol megszáll, nagy sikerei vannak a nőknél. Felvillantja a könyv a zaklatott korszak nemzetközi összefüggéseit, értesülünk a - sajnos csak közvetlenül a bukás előtt és már csak Szegeden megszavazott - zsidó egyenjogúsításról. Harcol, csatákban vesz részt, bár nem derül ki honnan származnak katonai ismeretei.

Érdekes, fordulatos történet, jó emberábrázolásokkal. Sajnos a zsidóság helyzete inkább a későbbi, századvégi viszonyokat mutatja, egyébként is gyakoriak az anakronizmusok. Zsidónak ekkor még nem lehetett betérni, a zsinagógákban nincs harangozó, rum helyett inkább pálinkával kínálták az egyszerű embert.

A történelem iránt érdeklődők örömmel olvashatják ezt az újszerű módon érdekes könyvet