Szakemberek és érdeklődők máig vitatkoznak arról, hogy mennyire volt bűnös uralkodása kezdetén Ferenc József császár a magyar szabadságharcot követő - és méltán nemzetközi felháborodást kiváltó - véres megtorlásban. Amíg a monarchia létezett ennek a kérdésnek közvetlen politikai jelentősége volt, amely azonban később egyre halványodott, korunkban sem mindegy azonban, hogy az évenkénti megemlékezéseken és az iskolai órákon mit tanulnak erről a diákok.

Hermann Róbert hadtörténész új, I. Ferenc József és a megtorlás című, az Új Mandátum Könyvkiadónál megjelent könyve is ezt a problémakört igyekszik tisztázni a szerzőtől eddigi műveiben megismert tudományos alapossággal, de érdekes, közérthető módon és stílusban.

Az igazság kiderítése céljából sok álláspontot említ és ütköztet, szinte óráról-órára követi az eseményeket a végzetes orosz intervenció kezdetétől 1849 szomorú őszéig.

Andics Erzsébet hosszú ideig uralkodó koncepciója, amely Görgeyt hibáztatta az „elsietett fegyverletétel” miatt, a jelenleg használt középiskolai történelemkönyvekbe is bekerült. Érdekes az osztrák Szibéria-terv a nagyszámú magyar fogoly elhelyezésére, amelyet az oroszok nem fogadtak el, általában az egység a cári és császári hadsereg és politika között nagyon törékeny volt. Az oroszok próbáltak közvetíteni, enyhébben kezelték a honvédtiszteket, sokat futni hagytak és amnesztiát javasoltak az ifjú Ferenc Józsefnek. Az uralkodó azonban inkább a bosszút lihegőkre hallgatott, elutasította a Generalpardon tervét, sőt a részleges amnesztiát is, még az egyes kegyelmi kérvényeket is „ad acta” tették.

Haynau 14 havi működése alatt az összes osztrák érdemrendet megkapta!

Ennél súlyosabb jele volt a császári bizalomnak, hogy Ferenc József megengedte neki, hogy a halálos ítéleteket csak végrehajtásuk után írathatta alá az uralkodóval, ezzel gyakorlatilag szabad kezet kapott a magyar hazafiak ellen. Sok eddigi elképzelést módosít a könyv, pl. a világosi fegyverletételt valódi színhelyéről „szőlősi” kapitulációnak nevezi.

Számunkra különösen érdekes Haynau levelezése a pesti és budai zsidókra kivetett hadisarc ügyében, amelyben. indulatosan fejtegeti, hogy „ a zsidók nélkül a forradalom gazdaságilag és pénzügyileg régen megbukott volna”. Augusztus 31-én Schwarzenberg herceg miniszterelnökhöz írt egész levele ezzel foglalkozik.

Tetemes függelék, sok hivatkozással, az okmánytárból megismerhetjük a kor eredeti szókincsét. Képanyaga sok érdekességet tartalmaz.

Ifjak és idősebbek egyaránt sok újat tanulhatnak Hermann Róbert könyvéből!

Hermann I .Ferenc József és a megtorlás - Új Mandátum Könyvkiadó 2009, 183 oldal.

Róbert Péter
2009.09.24